Kelet-Magyarország, 1996. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-14 / 240. szám

I wo. OKíouer i<+., neiro SPORT Egykoron röplabdásként a csúcson A Tóth Ibolya, Sipos János házaspár jó ideje a munkának és a gyerekeknek él A röplabdás emlékeket szívesen elevenítik fel Harasztosi Pál felvétele Nyíregyháza (KM-G. D. M.) — Sportolók voltak (nem is akármilyenek), ráadásul há­zastársak. Már az első meg­állapítás is „megér egy mi­sét,” de férj-feleségként még érdekesebb. Sipos János és Tóth Ibolya a közelmúlt röp­labdasportjának nagy egyé­niségei. Alig változtak vala­mit. Aki régen látta őket a pályán, az is kapásból rájuk ismerne. Egymástól függet­lenül kezdtek sportolni, pá­lyafutásuk, életük az idő fo­lyamán mégis összefonódott. — Mindketten a 3-as iskolá­ban ismerkedtünk meg a röp­labdával Marinkás Kálmán bácsinál — emlékezik a röp- labdás berkekben „Sipi” bece­néven ismert férj. — Akkor még nem figyeltem fel Ibolyá­ra, legfeljebb, ha kétszer fel­döntöttem rohangálás közben a suliudvaron. No, de a viccet félretéve a későbbiek folya­mán egy klubhoz igazoltunk, a Spartacus Petőfihez. Innentől felváltva, egymás szavába vágva elevenítik fel a régi időket. Nagy tisztelettel említik edzőiket: Vinnai tanár urat és Balázs Istvánt, akik Já­nos pályafutását egyengették, Mezey Zoltánt, Racskó Tibort, Áros Károlyt és Bartha Lász­lót, akik Ibolya fejlődése mel­lett bábáskodtak. Nagy nosz­talgiával gondolnak vissza a stadion süllyesztett salakos pályájára, ahol óriási derbiket játszottak mindketten annak idején. Három Kaposvár (KM) — Három­ból három győzelem, ebből kettő idegenben. Ez a Han- sa-Plästik Sportula NB I-es női röplabdacsapatának mérlege. A nyíregyházi höl­gyek szombaton Kaposvá­rott nyerték újabb bajnoki mérkőzésüket. Kaposvári RC-Nyh. Hansa-Plastik Sportula 1-3 (12, -7, -4, -10). Kapos­vár, 100 néző, v.: Pelikán, Karádi. Nyh. Hansa-Plas- tik Sportula: Botos, Gaál, Szabó, Adorján, Lőrinczné, Erdősné. Csere: Dér. Edzők: Szekér László, Ko- lozsi János. A kaposváriak egy ukrán válogatottat igazoltak, Szavvajatét, akinek vezérle­tével szerették volna megál­lítani a két meccs után ve­retlen nyíregyháziakat. Az első játszmában 12-5-re ve­zetett a vendéggárda, amely ötletesen támadott, a kettős sánc pedig jól zárt. Ekkor megtorpantak a nyíregyhá­ziak, többször rontottak nyi­tásfogadásnál, a sáncmunka sem sikerült olyan ponto­san, mint korábban. Emiatt nemcsak egyenlített a Ka­posvár, hanem a játszma­győzelmet is megszerezte. A második és harmadik játszma kemény küzdelmet hozott. Végig a Sportula ve­zetett, a Kaposvár számta­lanszor csak a nyitás jogát tudta megszerezni, de ebből a hazaiak csak ritkán értek el pontot. A negyedik játsz­ma hasonlóképpen alakult, mint az első. A Sportula 12-5-re vezetett, viszont feltámadt a Kaposvár és 12-10-re jött fel. Ekkor mindkét idejét kikérte Sze­kér László, a játékosok megnyugodtak és nyerték a játszmát. — Akkor még NB II-ben ütöttük a labdát — sorolja to­vább az élményeket Ibolya. — Akkor már meghívást kaptam az ifjúsági válogatottba, s en­nek révén külföldön is sok he­lyen megfordultam, de Jancsi is részt vett több válogatottke- ret-edzésen. Az érettségi után engem hívott a Debreceni MVSC akkor már biztos NB I- es feljutó gárdája, így az első osztályú szereplés mellett el­végeztem a tanítóképző főis­kolát is. — Én pedig a katonaság alatt a Honvéd Budai csapatá­ban kóstoltam bele először a legmagassabb osztály küzdel­meibe — vág közbe ismét a férj —, majd a leszerelés után Miskolc (M. B.) — Három vereséget követő két győze­lemmel a háta mö­gött látogatott az örök rivális miskolci egyetemisták ottho­nába szombaton az NB I-ben szereplő nyíregyházi férfi ko­sárcsapat. Miskolci EAFC-Nyh. Ta- nárképző-Isobau 76—64 (44- 35). Miskolc, 200 néző, v.: Lugossy, Feczku. TK-Iso- bau: Kozma 21, Oroszvári 10/9, Gócs 15, Dunai 7/3, Kamrás 6/6. Csere: Sárosi 2, Kovács 3. Edző: Kamarás György. Az eredmény alakulása, 5. perc: 13-6,10. p.: 26-14,15. p.: 33-25, 25. p.: 50-38, 30. p.: 54-47, 35. p.: 62-58. az NYVSSC-be igazoltam vissza. Igazán szép éveket töl­töttünk el a Nagy A., Dorogi, Prékopa, Parti, Takács, Fo­dor, Drotár, Batai, Szikszói stb. alkotta együttessel. Amikor a pályafutás vége kerül szóba, mindkettőjük ar­cáról lehervad a mosoly. Nem szívesen beszélnek róla, a bú­csú a házaspár számára nem sikerült olyan felejthetetlenre, mint az aktív évek. A sok ke­serűséget azonban már együtt, egymást segítve vészelték át. hisz addigra összekötötték éle­tüket. — 1983-ban esküdtünk — vidul fel ismét a feleség. Ek­kor én még pályám csúcsán voltam, amit 87-ben iker lá­Kipontozódott: Kozma (40.). Mindkét csapat rengeteg hi­bával kezdte a mérkőzést, de a hazaiak kaptak előbb lábra, és már az ötödik perc végére je­lentős előnyt szereztek. A vendégeknek szinte semmi sem sikerült, sem közelről, sem pedig távolról nem tudtak a gyűrűbe találni, így a félidő derekán egy ijesztő vereség képe derenghetett a játékosok szeme előtt. Aztán Kamrás és Dunai eredményes hárompon­tos kísérlete valamelyest visszaállította a főiskolások önbizalmát, és lassan araszol­tak közelebb a miskolciakhoz. A rengeteg védekezési hiba következtében viszont a haza­iak légiósa, Lalatovics tetszés nyaink, Zita és Tímea megszüle­tése szakított meg. Persze nem bántam. Ezt kö­vetően itthon még volt egy fel­lángolásom a SZAÉV SE-ben, majd ismét a Debrecenben, de aztán a család mindennél fonto­sabbá vált. Ma már a civil életükről, gyer­mekeikről beszél­nek legalább olyan lelkesen. Sipi elvégezte a Mezőgazdasági Főiskola gépész szakát, majd vál­lalkozásba kez­dett, neje a Megyei Munka­ügyi Központ nyíregyházi ki- rendeltségének ügyintézője. A sport miatt legalább tíz év hát­ránnyal kezdték meg a munkás hétköznapokat. — Már jó ideje csak a mun­kánknak és gyermekeinknek élünk — zárja le beszélgeté­sünket János. A röplabdától elszakadtunk, már csak a strandröpi, öregfiúk találko­zók és bulimeccsek jöhetnek szóba. Lányaink a hármas iskolá­ban (nosztalgiából oda írattuk őket) most kóstolgatják e sportág alapjait. Adottságaik révén akár a miénknél is szebb pályát futhatnak be. Ezt majd a jövő eldönti. szerint érhette el kosarait, a center az első húsz percben ti­zenhat pontig jutott. A szünet­ben alapos fejmosását kaptak a vendégek Kamarás György­től, de ennek kezdetben nem nagyon volt eredménye. Ké­sőbb, amikor Kozma szórta a pontokat és Oroszvári is ma­gára talált, egyre csökkent a hátrány, de a sorozatos táma­dásban vétett hibák következ­tében az ellenfél a végére bün­tetőkből még növelte is az elő­nyét. Sajnos, ezen a mérkőzé­sen a vendégek játékosai nem tartották be a taktikai utasítá­sokat, és elképesztően ala­csony százalékkal dobtak. Hatvannégy szerzett ponttal még hazai pályán sem lehet meccset nyerni. Vasárnap délelőtt Nyíregyházán, a Kossuth térről startolt a FITT 7 Próba ötödik programja, a Garancia futás, amelyen több százan vettek részt Nagy Tamás felvétele Alacsony százalékkal dobtak Miskolcon szenvedett vereséget a Tanárképző-lsobau Százas Zemplényitől Gyuri bácsival a Hotel Aqvincumban Nyíregyháza (KM-MCS) — Ugye ismerik a hanyatt- eséses figurát? Az ember gyanútlanul megy bárhol az utcán, esetünkben egy szál­loda halijában és olyannal találkozik, akinek a látvá­nyától majdnem hanyatt­esik, Ilyenkor következik a felismerés, az emlékezés, a régi történet felevenítése. Persze a hanyattesést ilyen esetben a magyar ember képletesen használja, szó sincs valamifajta akrobati­kus tomamozdulatról, de az is biztos, nem minden nap találkozhatunk Zemplényi Györggyel, a Magyar Úszó Szövetség egykori elnöké­vel, akit nemes egyszerű­séggel úgy aposztrofálnak: az évszázad csalója. Csütörtökön a médiákból lehetett arról értesülni, hogy távolba szakadt ha­zánkfia, Gyuri bácsi nem valamelyik elme- és gyógy­intézetben, vagy egy neves idegszanatóriumban pró­bálja feldolgozni a történte­ket. hanem az előkelő buda­pesti Hotel Aqvincumban. A szállodában minden a megszokottak szerint zaj­lik, szinte csak angol, né­met szavakat lehet hallani, a külföldiek annak rendje és módja szerint érkeznek és foglalják el helyeiket. Aznapra a Taurus Pálma Kft. sajtótájékoztatójára voltam hivatalos, hiszen a céget németek vásárolták fel. A vendéglátók nem akármilyen hírrel fogad­nak: itt van Zemplényi Gyuri! És még rá is fejelnek egy jó nagyot: ő is tudta ho­va kell elrejtőznie. Persze az úszószövetség egykori első emberének felkutatása nem igazán könnyű, hiszen a hotel alkalmazottai is tud­ják, ha néhány adalékot mondanak a szálloda legne­vezetesebb vendégéről, ak­kor a médiák képviselői na­pi váltásban fognak az ajtó előtt őrködni. Bízzuk a vakszerencsére a dolgot, ami jelen esetben igazán bevált. A forgóajtón megjelent a keresett sze­mély: Zemplényi György. Becsoszogott a hotel előte­rébe, úgy tűnt mintha na­gyon nehezen járna, lábait alig tudta felemelni, bal ke­zében magasan feltartva hozta rádiótelefonját, amelynek teljesen kihúzta az antennáját. Köszöntem neki, miért ne tettem volna, hiszen úgy gondoltam, ismerjük egy­mást. 1991-ben az Ameri­kai Egyesült Államokban, San Diegóban edzőtáboro­zott a magyar úszóváloga­tott, közöttük Szabó Tünde és edzője, Vajda Tamás. Baráti társasággal jártunk ott, s mivel tudtunk az edzőtáborról, elhatároztuk megkeressük őket. Akkor nem értettük, miért nem tud róluk a helyi lap, hiszen olyan világnagyság úszók szerepeltek a válogatottban, mint Darnyi és Egerszegi. Csak hosszas telefonálgatás után találtunk rájuk, de a szállásukon csak a. szakács fogadott. A többiek ugyanis kimentek a repülőtérre fo­gadni az éppen akkor érke­ző Zemplényi Györgyöt. Másnap, amikor bevonul­tunk az uszodában és inter­júlehetőséget kértünk Széchy Tamástól, az idős mester összecsapta a kezét és azt mondta: Gyuri! Gye­re ide gyorsan! Nyíregyházi újságírók a vendégeink. In­nentől kezdve kenyérre le­hetett volna őket kenni, annyira kedvesek voltak. Bár Zemplényi György ki­kötötte, azt filmezünk és azt fotózunk, amit akarunk, de ő nem lehet rajta egyik koc­kán sem. Furcsa kívánság, nem értettük, hogy miért, de elfogadtuk. (Utólag per­sze kiderült, a barcelonai olimpia után, amikor kö­rözték, alig lehetett valami­lyen fotót előkeríteni róla.) Interjút adtak, elbeszélget­tünk velük és azután jött a hab a tortán. Széchy oda­hívta Zemplényit, súgott neki valamit. Ekkor Gyuri bácsi félrehívott bennünket és az övtáskájában lévő ha- lomnyi százdolláros közül mindegyikünknek adott egyet-egyet költségpótlás címén és hozzátette: na­gyon örül, hogy itt lehet­tünk, ha bármikor szeret­nénk az úszók edzőtáborát meglátogatni, szóljunk ne­ki, ő segít. Azóta sem szól­tunk... Nos ilyen előzmények után természetesen vártam, talán visszaköszön, de nem tette. Hamuszürke arcát fe­lém fordította, sapkája sim- lédere alól nézett rám, a rá­diótelefont továbbra is ma­gasan tartotta, de nem szólt semmit. Interjút nem ad, beszélgetni nem lehet vele, kaptam oldalról az instruk­ciót. Azt nem vártam, hogy ennyi év után megismer, hi­szen jó ha másfél órát be­szélgettünk, de talán, gon­doltam. O elfordította a fe­jét, majd eltűnt a lakosztá­lyában, hiszen ahogy mondták, kezdődött a napi kezelés... Soortvíláii Két... ...helyszínen is botrány volt a francia labdarúgó-baj­nokság 12. fordulója során. A Bastia-Monaco találko­zón (0-0) a hazai szurkolók azért dühöngtek, mert Petit belépője nyomán bokatö­rést szenvedett Moravcik. Az Olympique Marseille néhány játékosának rendőri védelemmel kellett elhagy­nia a stadiont a Caen ven­dégszereplése után. A he­lyiek nehezen tudták elvi­selni, hogy kedvenceik 1-0-ra kikaptak. Kilencvenkét... ...éves korában elhunyt Re­né Lacoste, az egykori nagyszerű francia tenisze­ző. A hírt a család jelentette be. Az idős sportembert St. Jean-de-Luzban érte a ha­lál. Vasárnap... ...nagy érdeklődés és kitű­nő időjárási viszonyok mel­lett rendezték meg az autós Mecsek Rallye-t, az idei magyar bajnokság zárófu­tamát. A hazai pályán ver­senyző Ranga, Büki duó győzelmével feljött a máso­dik helyre a bajnoki össze­sítésben, a bajnok az ifj. Tóth János, Gergely Ferenc (Aral-Colonia Rallye Te­am, Toyota Celica) páros lett. msmsmsmm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents