Kelet-Magyarország, 1996. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-27 / 226. szám

1996. szeptember 27., péntek Szakképzés Bizonytalan befektetők Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) — Az érdeklődés óriási, de ed­dig még egyetlen nagybefekte­tő sem kötelezte el magát a nyír­egyházi Ipari Parkot bővítő be­ruházás mellett — értékelte a pillanatnyi állapotokat Diczkó József városmenedzser, aki a TIT Jurányi Lajos Egyesület Mezőgazdasági Szakosztályá­nak meghívására csütörtökön tartott előadást Nyíregyházán. Szavaiból kiderült: a megye- székhely déli részére tervezett ipari parkba olyan befektetőket keresnek, akik készek az egy­kor szebb napokat is megélt Nyíregyháza (KM - K. D.) — Keddi számunkban számol­tunk be arról a borzalomról, amit a nyíregyházi Tőke utcai bölcsődében és idősek ottho­nában követtek el akkor még ismeretlen tettesek: vandál módon törtek össze, s rongál­tak meg mindent, ami kezük ügyébe került. Nagy erőkkel indult meg a nyomozás, a nyíregyházi rend­őrkapitányság betörési osztá­lyának munkatársai illetve a kapitányság vezetői kiemelten kezelték az ügyet. A tapaszta­latok alapján már a kezdetek­kor arra gondoltak, hogy fiatal elkövetőkről lehet szó, hiszen nem a lopási inkább a rongálá­si szándék jelei mutatkoztak. Az erőfeszítéseket hamar si­ker koronázta, tegnap ugyanis már vallomást tettek a gyanú­sítottak. Kiderült: 10-16 év kö­zötti diákok pusztították el az intézmények berendezését—s bár a kár felmérése még tart, több százezer forint értékűre gépipari hagyományok fele­levenítésére, a mezőgazdasági termékeket feldolgozó élelmi­szeripar fejlesztésére valamint a környezetvédelmi technoló­giák gyártására. A holtpontra emlékeztető helyzetben a külföldi tőke ga­ranciákat vár az ígért kedvez­ményekre, a bizalmat egyelőre csak a város erősíti, amely tíz évre mentesíti az idetelepülő vállalkozásokat az iparűzési adó befizetésétől. Ez Székesfehérvár esetében is jól bevált, hiszen a jelenleg Nyíregyházáéval azonos nagy­A feldúlt bölcsőde Balázs Attila felvétele saccolható. A környékbeli fia­talok számlájára más, hasonló bűncselekmények is írhatók, ugyanilyen szándékkal felke­restek már óvodát, (a Város­ságrendű költségvetésből gaz­dálkodó dunántúli város jövő­re (a kedvezményes időszak le­jártával) megduplázza bevéte­leit. Más területet érintve a ren­dezvényen szó esett arról a sze­repről, amelyet az Agrárkama­rának kell vállalnia az ágazat modernizációs programjában. A szervezetnek hatékonyabb információs rendszert kell mű­ködtetnie, mert a termelői kör még mindig nincs tisztában az Európai Uniós csatlakozás kö­vetkezményeivel, a verseny­helyzet új kihívásaival. major útit másfél hónap alatt hatszor!) valamint saját iskolá­jukat is. Elmondásuk szerint a következő „célpont” a 20. Sz. Általános Iskola lett volna. Információink szerint a fele­lőtlen, vandál gyerekek nem tudtak választ adni cselekede­tük okára, a nagyobbak azt mondták: heccből tették, a ki­csik azt: a nagyok mondták. Egyikük elmesélte azt is, hogy jókat nevettek, miközben összetörték az ablakokat, ké­peket, leverték a csillárt, s a vi­rágcserepeket. Gyújtogattak is — talán csak a szerencsének köszönhető, hogy nem történt tragédiái Nem tudni még, miképp ke­rül sor e felelőtlen fiatalok fe­lelősségre vonására, azt is csu­pán remélni lehet: a jövőben már nem tesznek ilyet. Az ügy felgöngyölítése so­rán a rendőrök más bűncselek­mény tetteseit is felderítették — eredményes és gyors mun­kát végeztek tehát. Nyíregyháza (KM - N. L.) — Asztalosműhelyt, nyelvi labo­ratóriumot, tankonyhát is ki­alakítanak a Szakképzési Alapra benyújtott pályázati pénzek felhasználásával. A pá­lyázók a Megyei Munkaügyi Központtal szeptember 24-én kötötték meg a szerződéseket. Az igények ezúttal is nagyob­bak voltak a lehetőségeknél: a pályázók 230 millió forintot igényeltek, de csak 53 millió forintot lehetett szétosztani köztük. Az újfehértói mezőgazdasá­gi kutatóállomás másfél millió forintot kapott a Szakképzési Alapból. Az összeg felhaszná­lásával mezőgazdasági gépe­ket vásárolnak, hogy elősegít­sék a nyíregyházi mezőgazda- sági főiskola és a nyíregyházi mezőgazdasági szakközépis­kola diákjainak gyakorlati kép­zését. A nyíregyházi 107. sz. Szakközép és Szakmunkás- képző Intézet pályázatára 2 millió forintot adtak. Az iskola ugyanis ez év szeptember 1 -tői beindította a faipari szakkö­zépiskolai osztályt. Az intézet megvásárolta a bútoripari szö­vetkezet Pazonyi utcai tanmű­helyét, ezt korszerű gépekkel, berendezésekkel, szerszámok­kal látják el és itt lesz a szakkö­zépiskolások gyakorlati okta­tása. A teljeség igénye nélkül so­roljuk az 53 millió forint elosz­tását. Talán említést érdemel, hogy a fehérgyarmati 142. Sz. Móricz Zsigmond Szakmun­kásképző Intézet 1,5 millió fo­rintot kapott az alapból. A pénz felhasználásával korszerű nyelvi laboratóriumot alakíta­nak ki. A szakolyi Arany János Általános és Szakiskola 1 mil­lió forint felhasználására köt­hetett szerződést. Tizenévesek vandálkodtak Thália papjai Kisvárda (KM-K. B.) — Megkerülhetetlennek lát­szik, hogy Kisvárda a hatá­ron túli magyar színjátszás­nak állandó műhelyt te­remtsen és gyarapítsa a fesztiválon kívüli, illetve az ehhez kapcsolódó lehe­tőségeket. Mindezt Nyakó Béla, a kisvárdai Várszín­ház és Művészetek Háza igazgatója fogalmazta meg a közelmúltban, amikor az önkormányzat kulturális bizottsága értékelte az idei — immár nyolcadik alka­lommal megrendezett — Határon Túli Magyar Szín­házak Fesztiváljáról készí­tett beszámolót. Az idei színházi találkozó egyik legfőbb tanulsága az volt — hangzott el az ülésen — hogy bár a házigazdák már- már emberfeletti erőfeszí­tésekkel (szállás, étekezte- tés megszervezése) igye­keztek a találkozójelleget erősíteni, a fesztiválon részt vevő társulatok több­sége — otthoni sűrű prog­ramjuk miatt — nem élhe­tett a felkínált lehetőséggel, így egymás produkciót nem, vagy csak kevesen láthatták, sőt a saját bemu­tatójuk másnapján rende­zett szakmai megbeszélé­seken, konzultációkon is csak szűk körben vehettek részt. A meglévő technikai és szakmai gondok megoldá­sa érdekében folyamatos fejtörésre „ítélt” szerve­zőknek azért örömre is volt okuk az idén, hiszen felújí­tották a színpadot. HIRDETÉS Mert vannak egyértelmű Hornok. Ha nem lát jó felveszi. Ugye milyen egyszerű? Döntés, kockázat nélkül. Hitte volna, hogy egy hasonlóan egyszerű, egyértelmű és jó dön­tés a jövőjét is képes biztossá tenni? Pedig ez így van. A nyugdíjbiztosítás egy tapasztalt, nagy tőkeere­jű, megbízható, többmilliós ügyfélkörrel rendelkező biztosítónál legalább olyan nyilvánvaló, mint az, hogy ha nem lát jól, akkor szemüveget vesz. Ha nyugdíjbiztosítás, akkor © Amikor a reklámból újságcikk lesz Budapest (ISB) — A Nép- szabadság Magazin jogi­lag kétséges eljárása, amellyel hirdetőkre ked­vező újságcikkeket meg­különböztető jelzés nélkül közöl, nem érvényes a na­pilapra. így döntött és helyreigazítást ítélt meg a Fővárosi Központi Kerü­leti Bíróság abban a per­ben, amelyet a Népsza­badság indított a Buda­pest Business Journal el­len. A bíróság megállapí­totta, hogy kellő bizonyí­ték hiányában a magazin eljárása nem hozható összefüggésbe a napilap gyakorlatával, mert az rontja a Népszabadság jó hírét. Az eset jól példázza a ma­gyar médiában elterjedő gyakorlatot. A Budapest Business Journal angol nyelvű hetilap július 22-i számában nemcsak a Nép- szabadságot, hanem a veze­tő magyar napilapokat is az­zal vádolta, hogy reklámhoz illesztett, hirdetőre kedvező újságcikkeket, vagy megkü­lönböztetés nélküli reklám­cikkeket közölnek. A ma­gyar hirdetési piac hallgató­lagos szabályai szerint a reklámcikkeket keretben, eltérő betűtípussal és (X) je­löléssel kell elkülöníteni. Az 1986. évi II. törvény a sajtóról 3. paragrafusában leszögezi, hogy „a reklámot a tájékoztatástól elkülönít­ve, e jellegét kifejtve kell közölni. A tájékoztatás nem szolgálhat burkolt reklám- tevékenységet.” A rádió és a televízió működését szabá­lyozó 1996-os médiatör­vény 15. paragrafusa előír­ja: „Reklámot, közérdekű közleményt, jótékonysági felhívást, politikai hirdetést a) e jellegének a közzétételt közvetlenül megelőző és azt követő megnevezéssel, to­vábbá b) egyéb műsorszá- moktó! optikai vagy akusz­tikus módon, jól felismerhe­tően. elkülönítve kell köz­zétenni. A BBJ szerint a napi gya­korlat, beleértve a Népsza­badság Magazinét, ettől meglehetősen eltér. A heti­lap munkatársai próbakép­pen egy fiktív cég terméké­ről a megkülönböztető jel­zések elhagyásával kíván­tak cikkeket megjelentetni országos napilapokban, s azt tapasztalták, hogy a Ma­gyar Hírlap kivételével en­nek nem lett volna akadá­lya. Mint megállapították, a széles körben elterjedt gya­korlat a hazai sajtópiac túl­telítettsége és a lapok nehéz anyagi helyzete miatt ala­kult ki, ám nagy veszélyeket rejt magában: az újságcikk és a reklám közti különbség elmosásával félrevezeti az olvasókat, megkérdőjelezi az újságok hitelességét. Egyes szakértők szerint az a módszer az egész magyar gazdaság működésére komoly veszélyekkel jár­hat. A felmérésből kiderül, hogy akadnak lapok, ame­lyek bíráló cikk megírásá­nak fenyegető ígéretével próbálnak cégeket hirdeté­sekre bírni, míg mások új­ságírói közreműködést ajánlanak fel a reklámcik­kek megfogalmazásához. Esetenként árukapcsolásról van szó, a megrendelt, felár­ral fogadott grafikus hirde­tésekhez a lapok témába vá­gó, díjtalan újságcikkeket illesztenek. A BBJ a Nép- szabadság pénteki mellék­leteként megjelenő színes magazin bevett gyakorlatát idézte példaként. S jóllehet a lapok a szöveges reklám- cikkkek közlésekor több­nyire alkalmazzák a megkü­lönböztető jelzéseket, ezek az olvasók számára nem egyértelműek. Becslések szerint a hirde­tési bevételek 10 százaléka származik a szöveges rek­lámból. A hirdetések jelen­tős hányada médiaügynök­ségeken keresztül bonyoló­dik le. Egy nagy nyugati ügynökség budapesti képvi­selője szerint a hirdetők há­rom esetben kényszerülnek újságcikkek vásárlására: amikor termékük iránt nincs kereslet, amikor rossz hírbe kerültek, vagy amikor sür­gőssé vált a reklám. Mindez azonban nem menti fel az újságokat a felelősség alól — idézte a BBJ a magyar reklámszövetség egyik ve­zetőjét. A Népszabadság Rt. igaz­gatója, Lengyel László a gazdasági újsághoz írott le­velében cáfolta, hogy a hir­detőknek lehetőségük volna a lap tartalmának befolyáso­lására. Legfeljebb arra nyí­lik mód, hogy a témákhoz vagy tematikus összeállítá­sokhoz illesszék a reklámot. A BBJ azonban egy hirdető, egy hirdetésfelvevő és két újságíró példáit idézte, ame­lyek ellentmondanak ennek az állításnak. A Népszabad­ság helyreigazítási keresetet nyújtott be a Fővárosi Köz­ponti Kerületi Bírósághoz, amely ítéletében valós té­nyek hamis színben való feltüntetése miatt helyreiga­zítás közlésére kötelezte a Budapest Business Journalt. A hetilap ugyanis azt be tud­ta bizonyítani, hogy a színes magazinban a hirdetőkről kedvező cikkek jelentek meg, de azt nem, hogy ez a gyakorlat a Népszabadság­ban mint napilapban is érvé­nyesül. Ki mit tud? Szálkán Mátészalka (KM - Sz. E.) - Az Idősek Világnapja alkal­mából rendez Ki mit tud?-ot a mátészalkai Gondozási Központ idősek és fiatalok számára. Szombaton 16 órakor várják a művelődési központ színháztermébe az érdeklődőket. Fellépnek Mátészalka nyugdíjasklubjai, a nyírcsa- holyi idősek klubja, a vajai és tiborszállási idősek ott­honának lakói. A fiatalokat az 5. Sz. Általános Iskola ta­nulói és a Szatmár nép­táncegyüttes tagjai képvise­lik. A rendezvény vendége Simon Józsefre népdaléne­kes, aki az 1969-es Ki mit tud?-on egy országgal is­mertette meg a Látod édes­anyám című dalt. Ezen a vetélkedőn garan­táltan mindenki nyertes lesz, a fellépők ajándékok­kal, a nézők emlékezetes él­ményekkel gazdagodhat­nak. MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL­I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents