Kelet-Magyarország, 1996. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-24 / 223. szám

1996. szeptember 24., kedd HÁTTÉR Legelésző lovak a múzeumfaluban Dámvad- és szalonkavadászat A megye adottságai kiválóak, de a vendégfogadás feltételein javítani kellene Nyíregyháza (KM — B. J.) — Az országban elsőnek készült el Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területrendezési ter­vének programja, mely alap­ja lehet — reméljük: lesz — azoknak a konkrét tervek­nek, melyek akár egy régió részeként, akár egy kistérség környezeteként hozzásegítik az országnak ezt a részét a felzárkózáshoz. A megye kultúrtörténetéről, főképp építészetéről ma egy hete szóltunk, ezúttal — dr. Vincze István osztályvezető­főépítész segítségével—a me­gye idegenforgalmáról lesz szó. Harangláb és sírkamra Aztán, ha nincs látnivaló, el ne felejtsd levenni a gyermek sze­méről a szemüveget — mond­ja a skót asszony a gyerekkel kirándulni induló férjének. Hát a mi megyénkben nem sokszor kerülne le az a bizonyos szem­üveg, az biztos. A 228 telepü­lésünkön van látnivaló. 161 te­lepülés közigazgatási területén található egy vagy több orszá­gosan nyilvántartott műemlék vagy műemlék jellegű épület, építmény. Van 208 egyházi épület — templom, harangláb, parókia, sírkamra, szobor — számon tartunk 58 várat, kas­télyt, kúriát, 21 az ipari és in­tézményi műemlékek — mal­mok, iskolák — száma és 51 népi lakóház maradt meg. Összesen 338 a védett műem­lékünk és műemlék jellegű épületünk és van 10 védett mű­emléki környezet is a megyé­ben. A műemlékek napjainkra ki­alakult állapota szoros össze­függésben van az épület funk­ciójával, a tulajdonos szemlé­letmódjával és anyagi teherbí­ró-képességével. Ma 123 jó, 162 megfelelő műszaki állapo­tú műemlék van a megyében, 48-nak meglehetősen elhanya­golt az állapota és van sajnos öt életveszélyes állapotú műem­lék is. Ha nem is kizárólag erre, mármint a műemlékekre épül a megye idegenforgalma, de lé­nyeges összefüggés van az üdülők, kirándulók, turisták ál­tal keresett helyek és a találha­tó műemlékek között. Termé­szetesen nem mindenki emiatt jön az ország legkeletibb vidé­kére. Vannak, akiket a vadá­szat és horgászat érdekel, hi­szen itt nemcsak sok erdő talál­ható, hanem sok a vad is. Jön­nek dámvadra, szarvasra, őzre, vaddisznóra, nyúlra, fácánra, vadkacsára, fogolyra, szalon­kára vadászni, fogadásuk is megfelelő, mert a szállodákon kívül 16 vadászház rendezke­dett be hazai és külföldi vadá­szok fogadására. Halászati, illetve horgászcélokra a 250 km-es Tisza-szakaszon túlme­nően 60 holtág, mintegy továb­bi 160 km folyószakasz, vala­mint 320 hektár tófelület, és több mint 1500 ha mesterséges tározó terület áll rendelkezés­re. Különösen kiváló horgász­helyek vannak a Tisza mentén Tiszalök, Tiszadob, Rakamaz, Tiszanagyfalu, Lónya, Tarpa, Tiszacsécse határaiban. A tá­rozók közül pedig a vajai, nyír- madai, rohodi és a szabolcsve- resmarti érdemli meg a kieme­lést. Ideális környezetben A Nyírségben, távol a zajos tu­ristacentrumoktól, a nagyváro­sok zsúfolt forgalmától, évszá­zadokkal ezelőtt alakult ki a ló- tenyésztés, s a nagyszerű lovak mellett mára is megmaradt be­lőle a lovaglásra ideális kör­nyezet. Kisvárda, Ilonatanya, a volt nyírlugosi állami gazda­ság, Máriapócs, vagy utóbb Birke-tanya és Sóstógyógyfür­dő is kedvező lehetőséget kínál az itt élőknek és a turistáknak egyaránt. Őket vonzza a gaszt­ronómia is, ami itt más, mint az ország egyéb területein. Nem­csak a szabolcsi almával, túró­val, vagy a nagymamalekvár' ral töltött palacsinta, de a slam- buc, a hal- és a vadételkülönle- gességek is kedvencei a vendé­geknek. A Tisza-táj ártéri füzeseivel, szinte érintetlen szépségével megragadja az odalátogatókat. Mind a természetes, mind a mesterséges vizek minősége nagyon jó, többségük első osz­tályú. Gergelyiugomyán, Ti­vadarban, Szatmárcsekén, Ti- szabecsen alakultak ki kedvelt fürdőhelyek, de innen indul a nemzetközi Tisza-túra, és me­gyénk adja a túravonal leg­hosszabb, legszebb szakaszát. Vonzó a sóstói gyógyfürdő, a vásárosnaményi jódos gyógy­vize és a városaink többségé­ben fellelhető meleg vizű strandok. Ezekre az adottságokra ké­szült az az idegenforgalmi program, amely részint a me­gye megismertetését vállalta fel, másrészt azoknak a telepü­léseknek szeretne segíteni, amelyek az idegenforgalom­ban adottságaik révén fontos szerepet töltenek be. De ahhoz, hogy az ország más tájairól és külföldről mi­nél többen ide látogassanak, Elek Emil felvétele nemcsak itt kellenek jó adott­ságok. Megyénk egy nemzetközi régió központja (négy orszá­gé), így egykoron az sem lehe­tetlen, hogy a megvalósult au­tópályák, repülőtér, gyorsvas­úti kapcsolatok révén nagyobb idegenforgalmi feladatokra vállalkozhat: nemzetközi vásá­rokra vagy részben vagy egészben akár világkiállításra is. Volt már rá példa, hogy egy hátrányos helyzetű térség fel­zárkóztatása egy ilyen nagy rendezvény megvalósításával kezdődött. Sajátos üzletág Lényeges idegenforgalmi szempont számunkra az is, hogy a globális közlekedési, inffásffükfűrák közélsé'gébén' milyen lehetőségek vannak az átutazók számára. A pihenőhe­lyek kialakítása mellett kedve­ző, hogy több jelentős műem­lék látnivaló van a nyomvo­nalak mentén. Ilyenek a csaro- dai, baktalórántházi, nagykál- lói, máriapócsi, tákosi, vajai, vámosatyai védett épületek. A hasznosítható kastélyok, kúri­ák közül viszonylag közel esik az útvonalhoz a vásárosnamé­nyi és az aranyosapáti, de elen­gedhetetlen központi pihenő­helyek kialakítása is, ahol au­tós szolgáltatások, kamion pi­henők, kereskedelmi és ven­déglátó egységek foglalhatná­nak helyet. A z ember nem lehet elég óvatos az utakon. Pe­dig nem vagyok az a száguldozó típus. Megmond­ta annak idején az oktatóm, hogy a dejfenzív vezetés a hosszú élet titka. Amikor fel­készül az ember a mások hi­báira is, és maga korrigálja azokat. A vezetés kollektív já­ték. Ha a szembejövő nyomja a gázt, akkor én fékezek, és fordítva. Különösen akkor kell vi­gyázni, ha iszik az ember. Most is bennem van a félsz, meg az a két egész sör, a négy fél konyakkal. És nem is megyek csak nyolcvannal, igaz, hogy csak belterületen, de sötétedik és az ember le­gyen óvatos. Na, mit mondtam. Tessék, máris itt van egy kivilágítat- lan gyalogos. Megy át, minta vak ló. Még szerencse, hogy világos ruhája volt. Mert, ha elütöm, kinyúlik és akkor ki lesz a hibás, hát persze hogy én. Pedig se zebra, se irány­jelzés. En meg megyek tisz­tán, szépen, mintha a vizsgán sze egy csecsen. Apukám nem ott­hon vagy. Ez ifi Európa. Döntsd már el végre, hogy jössz vagy mensz! Na lőjj már ki, tudom úgy is arra készülsz. Na végre, mindjárt otthon vagyok és lenyugtatom ma­gam. A konyak erre a legjobb. És még egy, azt hiszi, hogy mert neki zöld, neki már min­dent szabad. Én meg sietek, meg szerintem nekem zöld a karosszériám... A rohadt életbe, ki a fene farolt ide az ajtóba a szeme­teskonténerrel. Puff neki, puff nekem.-i» j ézd meg mit csináltál l\J a kocsimból... totálká- 1 V ros. Még te vagy kibo­rulva? Te szemét. Bűzlesz, mint a csatorna, persze tök részeg lehetsz. Bezzeg most nincs egy rendőr sehol. El ké­ne venni a jogosítványt ezek­től a konténerektől. Még itt a járdán is. Felkavarodik a gyomrom, ha rád nézek... Nem is palástolom. lennék, ahogy a nagykönyv­ben meg van írva. De hiába minden óvatosság. Hű az anyád... Ez meg csak kikanyarodik, mint egy ámok- futó. Nyomhatom padlóig a féket, hogy hátulról bele ne szaladjak. Mi lett volna, ha megiszok még egy felest. Azt hiszik ezek, hogy a végtelen­ségigf spanolhatók a reflexe­im? Én sem vagyok már a ré­gi­A részegekkel van a legtöbb bajom. Mennek toronyiránt. Mit nekik a KRESZ, mit nekik az élet. Ha mi nem vigyáz­nánk rájuk, tele lennének a te­metők. De hát mi vagyok én? Atyaúristen? Mindenki meg­unta itt az életét? Ezeknek nincs veszíteni valójuk, még nem vették el a jogosítványát egyetlen gyalogosnak se. Mit csinál mamika? Kiug­rik a busz mögül, mint egy nyúl? Hát magát nem várja otthon senki? Az én kontómra maga csak ne ugráljon. Ha öngyilkos akar lenni, ugorjon le a tizedikről. Nekem csalá­dom van. Magának nem lesz semmi dolga, csak annyi..., de engem meghurcolnak. Ug­rik a jogosítványom, a kenye­rem, börtönbe csuknak, hát kell ez magának? Úgy látszik, ma mindenki engem akar kifogni? Tele van a város hullajelöltekkel. Ne­kem meg menni kell. Nem a biztos úr a veszélyes. Nem ál­lítanak rendőrt minden utca­sarokra. De ezek az ámok-ug- rók lesben állnak mindenütt. Nem győzök szlalomozni kö­zöttük. Lehet, hogy a rendőr­ség fizeti őket, hogy szondáz­zák meg az úrvezetőket. Még veszélyességi pótlékkal is ol­csóbbak mint egy készülék. Hoppá, ez meg se szó, se beszéd, megáll előttem. Se in­dex, se kisorolás. Mi van, ki­fogyott a benzin kisapám? Hogy kaphat az ilyen jogosít­ványt. Ézt nem lehet józan ésszel kibírni. Csak így... Per­Fehér bankot Esik Sándor M egszűnik a Magyar Nemzeti Bank né­hány külképvisele­te, kaptuk a hírt a múlt hét végén. Amint alaposabban végigfutott a szemem a so­rokon, egyik ámulatból a másikba estem. A bankrend­szer átalakulásával párhu­zamosan fogytak a funkciói ezeknek az előretolt pénz­ügyi helyőrségeknek, és egyszer csak teljesen elfogy­tak. De nem ám tegnap, vagy a múlt hónapban, ha­nem sokkal régebben. így aztán ezeknek a természete­sen nyugati színvonalú iro­dáknak az ugyenezen a szin­ten megfizetett dolgozói, nem éppen Suzuki Swiftjü- kön továbbra is bejártak, el­jártak fogadásokra, tartot­tak maguk is ilyet, és ahogy a tudósítás fogalmaz fel­adatuk azóta nem volt több, mint országunk imázsát karbantartani. Ez igen. Úgy látszik, most már minden rendben az imázzsal, mert bezárják a boltot odakinn. Sebaj, mon­dom most helyettük, elég nagyok az itthoni bankok, majd csak szorítanak helyet a felszabaduló munkaerő­nek. Egyik itthoni sorstár­suk nyilatkozta egyszer a bankok nagyságáról és üveg-márvány pompájáról: kell a szép bank, mert ahhoz van bizodalma a betétesnek. Nem mostanában mondta az illető, hanem akkor, ami­kor még az összes külképvi­selet teljes gőzzel ápolta imázsunkat. Azóta az itthoni imázzsal történtek bajok, mert néhány nagyon biza­lomgerjesztő külsejű bank —fittyet hányva saját vonzó imázsára — egyszerűen csődbe ment. Közben a fejlett nyugaton felütötte a fejét egy anti- imázs áramlat. Fehér cso­magolásban megbízható minőség az áruk tömkelegé­nél. És annyival olcsóbban, amennyibe a drága külső került volna. Megállíthatat­lanul járja diadal útját az öt­let. Lelki szemeim előtt fel­tűnt a fehér bank. Üveg és márvány ragyogás helyett szolid elegancia, és ami a legfontosabb: annyival alacsonyabb hitelkamat, amennyit ezen és a kevéssé hivalkodó üzletmeneten megtakarítottak. Zsákutcában Ferter János rajza Ilii L W ? 1 | f 1 ! f r --I I í T '■ f Piac és iskola Kállai János A hatvanas évek kö­zepe-vége tájékán sorra létesült kis- gimnáziumok—születésük­kor többségükben nagyköz­ségi székhellyel—indításuk reményekkel teli időszaká­ban sem voltak könnyű hely­zetben. Már a startnál kide­rült: vonzerejük nem vete­kedhet a neves-rangos me­gyeszékhelyi (vagy más vá­rosbeli) patinás tanodáké­val. Persze, kellemes megle­petéseket időnként a kicsik is tudtak produkálni ered­ményesség dolgában, de hosszabb távon inkább a bi­zonytalanság, a beiskolá­zási gondok akutsága jel­lemezte tevékenységüket, aminek a kedvezőtlen visz- szahatása utóbb megmutat­kozott a „kimenetben”. Egyik-másik középiskola végleges elnéptelenedése ellen vészhelyzetben sok mindennel lehetett próbál­kozni; legkézenfekvőbbnek általában valamilyen szak­mai képzés beindítása lát­szott. Amíg létezett a megyei „rálátás", addig úgy-ahogy lehetett befolyásolni az azo­nos vagy hasonló profilok arányait, később, a helyi ön­»* i/ kormányzati fenntartás idő­szakának beköszöntével az ötletek, kezdeményezések koordinációja — enyhén szólva —fellazult. Nem valami atavisztikus megyei tanácsi szemléletből eredően mondom: a profil­piacon most szabad a vásár. Tudom, így helyénvaló. Ne tételezzük fel eleve bárme­lyikfenntartóról: nem tudja, mit csinál, milyen szakkép­zésbe, miért vág bele. De azt azért még a legkívülállóbb is sejti: arra a bizonyos, az oktatási törvény által szank- cionáltan megszülendő me­gyei oktatásügyi koncepció­ra — mely nem kötelező ér­vénnyel fog ránehezedni az iskolákra — nagy szükség lesz. Ha másért nem, csupán azért: ne csak egymás kiszo­rítása árán funkcionálhas­sanak mondjuk a közgazda- sági (s vele kapcsolatos irá­nyokat preferáló) szakokta­tási intézmények szűkebb pátriánkban. Jelenleg van belőlük vagy fél tucatnyi, s egyelőre még tanulólét­számbeli problémáik sin­csenek. A népes középisko­lás korosztályok ideje azon­ban egyszer —sajnos—le­cseng. Akkor mi lesz? Ki­csengetés?-c. ■ Kulcsár Attila tárcája Eav úrvezető monolóaici

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents