Kelet-Magyarország, 1996. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-11 / 238. szám

1996. október 11péntek HÁTTÉR Kinyílnak a zsáktelepülések A magyar vasúti közlekedés egyik legjelentősebb üzeme a záhonyi átrakókörzet Gyorsított tempóban készül a Nagyvárad, Család és Orosi utak kereszteződése Balázs Attila felvétele Nyíregyháza (KM — B. J.) — Közhely, de igaz: az egyes térségek társadalmi, gazda­sági feladatainak hatékony, egymással összehangolt megvalósítása, a gazdaság fejlődése, teljesítőképességé­nek növelése az infrastruk­túrák fejlesztése nélkül nem vihető végbe. A kevés, vagy nem megfelelő színvonalú infrastruktúra lefé­kezheti ugyanis a gazdasági növekedést és a nemzetközi gazdasági integrációt is. Az egyes térségek bekapcsolódá­sa a nemzetközi munkameg­osztásba a vonalas infrastruk­túrák hálózati rendszerén ke­resztül történik, ezért vala­mely térség közlekedésének fejlettségéből következtetése­ket lehet levonni gazdaságá­nak egészére, továbbfejlődé­sének lehetőségére. Idő és remény A megye területfejlesztési programjában fogalmazta meg ezek a gondolatokat dr. Vincze István főépítész, hiszen közis­mert, hogy az országnak ezen a részén a vonalas infrastruk­túrák hiánya az'egyik legna­gyobb probléma, a felzárkózás záloga. Nem juthatunk még csak a fővárosba sem, nem­hogy Európába ha nem tudjuk megteremteni a közlekedési kapcsolatot a megye és az or­szág között. Két napja történt épp az M3- as alapkőletétele Gyöngyösön, s ha az elkezdett szakasz nem is ér el bennünket, legalább nőtt a remény, s csökkenni lát­szik az idő. mire mi is bekap­csolódhatunk az európai vér­keringésbe. Addig is van azért mire költeni, hiszen a megye országos közúthálózatba tarto­zó útjainak hossza 2088,7 km, ebből 18 százalékot képvisel­nek a főutak. Az összekötő utak részaránya 65 közelében van. Az országos közutakon lévő 171 darab közúti híd kö­zel 19 százaléka teherbírás, vagy burkolatszélesség vonat­kozásában nem felel meg a forgalom igényeinek. A helyi önkormányzatok ke­zelésében lévő közutak hossza 3618,4 km. A belterületi utak kiépítettsége 1990-1994 kö­zött 33 százalékról 53 száza­lékra emelkedett. A kiépített­ség a szembetűnő fejlődés el­lenére is az országos átlag alatt maradt. Sajnos a pénzhiány hi­ánya miatt elmaradó indokolt felújítási, korszerűsítési mun­kák következtében az útháló­zat állaga romlik, a fenntartás igényessége nő. A megfelelő­ségi mutatók szerint az utak 10 százaléka igényel azonnali be­avatkozást. Három éven belül pedig további 31 százaléknál kellene az indokolt felújítási munkákat elvégezni. Vágányok mellett A megye közlekedési történe- , tének legfontosabb eseménye a vasúti közlekedés megte­remtése volt. A vasúti hálózat 1858 és 1912 között lényegé­ben kiépült és jelenleg 82 tele­pülést érint. E településeken él a megye lakosságának 72 szá­zaléka. A megyében található 81 aprófalú kategóriába sorolt településből ugyanakkor csak hat rendelkezik közvetlen va­sútállomással. A magyar vasúti közlekedés népgazdasági szempontból is egyik legfontosabb, legjelen­tősebb üzeme a záhonyi átra­kókörzet. Az átrakókörzetben 1958-tól kezdve végrehajtott fejlesztéseket az áruforgalom nagyarányú felfutása tette in­dokolttá. A fejlődés dinamiz­musára jellemző, hogy 1949- ben 0,8 millió, 1961-ben 6,5 millió, 1981-ben 16,9 millió tonna áru volt az átrakókörzet produktuma. Az átrakókörzet teljesítménye 1991-re 7,1 mil­lióra csökkent és 1993-tól alig valamivel 6 millió tonna felet­ti értékben stabilizálódott. Az autópálya-építés előké­szítési munkálatai jelentősen elhúzódtak, a megyét érintő szakaszon pedig gyakorlatilag szünetelnek. A tervek barabási kivezetéssel készültek, ezzel az érintett önkormányzatok a szakhatóság és a területek tu­lajdonosai is egyetértettek. A különböző lobbik hatása a Fel- ső-Tisza-vidéki Környezetvé­delmi Felügyelőség állásfog­lalásában is megjelent és a kie­gyensúlyozottabb nyomvonal- vezetés a többségi akarat el­lenére megkérdőjeleződött. A minisztérium elrendelte Zá­hony és Barabás közötti kive­zetés nyomvonalvizsgálatát. Az alternatív nyomvonal kör­nyezeti hatásvizsgálata várha­tóan ez év augusztusára készül el. A végleges nyomvonal jó­váhagyása az előkészítési munkák folytatása érdekében sürgető feladat. A régiónak nagy szüksége lenne az M3-as mielőbbi megépítésére. A rövid távú feladatok kö­zött a záhonyi határátkelőhely kezelőterületének korszerűsí­tése, csengersimai határátke­lőhely előtt leállósáv építése, Dombrádon elbontott ponton­híd Lónya térségébe történő telepítése szerepel a tervben. A közép távú feladatok között az M3-as autópálya Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei szaka­szának kiépítése, a 38. sz. főút Rakamaz átkelési szakasz, va­lamint Nyíregyháza Tokaji úti felüljáró megépítése a csatla­kozó utakkal, Cigánd-Tisza- kanyár közötti új híd és a 4. sz. főút közötti összekötő út ki­építése Kékese átkelési sza­kasz kiváltására, 4. sz. főút Nyírtura-Ajak közötti szakasz korrekció kiépítése, a 36. sz. főút Tiszavasvári átkelési sza­kasz korszerűsítési munkáinak befejezése, Záhony É-D-i el­kerülő út kiépítése, Tiszabecs, Beregsurány, Lónya, Csenger- sima határátkelők korszerűsí­tése. A városi közlekedési fel­tételek javítása (csomópontok, útvonalak átbocsátó képesség­nek növelése, összehangolt forgalomirányító rendszerek telepítése nem halogatható to­vább. Nyíló zsáktelepülések A hosszú távú feladatok kö­zött pedig a záhonyi Tisza-híd átépítése, a 49. sz. főút, a Má­tészalkát Debrecennel össze­kötő út teljes felújítását, vala­mint a Nyíregyháza-Nagykál- ló-Nyírbátor közötti út a vas­úti kereszteződéseiben a fe­lüljáró építése elengedhetet­len. Folyamatosan kell végezni a hiányzó összekötő utak — Ti- borszállás-Szalmaváros, Gyu- laháza-Jármi összekötő út Pusztadobos-Papos közötti szakasza, Kékcse-Rétközbe- rencs, Bátorliget-Ömböly, Encsencs-Nyírbogát, Kislé- ta-Nyírgelse, Tamásbo- kor-Hajdúdorog, Nyíregyháza körgyűrű, Ajak-Anarcs, Tisz- taberek-Kishodos, Nyír- tass-Nyírkarász — kiépítését, különös tekintettel a zsáktele­pülések hátrányos közlekedési helyzetének fokozatos felszá­molására. A pályázatos rend­szer által kínált feltételek mel­lett újabb kerékpárutak, gya­logjárdák, belterületi utak ki-‘ építésével lehet számolni. És az eddigieknél nagyobb súlyt kell helyezni az indokolt felú­jítási, karbantartási munkák elvégzésére. zürke Edömér már nt- V ven évet leélt, s mind- L/ eddig nagyjából-egé- széból elégedett volt önma­gával. Bár nem történtek nagy fordulatok a sorsában, se nagy szerencse, se várat­lan tragédia nem érte, azért unalmasnak sem tartotta napjait. Erős közepes érett­ségi után lett segédkontírozó az egyik fuvarozó cégnél, s a két év katonaidőt leszámítva — ahol őrvezetői rangig vit­te! —• ma is ott dolgozik, im­már csoportvezető-helyettes­ként. Közben elnyűtt vagy tíz könyökvédőt, egyszer csepp híján kiváló dolgozó kitünte­tést is kapott, de az igazgató titkárnője egy piciny hajszál­lal megelőzte. O azonban nem búsult, gondolta, majd legközelebb befut. Ámde jött a rendszerváltás, ami eltö­Hangulatváltozás rölte a kiváló címet, így hát újra megbékélt a sorsával, mondván, fő az egészség. Menet közben persze kapott kis dicséreteket, egyszer a vécé előtt futott össze a fő­könyvelővel, aki két egész percig szórta rá az elismeré­seket azokért a precíz kimu­tatásokért, melyek az ö keze alól kerültek ki. Mondhatni, teljesen kiegyensúlyozott éle­tet élt, otthon beosztóak vol­tak, a munkahelyén nem ke­veredettfelesleges bonyodal­makba. Kijárt néha a meccs­re és minden évben az elsők között jelentkezett almaszü­retkor a szedd magad moz­galomba. Hanem, jó egy hete, mióta értesült róla, hogy Pesten egy jogász perszóna 800 mil­liós sikerdíjat kaszált a pri­vatizációs hivataltól. Szürke Edömérnek felborult e legen­dás lelki egyensúlya. Mind­untalan arra gondol, hogy az ő csendes életútján is voltak kisebb-nagyobb szakmai si­kerek, de ezért ő csak a jól megérdemelt fizetését vette föl. Egyszer, úgy ’79 május elseje előtt kapott 500 forint prémiumot csupán, abból vette a ma is működő orosz karóráját. Úgy gondolta, ő a fizetését azért kapja, hogy rendben, naprakészen tartja az aktákat, s akkor sem tar­tott igényt külön díjazásra, amikor kidolgozta a visszfu- var-költség húszszázalékos csökkentésének módszerét. Most valósággal bús ko­morrá teszi annak puszta gondolata is, hogy bizony ő rossz korban született. A tör­ténelmi fejlődésnek abban a szakában ugyanis Közép-Ke- let-Európában még ismeret­len fogalom volt a sikerdíj. Akkortájt jobbára a siker- propaganda dívott, annak pedig nem díja, hanemhára volt leginkább. Mégis! O ezt nem hagyja annyiban! Ha ki­csinykék is voltak, de azért ő is produkált sikereket, s az elmaradt díjért most majd benyújtja a számlát. Igaz, az APV Rt. helyett a Kárpótlá­si Hivatal lesz a címzett, de hát a 800forint, amire igényt tart, felőle onnan is érkez­het. Remélhetőleg még húsza­dika előtt. Akkor kopog ugyanis a villanyszámlás. Cicák harca Esik Sándor lmomban két macska voltam és játszottam egymással — írta örökbecsű soraiban Karin­thy Frigyes. Sigmund Fre­ud akkoriban divatos elmé­letét karikírozta atlétikus ívű gondolati tréfájával. A tudathasadásos elme egy­séges kettősségére azóta újabb magyarázatok szület­tek, ám maga az írói kép egészen mostanáig várt. hogy élettel teljen meg. Valaki valahol azt ál­modta, ha majd felébred, akkor két macska lesz és játszik egymással. Az egyik cicát elnevezi Vektor Rt.- nek, a másikat pedig Tocsik Mártának. A játék pedig el­kezdődött. Vektor-cica az önkormányzatoknak do­rombolta: leadsz néhány százalékot abból a néhány milliárdból, amivel az ál­lam tartozik és meglásd el­intézem, hogy azonnal a pénzhez jussál. No és To- csik-cica? Ugyanazt do­rombolta az APV Rt. hu­szonnyolc majdnem milli­árdos fizetésű jogtanácso­sának: adjatok rongyos tíz százalékot és lebeszélem néhány milliárdról ezeket a fránya önkormányzatokat. És csodák csodája mind­két cica óriási sikerrel dol­gozott. Csoda-e, hogy a si­kerdíj sem maradt törpe. A valaki valahol pedig már- már azt gondolta: talán még most is álmodik, annyi­ra dőlt a pénz. A siker titkát pedig csak ő tudta: ez a két cica bizony egy cica, és nem csoda, hogy meg tud egyezni egymással. Am Freud óta az is tud­ható, hogy a tudathasadás­nak cifrább változatai is vannak. Odáig súlyosbod­hat a kór, hogy az egyik ci­ca a fejére nő a másiknak. Nem sziámi iker módjára, hanem csak úgy képletesen. Aki pedig hallott már csere- bogárrajzásos májusi éj­szakákon cicákat acsarkod­ói, az tudja: a háztetőn nem babra megy a játék. így történhetett ez a mi cicáinkkal is. Úgy belefe­ledkeztek a játékba, hogy a végén már kutyába se vet­ték azt a bizonyos valakit valahol. Az illető most már macskajajos másnaposság­gal ébredezhet, és bizonyá­ra örülne neki, ha nem va­laki lenne ő valahol, hanem csak a cicák álma. No most szólj hozzá papa! Medgyessy csak jövőre emeli a nyugdíjat... Ferter János rajza Kommentár Döntés és háttere Kováts Dénes A jelek arra mutat­nak, hogy a közeljö­vőben még számos vélemény ütközik a megyei fejlesztési tanács minapi döntéseit követően, hiszen — mint hírt adtunk róla — vitákkal és indulatokkal tarkított volt az ülés, az eredménnyel pedig többen elégedetlenek. Ez talán ter­mészetes is — mondhatjuk —, hiszen amikor pénzről van szó, s nem is kevésről, akkor elkerülhetetlen az üt­közés. Különösen annak is­meretében. hogy igényt (pályázatot) jóval több min­denre nyújtottak be, mint amire a keretből futotta. Nyilvánvalóan nem volt könnyű helyzetben a ta­nács, amikor dönteni kel­lett, talán még az sem lehe­tett elvárható, hogy tagjai valamennyi pályázatot részletesen megismerjenek, de az előkészítő munkát se­gíthették a szakértői véle­mények. Arról is kiszivár­gott információ, hogy a ké­sőbb kapott nem mindig egyezett a korábbival... Érdekek és ellenérdekek csapnak ilyenkor össze, s bizony, az előzetesen el­ígérkező könnyen kerülhet utóbb kényelmetlen helyzet­be. Más kérdés persze, mi­képp ütköznek a vélemé­nyek, s milyen indokokat hoznak fel a vélt vagy valós igaz érdekében. Mert az ér­veknek kell felülkerekedni az indulatok helyett — tisz­tes döntés csak így hozható. Bizonyára lehet vitatni egyes pályázatok elbírálá­sának jogosságát vagy jog­talanságát, a szavazók hoz­záállásának hátterét. De összességében azt kell néz­ni: miképp szolgálják ezek a megye fejlesztésének ér­dekeit a lehetőségek tükré­ben. S ha minden igaz: a jö­vő év első negyedében újra összeül a tanács, lesz tehát újabb lehetőség pályázni. Felhangok kísérik a pénzosztást. Elhangzottak bírálatok összetételét illető­en is, amit nehezményeznek egyesek. A konstruktív pár­beszédet kellene szem előtt tartani, úgy ütköztetni a né­zeteket. Még akkor is, ha nem mindenki akar kibújni a kulisszák mögül. Hiszen a fő cél nem lehet más, mint az összmegyei érdek. „ A

Next

/
Thumbnails
Contents