Kelet-Magyarország, 1996. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-21 / 221. szám
Napkelet • A KM hétvégi melléklete 1996. SZEPTEMBER 21., SZOMBAT FŐVÁROSI ŐSZ Budapesti Őszi Fesztivál. Szeptember 27-től október 13-ig ismét lesz fesztivál a magyar fővárosban. A rendkívül gazdag színházi, zenei, tánc, képzőművészeti, irodalmi, film, valamint „fesztivál a fesztiválban” jellegű programok között mindenki találhat kedvére valót. A Thália Színházban például Jan Fabre belgiumi társulata Universal Copyrights 1 and 9 című előadásával lép fel. Hallhatjuk Dresch Mihályt és barátait, valamint az Amadinda együttest. A klasszikus zene híveinek a Budapesti Fesztivál- zenekar Mozart-estje vagy a Dohány utcai zsinagógában tartandó zsoltárhangverseny szerezhet szép perceket. □ □□ Pinczés Svejket rendez a Vígszínházban. A Vígszínház szezontervének egyik csemegéje lehet Komis Mihály még készülőben lévő darabja, amelyet tavasszal mutatnak be a Pesti Színházban. Az alapötletet Kádár János utolsó beszéde adja, amely bár igen szétszórt volt, egy kis lélektani elemzéssel sok mindent elárul koráról. Még keresik azt a színészt, aki el tudná játszani az MSZMP-pártve- zért. December első napjaiban a Svejket is bemutatja a Vígszínház Kém András főszereplésével. A darabot Pinczés István, a Csokonai Színház főrendezője rendezi. Nagy Gábor felvétele a Vígszínház egyik tavalyi bemutatóján (Eszenyi Enikő és Kaszás Attila a Macbeth-ben) készült. □ 00 Jankovits-emlékkiállítás. Az Ernst Múzeumban október 20-ig látható Jankovits József szobrászművész emlékkiállítása. Az 1965-ben Amerikába emigrált és 1987-ben visszatért művész mágikus, fétisszerű szobraival rég letűnt értékeket, tartalmakat formál anyagba. A misztikus termékenység, az erotika szobrászi problémája — amely az ősnemzés és a biblikus teremtés alapélményének együttes megélése volt számára — az örök emberi életösztön megnyilvánulásaként haláláig elkísérte. OOO Mandarinok seregszemléje. Szeptember 27. és október 4. között az Euro- dance Foundation és az Operaház nemzetközi táncfesztivált rendez. Estéről estére Bartók Csodálatos mandarinját adják elő a világ különféle társulatai. Színre lép a Constantái Ballet Fantasio és Kecskés András társulata, a Miskolci Nemzeti Színház bemutatójának felújításával. Később esseni, göteborgi, kölni, lodzi és durbani balettegyüttesek is fellépnek, a zárónapon pedig az Operaház együttese a Seregi-féle koreográfiát adja elő, s ekkor mutatkozik be a firenzei Balleto di Toscana és Bozsik Yvette társulata. OOO Vizuális opera a Petőfi Csarnokban. A francia Georges Aperghis Színházi és Zenei Kísérleti Műhelye október 2-án a Petőfi Csarnokban adja elő legújabb színpadi kísérletét öt énekesnő és egy csellista közreműködésével. A Szextett című előadás a „Fajok” eredetét kívánja felkutatni, s szándéka szerint töprengés az élet mibenlétéről. Ezredéves emlékművek Schikedanz Albert egyike volt az Ybl-hagyományok tovább éltetőinek A Szépművészeti Múzeum Nagy Gábor (ISB) felvételei Domtorovszky Áriám Schikedanz Albert neve valószínűleg sokaknak nem cseng ismerősen. Pedig a Széprtiűvészeti Múzeumban a héten megnyitott (s az év végéig tartó) kiállítás nem akárkinek a műveit mutatja be. Vajon hányán tudják megnevezni azt az építészt, akinek a történelem során az egyik legnagyobb szerep jutott Budapest mai arculatának kialakításában. Az embernek nyilván az eszébe jut Ste- indl Imre neve, aki a Parlament mellett az Új Városházát, az erzsébetvárosi római katolikus plébániatemplomot is tervezte. Talán sokaknál Ybl Miklós az első, s persze nem alaptalanul. O építette a Vámházat (ma Közgazdaságtudományi Egyetem), Budán a Várkert Kioszkot, a Budai Első Takarékpénztárat, a Károlyi-, a Dégen- feld-, a Festetics-palotát, s Hild József halála után ő vette át a Szent István Bazilika építését is. Ybl fő művének a szakma az Operaház tervezését tekinti. Ennek megvalósításában már közreműködött egy szász családból származó fiatalember: Schikedanz Albert, aki 1870-ben megállapodott az Ybl-irodával és 1877-ig folyamatosan ott dolgozott — elsősorban az Operaház tervein. Ybl gyakran igénybe vette Schikedanz bravúros rajzkészségét, előszeretettel festtette vele akvarellel tervei távlatrajzait. Ezek közül mintegy féltucatnyi fenn is maradt — s most a kiállításon is látható a mintegy 500 tárgy, tervlap és önálló mű között. Schikedanz egyébként festeni is tanult Lotz Károly és Székely Bertalan mellett. Hogy aztán évtizedek elteltével ő legyen az az építész, akinek kéznyoma talán a leginkább látszik a mai magyar fővároson. Az Ybl-irodában töltött évek alatt érte el élete első nagy sikerét. 1870-ben teljesen ismeretlen kezdőként megnyerte a Batthyány-mauzóleum terveire hirdetett nemzetközi pályázatot. A Kerepesi temetőben ma is álló mauzóleum az ő tervei alapján készült. Schikedanz Albert egyike volt azoknak az építészeknek, akik az Ybl-hagyományo- kat a leginkább tovább éltették. Neki adatott meg leginkább, hogy jelentősen hozzájáruljon Budapest harmonikus városképének kialakításához. Schikedanz munkásságának külön jelentőséget ad, hogy valóban sokoldalú művész lévén, a művészet több ágában alkotott figyelemre méltót. Több műfajban fenn is maradtak alkotásai, s e kiállítás részben ezek bemutatását is vállalta. 1894-ben az Országos Képzőművészeti Társulattól közvetlen megbízást kapott a Műcsarnok megtervezésére. Az építkezés megkezdése után kevéssel, szintén pályázat nélkül Zala társaként megbízást kapott a Millecentenáriumi emlékmű tervezésére. Ez a nagyszabású feladat egyben azt jelentette, hogy az Andrássy út építészeti lezárását is ő álmodhatta meg. 1899-ben már pályázat után, de annak második helyezettjeként kapta meg a megbízást a Szépművészeti Múzeum megtervezésére és az építkezés irányítására. Az Andrássy út és a Városliget találkozásánál létrejött tér — a későbbi Hősök tere — tehát száz százalékig az ő alkotása lenne, vagy lehetne, ha az előzetes terv szerint épült volna meg. De a három, különböző időben, különböző megbízóktól kapott feladat nem volt alkalmas átfogó koncepció kialakítására. Schikedanzot általában nem a Hősök tere egyedüli megvalósítójaként emlegetik. 1893 novemberében ugyanis társasági szerződést kötött a Bécs- ből érkezett fiatal és agilis Herzog Fülöp Ferenccel. Valószínű azonban, hogy Herzog a tervezésben nem vett részt, hanem az azzal és a művezetéssel együtt járó gyakorlati és szervezési munkákat vállalta. Schikedanz munkásságának helyszíne Budapest volt, de azért a nevéhez fűződik az 1880-83-ban épült szegedi közúti Ti- sza-híd architektúrája is. A nemzetközi pályázatot nyert terv készítésében Fekete- házy János mérnök-építész munkatársaként vett részt. A második világháborúban elpusztult hidat az ő tervük alapján kivitelezte az Eiffel-cég. A párizsi Musée d’Orsay Eiffel-gyűjteményében őrzik a híd Schikedanz által festett vázlatát. A húr virtuózai a Sportcsarnokban A világ három legünnepeltebb gitárművészének versengése a színpadon A1 di Meola, John Mc Laughlin és Paco de Lucia Október 11-én nem mindennapi kocertre kerül sor a Budapest Sportcsarnokban. A1 di Meola, John Mc Laughlin és Paco de Lucia közös hangversenyt ad. A három kiváló gitáros akár külön-külön is az érdeklődés középpontjába kerülhetne, együttes fellépésükre pedig valóban igen nehéz jelzőt találni. így hárman 15 esztendővel ezelőtt léptek fel együtt, s akkor vették lemezre a „Friday Night in San Francisco” című albumot, amely azóta is minden idők legnagyobb példányszámban eladott hangszeres szólóalbuma. Nem vitás az sem, hogy immár több generáció ezzel a lemezzel azonosítja a virtuóz gitár- és dzsesszművésze- tet. A magyar szervezők nagy megtiszteltetésnek tekintik, hogy a három hónapos világkörüli út során az európai országokat nagyrészt megelőzve Budapesten köszönthetjük kivételes produkciójukat. Ráadásul épen pénteken este érül erre sor (akárcsak az emlékezetes San Francisco-i koncertre), s ez a kiváltság Münchennek, Nápolynak és Párizsnak járt még ki Budapest mellett. Igaz, csak a fellépésük napján érkeznek Tesszalonikiből Budapestre, így az iriterjúadási lehetőségeik ugyancsak korlátozottak. Ä héten tartott budapesti rendezvényen videofilmen tekinthették meg az újságírók a három gitárcsillag londoni sajtótájékoztatóját. Itt hallhattuk Paco De Lucia tömör összefoglalását: „Mi hárman küzdünk és versengünk egymással a színpadon”. A1 di Meola szerint kezdetben az hajtotta őket, hogy egymást akarták lenyűgözni. John Mc Laughlin pedig azt hangsúlyozta, hogy kölcsönösen adják az ihletet, s így sokkal többet kihoznak magukból, mintha egyedül játszanának. Volt rá kísérlet, hogy vonósokat, vagy ütősöket illesszenek a trióhoz, de ezt mindhárman visszautasították. A latin zene volt rájuk nagy hatással, mindenek előtt persze Pacora, aki spanyol, s a fla- menco-gitár talán legnagyobb játékosa. John viszont kevésbé tartja magát akusztikus gitárosnak, holott a Downbeat chicagói szaklap a közönségszavazatok alapján már évek óta őt jelöli az első helyre. Nem hiányoztak persze a szuperlativu- szok, amikor egymást kellett jellemezniük. Mint kiderült: mindenek előtt a 15 év előtti közös élményből táplálkoznak. Tavaly egy portugál fesztiválon találkoztak, de ott mindőjük külön zenekarral lépett fel. Hatalmas volt a közönségigény arra, hogy a trió ismét összeálljon. Idén májusjúniusban az egyik próbajátékuk olyannyira sikerült, hogy az szerepelni fog a rövidesen Magyarországon is kapható CD-jü- kön. Összesen 150 percnyi anyagot vettek fel, s ebből 70 perc van rajta a lemezen. Kiderült az is, hogy a bárom zenésznek semmi különleges hóbortja nincsen. Szerény, teljesen „normális” emberek, akik legfeljebb azt nem szeretik, ha fotósok villogtatnak a játékuk alatt. Azon a koncertbiztosítási táblázaton, amelyen a lemondási valószínűséget pontozzák (és Michael Jackson vezet rajta toronymagasan) John, A1 és Paco egyaránt százszázalékos, azaz sose mondtak még le koncertet, így a biztosításuk sem drága. Éppen ezért már készülhetünk is erre a rendkívüli estére. Annál is inkább, mert Paco szerint megint érzik a 15 évvel ezelőtti hangulatot, s ráadásul azóta technikailag mindhárman sokat fejlődtek..
