Kelet-Magyarország, 1996. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-04 / 206. szám

1996. szeptember 4., szerda Távol eső vélemények A magyar-román alapszerződésről vitáztak a pártok tegnap az Országházban Budapest (MTI) — Kedden délután rendkívüli munkana­pot tartott az Országgyűlés. A Magyar Szocialista Párt támo­gatja az ötéves tárgyalássoro­zat nyomán kialakított ma­gyar-román alapszerződés megkötését — jelentette ki Molnár Gyula, a szocialista frakció vezérszónoka. A hona­tya kiemelte: az alapszerződés nem cél, hanem eszköz a kétol­dalú kapcsolatok javítása érde­kében. Hangsúlyozta: a doku­mentummal kapcsolatos bírá­latokkal szemben a szöveg utal a kollektív jogokra is. Torgyán József (FKGP) hazaárulásnak minősítette az alapszerződést. A politikus a kisgazda képvise­lőcsoport véleményét ismer­tetve kijelentette: pártja az alapszerződést olyan egyolda­lú dokumentumnak tartja, amely nincs tekintettel a ma­gyarság érdekeire és a térség magyar nemzetiségű lakosai­nak eddigi jogfosztottságát véglegesítené. Eörsi Mátyás (SZDSZ) párt­ja álláspontját tolmácsolva az alapszerződés aláírása és ratifi­kálása mellett érvelt. Felhívta a figyelmet az aláírás elutasítá­sának következményére: ez a lépés az RMDSZ teljes elszi­getelődéséhez, mindent elsöp­rő magyarellenes kampányhoz vezetne. Giczy György (KDNP) sze­rint az alapszerződés legfel­jebb vállveregetést válthat ki Európából, megbecsülést soha. Ha a magyar kormány nem áll ki a határon túli magyarok mel­lett, ez senki mástól nem vár­ható el. — Semmi olyat nem hallot­tam az ellenzék részéről, ami eltántorítana a magyar-román alapszerződés megkötésétől — jelentette ki Hóm Gyula mi­niszterelnök kedden a parla­mentben, reflektálva az ellen­zéki pártok véleményére. A kormányfő beszédében rámu­tatott, hogy ez az első legma­gasabb szintű egyezmény a két ország között, amely tartal­mazza a kisebbségek jogait. Meggyőződését fejezte ki, hogy az alapszerződés léte jó­val nagyobb mozgásteret biz­tosít a határon túli magyarság­nak, mint a dokumentum hiá­nya. Orbán Viktor, a Fidesz elnö­ke beszédében hangsúlyozta: az alapszerződést azért írja alá a magyar kormány, mert ez a koalíció az erdélyi magyarsá­got nem tekinti a magyarság szerves részének. Lezsák Sán­dor, az MDF vezérszónoka azt hangoztatta, hogy a magyar kormány a magyar-román alapszerződés jelenlegi szöve­gével azt üzeni: nincs többé lel­kileg együvé tartozó egyete­mes magyarság, csak nemzet­részek vannak, amelyek külön életet élnek. A Néppárt szerint Romániával csak olyan alap- szerződés köthető, amely egy­részt orvosolja az ott élő ma­gyarok panaszait, másrészt esélyt ad a két nép közötti kap­csolatok jobbá tételére. A szer­ződés azonban jelen formájá­ban egyikre sem nyújt kellő ga­ranciát — mondta Jeszenszky Géza, az MDNP vezérszóno­ka. (A határozathozatalra lap­zártánkig nem került sor.) KIÉT-ülés Budapest (MTI) — Nem sikerült megegyezni a kö­zalkalmazotti és köztiszt­viselői béremelések továb­bi tennivalóiról a Költ­ségvetési Intézmények Ér­dekegyeztető Tanácsának (KIÉT) keddi ülésén. A tárgyalást ezért felfüggesz­tették és csütörtökön a kor­mányülést követően foly­tatják a szociális partnerek. Megállapították viszont, hogy a közalkalmazottak keresetének növekedése külön intézkedések nélkül még átlagban sem fogja el­érni az év végéig a tizenki­lenc és fél százalékot, noha a közszolgálati körre kötött megállapodásban ez szere­pel. Az önkormányzati fenn­tartású intézmények közal- kalmazottainál például a központi költségvetési tá­mogatás éves szinten 9,2 százalék keresetnövelésre ad lehetőséget, ezt az ön- kormányzatok eddig 2,2 százalékkal egészítették ki, s további 0,5 százalékra vállalnának kötelezettsé­get. Mindez jelentősen elma­rad a tizenkilenc és fél szá­zaléktól. Az elmaradásért a kormányzat és a szak- szervezetek az önkormány­zati oldalt tették felelőssé. Hivatkoztak arra, hogy az önkormányzatok képvise­lői is aláírták a megállapo­dást. Tűzoltók demonstrációja Budapest (MTI) — Egy év múltán, szeptember 10-én, is­mét országos tiltakozó nagy­gyűlést tartanak a tűzoltók a Parlament előtt, a Kossuth té­ren. mivel élet- és munkakörül­ményeik, technikai felszerelt­ségük, bérhelyzetük a soroza­tos ígérgetések ellenére érdem­ben szinte alig változott — hangzott el a Hivatásos Tűzol­tók Független Szakszervezete országos vezetőségének ked­den tartott ülését követő sajtó- tájékoztatón. Gálos Imre elnök-ügyvivő a- tűzoltókat ért sérelmeket, telje- sületlen ígéreteket sorolva el­mondta: bíznak abban, hogy végre felébred a döntéshozók lelkiismerete, s segítenek az egyre szorultabb helyzetben lévő tűzoltókon. Utalva a szol­gálatnak szánt jövő évi költ­ségvetési támogatás változása­ira, kijelentette: a Belügymi­nisztériumban augusztus vé­gén tartott parancsnoki érte­kezleten megismert legújabb variáció számukra elfogadha­tatlan. Ha jövőre a korábban ígért 1,7 milliárd forintnál 500 mil­lió forinttal kevesebb támoga­tást kapnak, akkor előfordul­hat, hogy már nemcsak bérfej­lesztésekre, hanem a közüzemi díjakra, és a különféle járulé­kokra sem lesz pénz. A szerve­det számára az-j,7 milliárd fo- ’ rintos bővítés sem jelentene valódi mozgástér-növekedést, csupán a szintentartást biztosí­taná. Az érdekképviseleti vezető — nem vitatva, hogy a belügy­miniszter segíteni kíván a tűz­oltókon — kifogásolta, hogy a tárca vezetői a nyári hóna­pokban különbözőképpen nyi­latkoztak a tűzoltóság részére tervezett hitelfelvételről is. Pontos információjuk erről a kérdésről a mai napig nincs. Gálos Imre szerint sajnálatos az is, hogy a parancsnoki érte­kezlet után a tűzoltóság vezetői nyilvánosan elhatárolódtak a szakszervezeti demonstráció­tól. E lépésükkel, amellett, hogy megosztották az állományt, to­vább növelték a parancsnokok és a beosztottak közötti #e-~ szükséget. Gyakorlatilag azt is elismer­ték, hogy egyetértenek a bel­ügyi tárca által javasolt for­rásszűkítéssel. A szakszerve­zet képviselői a Kossuth téri demonstráción petíciót adnak át Gál Zoltán házelnöknek. Ledőlt egy aknatorony Komló (MTI) — Ledőlt egy öreg aknatorony a mecseki szénmedence két éve leállí­tott Béta-aknáján. A nyolcvan tonna tömegű, öt­venkét méter magas vasszerke­zet földre zuhanása szerencsé­re nem okozott személyi sérü­lést, mert a felhagyott bánya­üzem területén — a kidőlt monstrumtól biztonságos tá­volban — csak vagyonőrök tartózkodtak. Az eset körülmé­nyeit az illetékes bányakapi­tányság is vizsgálja, ám a ked­di helyszíni szemle alapján még nem született szakmai vé­lemény az aknatorony kidőlé­sének okairól. A Béta-akna ma már a Pécsi Erőmű Részvénytársasághoz csatolt Zobák bányához tarto­zik, melynek főmérnöke sze­rint az 1948-tól 1952-ig—töb­bek között rabok által is—épí­tett szállítóakna tornyának ki­dőlését az egykori hanyag kivi­telezés, a kellő alapozás hiánya okozhatta. A helyszíni szemle azt sem zárta ki azonban, hogy a felhagyott bányaüzemben a hidrogeológiai viszonyok megváltozása—a művelés be­fejezése óta a föld alá jutott víz romboló ereje—járult hozzá a torony alapjainak meggyengü­léséhez, és a szerkezet eldőlé- séhez. Az eset által okozott kár és haszon mérlege az első becslé­sek szerint „nullszaldós”. A tornyot ugyanis robbantással döntötték volna le, amelynek költségei nagyjából ugyanak­kora összeget emésztettek vol­na fel, mint amennyi a spontán kidőlése által okozott kár. Forró nyomon Baltával kergette haragosát a főtéren Nyíregyháza (KM - K. D.) — Se szeri, se száma a bűncselek­ményeknek, az elmúlt időszak­ban jó néhány ismert és isme­retlen tettes ellen indult eljárás. Mivel egyelőre még tart az adatok, bizonyítékok gyűjtése és értékelése, most még csak a bűncselekmény gyanújáról be­szélhetünk! Súlyos testi sértésért kell fe­lelnie a balsai K. Ferencnek, mert megverte szomszéd- asszonyát. Ennek a tettnek kísérletéért vonják felelősségre a papi K. Józsefet, aki édesanyja homlo­kát vágta meg egy késsel; és a tisztabereki K. Júnosnét, aki egy 70 éves férfi fejéhez félki­lós betondarabot vágott vitájuk hevében. Tizenévesek még csak a fi­úk, de már rablással és betörés­sel gyanúsítják őket. A mándo- ki V. Zoltán (13), K. János (11), Sz. Roland (12) és L. Ró­bert (14) az eddigi adatok alap­ján 31-én este leütöttek egy 54 éves férfit, akitől elvették ke­rékpárját és pénzét. Másnapra virradóra pedig a helyi vegyes­boltot és italdiszkontot „keres­ték fel”, ahonnan az ablak be­törése után 56 ezer forint érték­ben italokat, cigarettát, kávét, illatszereket és édességet vit­tek el. A nyírjákói P. János ellen garázdaság miatt indult eljárás, ugyanis a helyi ABC előtt elő­ször ostorral ütött meg több­ször is egy 18 éves fiatalem­bert, majd egy dinnyét vágott hozzá. Éz azonban nem volt elég, mert baltával kezében kezdte kergetni a fiút a falu központjában. Később elment a helyszínről, majd visszatért, ekkor egy késsel támadt áldo­zatára, aki védekezésképpen felkapott egy törött seprőnye­let, azzal ütötte fejen a férfit. Ugyancsak garázdaságot kö­vetett el az adatok szerint a ti- szavasvári T. Miklós, amikor az utcán bántalmazott egy he­lyi lakost. A jelentések következő ga­rázdája a komorói K. Ferenc, aki szóváltást követően meg­verte falubelijét. Kitartottságért felel majd a nyíregyházi Cs. Pál, a Vénus Bár üzemeltetője, mert a nála alkalmazottként dolgozó, és üzletszerű kéjelgést folytató két ukrán nőtől elvette „keres­ményüket”, s azt saját céljaira fordította. Könnyű testi sértés miatt vonják felelősségre a balsai K. Ferencnél és B. Istvánnét, akik egy helybeli asszonyt bántal­maztak. Kifeszítette a lakásajtót, majd 350 ezer forint értékű arany ékszerrel távozott az a betörő, aki egy rakamazi tulaj­donost károsított meg. Kossuthos diákok Párizsban Nyíregyháza (KM) — Most érkezett haza az a 20 főnyi diákcsoport, amely a Massy-i evangélikus gyüle­kezet meghívására tanul­mányutat tett Franciaor­szágban. A látogatásnak kettős cél­ja volt: a francia családok­nál elhelyezett diákok di­rekt módon gyakorolhatták a nyelvet, s ugyanakkor is­merkedtek Párizs műemlék­nevezetességeivel. A 15-17 éves nyíregyhá­zi diákoknak felejthetetlen élményt jelentett a Notre Dame, az Eiffel-torony, a Louvre, a versailles-i kas­tély stb. megismerése. A csoportot Bozorády Zoltán esperes úr és dr. Nagyné Ge- rényi Ágota tanárnő vezet­ték. Ebben a tanévben a Kos­suth gimnázium diákjai fo­gadják a francia vendége­ket. Hu mustra Kelet... ...-magyarországi környe­zetvédők és gazdasági szak­emberek részvételével ked­den a Debreceni Akadémiai Bizottság (DAB) székházá­ban megkezdődött a Kör­nyezetbarát Termékek és Környezetkímélő Techno­lógiák ’96 elnevezésű kon­ferencia. (MTI) Október... ...elsejei hatállyal kedden lemondott tisztéről Rékai Gábor, a Kossuth rádió adó­főszerkesztője. Hajdú Ist­ván, a Magyar Rádió Rt. el­nöke elfogadta a rádiós új­ságíró döntését. (MTI) Bocskai István... ...Habsburgok elleni győze­delmes csatájának állít em­léket az a hatalmas gránit­tömb, amelyet október 15- én, a csata háromszázki- lencvenkettedik évforduló­ján avatnak fel Álmosd ha­tárában. Ezt Lázár Imre, a Hajdú-Bihar megyei mille- centenáriumi emlékbizott­ság elnöke jelentette be ked­den, a bizottság álmosdi ki­helyezett ülésén. (MTI) Tíz lelkes... ...pedagógus: általános- és középiskolai tanár, illetve felsőoktatásban dolgozó oktató, Debrecenben mega­lakította a Schola Hungari- ca Pedagógiai Egyesületet. Ezt Baricsa Edit, az egyesü­let vezetője jelentette be kedden. (MTI) A nemzeti... ...hírügynökségről szóló törvény tervezetét szerdán véleményezik a parlamenti pártok szakértői. A javasla­tot várhatóan szeptember végén megtárgyalja a kor­mány is. Az elképzelések szerint a törvényt még eb­ben az évben elfogadja az Országgyűlés. (MTI) Kóma után halál Debrecen (MTI) — Meg­halt kedden az a 15 éves fiú, akire augusztus 19-én Deb­recen határában ráomlott egy homokba vájt alagút. A Tócó-völgy egyik elha­gyott, a balesetig még ille­gálisan használt homokbá­nyájában több gyerek is alagutat ásott, amikor meg­történt a tragédia. A szeren­csétlenül járt fiút csaknem két méter magasan temette maga alá a homok, amikor leszakadt az általa ásott alagút. A helyszínre érke­zett tűzoltók mindent meg­tettek a gyerek gyors kisza­badításáért, s a mentőorvos­nak a helyszínen sikerült megindítania a szívműkö­dését, agya azonban csak­nem egy órán keresztül nem kapott elegendő oxigént. A 15 éves fiú végig kómában volt, a debreceni Kenézy Gyula Kórház intenzív osz­tályán a gépek biztosították életfunkcióit kedden bekö­vetkezett haláláig. Börtönőrök napja Nyíregyháza (KM) — Újabb szakterület képvi­selői: a büntetés-végrehaj­tásban dolgozók „gazda­godtak” — egyelőre csu­pán önálló szakmai nap­pal, ünneppel. Szeptem­ber 8„ Szent Adorján nap­ja az ő napjuk lesz ezentúl. — Miközben az elítéltek helyzete az elmúlt években jelentősen javult, a börtö­nökben dolgozók munka- és életkörülményei / semmit sem változtak. így azután hiába teljes immár a bünte­tés-végrehajtás jogi környe­zete, a változások nehezen hajthatók végre a dolgozók érdekeltté tétele nélkül — jelentette ki Fari Ferenc al­tábornagy, a büntetés-vég­rehajtás országos parancs­noka abból az alkalomból, hogy idén először rendezik meg az igazságszolgáltatás e területének szakmai nap­ját. a * Ebben az esztendőben ugyanis védőszentjük, Szent Adorján napját, szep­tember 8-át hivatalosan a büntetés-végrehajtás szak­mai napjává nyilvánították. A fővárosban és vidéken több programot is rendez­nek a héten. Az ünnep bete­tőzéseként pedig kulturális és sportrendezvényt tarta­nak szombaton a Népliget­ben. Nyíregyházán csütörtö­kön délután kerül sor az ün­nepi állománygyűlésre, s mivel itt önálló programot most nem szerveznek, a kol­légák nagyobb csoportja szombaton a fővárosba uta­zik, a Népligetbe, ahová több mint kétezer „bévést” várnak a szervezők — tud­tuk meg Pásztor Andrástól, a nyíregyházi bv-intézet pa­rancsnokától, aki az ünnep­ség után lapunkat is tájékoz­tatja majd a büntetés-végre­hajtás megyei helyzetéről. . MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL ___H322ESBÄ2

Next

/
Thumbnails
Contents