Kelet-Magyarország, 1996. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-10 / 237. szám

1996. Oktober 10., csütörtök MEGYÉN INNEN, MEGYÉN Segítséggel az Unióba Magyar-olasz parlamenti megbeszélést tartottak szerdán 2000: tagság Gyöngyös (MTI) — Ab­ban az esetben, ha a határ­kérdés emlegetésével bel­földi erők nem akadályoz­zák meg, Magyarország 2000-re, vagy 2002-re az Európai Unió tagjává vál­hat — jelentette ki Göncz Árpád, a Magyar Köztár­saság elnöke a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gyöngyösi főiskolai karán, ahol szerdán avatta fel az intézmény új, világszínvo­nalú tangazdaságát. Ha­zánk euro-atlanti integráci­ós esélyeiről szólva a főis­kolai hallgatókkal és okta­tókkal találkozva az állam­fő elmondta: minden poli­tikai erőtől elvárná, hogy ne akadályozzák a közép­európai térségben elindult békefolyamatot. Budapest (MTI) — Ma gyar-olasz parlamenti megbe­szélést tartottak szerdán Buda­pesten az Országházban. Az olasz küldöttséget Luciano Vi­olámé, a képviselőház elnöke vezette, a magyar tárgyalókül­döttség Gál Zoltán házelnök vezetésével ült a tárgyalóasz­talhoz, A szokásoktól eltérően ez alkalommal a sajtó képvise­lőit is beengedték az eleinte zárt ajtók mögött megkezdő­dött tárgyalásra. A tárgyalás alkalmával Lu­ciano Violante kifejtette: az olasz kormány mindent meg­tesz annak érdekében, hogy Magyarország minél gyorsab­ban bejuthasson az Európai Unióba. Az olasz házelnök méltatta a magyar-szlo- vén-olasz együttműködési kezdeményezést, amely most elsősorban a három ország kö­zötti kommunikáció fejleszté­sén fáradozik. Ez a fajta együttműködés Violante elnök szerint a NATO-kapcsolatok szempontjából is fontos. Szólt arról is. hogy olasz részről szorgalmazzák a parlamenti bizottságok szorosabb kapcso­latait is. ami segítheti a kon­taktusok elmélyítését az élet minden területén. Utalt arra, hogy Olaszországba viszatér- ve a kapcsolatié telre ösz­tönzi majd az illetékes olasz parlamenti bizottságok veze­tőit. Felvetette annak lehetősé­gét, hogy a parlementi appará­tusok tagjait a két országban rövid továbbképzésben része­sítsék. Luciano Violante összességében úgy látja, a par­lamenteknek arra kell töreked­niük. hogy a törvényhozás mi­nél inkább segítse elő az em­berek. eszmék és vállalkozá­sok szabad áramlását. Az olasz házelnök felvetette azt is, hogy esetleg célszerű lenne felülvizsgálni, és újraindítani a Közép-Európai Kezdeménye­zést, amelyet annak idején Olaszország bocsátott útjára, de időközben túlságosan szét­terjedt. s elvesztette kezdemé­nyező erejét. Gál Zoltán a maga részéről hangsúlyozta: Magyarország lelkes híve az olasz-szlovén- magyar együttműködésnek. Egyetértett azzal, hogy a NA- TO-bővítés szempontjából is hasznos a magyar-olasz- szlo­vén háromoldalú együttműkö­dés. Utalt arra, hogy a jelek szerint az észak-atlanti szerve­zet bővítése során nem játsza­nak majd meghatározó szere­pet a geostratégiai megfonto­lások, bár azokat sem lehet el­hanyagolni. Hangoztatta, hogy a magyar fél nyitott a parla­menti együttműködés fejlesz­tésére, s utalt arra is, hogy par­lamenti eszközökkel segíthet­nék a különféle kezdeménye­zések sikerét. Különleges hadtest Magyarországon Jevgenyij Ivanovics Malasenko: Egy szemtanú visszaemlékezései 1956-ról (3.) A szovjet csapatok működési körzetei o- „FORGÓSZÉL" hadm-űvetetben -1956.nov. k. A budapesti ostromgyürü terve Másnap Nagy Imre a Parla­mentbe kérette Lascsenkot. Lascsenko a követségről tele­fonált, ahol Mikojannal és Szuszlovval találkozott. Arra kért. hogy sürgősen vigyek ne­ki a Parlamentbe egy sor do­kumentumot, többek közt a budapesti harcokat feltüntető térképet, csapatainkra vonat­kozó tájékoztatót, a Kossuth Lajos téren történt véres ese­mények vázlatát és más egye­beket. A Parlament épületében munkaértekezlet folyt, ame­lyet Nagy Imre vezetett. Jelen volt Apró Antal. Kovács Ist­ván (MDP), Janza Károly és mások. Nagy Imre azt kérte, hogy a szovjet csapatok ne nyissanak tüzet a városban. Lascsenko azt válaszolta, hogy ennek a kérésnek a teljesítése megne­hezítené feladataik végrehajtá­sát. Csak a visszaiövésre kap­tunk engedélyt. Ma is emlékszem, és sze­mem előtt van Nagy Imre im­pozáns külseje, okos, ravasz, magyar ember benyomását keltette bennem. Az első napokban nehéz volt helyesen értékelnünk az eseményeket. Egyszerre volt jelen a dolgozók jogos tiltako­zása a Rákosi-Gerő-féle veze­tés által elkövetett hibák ellen és Nagy Imre kormányának az a törekvése, hogy kiküszöböl­je ezeket a hibákat. Később azonban nyílt kísérletek tör­téntek a fennálló rend megvál­toztatására. mi több. a megelő­ző rend restaurálására. A katonai bizottság. Apró Antallal az élen. nem töltötte be szerepkörét, és nem tudott hatni az erőviszonyok alakulá­sára. Óvatosságra intett a Ma­gyar Néphadsereg és a rendőr­ség passzivitása is. Andropov beírja nevét a történelembe Ezekben a napokban a Honvé­delmi Minisztériumban meg­látogatott bennünket Jurij Vla- gyimirovics Andropov nagy­követ. Lascsenko meghívta, reggelizzék velünk. A követ elfogadta a meghívást, teát kért, és reggeli közben be­szédben elegyedtünk. A minap Nagy Imre és hívei a felkelőket „szabadságharco­soknak” nevezték — vetettük fel Andropovnak. Eszerint mi a szabadság ellen harcolunk. Jurij Vlagyimirovics el­mondta nekünk, hogy Miko- jannak és Szuszlovnak azt a tájékoztatást adta, hogy Ma­gyarországon kitört az ellen- forradalom. a felkelés élén Nagy Imre áll. A többiek egyetértettek Andropovvai, de emlékeztet­ték arra. hogy Nagy Imre régi kommunista, ott volt a Téli Palota ostrománál. (Nagy Im­re a Téli Palota elfoglalásakor hadifogolytáborban volt — Rainer M. János közlése.) és dolgozott a Kommunista ln- ternacionáléban is. Mire a nagykövet azt felelte: „Áz lehet, hogy Nagy Imre egykor internacionalista volt. most azonban a néphatalom alapjait döngeti. Akik az inter­nacionalizmus parancsának eleget tesznek, azok nem má­sok, mint a szovjet csapatok." A magyarországi fegyveres felkelés, mondotta, a szocia­lizmus ellen irányul. A tünte­tők közt ott találjuk a dolgo­zók egy maroknyi töredékét, a tagok többsége azonban volt Horthy-tisztekből áll. Ellen­forradalmárokból, deklasszá- lódott elemekből és nyugatról átdobott felforgatókból verbu­válódott. Az volt a benyomásom, hogy Andropov egyoldalúan értékeli a magyarországi ese­ményeket. A tényezők sokasá­gából kizárólag az antiszocia- lista irányultságú jelenségeket ragadta ki. s a magyar nép egyetlen követelését sem is­merte el jogosnak, véleményét nagyon határozottan adta elő. Állásfoglalását bizonyára elis­merés fogadta nemcsak Moszkvában, hanem a Buda­pestre érkező politikai megbí­zottak körében is. Majd rátértünk a legfonto­sabb kérdésre: mitévők le­gyünk azt a követelést illető­en, hogy csapatainkat vonjuk ki Budapestről. Lascsenko kifejtette, hogy haderőinket — a jelen körül­mények között — ki kell von­ni, hiszen lényegében tétlen­ségre vannak kárhoztatva. Andropov kérdésére — va­jon hagyjuk-e. hogy a kommu­nisták és a hazafiak néphatal­mát megdöntsék? — Lascsen­ko azt felelte, hogy véd jék meg magukat, harcoljanak csak sa­ját maguk a saját igazukért. Nem kell helyettük harcol­nunk. Aki akar, velünk jöhet. — Amint a szovjet csapatok kivonulnak innen — mondotta Andropov —, már másnap itt terem az Egyesült Államok és szövetségesei. Szét kell ver­nünk a felkelők fegyveres cso­portjait. akkor aztán nyugalom lesz végre. — Azzal elbúcsúz­tunk egymástól. Október utolsó napjaiban a hatalomért folyó küzdelembe nyíltan bekapcsolódtak a ko­rábban csak leplezetten fellé­pő reakciós erők, a régi rend restaurálásának hívei. Kéré­sükre Nagy Imre egyre módo­sította és bővítette a kormány sorait, megszüntette az Állam- védelmi Hatóságot és annak szerveit. A Budapesten tartózkodó Szuszlov és Mikojan azt a tanácsot adták a magyar ve­zetésnek, hogy az ellenzék minden követelését utasítsák el. Úgy gondolták, hogy a szovjet katonai segítség — ha csökkenti is a nép körében a hatalom tekintélyét — mégis megbízhatóbb módja a társa­dalmi rend helyreállításának, mint a Nagy Imre által életbe léptetett bizonytalan kimene­telű revizionista intézkedések, amelyek részint a kormány összetételének a bővítésére, a koalíciós pártok létrehozásá­ra. részint a felkelők követelé­seinek a kielégítésére irányul­tak. Mind Szuszlovot, mind Mi- kojant felháborította a magyar vezetésnek az a szándéka, hogy egyáltalán felvetette a szovjet csapatok Magyaror­szágról való kivonásának kér­dését. Akárcsak a szovjet nagykövet, ők is úgy vélték, hogy ez egyenlő lenne az ame­rikaiak bevonulásával. Andropov nem engedhette meg, hogy ez bekövetkezzék, hiszen ily módon nemcsak nagyköveti pályafutása, de egész további karrierje is de­rékba tört volna. Márpedig, ahogyan azt később Lascsen­ko megfogalmazta. Jurij Vla­gyimirovics Andropov be akarta írni a nevét a történe­lembe. Meglehet, a nagykövetnek ezek a nézetei egybeestek a moszkvai vezetés álláspontjá­val. s megfeleltek a korábbi magyar politikusok jelentései­nek is. Hétfői számunkban követ­kezik: A hadművelet előkészí­tése. Egy túlméretezett mütehénnel vonult a madridi me­zőgazdasági minisztérium épülete elé 15 ezer spa­nyol farmer, hogy Brüsszel tervezete, a tejtúltermelés­re kivetendő adó ellen tüntessen AP-felvétel Alku során dönteni Budapest (MTI) — Vita bontakozott ki a közalkal­mazotti béremelésekre használható pótlólagos 6,7 milliárd forint felosztásáról a Költségvetési Intézmé­nyek Érdekegyeztető Taná­csának (KIÉT) szerdai ülé­sén. A munkavállalói oldal azt javasolta, hogy vala­mennyi közalkalmazott kapjon 8800-9200 forint körüli összeget ebből a ke­retből béremelésként. Az önkormányzati oldalnak vi­szont ez elfogadhatatlan, szerinte az összeg felosztá­sáról helyi szinten, az. intéz­ményeknél megtartott alku során kell dönteni. Ennek alapján határozható meg, hogy' a teljesítmény szerint ki mennyit kapjon a keret­ből. Az önkormányzatok szerint az sem egyértelmű, hogy ezt a pénzt béremelés­re kell felhasználni. Amennyiben jutalomként adnák ki, akkor ez nem nö­velné a béralapot. Az ön- kormányzati képviseletek rámutattak: amennyiben béremelésről van szó, ak­kor a jövő évi hatásáról, az ehhez szükséges jövő évi keretről is újra kell tárgyal­ni. A szociális partnerek ab­ban egyetértettek, hogy a béremelést novemberben kell megvalósítani, a mun­kavállalói oldal viszont azt javasolta, hogy már novem­ber elején kapják meg a közalkalmazottak az emlí­tett összeget. Tarkón lőtt kisfiú A rendőrség keresi a támadót Tatabánya (MTI) — Meg­döbbentő bűncselekmény történt néhány nappal ez­előtt Tatabányán: egy eddig ismeretlen személy a Sár­berki lakótelep egyik ját­szóterén tarkón lőtt egy 9 éves kisfiút. Az elkövetőt eddig nem találta meg a rendőrség, ezért felhívással fordul a lakossághoz. Kéri, hogy jelentkezzenek azok. akiknek a bűncselek­ménnyel kapcsolatos érde­mi információi vannak. A nyomravezetőnek 100 ezer forint jutalmat ajánlottak fel. A lövedék a kisfiú sze­mének halántékvonalán állt meg, s azt a tatabányai Szent Borbála Kórházban sikeresen eltávolították on­nét. K. K. állapota kielégí­tő, de egyelőre a kórház in­tenzív osztályán megfigye­lés alatt tartják. Meggyilkolták... ...Borisz Jelcin orosz elnök egyik kezelőorvosának, Vladlen Vtorusinnak az anyósát és az apósát. Vél­hetően rablógyilkosság tör­tént, s nem merült fel politi­kai motiváció gyanúja. Az asszonnyal kedden este késszúrásokkal végeztek, míg a férfi koponyatöréses holttestére az épület lépcső­házában bukkantak rá szer­dán hajnalban. (MTI) Pekingbe érkezett... ...szerdán hivatalos látoga­tásra Franz Vranitzky oszt­rák kancellár. Kíséretében nagy számú üzletember utazott a kínai fővárosba, ami már önmagában is jel­zi, hogy háromnapos tár­gyalássorozatán vélhetőleg a gazdasági kérdések, az osztrák cégek kínai befek­tetései állnak majd a közép­pontban. (MTI) Sportpályára... ...zuhant kedden Buenos Airesben az argentin hadse­reg egyik helikoptere. Tíz személy vesztette életét, köztük argentin és perui tá­bornokok, valamint hozzá­tartozóik. A francia gyárt­mányú Puma helikopter, fedélzetén látogatóban lévő perui katonai küldöttséggel a Rio Plata deltavidékén tett látogatásról tért vissza, amikor a szerencsétlenség történt. (MTI) A közép-európai... ...országokat nem csupán emberbaráti önzetlenségből kell felvenni a szabad vál­lalkozást hirdető európai nemzetek közösségébe — közölte szerdán a brit mi­niszterelnök. John Major, aki a konzervatív kormány­párt éves kongresszusán vá­laszolt a küldöttek kérdé­seire, kifejtette: a politiku­sok mai nemzedékének adatott meg egy olyan Eu­rópa kialakításának esélye, ahonnan soha nem indulhat útjára ismét az egész vilá­got felégető háború futótü­ze. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents