Kelet-Magyarország, 1996. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-26 / 250. szám

1996. október 26., szombat HÁTTÉR □ A morfingyártás marad Az ICN-holdingon belül kutatóközpontként is szerepel a tiszavasvári Alkaloida Tiszavasvári (KM - M. Cs.) — A híresztelésekkel ellen­tétben nem egv szerb, hanem amerikai, az ICN multinaci­onális gyógyszergyártó cég vásárolta meg a privatizáció során a tiszavasvári Alkaloi­da Vegyészeti Gyár Rész­vénytársaság részvényeinek 50,2 százalékát. A szerződés aláírása után a cég ICN Al­kaloida néven szerepel. Cos­ta Mesaban, a Los Angeles mellett lévő ICN-központ- ban a stratégiai tárgyaláso­kon már a tiszavasvári me­nedzsment is részt vett. Az üzlet hátteréről, az ICN ter­veiről a pénteken hazaérkezett Dupcsák László vezérigazga­tót kérdeztük. Veszteséges év — A magánosítás során az Rt. 4,860 milliárd forint alaptőké­jéből a tenderen 2,431 milliárd értékű részvénycsomagot kí­náltak eladásra — kezdte a ve­zérigazgató. —- Az amerikaiak mindezért közel 1,4 milliárdot fizettek. A megmaradt rész­vénycsomagból 100 millió a Postabank Rt.-é, 112 millió a helyi önkormányzaté, közel 172 millió forint értékű rész­vénycsomag pedig közforga­lomban van, utóbbiakat kár­pótlási jegyért cserélték be. Ennek a részvénycsomagnak a megvásárlására nyilvános ajánlattételt tesz az ICN, emel­lett a másik két kisbefektetőtől is meg kívánja vásárolni a részvényeket. A végső cél az, hogy az állami tulajdonú rész­vények mellett a többi rész­vény ICN-kézben legyen. Egy korábbi ÁPV IT határozat sze­rint az állami kézben lévő részvénycsomagból három- százmillió forintnyi részvényt a társadalombiztosításnak ad­nak át. Bár még így is több részvény marad állami kéz­ben, mint 25 százalék plusz egy részvény. — Januárban kétszeres alap­tőke-emelés lesz az Alkaloidá­nál, 300 millió forint a dolgo­zók számára, 1,8 milliárd fo­rinttal pedig az alaptőkét eme­li meg az új többségi tulajdo­nos. Az előbbi a részvényela­dási árfolyamból visszajáró 20 százalék erejéig történik, 90 százalékos kedvezménnyel, tehát a dolgozók csak 10 szó­idéi 57 millió dolláros árbevé­telt az Alkaloida 1997-re 87 millió dollárra kívánja növel­ni. Mivel az ICN szerződésben vállalta, nem vonja ki a nyere­séget a cégből, hosszú távon a megnövekedett árbevételből származó nyereség lehetővé teszi a hitelek visszafizetését. Készül a kenőcs zalékot fizetnek. Az 1,8 milli­árd forintnyi alaptőke-emelés az Alkaloida pénzügyi helyze­tének stabilitását szolgálja. A cél az, hogy 1998. végére a ti­szavasvári gyár hitelmentesen gazdálkodjon. Idén az Alkalo­ida várhatóan veszteséggel zárja az évet, jelenlegi hitelál­lománya meghaladja az alap­tőkét. Döntő bevétel — A pénzügyi stabilitás egy­ben lehetőséget jelent a koráb­ban éppen a pénztelenség mi­att elhalasztott és meg nem va­lósított fejlesztésekre, amely- lyel új termékek kerülhetnek forgalomba. A stabilitást a pi­acbővülés is szolgálja, az ICN- hálózatba való belépéssel az Balázs Attila felvétele O Szinte alig hallottunk va­lamit az ÍCN-ről. Mennyire is­mert a világon az amerikai cég? — Az ICN kevésbé ismert cég Magyarországon, a világ­ban már jobban ismerik. Szin­te a világ valamennyi országá­ban megtalálható kisebb-na- gyobb irodájával, illetve ter­melőgyáraival. Legismertebb terméke az originális készít­mény, amelynek a neve, a Vi- rasole, vírusellenes termék. Az amerikai cég 1991-től több magyar cég megvásárlásával is kacérkodott, előbb a Biogált szemelte ki, majd az EGIS-t és az Alkaloidát akarta együtt megvásárolni, végül öt év után a tiszavasvári gyárban szerzett többségi tulajdont. — A jövő évre az ICN 1 milliárd dollár árbevételt ter­vez, amelynek döntő bevételi forrása a kelet-európai régió (Jugoszlávia, Magyarország, Csehország, Lengyelország és a FÁK-országok). Ebben a tér­ségben az Alkaloidával együtt öt vállalatot jegyezhet az ICN. Az új befektetés azt is jelentet­te, hogy módosult az amerikai cég ötéves globális marketing­terve. Korábban ugyanis eb­ben az egész világra kiterjedő stratégiában a Virasole kapott döntő hangsúlyt, most ez két termékkörrel bővült: a morfin és származékai, valamint a narkotik analgetikumok, mind­kettő az Alkaloidával függ össze. Nemcsak ebből a szem­pontból fontos a részvényvá­sárlás az ICN számára, hanem abból is, hogy ezen a holdin­gon belül a tiszavasvári gyár­nak jelentős exportkapcsolatai vannak. Az ICN-családon belül há­rom olyan termelővállalat van, amely megfelelő adottsággal rendelkezik a kutatáshoz és fejlesztéshez: az amerikai köz­pont, a másik a belgrádi köz­pont, a harmadik pedig az Al­kaloida. Ez a három helyszín egyben kutatóközpontokat is jelent, ami szintén erősíti a cé­gen belül az Alkaloida pozíci­óját. Tiszavasváriban főleg a kémiai jellegű kutatásokat fogják végezni. Az amerikai stratégia szerint az ICN-hol- dingon belül a morfinterméke­ket csak Tiszavasváriban fog­ják gyártani. Bővítik a létszámot O Milyen foglalkoztatási ga­ranciákat vállalt az ICN? — Az ICN szerződésben vállalta, hogy a tulajdonba lé­péstől számított három éven belül évente nem csökkenti a létszámot három százaléknál magasabb értékben. A straté­gia alapján már most létszám- bővülésről kell beszélni, az 1738 fő január 1-re 1800-ra növekszik. Adóforintok Marik Sándor •w-k izonyára véletlen. t-f ám tanulságos, hogy JL/ tegnap nagyjából egy időben tartott sajtótájé­koztatót az APEH elnöke és az országos rendőr-főkapi­tányság. Előbbi azt bizonygatta: ellenőrzéseik — melyekből az év első kilenc hónapjá­ban nem kevesebb, mint 235 ezer volt, s 53 milliár­dot (!) hoztak — hatéko­nyak. Utóbbi viszont a tar­talékokat mutatta: hazánk­ban (még trükkösnek se ne­vezhető eljárással) egy összegben 72 millió forint áfát lehet visszaigényelni, akként hogy minimum ne­gyede jogtalan. Az már csak ráadás, hogy az APEH egyszer már megtagadta a pénz kifizetését, ám egy jogi csűrcsavar után mégiscsak odaadta. Most pedig rend­őrségi ügyként „köszön vissza” a szállodaépítés, amiben olyan átlátszó volt a biznisz, mint egy tiszta ablaküveg: csupán „hasz­nált terméknek” kellett fel­tüntetni az egyébként még csak épülő eladott szállodát —és dőltek a milliók. Ez azért bosszantó, mert a párezer forintos hibákra —persze, helyesen—a tör­vény teljes szigorával sújt le az adóhatóság, ugyanak­kor itt lehetnek a tegnap nyilvánosságra hozott sok­milliósok. Fontos volna jobban rangsorolni, s az évi egy-két százezer forint for­galmú kényszervállalkozá­sok helyett a „nagy halak­ra" kellene több figyelmet fordítani. Igaz, a kicsikkel könnyebb, mint a jogászo­kat megfizetni tudó dörzsölt nagyokkal perlekedni. Pedig jogászokra mind több szükség lesz adó­ügyekben, mert megint nyí­lóban van egy ideiglenes kiskapu. A személyi jövede­lemadónál ugyanis sokat lehet majd nyerni azon, ha jól csoportosítják át egyes adózók jövedelmeiket: jö­vőre előreláthatólag ala­csonyabb adóterheléssel kell számolni. Változást hoz viszont az is, hogy a fő köztartozások behajtásánál érdekelt szer­vezetek — a TB, az APEH, a VPOP — együttesen lép­hetnek majd fel. Csak re­méljük, ez valóban az igaz­ságosabb közteherviselést szolgálja majd, s végre nemcsak a bérből, fizetés­ből élők minden fillérjét fogja megadóztatni az ál­lam, hanem a ma még szin­te korlátok nélkül ügyeske­dőkét is. Mondja papa, maga is munkára vár? Ferter János karikatúrája y—T zt a lakást már ké- M-j szén vettem, de mára JLJ már annyira belak­tam, hogy nehezen tudnék megválni tőle. Pedig nem egy kacsalábon forgó csoda. Homlokzata metálzöld, ked­venc színem — tájba illő. Csodálatos és változatos ki­látás nyílik panorámaabla­kából. Nagy kert tartozik hozzá, megközelítésére bur­kolt út van kiépítve. Villany, víz benn van az utcán. Nem nagy, pincétől a padlásig mindössze négy négyzetmé­ter. de összkomfortos. Fűté­se, szellőzése kiváló. Alap­rajza összenyitható mint a modern lakásokban: nappa­li, étkező, háló, dolgozó, tár­salgó, garderob, csiki-csuki tér. A plüss ülőgarnitúra ál­lítható, variálható. Amióta vállalkozó lettem irodámat is a lakásban ala­kítottam ki, pedig ügyfélfor­galmam is jelentős. Amikor megdöglött a kuty ám, a hátsó csomagtérbe beszereltettem egy biztonsági rendszert, azóta az ugat, ha közeledik valaki. A család sajnos kü­lön él. Az asszonynak is van jogosítványa és egy napon bejelentette, hogy élválnak Útjaink. Igaz, hogy addig is csak a piros lámpánál ta- lálkoztunk. Fájó pontom, A hazam a varam hogy a gyerek is vele maradt a Toyotában. De nincs sok időm a lelkizésre. A piac nem vár. Reggel megágyazok, visz- szaállítom az ülést, megbo­rotválkozom, fogmosás rágó- val, elintézem ügyes-bajos dolgaimat, aztán , gyerünk. Tankolás, egy hamburger, egy kávé és kezdődik a meló. Jönnek a telefonok, megyek a helyszínekre, mozgásban az üzlet. Hátradőlök a kényel­mes fotelemben, íróasztalom olyan mint a műszeifal. Min­den a kezem ügyében van: halk zene szól, sorsomat én irányítom, körülöttem állni látszik a világ, a táj, a Vol- vók, Fordok és más lakócso­dák. Néha, ha az ügymenet megkívánja, beülünk a tár­gyalóba, igaz, hogy csak négyfős, de a többiekkel tele­fonon tartjuk a kapcsolatot, a világ másik végéről is. Ha megéhezek, vannak ezek az autós etetők, mindent a he­lyembe hoznak — megteríte­nek a dolgozóban is. Minden eshetőségre gondolva azért hátul a kamrában van egy fél disznó is a hűtőtáskában. Ha szükségét érzem, megállók egy benzinkútnál, ott minden van. Ha véletlenül a prérin jön rám, a 60 centiméter szé­les járdán a házam körül, tu­dok könnyíteni magamon. De hallottam már, hogy a ké­nyelmesebbek az ülésük alá angol WC-t szereltettek, olyat mint a vonatokon. Az­zal aztán bárhol megoldha­tók a gondok. Még vízöblítés is van. Nekem ez a lakás a hétvégi házam is. Néha meglátogat az anyám. Mondom neki, hogy toldjunk hozzá egy szo­bát mint egy utánfutót, hogy többet lehessünk együtt, de ő nem hagyja ott a kőházat. A fiam havonta jön, jókat du­málunk. Még csak hétéves, de már tanítgatom vezetni. Néha elmegyünk vadászni. Ütöttünk már fácánt, kutyát, gyalogost. Nagyon élvezi a gyerek, apja fia. Az asszony nem hiányzik. Az utcánkban rengeteg lány­ismerősöm van. Ha megkívá­nom valamelyiket, meghívom egy italra. Szeretnek nálam lenni. Azt mondják minden olyan kényelmes, jó kis le­génylakásom van. Hát per­sze: bekapcsolok egy jó szá­mot, van minitévém is, lehaj­tom az üléseket ha kell, és hadd szóljon. Fekve is lehet tangózni, de brékezéshez meg ez a póz a legjobb. A szépet mindig szerettem. Lábam alatt most is perzsa a szőnyeg, a visszapillantó toalett tükröm velencei üveg, hátul az ablakban mindig van egy cserép muskátli. A művészetnek is hódolok. A műszeifalon egy ismert fotós Vénusz bűnbe esése című ké­pe van felragasztva. Szeretek itt lakni, Freud biztos megállapítaná, hogy vonzódásom ehhez a lakás­hoz örökletes jellegű. Anyám bejáró volt sokáig. Naponta négy órát buszozott munka­helyére. Még a kilencedik hónapban is dolgozott velem. Kicsit korábban jöttem a kel­leténél, és a járaton szület­tem meg, a sofőr segített a vi­lágra. Y y a e8>'szer a csalá­i—J dóm nagyobb lesz, JL A. veszek egy tágasabb autót. Ha nem, így is jó. Ha úgy érzem, hogy meguntam, ebben szeretném befejezni is. Majd lekanyarodok egy hí­don középen. Ha kiemelnek látni fogják a homlokzaton á jó előre felszerelt márvány­táblát. „Ebben az autó alakú házban élt és dolgozott, a száguldó Csiga Péter.” Munkavédelem, oh! Dankó Mihály Y^ ét éve csak egysé­ig ges biztonsági sza- x\- bályzat alapján le­het hegeszteni, de ezeket az előírásokat bizony sok he­lyen nem tartják be. Múlt évben például az országban több mint 400 baleset tör­tént e munkakörben, közü­lük öt volt halálos. A bal­esetek több mint 80 százalé­kát az egyéni védőfelszere­lés hiánya, vagy nem meg­felelő állapota okozta. A berendezések egynegyede egyáltalán nem, vagy csak átalakítással felelt meg az előírásoknak. A munkaesz­közök csaknem 60 százalé­kánál hiányoztak az idősza­kos biztonságtechnikai vizs­gálatok. Ezek a kedvezőtlen tapasztalatok tették szüksé­gessé, hogy az Országos Munkabiztonsági és Mun­kaügyi Főfelügyelőség, így a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Felügyelőségének kilenc szakembere két na­pon át járta a megye jelen­tősebb (72) hegesztéssel foglalkozó munkahelyeit. Az akció tapasztalatainak összegzésénél kiderült: az ellenőrzött 443 hegesztőbe­rendezés közül nagyon sok­nál található rendellenes­ség. Harminchárom eset­ben felfüggesztették a be­rendezések működését, tíz dolgozót el kellett tiltani a munkavégzéstől a védőfel­szerelés hiánya miatt, hét helyszíni és két szabálysér­tési bírságot is kiszabtak, több munkahelyen figyel­meztették és a szabálytalan­ság megszüntetésére szólí­tották fel az üzemeltetőt. Sajnos nemcsak ez a cél- ellenőrzés, de más jel is mutatja, a tulajdonváltás egyfajta „ lazaságot” hozott a munkavédelemben. Az új gazda nem mindig tartja be a számára szigorú és néha költséges védelmi utasítá­sokat. A veszély pedig ott leselkedik a dolgozókra, s ha megtörténik a baj, megy az egymásra mutogatás. A lazaság, a fegyelmezetlen­ség nem biztos hogy kifize­tődő hosszú távon. A kény­szer nagy úr, a dolgozónak olyan feladatot is el kell vállalni, ami akár az életé­be is kerülhet, pedig az éle­tet semmi sem pótolhatja. «s* r. □ ...íáWÁ ..éJm Kommentár -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents