Kelet-Magyarország, 1996. október (53. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-29 / 252. szám
KISKERT 1996. október 29., kedd Szikladarabok rágcsálók ellen Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) — Október végén, november elején végleg nyugalomba vonul a természet, a zöldségeskertek inkább vesztes csatatérhez hasonlítanak, a díszkertben is már csak mutatóban őriznek egy-két levelet a lombhullató növények. A gazdák ilyenkor már a jövőnek dolgoznak, hiszen a kert felásása a következő évben fejti ki áldásos hatását. Az őszi talajmunka során nyugodtan lehet nagy fogásokkal dolgozni, hiszen most elmaradhat a gereblyézés, a talaj felszínének elsimítását elvégzi majd a természet. A nagy rögök később megfagynak majd kiengednek, a tél folyamán ezt többször megismételve tavaszra aztán szépen elporladnak. Közben a fellazított föld könnyebben fogadja be a téli csapadékot, ami az elmúlt évek aszályos időjárása miatt még akkor is fontos tényező maradt, ha az idei ősz bőséges volt égi áldásban. A gyümölcsfélék ültetésének ideális időpontja ez, amikor a talaj megfelelő nedvességtartalommal bír, de még nem ragad bele a sárba a telepítő lába. A szakemberek szerint a gyö- keresedés is megtörténik, ha a hőmérséklet 5 fok fölött marad. A nagy ültetőgödör segíti az eredést, s lényeges, hogy a fejlődő hajszálgyökerek könnyen terjeszkedjenek a talajban. A már beállt fiatal fák csurgóiban is érdemes fellazítani a földet, de itt már könnyen sérülést okozhat az ásó, ehelyett ásóvillát célszerű alkalmazni. A fiatal csemete megfelelő alakjának megőrzéséhez a törzset érdemes két-három helyen a fa mellé állított erős karóhoz nem túl szoros csomóval odakötni. Itt az ideje megkezdeni a nyúlrágás elleni védekezést, s aki nem tudja megfizetni a praktikus, de egyre drágább műanyag hálókat, használhat újságpapírt is a törzsek be- takarásához. A pocok ellen ajánlják azt a védekezést, amikor közvetlenül a törzs tövébe sziklazúzalékot kupacolnak. A kistestű rágcsáló ugyanis leginkább a gyö- kémyak fölötti részeket kedveli, nem szereti viszont, ha a próbálkozás közben megkarcolják a kődarabok éles peremei. A füvet még az első fagyok előtt érdemes gyorsan lenyími, hogy még a teljes nyugalomig valamennyit növekedhessen, mert a téli időszakot könnyebben átvészeli középhosszú állapotban. Az őszi esőzések szünetei alkalmasak műtrágyakeverék kiszórására, mely a csapadékkal lemosódik a talajban. Ügyelni kell az egyenletes szórásra, mert a csomókban összeálló kemikália kiégeti a pázsitot, s a tavasszal kiégett, kopasz foltok jelzik majd a rossz munkát. Nem vész kárba Fehérgyarmat (M. K.) — A szatmári térségben szinte minden gyümölcsből jó termést sikerült betakarítani. Sajnos, a termés értékesítése, felvásárlása nem volt, illetve ma sem zavartalan. Fehérgyarmaton, a Matol- csi úton található a bor és gyümölcs szeszfőzde egyike. Miként a lekvárfőzésnél, itt is akkor a legjobb az eredmény, ha a főzés fatüzeléssel, lassú tűzön történik. Szilva, körte, s úgy tűnik alma is hasznosul kifőzéssel. A térségben gyümölcsöt termelők tudják, hogy a tisztaság nagyon fontos. Gondolva az összegyűjtött gyümölcsre, s arra az edényre, amiben tárolják, érlelik. A főzdében ugyancsak elengedhetetlenül fontos a tisztaság. Ez értendő a környezetszennyezésre is. A főzés maradványát (cefremoslék) saját, kifejezetten erre a célra használatos szippantóval szállítják a kijelölt földterületre. Itt ezt a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően kezelik. A szakemberek azt tanácsolják, csak megérett gyümölcsöt helyezzenek el az érlelő edénybe, s csak minőségi cefrét vigyenek a főzdébe. Ugyanis 1 liter kifőzése 260-280 forint (tüzelő, bérfőzési díj, szeszadó), s természetesen mindenki azt szeremé, ha ezért jó minőségű pálinkát vihetne haza a híres szatmáriból, amit mértékkel ajánlatos fogyasztani. A gyarmati főzdében A szerző felvétele Gazdaálmot édesítő keserű A zöldtrágyázás a biogazdálkodás során is megkerülhetetlen módszer Ha ez a hatalmas csillagfürttömeg gazdagítja majd a talajt, az utána következő burgonya már nem is teremhet rosszul A szerző felvétele Balkány (KM - GB) — Hogy a burgonyatermés az idei nyári szárazság ellenére végül megint csak jó lett a Bal- kányi AG-utód, Agro-Sum- ma Rt. humuszos homokföldjein, abban nem kis része van annak a vetésforgónak, amelyet ha már kitalált egykor a nyírségi kutató Westsik Vilmos, a balkányi- ak legjobb meggyőződésük szerint sikerrel alkalmazzák is néhány év óta. A zöldtrágyának vetett keserű csillagfürt annyi előnyt jelent a homoki gazdálkodásban, hogy ha eddig meg is feledkezett róla a gyakorlat, most — az egyre drágább energiahordozók időszakában — itt az ideje, s valószínűleg gyorsan népszerűvé válik ez a költség- takarékos módszer. Azon a Ludastó környéki táblán, amelyhez Bagoly Istvánnal az Agro-Summa Rt. elismert növénytermesztési és csillagfürt-nemesítési szakemberével kilátogattunk, a búza learatása után augusztus 4-én, tarlóvetésbe vetették el a csillagfürtöt: Vajai keserű fajtájú magból 200 kilogrammot hektáronként. — Igaz, szeptemberben aztán volt eső bőven (még sok is), de tény, hogy mostanra átlagosan egy méter magas a növényállomány — mutatja a szakember kötésig beleállva a csillagfürttáblába. — Ezt a hatalmas zöldtömeget (mintegy 55 tonnát hektáronként), tárcsázzuk le hamarosan, majd pedig forgatjuk bele a talajba ekével, az őszi mélyszántás során. Már régen nem ez az első évünk, amelyik meggyőzően bizonyította, hogy a levegő nitrogénjét a gyökérgümőiben élő baktériumok révén begyűjtő csillagfürt, alászántva olyan könnyen bomló szervesanyagot, nitrogénforrást jelent az utána következő kultúrnövény számára, amely azon túl, hogy igen jól hasznosul, lényegesen olcsóbb táplálék is mint a műtrágya nitrogén. A mi gyakorlatunk szerint a tarlóvetésű csillagfürtöt mindig a burgonya követi következő tavasszal, így az őszi trágyázás során annak igénye szerint egészítjük ki a leszántandó zöldtrágyát kálium és foszfor tartalmú műtrágyával. — Ami bevált a nagyüzemben, éppoly jó eredménnyel alkalmazható a kiskertekben is, ahová ráadásul számos akadálya lehet bevinni, bedolgozni az istállótrágyát. A csillagfürt zöldtrágya kistermelők számára is hangsúlyozható előnyei között olyanokat kell megemlíteni, mint az olcsóság (csupán a két kilogramm vetőmagköltséget kell számolni 100 négyzetméterenként), a környezetbarát jelleg (a biogazdálkodásban megkerülhetetlen szerves-, és tápanyagutánpótlási módszer), a talaj kondíciójának, vízgazdálkodásának javítása, a drága nitrogén műtrágya jelentős részének a megspórolása, más adott helyen fel nem lelhető más szervestrágya helyettesítése. Ezért határozták el a Vajai Csillagfürt Nemesítő Bt.-ben, hogy jövő év tavaszától kis kiszerelésben is forgalmazni fogják a vetőmagboltokban a csillagfürt vetőmagot. A zacskó oldalán részletes technológiai leírással segítve a zöldtrágyázást kipróbálni akaró kistermelőket. A kisebb hobbi kertekben a lekerülő zöldségfélék után elszórt és begereblyézett csillagfürtmag kikel, s gyorsan megnő. A növényállományt a gazda lesarlózza, lekaszálja, s vagy ásóval beleforgatja a talajba, vagy — ami már sokaknál használatos eszköz — rotációs kapával dolgozza be. A megyénk, mint tapasztaljuk nem gazdag vidék. Ám specialitását a zöldtrágyázást — amelyet itteni kikísérletezését követően ismert meg az ország, s amelyhez csillagfürt- nemesítés és fajtafenntartás is csak nálunk folyik a DATE Kutató Központjában illetve Vaján a már említett nemesítőtelepen — végre saját hasznunkra kellene már alkalmaznunk. Halálos gombaszedési láz Kijev (MTI) — Ukrajna déli és keleti részein több erdőséget lezártak a hatóságok abból a célból, hogy megakadályozzák a gombaszedést. A vigyázatlan gombázókat eddig semmilyen figyelmeztető hadjárat nem riasztotta visz- sza a bőséges esőzések nyomán szokatlan mértékben elszaporodott gombák gyűjtésétől; idén több mint 2300 ember Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) — Új erőre kaphatnak a kertek, amennyiben megfelelően kezelt szennyvíziszappal gondoskodnak a tápanyag utánpótlásáról — derült ki a közelmúltban azon az előadóülésen, amelyet a Magyar Hidrológiai Társaság Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Területi Szervezete hívott össze Nyíregyházán. A tanácskozás során a felszólalók megerősítették: az emberiség egyre inkább rászorul arra, hogy a hihetetlen mennyiségben képződő kommunális hulladékot megfelelő módon kezelje, s visszajuttassa a természeti körforgásba. Régi problémát jelent a szennyvíziszap elhelyezése, hiszen a szennyvíztisztító telepek ez elmúlt évekig iszapkezelő nélkül épültek. A megye- székhely I. sz. telephelyén is a sorba kapcsolt, összesen 120 ezer köbméter rothasztó kapacitású földmedencék túlterheltek, mert hosszú ideje nem hasznosították a bennük komposztált szervesanyagot. került kórházba gombamérgezéssel, 133 a halálos áldozatok száma. Az orvosok és a hatóságok véleménye szerint elsősorban a megélhetési nehézségek okolhatók a mérgezésekért. A lakosság egyre jelentősebb hányada kényszerül ugyanis arra, hogy mindennapi táplálékát a természet ingyenes gombaválasztékából egészítse ki. Az említett orAz elhelyezés gondját oldja meg az a kísérlet, amelyet a GATE Mezőgazdasági Főiskolai Karával együttműködve a Nyíregyháza és Térsége Víz és Csatornamű Vállalat indított el. A szakemberek érzékeny területen kezdték meg a közös munkát, hiszen a talajban található elemek évmilliók alatt kialakult egyensúlya könnyen felborulhat az ember beavatkozásával. A szennyvíziszap komposztálásával a patogén mikroorganizmusok elpusztulnak ugyan, de helytelen kezelés során feldúsulhatnak a nehézfémek, amelyek bizonyos szint után veszélyes anyaggá tehetik a szerves hulladékot. Az iszapkezelési technológia szakszerűségének ellenőrzésére a főiskola munkatársai előbb tenyészedényes kísérleteket végeztek, melyhez a cikóriasalátát választották. Bár a zöldségkultúrákban nincs megengedve a kommunális eredetű szervesanyag kijuttatása (mert könnyen felveszik a nehézfémeket), érzékenysége révén a saláta kiváló szágrészeken nincsen hagyománya a gombaszedésnek, így naponta több tucat embert kell kórházba szállítani gombamérgezéssel. A veszélyeztetett körzetekben a hatóságoknak jogában áll, hogy az erdőségekben barangoló emberek holmijait átkutassák, és a talált gombát — akár ehető, akár mérges — megsemmisítsék. jelzőnövénynek bizonyult a megfigyelésekhez. Kezdetben 10, 25 és 50 százalékos komposzttartalmú tápközegben nevelték a salátát, majd az alacsonyabb koncent- rátum előnyös hatásait látva 5, 10 és 15 százalékos dózisokkal próbálkoztak a főiskola szakemberei. A tavaszi búzával és árpával végzett kispar- cellás kísérlet valamint a zöldtömeg és szárazanyagtarta- lom-vizsgálat eredményeivel kiegészítve elmondható: a nyíregyházi komposzt homogén és nehézfémektől relatíve szennyezetlen, kis dózisban (5-10 százalék) adagolva a zöldtömeg fejlődésével reagál a növény, javul a talaj mikroelem-ellátottsága. További vizsgálat tárgyát képezi viszont, hogy miért csökken a gyökér-, árpánál a kalásztömeg. A közös munka azonban máris bebizonyította: a gyakorlat és az elmélet szerencsésen találkozott, s az eddig fejtörést okozó szennyvíziszap jól hasznosítható a mezőgazdaságban. Dohány-... ...termesztésünk jelenét és jövőjét taglalja az a konferencia, amelyet október 31-én, csütörtökön tíz órától tartanak minden érintett hazai szervezet részvételével Debrecenben. Az elhangzott előadásokat, véleményeket közli majd a Magyar Dohányújság következő száma. (KM) Állati szervek... ...emberekbe történő átültetésével kapcsolatban, a tudósok szerint áttörés készül: legkésőbb tizenöt éven belül olyan túlélési eredmények lesznek re- mélhetők az állati szervek alkalmazásától, amilyeneket ma az emberi szervek átültetésével sikerül elérni. (KM) Bio-WC ötletét... ...hozta Norvégiából egy osztrák üzletember, aki terjeszteni akarja az ivóvizet megtakarító egyúttal kevesebb szennyvizet termelő, végső soron környezetünket kímélő berendezést. (KM) Az agrár-... ...vállalkozók szakmai ismeretbővítésében, a szak- tanácsadásban és a tudományos eredmények gyakorlati megvalósításában várható előrelépés a megyei Agrárkamara, valamint a Mezőgazdasági Főiskola, a DATE Kutató Központ; s az Újfehértói Kutató Állomás napokban elhatározott együttműködése nyomán. (KM) A saláta zöld utat jelzett A szennyvíziszap legjobb elhelyezési lehetősége a föld
