Kelet-Magyarország, 1996. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-03 / 205. szám

SPORT 1996. szeptember 3., kedd ■------------------------------------------------------------I !|r ::y' 'i -'- ¥ff'^' IF'f " j:f/ f gp Ötkarikás szemmel Nanason hagytak két pontot Egyre masszívabb a nyíregyházi védekezés • Túlságosan bátortalan vasváriak Budapest (KM) — Az is­mert és neves író, Végh Antal az atlantai nyári olimpián szerzett élmé­nyeit Ötkarikás szemmel című naplójában gyűjtöt­te öszsze. Ebből közlünk részleteket. És akkor jött Korea. 0-11. Uramisten! Egyet­len gólt sem dobni és tizen­egyet kapni! Ezt a szégyent elviselni! Mondják, hogy nem itt kezdődtek a bajok, hanem ott, hogy Laurencz László szövetségi kapitány elfo­gultan válogatott. Akit ki­vitt az olimpiára, azt itthon kellett volna hagyni, akit meg itthon hagyott, azt ki kellett volna vinni. Ehhez én nem tudok hoz­zászólni. Csak azt tudom, hogy ve­reség esetén mindenki jog­gal jön elő a fal mellől. Mert mi, magyarok hajlamosak vagyunk eső után ölteni ma­gunkra a köpönyeget. Hamuszürke arc A csapat kapja a gólokat, Laurencz meg veszekszik. Nem utasít, nem taktikai ta­nácsot ad, hanem veszek­szik. Amikor meg vége a meccsnek és a riporter rá­kérdez, az edző azt mondja: „Ez nem publikus.” Az, ami leginkább érdekelné az em­bert. A háttér, amit ismemi, tudni jogunk van! Hiszen a mi pénzünkből utaztak a lá­nyok Atlantába. Mi hát ak­kor a titkolni valójuk előt­tünk? A szövetségi kapitány ar­ca hamuszürke, a lányok még bóklásznak a levegő­ben, támolyognak a parket­tán. Kirángatni őket a ká­tyúból? Az edzőnek már nincs ereje. A veszekedé­sekhez van? Még jó, hogy nem halljuk mindig, amit mond nekik. Csepüli, ócsá­rolja őket, mert ezeknek a lányoknak ez kell. Egy frászt! Vagy Laurencz László nem való ehhez a csapathoz, vagy ez a csapat nem való Laurencz Lászlóhoz. Mintha magát a nagy Csurka Istvánt hallanám, aki gyakorta mondta volt a hungária kávéházbeli be­szélgetéseink alkalmából: „Vagy én nem vagyok töké­letes, vagy ez a világ.” A vi­lágon természetesen a léte­ző szocializmust értette. Most viszont, úgy látszik, végre tökéletesek mindket­ten. No, de Laurencz és a női kézilabda-válogatott! Meg az a koreaiak elleni 0-11. Az első negyedóra múltá­val egy-két gól azért beke­rült a koreai hálóba is. De a tíz mindig közte volt. A vé­gére még több. Mi történt a magyar csapattal? Nem­hogy a maximumra span­nolná fel magát, hanem még a leggyengébb formáját is alulmúlja. Mondják, nem volt jól összeállítva. Vannak a magyar sport­nak soha föl nem fedett tit­kai. Mert ki tudja megmonda­ni, vajon Meksz Anikó miért csápolt olykor annyira eset­lenül, hogy néhány labdát maga pofozott be a kapujá­ba? Máskor meg kivédte az ellenfél szemét. De amikor leginkább szükség lett vol­na rá, csak lepkézett. Sérült volt? Meglehet. Gólvágók Vagy Mátéfi Eszter, a Ro­mániából érkezett magyar. A gólvágók legkitűnőbbike. Itt már csak a hetesek. Az se mind. Semmi száguldás, semmi erő. Lepereg a falról, mint a borsó, nemhogy át­menne rajta. Nem sikerült formát időzítenie az olimpi­ára. De hát akkor mire idő­zít? Egy ilyen képességű já­tékosnak úgy kell a formá­jával bánni, mint macská­nak az egérrel. Azt hozni ki magából, amit akar, és ak­kor, amikor neki tetszik. Ha ez ilyen egyszerű vol­na. És a nagyszerű Szilágyi Katalin? Minden idők egyik leg­jobb szélsőjének hol vannak a tájfunszerű elfutásai? Az­tán az a kitekert csuklójú ka- purasuhintás, amelyet hóna­pokkal ezelőtt senki sem tu­dott olyan látványosan vég­hezvinni, mint ő? Sziszit is megszedte volna az idő? Mert amit most mutatott... Valamikor elkacsázott ke­zéből a labda, és a hálóban kötött ki. A kacsázás most is megvolt, de a labda csak rit­kán ment be. Szilágyi Kati már nem bírta hátára venni a csapa­tot, mint ahogy a csapat sem bírta magával cipelni őt. Bukdácsoltak, kéz a kéz­ben. Aztán Szántó Anna, a vo­nalmenti száguldás másik istennője. Mintha Laurencz László maga sugallta volna neki, hogy már nem nagyon szá­mít rá. Csak meg-megvilla- nások, a régi tündöklések­ből egy-egy cserép. Össze­törve és összerakatlanul. Korona a beállósnak És Kocsis Erzsébet is. A világ első számú kézi- labdásnője olykor nekiló­dul... Egy biztos: ha Kocsis Bö­be az atlantai olimpián vi­selte is a királynői koronát, nem itt szerezte. Bár az őt is­merő Komis István, a Duna- ferr mindenese azt mondja: fogja még ezt a koronát vi­selni a beállós. Nyíregyháza, Ti- szavasvári (KM) — A válogatott vasár­napi világbajnoki se­lejtezője miatt szombaton ját­szottak az NB Il-es labdarúgó- csapatok. A Tiszavasvári Al­kaloida kikapott, a Nyíregyhá­zi FC gólnélküli döntetlent ért el Hajdúnánáson. □A döntetleneknél mindig fel­merül, igy most is: egy pontot nyertek vagy kettőt veszítettek? Elégedett az eredménnyel? — kérdeztük Kiss Miklóst, a nyír­egyháziak edzőjét — A kimaradt nagy helyze­tek alapján inkább az utóbbi, hiszen Kovácsnak egy, Domo­kosnak pedig két nagy lehető­sége volt. Arra készültünk, hogy a nánásiak főként pontrú­gásoknál lehetnek veszélye­sek, szerencsére ez nem így volt. Egyébként a küzdelem dominált inkább, mint a játék, ebben nagy szerepe volt a mély talajú pályának, az időjá­rásnak. Ami az egy pontot ille­ti, elégedett vagyok, hiszen a találkozó előtt kiegyeztem vol­na egy ilyen eredménnyel. Sze­rintem minden pontnak értéke van, különösen ha idegenben, ráadásul egy otthonában igen Nyíregyháza (KM — B. T.) — Nem ke­vés bosszúságot sze­reztek a hét végén a szurkolóknak az NB Ill-as csa­patok. A forduló mérkőzéseit ugyanis olyan időpontban ját­szották le, hogy az ütközött a vasárnapi esti Magyaror- szág-Finnország világbajnoki selejtezővel. Mint azt Kruj Gé­zától, a Tisza csoport verseny- bizottságának képviselőjétől megtudtuk, a csapatoknak jo­gukban állt volna módosítani a kezdési időponton, de ez­zel egyik pályaválasztó sem élt. A kisvárdai mérkőzés jó pél­dája volt annak, hogy ha ranga­dó várható, két jól felkészített csapattal, akkor lehet akár­milyen mérkőzés a televízió­ban, benépesül a pálya környé­ke. Végül is két és fél ezren jöt­tek össze a Demecser elleni rangadóra, és láthattak hat gólt, valamint egy kitűnő mérkő­zést. — Úgy érzem, már az első percektől lehetett látni, jobbak vagyunk — mondta Kocsis Já­nos, a kisvárdaiak technikai vezetője. — Az edzőnk is nagyszerű taktikát választott, hiszen nem rontottunk ellenfe­lünknek, hanem kicsit vissza- állva a gyors embereink (Ko­csis, Jávor, Tóth) futótudását próbáltuk kihasználni. Szeren­csére a gólok is jöttek, és ha Nyíregyháza (KM) — A szombati for­dulóval véget ért az NB I-es utánpótlás­bajnokságban szereplő nyír­egyházi sportiskolások erőlte­tett menete, hiszen a fiatalok három hét alatt hét mérkőzés játszottak. Nos, zárásként jobb eredményeket is el tudtunk volna képzelni... Ifjúsági „A” korosztály: Kispest-Honvéd-Nyíregyhá- zi Sí 5-0 (2-0). NYSIÚBa- lázsy — Újvári, Gerliczki, Szarka — Varga B. II. (Mi­veszélyes nánási csapat ellen szerezzük. □ Ismét kapott piros lapot játékosa. Mennyire volt meleg az a nyolc perc, amely Karkusz kiválása után várt a csapatra? — Bizony nem bántam vol­na, ha már akkor lefújja a mér­kőzést a játékvezető, mert az emberhátrány, főként ha védő­játékost veszít egy csapat, min­dig veszéllyel jár. Ráadásul ta­lán túlságosan is visszaálltunk, fölénybe kerültek a hazaiak. Szerencsére nem sikerült pa­rázs helyzeteket kialakítani a kapunk előtt, pedig főként ilyen talajon egy jól eltalált lö­vés döntő lehet. QHárom találkozó (egy-egy győzelem, döntetlen és vere­ség) után hogy látja csapata játékát? — Úgy érzem, a hozzáállás­sal nincs gond, a játékban azonban van még mit előrelép­ni. Ezzel kapcsolatosan eleve úgy gondolkodtam, hogy leg­alább öt-hat fordulónak kell el­telnie, hogy érvényesülhessen valamiféle arculat, addig egy­másért kell küzdeni a fiúknak. A védekezésünk egyre masszí­vabb, ha ez teljesen stabilizáló­dik, a támadójátékban is előbb­re léphetünk, több helyzetünk Szőr nem véd az első félidőben olyan remekül, akkor bizony nagyobb lehetett volna a kü­lönbség. Q Ezzel együtt az újonc fel­zárkózott egy gólra. Ekkor sem ijedtek meg? — Nem, mert két, amolyan talált gólt ért el Majchrovics, igazi helyzete egyszer sem volt a Demecsemek. Azt azonban el kell mondani, hogy nagyon jó csapatot győztünk, biztos, hogy ott lesznek valahol az él­csoportban a végelszámolásnál Drobniék. Természetesen, mint minden mérkőzést, ezt is másképpen látta a másik fél. — Kikaptunk, de nem va­gyok elégedetlen a csapat játé­kával — így Eszenyi Dénes, a demecseriek edzője. — Bátran kezdtünk, amolyan nyíltsisa­kos játék alakult ki, de az ellen­fél lőtt gólokat. Három-null után sikerült felzárkóznunk, és ekkor úgy éreztem, van esé­lyünk a pontszerzésre. Ez vé­gül nem jött össze, mert kap­tunk egy érzésem szerint igen­csak vitatható tizenegyest. Az ellenfél ezzel bebiztosította győzelmét, bennünk maradt egy kis keserűség, hiszen el­vesztettük veretlenségünket, de a hitünket nem. Ha tartották volna magukat az eredeti ígéretükhöz a szal- kaiak, akkor most a rendőrségi hírek között kellene keresnünk zsák, 75. perc), Szenes, Martis, Varga R. (Horváth, 53.) — Varga B. I., Korpái, Fehér. Edző: Tamás Kálmán. Ezen a mérkőzésen egy jobb képességű ellenféllel szemben találta magát a nyíregyházi csapat. A honvédosok védeke­zésben, támadásban és gól­gyártásban is felülmúlták el­lenfelüket, igaz, helyzete a sportiskolásoknak is akadt. Ifjúsági „B” korosztály: Kispest-Honvéd-Nyíregyhá- zi Sí 3-1 (3-1). NYSI: Kanócz — Pálovics (Szedlár, 30.), lesz, amiből nagyobb esély van a gólszerzésre. A vasváriak aligha így képzel­ték a tiszakécskei kirándulásu­kat, főleg azok után, hogy a ti­zedik percben már vezetéshez jutottak. A vége vereség lett, így négy forduló után továbbra is négy ponttal áll a csapat a tabellán. — Úgy kezdtünk, ahogy ar­ról egy idegenbeli mérkőzésen csak álmodni lehet — emléke­zett vissza a szombaton történ­tekre B. Kovács Zoltán edző. — Korai gólunk után a hazai­ak szemmel láthatóan megza­varodtak, majd miután nem ment nekik a gól lövés, mi nyújtottunk nekik segítséget, hiszen egy beívelésnél védőink „elfelejtettek” felugrani Bullá­val. Aztán szünet előtt Erdei kihagyott egy óriási helyzetet, és mondanom sem kell, hogy lélektanilag mennyivel má- sabb lett volna, ha a szünetben mi vezetünk. A második féli­dőben támadott ugyan a Kécs- ke, de különösebb helyzet nél­kül, aztán jött az újabb segítsé­günk, ezúttal öngól formájá­ban. Innentől kezdve teljesen összezuhantunk, és kaptuk az újabb gólt. a tettüket. A Balmazújváros el­leni hazai mérkőzés előtt ugyanis azt mondták: ha most sem győznek, felakasztják ma­gukat. Ezzel kapcsolatban Pénzes András egyesületi el­nök a következőket mondta: ■— Ha magunkat azért nem is kötjük fel, a közönséget rende­sen kiakasztották a fiúk. A já­tékosok végighajtották a mécs­esét, de nem volt szerencsénk. Kapufákat lőttünk, majd az 1-3-at követő egyenlítésünk után a győztes gólért küzdöt­tünk, amikor egyik védőnk az igencsak felázott pályán elcsú­szott, így az egy pont is oda lett. Eddig elég sovány a telje­sítményünk, egy dolog vigasz­tal: még huszonhat forduló hát­ra van. A legkevesebbet a Nagykál- ló-Mád mérkőzésről tudhattuk meg, hiszen ez a találkozó az ötvenedik percben vihar miatt félbeszakadt.-— Nagyon sajnálom, hogy így alakult, hiszen vezetett és jól játszott a csapat az igen erős Mád ellen — vélekedett Boda Mihály, a kállóiak edzője. — Teljesen váratlanul jött a felhő- szakadás, az első félidőben még sütött a nap, aztán mikor kijöttünk a szünetről már ko­mor felhők gyülekeztek. Min­denesetre nagyon örülnék ne­ki, ha az újrajátszást minél ha­marabbi időpontra rendelné el a szövetség. Kántor, Asztalos — Lakatos (Gégény, a szünetben), Szé­kely, Ambrusz, Pámer — Nyá- rádi, Szécsi, Török. Edző: Gáspár László. Nagyon rosszul kezdtek a vendégek, és ez rányom(a bé­lyegét a teljesítményükre. A második félidőben már az NYSI uralta a játékot, de pon­tatlanságok miatt kevés hely­zetet teremtettek. Egyénileg senki sem tudott jó teljesít­ményt nyújtani a kilencven percen keresztül. Gól: Szé­kely. ÜA csapat összeállítása vál­tozott a korábban megadotthoz képest. Mi indokolta mindezt? — Az. hogy az elmúlt heti­hez képest ellenfelünknél a csapatba került Szántó, aki igen veszélyes baloldali em­ber. Úgy gondoltam, hogy az ő őrzését Sinka jobban meg tud­ja majd oldani, ezért Horváth egy sorral előrébb került, Veres pedig kimaradt. Egyébként nem ezen múlott a pontszerzé­sünk, hiszen szerkezetileg jól felkészültünk, lélektanilag vi­szont nem tudtuk megragadni a megfelelő pillanatokat. O A négy mérkőzés alapján mi ön számára a legnagyobb tanulság csapata játékát illető­en? — Elöljáróban annyit, hogy háromszor is idegenben ját­szottunk, így a viszonylag gyengébb szereplés úgymond benne volt a pakliban. A pon­tok elhullajtásán túl az a legel- szomorítóbb, hogy nem alakult ki egy olyan folyamatos játék, amely ilyen szinten alapköve­telmény lehetne. A másik pe­dig az, hogy játékosaim időn­ként bátortalanok, ami azért érthetetlen, mert valamennyi­en minimum jelentős NB Il-es rutinnal rendelkeznek. Egy gól , Budapest (MTI) - Úgy rajtolt az 1998- ------——I as, franciaorszá­gi vb-döntő felé vezető úton a magyar futball-válo- gatott, ahogyan azt kevesen remélték. Negyvenöt perc ügyes támadójáték, előny, majd a finn rohamok visszaverése. Csank János szövetségi kapitány le­génysége 1-0-ás győze­lemmel mutatkozott be, 3 pontot gyűjtött, megnyu­godva várhatja az október kilencediki, Norvégia elle­ni idegenbéli második erőpróbát. A vasárnapi, a Népstadi­onban lebonyolított 90 perc után Richard Möller-Niel- sen, a finnek dán szövetsé­gi kapitánya úgy értékelt: a hazaiak rászolgáltak a si­kerre első félidőben muta­tott hatékony játékuk okán. A második 45 percben akadtak lehetőségeink, de azokkal nem éltünk. Kicsit még bemutatkozós állapot­ban vagyok, a finn csapat­tal most kötök közelebbi is­meretséget. Nem tudom, Jari Litmanennel mire visszük, hiszen amióta én irányítom Finnországot, még nem játszott együtte­semben. Végzetes kisiklás nem történt, most majd Svájc ellen kell javítani ott­honi környezetben. — Dombi és Sándor T. szerepeltetését meglepe­tésnek tartogattam — mondta Csank János. — A finnek velük nem nagyon számoltak. Möller-Nielsen nem adott csapatot, én sem kívántam segíteni a munká­ját. A debreceni duóval kap­csolatos húzása bejött a szakvezetőnek. Mai műsor LABDARÚGÁS. Megyei romaválogatott-megyei rendőrválogatott, Nyíregy­háza, Tiszavasvári út, 15.30. (Folytatjuk) A 3. mérkőzés helyes tippje: 2 13 plusz egy találat: 3 darab, nyereményük egyenként 2 603 177 forint. 13 találat: 29 darab, nyereményük 198 969 forint. 12 találat: 683 darab, nyereményük 3290 forint. 11 találat: 8174 darab, nyereményük 275 forint. 10 találat: 45 464 darab, nyereményük 82 forint. Csak a nézők akadtak ki A csapaté lett a góltotós pénz • Kállói vezetésnél szakadt félbe Nyolcszor zörrent a hálójuk Az A csapat öt gólt kapott • Székely lőtte az egy találatot !ví ■ ÉlillilMlI ÉáiJI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents