Kelet-Magyarország, 1996. október (53. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-11 / 238. szám
1996. október 11péntek HÁTTÉR Kinyílnak a zsáktelepülések A magyar vasúti közlekedés egyik legjelentősebb üzeme a záhonyi átrakókörzet Gyorsított tempóban készül a Nagyvárad, Család és Orosi utak kereszteződése Balázs Attila felvétele Nyíregyháza (KM — B. J.) — Közhely, de igaz: az egyes térségek társadalmi, gazdasági feladatainak hatékony, egymással összehangolt megvalósítása, a gazdaság fejlődése, teljesítőképességének növelése az infrastruktúrák fejlesztése nélkül nem vihető végbe. A kevés, vagy nem megfelelő színvonalú infrastruktúra lefékezheti ugyanis a gazdasági növekedést és a nemzetközi gazdasági integrációt is. Az egyes térségek bekapcsolódása a nemzetközi munkamegosztásba a vonalas infrastruktúrák hálózati rendszerén keresztül történik, ezért valamely térség közlekedésének fejlettségéből következtetéseket lehet levonni gazdaságának egészére, továbbfejlődésének lehetőségére. Idő és remény A megye területfejlesztési programjában fogalmazta meg ezek a gondolatokat dr. Vincze István főépítész, hiszen közismert, hogy az országnak ezen a részén a vonalas infrastruktúrák hiánya az'egyik legnagyobb probléma, a felzárkózás záloga. Nem juthatunk még csak a fővárosba sem, nemhogy Európába ha nem tudjuk megteremteni a közlekedési kapcsolatot a megye és az ország között. Két napja történt épp az M3- as alapkőletétele Gyöngyösön, s ha az elkezdett szakasz nem is ér el bennünket, legalább nőtt a remény, s csökkenni látszik az idő. mire mi is bekapcsolódhatunk az európai vérkeringésbe. Addig is van azért mire költeni, hiszen a megye országos közúthálózatba tartozó útjainak hossza 2088,7 km, ebből 18 százalékot képviselnek a főutak. Az összekötő utak részaránya 65 közelében van. Az országos közutakon lévő 171 darab közúti híd közel 19 százaléka teherbírás, vagy burkolatszélesség vonatkozásában nem felel meg a forgalom igényeinek. A helyi önkormányzatok kezelésében lévő közutak hossza 3618,4 km. A belterületi utak kiépítettsége 1990-1994 között 33 százalékról 53 százalékra emelkedett. A kiépítettség a szembetűnő fejlődés ellenére is az országos átlag alatt maradt. Sajnos a pénzhiány hiánya miatt elmaradó indokolt felújítási, korszerűsítési munkák következtében az úthálózat állaga romlik, a fenntartás igényessége nő. A megfelelőségi mutatók szerint az utak 10 százaléka igényel azonnali beavatkozást. Három éven belül pedig további 31 százaléknál kellene az indokolt felújítási munkákat elvégezni. Vágányok mellett A megye közlekedési történe- , tének legfontosabb eseménye a vasúti közlekedés megteremtése volt. A vasúti hálózat 1858 és 1912 között lényegében kiépült és jelenleg 82 települést érint. E településeken él a megye lakosságának 72 százaléka. A megyében található 81 aprófalú kategóriába sorolt településből ugyanakkor csak hat rendelkezik közvetlen vasútállomással. A magyar vasúti közlekedés népgazdasági szempontból is egyik legfontosabb, legjelentősebb üzeme a záhonyi átrakókörzet. Az átrakókörzetben 1958-tól kezdve végrehajtott fejlesztéseket az áruforgalom nagyarányú felfutása tette indokolttá. A fejlődés dinamizmusára jellemző, hogy 1949- ben 0,8 millió, 1961-ben 6,5 millió, 1981-ben 16,9 millió tonna áru volt az átrakókörzet produktuma. Az átrakókörzet teljesítménye 1991-re 7,1 millióra csökkent és 1993-tól alig valamivel 6 millió tonna feletti értékben stabilizálódott. Az autópálya-építés előkészítési munkálatai jelentősen elhúzódtak, a megyét érintő szakaszon pedig gyakorlatilag szünetelnek. A tervek barabási kivezetéssel készültek, ezzel az érintett önkormányzatok a szakhatóság és a területek tulajdonosai is egyetértettek. A különböző lobbik hatása a Fel- ső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség állásfoglalásában is megjelent és a kiegyensúlyozottabb nyomvonal- vezetés a többségi akarat ellenére megkérdőjeleződött. A minisztérium elrendelte Záhony és Barabás közötti kivezetés nyomvonalvizsgálatát. Az alternatív nyomvonal környezeti hatásvizsgálata várhatóan ez év augusztusára készül el. A végleges nyomvonal jóváhagyása az előkészítési munkák folytatása érdekében sürgető feladat. A régiónak nagy szüksége lenne az M3-as mielőbbi megépítésére. A rövid távú feladatok között a záhonyi határátkelőhely kezelőterületének korszerűsítése, csengersimai határátkelőhely előtt leállósáv építése, Dombrádon elbontott pontonhíd Lónya térségébe történő telepítése szerepel a tervben. A közép távú feladatok között az M3-as autópálya Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei szakaszának kiépítése, a 38. sz. főút Rakamaz átkelési szakasz, valamint Nyíregyháza Tokaji úti felüljáró megépítése a csatlakozó utakkal, Cigánd-Tisza- kanyár közötti új híd és a 4. sz. főút közötti összekötő út kiépítése Kékese átkelési szakasz kiváltására, 4. sz. főút Nyírtura-Ajak közötti szakasz korrekció kiépítése, a 36. sz. főút Tiszavasvári átkelési szakasz korszerűsítési munkáinak befejezése, Záhony É-D-i elkerülő út kiépítése, Tiszabecs, Beregsurány, Lónya, Csenger- sima határátkelők korszerűsítése. A városi közlekedési feltételek javítása (csomópontok, útvonalak átbocsátó képességnek növelése, összehangolt forgalomirányító rendszerek telepítése nem halogatható tovább. Nyíló zsáktelepülések A hosszú távú feladatok között pedig a záhonyi Tisza-híd átépítése, a 49. sz. főút, a Mátészalkát Debrecennel összekötő út teljes felújítását, valamint a Nyíregyháza-Nagykál- ló-Nyírbátor közötti út a vasúti kereszteződéseiben a felüljáró építése elengedhetetlen. Folyamatosan kell végezni a hiányzó összekötő utak — Ti- borszállás-Szalmaváros, Gyu- laháza-Jármi összekötő út Pusztadobos-Papos közötti szakasza, Kékcse-Rétközbe- rencs, Bátorliget-Ömböly, Encsencs-Nyírbogát, Kislé- ta-Nyírgelse, Tamásbo- kor-Hajdúdorog, Nyíregyháza körgyűrű, Ajak-Anarcs, Tisz- taberek-Kishodos, Nyír- tass-Nyírkarász — kiépítését, különös tekintettel a zsáktelepülések hátrányos közlekedési helyzetének fokozatos felszámolására. A pályázatos rendszer által kínált feltételek mellett újabb kerékpárutak, gyalogjárdák, belterületi utak ki-‘ építésével lehet számolni. És az eddigieknél nagyobb súlyt kell helyezni az indokolt felújítási, karbantartási munkák elvégzésére. zürke Edömér már nt- V ven évet leélt, s mind- L/ eddig nagyjából-egé- széból elégedett volt önmagával. Bár nem történtek nagy fordulatok a sorsában, se nagy szerencse, se váratlan tragédia nem érte, azért unalmasnak sem tartotta napjait. Erős közepes érettségi után lett segédkontírozó az egyik fuvarozó cégnél, s a két év katonaidőt leszámítva — ahol őrvezetői rangig vitte! —• ma is ott dolgozik, immár csoportvezető-helyettesként. Közben elnyűtt vagy tíz könyökvédőt, egyszer csepp híján kiváló dolgozó kitüntetést is kapott, de az igazgató titkárnője egy piciny hajszállal megelőzte. O azonban nem búsult, gondolta, majd legközelebb befut. Ámde jött a rendszerváltás, ami eltöHangulatváltozás rölte a kiváló címet, így hát újra megbékélt a sorsával, mondván, fő az egészség. Menet közben persze kapott kis dicséreteket, egyszer a vécé előtt futott össze a főkönyvelővel, aki két egész percig szórta rá az elismeréseket azokért a precíz kimutatásokért, melyek az ö keze alól kerültek ki. Mondhatni, teljesen kiegyensúlyozott életet élt, otthon beosztóak voltak, a munkahelyén nem keveredettfelesleges bonyodalmakba. Kijárt néha a meccsre és minden évben az elsők között jelentkezett almaszüretkor a szedd magad mozgalomba. Hanem, jó egy hete, mióta értesült róla, hogy Pesten egy jogász perszóna 800 milliós sikerdíjat kaszált a privatizációs hivataltól. Szürke Edömérnek felborult e legendás lelki egyensúlya. Minduntalan arra gondol, hogy az ő csendes életútján is voltak kisebb-nagyobb szakmai sikerek, de ezért ő csak a jól megérdemelt fizetését vette föl. Egyszer, úgy ’79 május elseje előtt kapott 500 forint prémiumot csupán, abból vette a ma is működő orosz karóráját. Úgy gondolta, ő a fizetését azért kapja, hogy rendben, naprakészen tartja az aktákat, s akkor sem tartott igényt külön díjazásra, amikor kidolgozta a visszfu- var-költség húszszázalékos csökkentésének módszerét. Most valósággal bús komorrá teszi annak puszta gondolata is, hogy bizony ő rossz korban született. A történelmi fejlődésnek abban a szakában ugyanis Közép-Ke- let-Európában még ismeretlen fogalom volt a sikerdíj. Akkortájt jobbára a siker- propaganda dívott, annak pedig nem díja, hanemhára volt leginkább. Mégis! O ezt nem hagyja annyiban! Ha kicsinykék is voltak, de azért ő is produkált sikereket, s az elmaradt díjért most majd benyújtja a számlát. Igaz, az APV Rt. helyett a Kárpótlási Hivatal lesz a címzett, de hát a 800forint, amire igényt tart, felőle onnan is érkezhet. Remélhetőleg még húszadika előtt. Akkor kopog ugyanis a villanyszámlás. Cicák harca Esik Sándor lmomban két macska voltam és játszottam egymással — írta örökbecsű soraiban Karinthy Frigyes. Sigmund Freud akkoriban divatos elméletét karikírozta atlétikus ívű gondolati tréfájával. A tudathasadásos elme egységes kettősségére azóta újabb magyarázatok születtek, ám maga az írói kép egészen mostanáig várt. hogy élettel teljen meg. Valaki valahol azt álmodta, ha majd felébred, akkor két macska lesz és játszik egymással. Az egyik cicát elnevezi Vektor Rt.- nek, a másikat pedig Tocsik Mártának. A játék pedig elkezdődött. Vektor-cica az önkormányzatoknak dorombolta: leadsz néhány százalékot abból a néhány milliárdból, amivel az állam tartozik és meglásd elintézem, hogy azonnal a pénzhez jussál. No és To- csik-cica? Ugyanazt dorombolta az APV Rt. huszonnyolc majdnem milliárdos fizetésű jogtanácsosának: adjatok rongyos tíz százalékot és lebeszélem néhány milliárdról ezeket a fránya önkormányzatokat. És csodák csodája mindkét cica óriási sikerrel dolgozott. Csoda-e, hogy a sikerdíj sem maradt törpe. A valaki valahol pedig már- már azt gondolta: talán még most is álmodik, annyira dőlt a pénz. A siker titkát pedig csak ő tudta: ez a két cica bizony egy cica, és nem csoda, hogy meg tud egyezni egymással. Am Freud óta az is tudható, hogy a tudathasadásnak cifrább változatai is vannak. Odáig súlyosbodhat a kór, hogy az egyik cica a fejére nő a másiknak. Nem sziámi iker módjára, hanem csak úgy képletesen. Aki pedig hallott már csere- bogárrajzásos májusi éjszakákon cicákat acsarkodói, az tudja: a háztetőn nem babra megy a játék. így történhetett ez a mi cicáinkkal is. Úgy belefeledkeztek a játékba, hogy a végén már kutyába se vették azt a bizonyos valakit valahol. Az illető most már macskajajos másnapossággal ébredezhet, és bizonyára örülne neki, ha nem valaki lenne ő valahol, hanem csak a cicák álma. No most szólj hozzá papa! Medgyessy csak jövőre emeli a nyugdíjat... Ferter János rajza Kommentár Döntés és háttere Kováts Dénes A jelek arra mutatnak, hogy a közeljövőben még számos vélemény ütközik a megyei fejlesztési tanács minapi döntéseit követően, hiszen — mint hírt adtunk róla — vitákkal és indulatokkal tarkított volt az ülés, az eredménnyel pedig többen elégedetlenek. Ez talán természetes is — mondhatjuk —, hiszen amikor pénzről van szó, s nem is kevésről, akkor elkerülhetetlen az ütközés. Különösen annak ismeretében. hogy igényt (pályázatot) jóval több mindenre nyújtottak be, mint amire a keretből futotta. Nyilvánvalóan nem volt könnyű helyzetben a tanács, amikor dönteni kellett, talán még az sem lehetett elvárható, hogy tagjai valamennyi pályázatot részletesen megismerjenek, de az előkészítő munkát segíthették a szakértői vélemények. Arról is kiszivárgott információ, hogy a később kapott nem mindig egyezett a korábbival... Érdekek és ellenérdekek csapnak ilyenkor össze, s bizony, az előzetesen elígérkező könnyen kerülhet utóbb kényelmetlen helyzetbe. Más kérdés persze, miképp ütköznek a vélemények, s milyen indokokat hoznak fel a vélt vagy valós igaz érdekében. Mert az érveknek kell felülkerekedni az indulatok helyett — tisztes döntés csak így hozható. Bizonyára lehet vitatni egyes pályázatok elbírálásának jogosságát vagy jogtalanságát, a szavazók hozzáállásának hátterét. De összességében azt kell nézni: miképp szolgálják ezek a megye fejlesztésének érdekeit a lehetőségek tükrében. S ha minden igaz: a jövő év első negyedében újra összeül a tanács, lesz tehát újabb lehetőség pályázni. Felhangok kísérik a pénzosztást. Elhangzottak bírálatok összetételét illetően is, amit nehezményeznek egyesek. A konstruktív párbeszédet kellene szem előtt tartani, úgy ütköztetni a nézeteket. Még akkor is, ha nem mindenki akar kibújni a kulisszák mögül. Hiszen a fő cél nem lehet más, mint az összmegyei érdek. „ A
