Kelet-Magyarország, 1996. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-19 / 219. szám
IV96. szeptemoer IV., csütörtök Legendás gitártrió Budapest (MTI) — A három dzsesszgitáros, John McLaughlin, Al Di Meola és Paco De Lucia október 11 - én közös koncertet ad a Budapest Sportcsarnokban. A világhírű művészek 15 év után mintegy 30 alkalommal ismét együtt lépnek fel a világ különböző pontjain. (A koncertet a Private Music Productions és a Multimedia Concerts szervezi.) A gitárosok az 1980-ban felvett nagy sikerű lemezről a Fryday Night In San Fran- cisco-ról és a Fassion, Grace and Fire című albumból mutatnak be dalokat, de új szerzemények is hallhatók lesznek a koncerten. A művészek — akik a dzsessz, a flamenco és a klasszikus zene területein is hímevet szereztek — Gitártrió címmel új lemezt vettek fel tavasszal Londonban, amelyet szeptember végén jelentet meg a Polygram. Paco De Lucia 1947-ben született Cadizban. A spanyol gitárvirtuóz csodagyerekként tűnt fel 11 éves korában, majd később a modem flamenco iskola megalapítója lett. Eddigi húsz lemezének mindegyike rendkívüli példányszámban került piacra. A 42 éves olasz származású amerikai Al Di Meola zenei tanulmányait a Berklee College of Musicban végezte. A ’80-as évek elejétől játszott zenéjével nagyban hozzájárult a később „new age”-nek nevezett zenei stílus kialakulásához. Eddig tizenöt alkalommal választották a világ legjobb gitárosának. A yorkshire-i születésű John McLaughlin kezdetben zongorázni tanult, a gitárt blues-zenei élményeinek hatására vette fel. Később érdeklődése kiterjedt a flamencóra, majd az indiai zene és a hindu vallásfilozófia felé fordult. 1990-ben a Londoni Szimfonikusokkal bemutatta és lemezre vette nagyzenekari művét, a Mediterranean Concertót. Hair a BUSZACSA-ban Nyíregyháza (KM — K. J.) — Ismét szenzációs előadással lepi meg a nagyérdemű nyíregyházi közönséget a Bujtosi Szabadidőcsarnok. Amint a szervezőktől megtudtuk: október 13-án este hét órától egy amerikai társulat, a Public Theatre (New York) a világhírű zenés darabot, a Hair-t adja elő. Ez az együttes már 1967-ben, a Central Parkban óriási sikerrel mutatta be a MacDermot-Ragni-Ra- do szerzőhármas jegyezte rockmusicalt. A negyven tagú Public Theater a világ számos országában játszotta már a Hair-t; most, európai kőrútjuk egyik állomása lesz Nyíregyháza. A BUSZACSA pénztárában, a Színházi Szervező- irodában, a városi művelődési központ pénztárában, valamint az IBUSZ Utazási Irodában már megvásárolhatók a belépők — elővételben némi kedvezménnyel. Ja, még csak annyit! Ha valaki netán arra spekulálna, hogy a moziban vagy a televízió képernyőjén kárpótolja magát az esetlegesen elmulasztott helyszíni látványok helyett, mondjon le a dologról. A Hair-t ugyanis immár sem a mozihálózatban, sem a tévében nem játszhatják; lejárt a film vetítési joga Magyarországon, s a szerződést nem újították meg. MacDermot — Rágni — Rado Archív felvétel KM-reprodukció Hircsoko Internet és lyukas cipő A pedagógusok életszínvonala ehhez fogható talán még sohasem volt A nyíregyházi Internet Központ Elek Emil felvétele Madách Imre... ...Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve ünnepük meg a magyar dráma napját immáron tizenkét esztendeje. A Magyar írók Szövetsége kezdeményezte ünnepség szándéka, hogy tudatosítsa a magyar nyelvű drámairodalom értékeit, felhívja az olvasók, a színházbarátok figyelmét a hazai művekre. (MTI) Huszonöt... ...esztendeje hunyt el Louis Dániel Armstrong amerikai dzsessztrombitás, -énekes és zeneszerző. A Benkó Dixieland Band In memóriám Louis Armstrong címmel tart estet október 5-én a Körcsarnokban. Az est sztárvendége Joe Murányi lesz. (MTI) ! Berkenye ház... ...néven a Magyarországi Ifjú Németek Közössége oktatási központot hozott létre a Nógrád megyei Berkenyén. A német nemzetiségi községben alakult meg hajdan a közösség első és azóta is aktív baráti köre a nemzetiségi kultúra ápolására, a fiatalok identitás- tudatának megőrzésére. (MTI) Orosz románcok... ...címmel tartanak koncertet csütörtökön, a budapesti Orosz Kulturális Központban. Az érdeklődők Jelena Sztrizsevszkaja (mezzoszoprán) tolmácsolásában hallhatnak például Puskin-, Lermontov-, Heine-versek- re komponált dalokat az Andrássy úti intézményben. (MTI) Vincze Péter Kisvárda — A napokban Kisvárdán, a Bessenyei gimnáziumban tartott előadást Az oktatásügy új kihívásai: a pedagógiai program és a helyi tanterv készítése címmel dr. Hoffmann Rózsa igazgató, az Országos Köznevelési Tanács alelnöke. Élve a lehetőséggel megkértük az országosan ismert szakembert: mondjon véleményt oktatásunk helyzetéről. — Elég rossznak látom a helyzetet. Első helyen említem: a pedagógusok életszínvonala olyan mélyre süllyedt, amihez fogható talán még nem volt a hazai nevelés történetében. A szülők és a pedagógusok jól tudják: az iskolai munka nagyrészt az ott tanítóknak az egészségi állapotától, ideg- rendszerétől, érzelmi állapotától függ. Amilyen helyzetben ma az ország pedagógusai találhatók, sajnos, nehéz tőlük elvárni azt a munkát, amit a szokvány keretek között az iskola követelne a pedagógusoktól. Ma nem is szokványos feladatok várnak a pedagógustársakra; rájuk nincsenek felkészítve. Felkészítetlenül A tantervírásra, a programalkotásra gondolok. Éhhez kipihent, szellemileg friss, optimista emberekre lenne szükség, akinek idejük is van. A mai pedagógusok nem kipihentek, nem frissek, s idejük sincs; most még a kötelező óraszámokat is megemelték. Ebben a helyzetben egy dologban lehet csak reménykedni, amiben mindig is reménykedett az ország: a pedagógusok hivatástudata. Azt hiszem, megint olyan napokat élünk, amikor ezzel a hivatástudattal egy kicsit, talán szándékosan sokan vissza is élnek. Mert csak erre apellálnak, abban reménykednek, hogy az iskolák nem fognak összeomlani. O Ennek az összeomlásnak nem lehet-e az egyik oka, hogy a szakmai véleményeket, (pl. a pedagógusokét), amit a Köznevelési Tanács is képvisel, nem veszik figyelembe? A Köznevelési Tanácsot a legutóbbi februári (!) ülés óta össze sem hívKarádi Zsolt Nyíregyháza — Túl a krisztusi koron, harmincnyolc évesen jelentette meg első verseskönyvét a Nyíregyházán élő Forgó Sipos József. „Pályakezdő szerző” — mondhatnánk, ha volna értelme egyáltalán költő esetében az efféle címkézésnek. Mert hiszen mérvadó-e, hogy például De- vecseri Gábor és a (későbbi) „fájdalomherceg”, Karinthy Gábor kamaszfővel közös kötetben jelentkezett, ellenben Aprily Lajos harmincnégy esztendős korában lépett az olvasók elé? Aligha; a mű önmagát minősíti. Forgó Sipos József válogatott költeményeit adta közre: Visszahullnék című vékony gyűjteményében — korántsem véletlenül — harmincnyolc alkotás található. Sok ez vagy kevés egy olyan alkotótól, aki (a hátsó borító önvallomása szerint) több mint két évtizede debütált? Válasz csak az ötvenkét oldalnyi szöveg ismeretében adható. ták. Mennyire vették figyelembe a törvénymódosításoknál a szakmai véleményeket? — Itt elsősorban nem is a Köznevelési Tanács szakmai véleményét említeném, hiszen a törvényről véleményt mondott, de egységesen nem foglalt állást, s ezt követően már nem is tárgyalta meg. Hanem inkább arról beszélek: a pedagógus szakmai szervezetek, amelyek élnek és működnek, s aktívan tevékenykednek, eléggé egybehangzóan tiltakoztak például az érettségi koncepció ellen. Ennek az érettségi koncepciónak az elemei bizony megerősíttettek a törvényben. Vagyis igazolva látszik az az állítás, hogy a szakmának a véleményét a törvényhozásban nem veszik figyelembe. Ugyanígy nem vették figyelembe 10-20 meg 30 évvel ezelőtt. Ettől végtelenül elkeseredett a pedagógustársadalom. Szaktudás...? Arculütésként éli meg ezt a helyzetet, mert abban reménykedett a rendszerváltáskor, hogy talán majd olyan időszak következik, amikor szükség lesz a szaktudásra és a véleményükre. Voltam nem egy olyan fórumon, ahol az elkeseredett pedagógusok meg is fogalmazták, hogy itt ránk semmi szükség. Eldöntik továbbra is ugyanúgy az irodákban, a hivatalokban, a pártokban — most nem csak egyben, hanem több A zömmel rövid terjedelmű munkák önvallomásos jellegű, ugyanakkor tárgyias megformálása (is) törekvő líráról hoznak hírt. E versekből ugyan nem olvasható ki a pálya valamennyi vargabetűje, a személyes sorstapasztalatok azonban eleven ihletforrásnak bizonyulnak. Az életkorjelző szerkezetek („huszonnyolcadik telem virágzik az ablakon” — Huszonnyolcadik telem; „Értetlenül, harmincévesen” — Születésnapomra; „nyavaly- gok / számolok / harminchárom éves vagyok / huszonhét év múlva hatvan...” — Krisz- tnstalan forgácsok) szövegbeli hangsúlyozott jelenléte nem hagy kétséget afelől, hogy a versek beszélője alanyi költő. Három ciklusba rendezetten jelennek meg az egyéni útkeresések, önmegvalósítási kísérletek, a kudarcok, a magány forrásvidékén sarjadt lírai közérzettanúsító opuszok, amelyek között két-háromsoros futamok (Éjszaka, Feltámadás, Hideg, Születésem, Pilinszky Jánosnak, Anyám) és hosszabb kompozíciók (Krisztustalan pártban —, hogy mi legyen; anélkül, hogy kíváncsiak lennének rá: meg lehet-e valósítani ezeket az iskolákban vagy sem. Most könnyen lehet az, hogy olyan időszak következik, amikor ki fog derülni, hogy nem lehet megvalósítani, amit a központi akarat ránk akar kényszeríteni. Ennek következménye az lesz, hogy megint rajtunk verik el a port, mert a pedagógusok felkészületlenek. OEza lehetetlen helyzet magyarázható-e azzal, hogy esetleg 1998. szeptember I-jével nem vezetik be a Nemzeti Alaptantervet? — Arra tippelek, hogy ’98 szeptemberével a NAT az iskoláztatás első évfolyamán lép be. De abban vannak kételyeim, hogy a hetedik évfolyamon bevezethetjük-e? Tudniillik, annyi minden hiányzik a NAT bevezetéséhez, hogy ha ezt valaki egy tollvonással kikényszeríti, akkor gyanítom, az fog történni, hogy az iskolák úgyis azt fogják csinálni, amit eddig csináltak. Tankönyv nélkül, kész tantervek s felkészülés nélkül nem lehet megcsinálni. A felmenőrendszer volna a legjobb. Az, hogy az általános iskola hetedik osztályában bevezetik a NAT-ot, nem hiszem, hogy megoldja a szakmai dolgokat, s a tanulók továbbtanulásának lehetőségeit. O Hogyan ítéli meg a pedagógustársadalom jelenlegi forgácsok, Levéltöredékek) egyaránt helyet kaptak. Forgó Sipos József többnyire az említett sóhajnyi, vagy akár szisszenésnyi rövidségű strófákban fogalmaz. Ez a versbeszéd leginkább Pilinszky sajátja, akire Forgó Sipos két helyütt is' utal (Pilinszky Jánosnak, Huszonnyolcadik telem). E szikár, a hagyományos líra díszítőelemeit szándékosan kerülő, az élőbeszéd spontaneitásával ható, majdhogynem kopár nyelv azonban képes intellektuális tartalmak közvetítésére is: a halállal illúziótlanul szembenéző én elmélkedései (Utolsó gyümölcs, Pusztulás, Születésnapomra) és a reménytelen egyedüllét hiányérzetei (Nincs, Örökségeink) gyakran egyetlen művön .belül jelentkeznek (Maroknyi testamentumom, Sáron csússzon). A Visszahullnék szerzője lét- és lélekállapot-tárgyiasító költeményeinek tragikus han- goltságát olykor az irónia-önirónia ízei járják át (Krisztustalan forgácsok, Szegényebb országban, Végkifejlet). » I \ / I s helyzetét? Mit látna szívesen, ami meg is valósulhatna a jelenlegi gazdasági körülményekben, a pénztelenségben? — Miután abban nem nagyon lehet reménykedni, hogy jelentősen több pénzt kap az oktatás, ezért az első helyre tenném, hogy a meglevő pénzeszközökkel kellene okosabban gazdálkodni, átcsoportosítani. Figyeljenek ránk! Mire gondolok? Amikor a pedagógusok a létminimumon élnek, sokan már az alatt, akkor fontosabbnak tartanám az ő felemelésüket, mint például azt, hogy minden középiskolát bekapcsoljanak az Internet-hálózatba. A jövőt a XXI. század technikájával, egyszersmind kilyukadt cipőtalpú pedagógusokkal nem lehet építeni. Ez nagyon sokszor bebizonyosodott már a történelem folyamán. Most is be fog bizonyosodni, csak az a kérdés, hogy mennyi kár történik addig. — A másik kérés, ehhez már pénz sem kell, figyeljenek a szakemberek szavára. Okuljanak már végre abból, hogy az iskolában úgyis az fog történni, amivel a pedagógusok azonosulnak, amiben hisznek, s amit csinálni akarnak. Az oktatás nem az a terület, ahol jogszabályokkal. kényszerekkel elő lehet írni azt, amit nem tudnak, vagy nem akarnak csinálni a pedagógusok. Filmkövület Los Angeles (MTI) — Az Amerikai Filmintézet kutatói bejelentették: megtalálták a legrégibb épen maradt amerikai játékfilmet, amely csaknem újszerű állapotban vészeit át Oregon államban, egy alagsori helyiségben több mint harminc esztendőt. A III. Richard 1912-es feldolgozása a második volt az országban gyártott játékfilmek sorában, az első viszont. amely Shakespeare- darabot mutat be. Egy ritka eljárással még színezték is, amelynek eredményeképpen a film egyes jelenetei pirosas árnyalatúvá váltak. .A legkorábbi játékfilmek közül oly kevés létezik ma, hogy minden új felfedezés olyan, mintha ritka kincset találnánk” — mondotta Martin Scorsese. Az utóbbi években a nitrátszalagra rögzített mozifilmek gyors bomlásnak indultak, és arra késztették a kutatókat és történészeket, kutassák fel; konzerválják, restaurálják őket. Versek a krisztusi koron túlról IIJl;iHnlglFr.iTIWHkWI KULTÚRA _