Kelet-Magyarország, 1996. október (53. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-15 / 241. szám
1996. október 15., kedd HATTER Ismét virágozhat a Rózsa Az USA is segíti a kisvárdai térség mezőgazdasági kis- és középvállalkozásait Kocsira kerül a burgonya Elek Emil felvétele Kovács Bertalan Kisvárda (KM) — Az amerikaiak jöttek, láttak..., ám hogy győztek-e? Nos, ezt majd a jövő igazolja, avagy éppen cáfolja. Tényként könyvelhetjük el ugyanis, hogy az USA azon szervezetei, amelyek az Egyesült Államok magyarországi segély- programjában közreműködtek, várhatóan 2000-ben kivonulnak az országból. S hogy mi marad utánuk, az immár a hazai partnereiken múlik elősorban. Nem pénzt adnak Talán még időben sikerült a borsodi Hegyköznek és Felső- Bodrogköznek, valamint a kisvárdai térséget jelentő Felső- Szabolcsnak kapcsolódni ahhoz a programhoz, amely elsősorban mezőgazdasági és élelmiszeripari kis- és középvállalkozások fejlesztését tűzte ki célul. Az USA kormányának magyarországi segélyprogramja (USAID) mezőgazdasági komponensének gyakorlati megvalósítására az ACDI és a VOCA, az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztési intézete által finanszírozott két nonprofit szervezet végzi. Nemrégiben egy Cigándon tartott sajtótájékoztatón jelentették be annak a hároméves programnak az elindítását, amelynek célja, hogy tágabb régiónkban, sőt a hármashatár előnyeit is kihasználva integrált kis- és középvállalkozások fejlesztését segítse. Kruppa József \ a burgonya- nemesítési törekvéseiről is közismert DATE Kutató Központja kisvárdai Teichmann- telepének vezetője úgyis mint a Felső-Szabolcsi Közhasznú Társaság ügyvezető igazgatója érdekelt a vidékfejlesztési programban, s a korántsem lényegtelen részletkérdésekről ő nyilatkozott lapunknak. — Azt világosan látnunk kell, hogy a program az egyes projektek gyakorlati megvalósításához szakértői tanáccsal járul hozzá, s nem nyújt hiteleket és egyéb pénzügyi támogatást — hansúlyozta a szakember. — Ennek ellenére mégsem szabad egy kézlegyintéssel elintézni az ügyet a termelőknek, hiszen a program segíteni kívánja a kormányzat és más szervezetek — megyei fejlesztési tanácsok, fejlesztési ügynökségek, kamarák, közhasznú társaságok, a PHARE és egyéb szervezetek, valamint nem utolsósorban magánvállalkozások — terület- fejlesztési erőfeszítéseit. Információ — A fejlesztési program négy fontos elemet tartalmaz. Az első ilyen az információhoz való jobb hozzájutás segítése. A rendszer központja Sátoraljaújhelyen lesz, s információkat gyűjt és továbbít a helyi mezőgazdasági termelésről, piacokról, árakról, hitellehetőségekről, az agráriumot érintő támogatásokról. — A második programelem a térség mezőgazdasági integrációs együttműködéseinek kialakítása. A program első évében várhatóan három ilyen törekvés támogatására kerül sor. Közülük kettő elindításához — az integrált gabonatermesztés kilakítása a bodrogközi Ri- csén, valamint az integrált szamócatermesztés megvalósítása a Hegyközben — még további előkészítő munka szükséges, azonban a kisvárdai integrált burgonyatermesztési rendszer kialakítása már javában folyik kutatóintézetünk irányításával. A projekt célja a tágabb értelemben vett Kisvárda környéki vetőburgoriya- termesztés fejlesztése, csomagolási és marketing feltételek javítása, valamint közép távon a helyben megtermelt burgonya feldolgozásához a feltételek megteremtése. Erre irányuló és a termelők összefogását segítő tevékenységet telepünk már korábban is végzett, de a programot mindenképpen fel szeretnénk gyorsítani. — A törekvéseink életképességét, használhatóságát külföldi szakemberek is igazolták már. Ki merem jelenteni: a térség burgonyatermelői meg tudnak élni e hagyományos növény hasznából, feltéve persze, ha minőséget állítunk elő. Azt ugyanis látni kell, hogy bár az ökológiai adottságaink jók, mennyiségi értelemben az itt termelhető fajták nem versenyképesek. Azonban az is szakmailag bizonyított tény, az országban itt lehet a legjobb minőségű vetőburgonyát termelni. Ráadásul olyan saját fajtánk is van ebből a növényből — a kisvárdai Rózsára gondolok —, amelyet ma is megéri hamisítani. A burgortyafronton megteendő további lépéseknek mindenképpen a közraktározás lehetőségeinek javítására, a kicsomagolás (címke, kisebb kiszerelés, fajtanév), folyamatos minőségellenőrzésre kell irányulnia. Az elmondottakon kívül hosszabb távon nem mondhatunk le arról, hogy helyben dolgozzuk fel — a lehető legutolsó fázisig — az itt megtermelt burgonyát. Több hitelt — A most bejelentett program az eddig elmondottakon túl még két fontos elemet tartalmaz. Nevezetesen a hitelhez való jobb hozzáférés segítését, valamint a már említett, de itt szélesebb értelemben vett köz- raktározási tevékenység javítását. Ennek szerepe ugyanis az utóbbi időben — különösen a gabonapiaci fejlemények hatására — jelentősen felértékelődött — mondta tájékoztatója végén Kruppa József. K Kondor Katalin tárcája I Gondozónő voltam oráti körömhöz tarto- i-C zott az idős hölgy, U akinek gondozását elvállaltam. Feladatai sokrétűnek tűntek, de a gyakorlat ezt is hatványozta. Vásárolni, minden kiadott fillért könyvelve, főzni, mosogatni, takarítani, ha kell havat lapátolni. A személyre szóló gondoskodást (fürdetés, szemcseppek, étkezési pepecselések) hosszú lenne felsorolni. A hölgy jó természetű volt. Ritkaságszámba megy ez nyolcvan év felett. Toleráns volt ténykedésem megítélésében és vitáinkban is. Esetleges tévedéseit készséggel beismerte, természetesen én is. Felhőtlennek tűnt együttélésünk, mégis égihá- borúkkal volt megtűzdelve. A kezdeti időszak öt kilót követelt testsúlyomból. Aztán jött a kutyaügy. Szeretem az állatokat, különösen a kutyákat. Örültem hogy van. Házkörüli kerttel, probléma- mentesnek hittem tartását. Tévedtem. Az örömöt majdnem az őrület váltotta fel. Először kövérnek láttam, sokat eszik, gondoltam, ám hamarosan hat fekete kis kölyök rávinnyogott tévedésemre. A fürdőszobában, ugyanis ott születtek. Nem véletlenül. Kert ide, kert oda, kutyaház, dús szőrzet, mindhiába. Mackó, így nevezték, elkényeztetett szobakutya volt. A szaporulat végül redukálódott, egy kutyus maradt meg, de ez az egy, hátukat képviselte, nem is akárhogyan. Német juhász anyját rettegésben tartotta, hatalmas étvágyával. Miután a kicsinek már gazdája volt, végre elvitte. Mackó egy percig sem kereste. Gondozottam betegsége alatt riasztócsengőt is szereltetett, félt a betöréstől. Iszonyatos zűrzavar volt, kalapácsolással, létrával, törmelékkel. Szerencsére a szerelő szépen dolgozott, rendes volt. A csengőt nem véletlenül említem, kutya közben. A kutya ugyanis rosz- szalta a kinti figyelő kamerát, az is lehet hogy csak a szögét. Elfordította. Este amikor lefekvéskor bekapcsoltam a riasztót, iszonyatos vinnyogásba kezdett, már mint a csengő. Furcsa az ember. Amikor tini voltam, látva az öregeket, elképzelni sem tudtam, hogy velem is megtörténik, öreg lehetek. Ma már óvatosabb vagyok és bölcsebb. Mindez a kivehető fogsorról jutott eszembe. Ma még csak koronám van, pótlásom. Gondozottam és a húga protézissel éltek. A nővér evésre is használta, a húg csak dekorációnak. Szegény gyakran kereste és a legváltozatosabb helyekről került elő. Felejthetetlen marad egy ilyen keresés. Este volt már, fogsor sehol. Aktívan bekapcsolódtam a nyomozásba. Kérdéseket tettem fel. Elsőszámú gyanúsított Mackó kutya volt. Örökös védőjét imádta. Feltételeztem, hozzájutott és fejlett szimatával boldogan belakmározta, szétropogtatva. Azért kerestük tovább. Kihúztuk az ágyakat, megnéztük az ágyneműtartót, táskákat. Éjfél előtt eszünkbe jutott az utolsónak evett mandarin, illetve annak héja, ami szeméttartóba került. Éjféli harangszó és zúgó szél kísérte az iigy- beni utolsó akciómat. Az udvaron bottal ütögettem a papírra borított szemetet. Sikerrel. A fontos tárgy előkerült. Gazdája boldogan emelte fel, aranynak sem örült volna jobban. M indennap 6-kor felkeltem, elképzelhető nem mindig fitten. Már az első hónap után felmértem: barátság, szeretet sem tesz alkalmassá ezen életforma hosszas elviselésére. Elegem lett. Megígértem, addig maradok, amíg alkalmas személyt találunk. Három hónapot töltöttem ott. A telet. Nyírség a tévében Nyíregyháza (KM - B. I.) — Tovább folytatódik a szabolcsi együttesek szereplése a Ki mit tud? elődöntőin. A szerdai, sorrendben a nyolcadik elődöntőn a Nyírség táncegyüttes lép a pódiumra. Mint ismeretes, a nemzetközileg is ismert táncosok nem először szerepelnek a rangos vetélkedőn; korábbi kettőn már bizonyítottak. Bizonyára sokan emlékeznek rá: szereplésük annyira sikeres volt, hogy a néptánc kategóriában az első helyet szerezték m,eg. Demarcsek György, az együttes vezetőjének tájékoztatása szerint most, október 16-án az Erpataki játékok és táncok című produkcióval lépnek a kamera elé. (A táncot Szilágyi Zsolt művészeti vezető tanította be). Az érdekesnek ígérkező szám a gazdag érpataki tánchagyományokra épül, és nemcsak a verbun- kot és fergeteges csárdást mutatja be. Az együttes már kedden Budapestre utazik. Az előírásoknak megfelelően csak 12 pár léphet pódiumra. Ennek ellenére sokan kísérik el a Nyírség tánc- együttest, s így a drukkolásban nem lesz hiány. Nézőnont — *r Érvek, érzelmek Kovács Éva rofi politikusokhoz LJ méltó vita zajlott A. nemrég Amerikában két jelölt, két gyakorló politikus között. Ött, ahol a verseny az adott ország első számú méltóságát jelentő pozícióért tart hetek óta. A vetélkedő finiséhez érkezett, rövidesen véget ér. A tét nem kicsi. A nyílt vitát felvállalok egyike birtokolja, a másik pedig megszerezni szeretné az oly áhított, a világ által is nagyrabecsült elnöki pozíciót. Mint a híradásokból megtudható, a két férfi a tv- vitában mindvégig példamutatóan viselkedett, sértegetések helyett az elvek csaptak össze, s a hosszú adásidő egyetlen percére sem kerekedtek felül az indulatok. Új jelensége volt a vitának, hogy a korábbi személyeskedések helyett most alapgondolatok szerepeltek a meggyőzés eszközeként, érvek csatáztak, nem érzelmek, tények és konkrétumok feszültek egymásnak. A felek egyike eddigi elnökségének eredményeit, másik a megválasztása esetére tervezett elképzeléseit adta közre. A történet nekünk, magyaroknak mindeddig olyan, mintha a mesében, az Öperencián túl történt volna. Mi, ugyanis máshoz vagyunk szokva. A honi politikában többnyire érvek helyett elképzelések, tények helyett érzelmek ütköznek, a higgadt okfejtésre, a szigorúan vett tények ismertetésére ritkán akad példa. Most talán reménykedhetünk. Az utóbbi hetek botrányának elindítójától, a visszaéléseket elsőként felfedő fiatal politikustól kérdezték a minap: mondaná már meg, mit érez most, hogy az utóbbi évtized legnagyobb csalására derített fényt a parlament nyilvánossága előtt? A megkérdezett azt mondta: nem érzi magát hősnek. Úgy gondolja, valami ilyesmi (lenne) a parlamenti képviselők feladata: akár kormánypárti, akár ellenzéki is az illető, kötelessége, hogy tényekkel alátámasztott, bizonyítható állításokkal politizáljon, küzdjön azért, hogy az ország előbbre jusson. Ha Amerikában sikerült, egyszer sikerülnie kell itt is... Reklám Ferter János rajza Példaadó névadó Bodnár István-m -r evet vesznek fel az J\l iskolák. Egyre több JL V általános és középiskola szeretne a névtelenség homályából kilépni az iskola arculatát meghatározó névválasztással. Tudósok, írók, történelmi személyiségek, a város életében jelentős szerépet betöltő lokálpatrióták neve kerül az intézmény homlokzatára tisztelgésként, életre szóló útbaigazításként. A nagykállói általános iskola például annak a Szilágyi Istvánnak a nevét vette fel, aki még a nemzet nagy költőjére, Arany Jánosra is hatással volt. A nyírbátori 2. számú iskola Báthory István mellett kötelezte el magát. Készülődik az orosi tantestület is, ők Hermann Ottóra, a nagy természettudósra gondolnak. Szép tervek is születtek, olyannyira, hogy egy természetvédelmi terület patronálását szeretnék elvállalni. Hírt kaptunk arról, hogy a nyíregyházi 107. számú szakközépiskola is új nevet vesz fel. Mindenképpen hasznos dolog, ha egy iskola nevet kap. Persze csak akkor, ha nem marad meg az üres formalitásoknál, hanem vállalják a névadó szellemi örökségét, emlékének ápolását. Szerencsére jól tudják ezt a tanárok, sok érdekes rendezvénnyel igyekeznek a gyerekek figyelmét a névadó munkássága, emléke felé terelni. Vetélkedők, irodalmi műsorok, gyűjtőmunka és más rendezvények kísérik az ünnepségeket, olyanok, amelyek a kisdiákokat és a nagyobbakat egyaránt mozgósítják. Szerencsére többnyire mindez nem csupán egy alkalomra és csupán évfordulókra korlátozódik. A névadó szelleme folyamatosan jelen van az intézmény életében. Dicsérendő, hogy a lelkes gyűjtőmunka eredményeként valóságos kis házi múzeummal büszkélkedhet néhány intézmény. De ami a legfontosabb: a növendékek előtt olyan példakép lebeg, amely akár el is kísérheti őket életük folyamán. □
