Kelet-Magyarország, 1996. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-19 / 219. szám
1996. szeptember 19., csütörtök Csatorna Az 1996. szeptember 10- én a Tüskés sarokban megjelent Úri negyed c. írásában foglaltakra reagálva, küldöm az önkormányzat álláspontját. A Korányi F. u. csapadékcsatorna kiépítéséről: A Csalló köz és Fábián utca közötti szakaszra elkészültek a kivitelezési tervek. Tehát az önkormányzat még az idén be kívánja fejezni az említett szakasz teljes rekonstrukcióját. Ez magában foglalja a zárt csapadékcsatornát, az ehhez szükséges útszélesítést, valamint az autóbusz- öblök kialakítását. Ezek után új burkolatot is kap az úttest. A beruházás egy része a — területi kiegyenlítést szolgáló 1996. évi fejlesztési célú állami támogatásra — pályázatot nyújtott be az önkormányzat. Ürge László, városi főmérnök Sértés Nem első helyen minősítem illetékesnek magam arra, hogy a Kelet-Magyar- ország 1996. augusztus 21- i számában megjelent „Megalázó, sértő volt a tur- kálás” c. olvasói levél feltett kérdésre válaszoljak. Elsősorban a fogyasztók érdekében tartom kötelességemnek, hogy a vásárlókat tájékoztassam és felhívjam a nyíregyházi Jéé diszkont áruház vezetőnőjének figyelmét arra, hogy amit válaszában kifejtett, az jogsértő és nem más, mint az emberi méltóság és becsület csorbítására alkalmas cselekedet. Nem hiszem, hogy jogában áll feltételezni a vezetőnőnek, hogy a fogyasztók — így a Jéé diszkont üzletében vásárlók — intézményes lopásra rendezkedtek be, ezért — ha udvariasan is? — a pénztárnál sorban álló vevőt arra szólítják fel, hogy „táskáját nyissa ki, mert a szúrópróbaszerű ellenőrzés bevett gyakorlat az áruházaknál”. Nem lehet és nem szabad, hogy „bevett gyakorlat legyen”, mert a csomagok átvizsgálására bűncselekmény és szabálysértések elkövetésének gyanúja esetén is csak a rendőri szervek vannak feljogosítva. , A vásárló által sérelmezett csomagellenőrzési módszer — az elkövetés körülményeitől függően — becsületsértésnek minősülhet, ezért magánindítványra a szabálysértési hatóságnál feljelentéssel — amennyiben nagy nyilvánosság előtt történik — a bíróságnál keresettel lehet élni. Holló Jánosné, igazgató Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség A szerkesztőség fenntartja magának azt a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve közölje. A főszerkesztő postája az olvasók fóruma, a közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Számoljunk, Jánosi Ur! Tanévnyitó után — tandíj előtt KM-archív felvétel zet, és a ruha és a hazautazás A kormány elfogadta az új tandíjrendeletet, amely a hallgatói normatíva 10 százaléka, vagyis 6500 Ft. Ugyanakkor az intézményeknek joga van akár a normatíva 20 százalékára, 13 000 Ft-ra emelni a tandíjat. Körülbelül egy időben értesültünk arról is, hogy a kollégiumoktól megvonták a támogatást, következésképpen a kollégiumi térítések drasztikus emelésére fog sor kerülni. Jánosi György — az Országgyűlés Oktatási és Kulturális Bizottságának elnöke, MSZP-s alelnök — az egri tanárképző főiskola tanévnyitó ünnepségén nyilatkozott arról, hogy a kormány által elfogadott tandíjrendelet kizárja annak a lehetőségét, hogy rossz anyagi helyzete miatt bárki kiszoruljon a felsőoktatásból, hiszen a tanulmányi eredmény függvényében lehetőséget teremt a differenciálásra, a nehéz szociális helyzetű családoknál kedvezményes díjfizetésre vagy a díj elengedésére. Másrészt megteremti annak a feltételeit, hogy a tehetősebbek hozzájáruljanak a taníttatásuk költségeihez. Az állításnak ez utóbbi része valóban üdvözölhető és kívánatos is. De vajon mennyi a felsőoktatásban tanulók közül a mai létfenntartási költségekhez viszonyítva a jó anyagi feltételű diák? Ez kb. 10 százalék. Egy másik 10 százalék az, akinek a szülei minden luxusról lemondva — könyv, utazás, jobb ruha — még ki tudják nyögni a taníttatást. Nem a tandíjat, mert ez csak a jéghegy csúcsa! — A taníttatást. Es a többi 80 százalék, akinek szülei nettó bére 35-50 000 Ft, vagy munkanélküli-segély, vagy már' az sem?! Maradjunk az átlag 35-50 000 jövedelemnél. Ebből a lakhatás és helyi közlekedés elvisz 15-20 000 Ft-ot. A napi élelmezés már háromtagú család esetében is 25- 30 000 Ft/hó. (Ha nincs ennyi, akkor már minőségi éhezés van!) A 70 százaléknak ugyanis nincs kiskert, amiből legalább zöldséget, baromfit tud pótolni. Amúgy rendjén való és megnyugtatóan hangzik, hogy a tanulmányi- és a szociális eredmény differenciál. Csakhogy ez valójában nagyon rosszul működik. Nézzük a tanulmányi eredményt A jó képességű és szorgalmas diákok többsége sem képes kitűnő vagy jeles eredményre. Mert nemcsak ő van, hanem a vizsgáztató „bogarai” és „hangulatai” is, most meg a leszorítási norma is működni fog, mert nincs pénze az intézményeknek. De még kitűnő eredmény ellenére is fizetett például tandíjat jó néhány diák. (A saját jogász lányom is!) Nem működik a pontos szociális felmérés sem, mert pl. más rászorulókkal együtt az én gyermekeim pedagógusbér és egyedül nevelés, plusz még négy gyerek taníttatása mellett fizették a tandíjat. Ellenérvként az ösztöndíjat szokták emlegetni. Az ösztöndíj mértéke intézményenként változik. Kitűnően tanuló lányom esetében a kollégiumi díjra és a tandíjra volt elegendő. De 10 000 Ft egy hónapra, 300 Ft/nap az étkezés. És a jegyés a... stb???! Számoljunk, mi lesz a helyzet most egy átlagos jó rendű, a szülőknél optimális esetben 50 000 nettó jövedelem esetén. 10 százalékos tandíj 6500 Ft. Megemelt kollégiumi díj 4-5000 Ft (lehet több is!) Albérletet már nem is merek számolni. A hús, a tej és még mi minden ára emelkedni fog, ezért kevés lesz napi 300 Ft az élelemre. Minimum 12 000 Ft kell. Jegyzetárak (nem az orvosin!) évi 20 000 Ft, havi átlaga 2000 Ft. Ez összesen 25 500 Ft. Ebből 4-5000 Ft szoc. és ösztöndíjtételt levonva is 20 000 Ft-ot kell készpénzben odaadni egy hallgatónak. Tisztelt Jánosi Úr! ha számolt volna, akkor tudná, a kormányrendelet kizárja annak a lehetőségét, hogy nemzetünk átlagpolgárának gyermeke tanulhasson, a szegényebb polgárról már szó se essék! Mert még a januári hideggel jön az energiaáremelés és összes vonzatai fognak bennünket agyonnyomni, hiszen szociális érzékenységű kormányunk a külföldi tőkés profitját akarja garantálni, nem azt, hogy a nemzet fiai, lányai tanulhassanak, vagy szüleik megélhessenek. Szőllősiné Fitos Éva a Munkáspárt alelnöke A pápa látogatása után A televízió adásain keresztül figyelhettem meg, hogy a pápát milyen fogadtatásban részesítették. De azonnal felmerül a kérdés. Szabad-e egy beteg, idős embert kitenni ilyen utaknak, az időjárás viszontagságainak? Mert csak az nem látta, aki nem akarta, hogy a pápa beteg. Milyen emberbaráti szeretet az, ha nem törődnek azzal, hogy egy ilyen látogatás után nem válik-, e súlyossá egy ember egészségeS nézzük a másik odalát is e látogatásnak. Ez az ország, a szegények országa lett. Sajnos, de ez az igazság. Az, hogy vannak milliomosok és többszörös milliárdosok, tény. De tény az is, hogy napról- napra nő a létminimum alatt élők száma, nagy a munkanélküliség, jön a tél, az otthontalanok százai, ezrei fognak megfagyni az utcákon. A családok nagy része nem tudja fizetni a közköltségeket, a mindennapi kenyér megvásárlása is gond, a hús megvétele már elérhetetlen. S akkor megrendeznek egy világra szóló pápalátogatást, ami óriási költségekkel jár. Ha ezt a kiadást azokra szánták volna, akik igazán rá vannak szorulva, nemcsak az emberek többsége, de a pápa is boldogabb lenne, mert segítettek volna embertársainkon. Politika ide vagy oda, ha az emberek többsége elégedetlen a mindennapi sorsával, arra kell figyelni és azon lenni, hogy ha kicsit is, de jobb legyen minden nap. Nem vár itt senki csodát. De azt sem, hogy különböző eseményekre szórják azt a pénzt, amit hasznosabban is el lehetett volna költeni. Ma reggel a rádióban mondta egy állateledelt árusító ember, vannak olyan idős nyugdíjas vevői, akik maguk részére 1/2 kg csontért oda mennek, mert máshol még azt sem tudják megfizetni. Ez szégyene az országnak. S hiába szidják, átkozzák az elmúlt 40 évet, ilyen nem volt. Az emberek dolgozhattak, mindenki megvehette a kenyeret, húst, tejet, gyümölcsöt, gond nélkül. Beosztással kellett élni, de volt mit beosztani. Mindenki beiskolázta a gyerekeit, még valami extrát is megengedhettek néha. Üdültek a gyerekek, a felnőttek. Most gond a tankönyveket megvenni, a gyerekek az utcákon lődörögnek, nincs egy olyan szervezet, ami összefogná őket, tartalmat adna szabad idejük eltöltéséhez. Hát ezt hozta a nagy demokrácia? Egyáltalán, ez a demokrácia? Biztos vagyok benne, sokan másokkal együtt, hogy nem. Meddig lehet ezt még fokozni? Tudom, hogy a nehéz időkben a társadalom minden tagjának megértésére van szükség. De akkor minden tagjának, s nemcsak a szegény rétegeknek. Mert a munkanélküli, a kisnyugdíjas, a szabad ég alatt élők tűrőképessége már nem bír el többet, több terhet. Jó lenne, ha ezen gondolkodnának el azok, akiknek ez lenne a feladatuk. Baracsi Jenőné, Nyíregyháza, Északi körút Segített Tisztelt Szerkesztőség! Szeretnék köszönetét mondani a Kelet-Magyarország Szerkesztőségének a „Szakember a telefonnál” című új a szakember szolgáltatásért. Ezáltal megfe- Gyula igazgató úrnak a jóin- lelő tájékoztatást kaptam a dulatú segítségét, nyugdíjjal kapcsolatos problé- Tisztelettel: mámra. Turcsán Ferencné Külön köszönöm Virág Nyíregyháza Mikor megfelelő egy munkakör? Tisztelt Szerkesztőség! A Kelet-Magyarország Lili. évf. 195. számának 7. oldalán 1996. augusztus 22-én „Eltűnésem szomorú története” címmel megjelent cikkel kapcsolatban kérem az alábbi levél közzétételét. Müller Róbert Nyíregyháza, Óvoda u. 4. szám alatti lakos cikkéből úgy tűnik, hogy a levélíró ismeri alkotmányos jogait, hivatkozik ugyanis egy televíziós riportra az ombudsman véleményére, de a rá vonatkozó konkrét jogszabályokban foglalt kötelezettségei tekintetében hiányos ismeretei vannak, ezért szükségesnek tartom közzétenni a Szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvénynek a munkanélküliek jövedelempótló támogatására vonatkozó fontosabb előírásait. Nem haszontalan, ha nemcsak az érintettek, hanem a széles olvasóközönség is megismeri ezeket az előírásokat. A megélhetés alapjául szolgáló jövedelem pótlására a jövedelempótló támogatást a törvényben foglalt feltételek teljesülése esetén a települési önkormányzat állapítja meg. Ugyanakkor a törvény kimondja, hogy nem állapítható meg a támogatás annak a munkanélkülinek, aki az illetékes megyei munkaügyi központtal és az ön- kormányzattal az együttműködést nem vállalja. Az, hogy az együttműködés pontosan mit jelent, a kérelem beadásakor a kérelmezők megismerik és döntenek arról, hogy vállalják-e vagy sem a feltételeket, amit aláírásukkal erősítenek meg. A törvény szerint már megállapított ellátás esetében pedig szünetel a munkanélküli jövedelempótló támogatásának folyósítása, ha az együttműködést nem vállalja. Ilyen esetnek minősül többek között az is, ha a jövedelempótló támogatásban részesülő az illetékes munkaügyi központtal nem működik együtt, vagy az önkormányzat által felkínált megfelelő közhasznú munkát, vagy az önkormányzat közreműködésével felajánlott egyéb megfelelő munkahelyet nem fogadja el. A munkahely megfelelőségének kritériuma az is, hogy a munkanélküli szak- képzettségének, illetve iskolai végzettségének, vagy annál eggyel alacsonyabb iskolavégzettségnek megfeleljen és a várható kereset elérje az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. A jövedelempótló támogatást kérelmező a munkaügyi központ kirendeltségén mindenkor írásban négy kérdésre válaszol, ezek között szerepel, hogy az együttműködést abban az esetben is vállalja, ha végzettségénél eggyel alacsonyabb szintű iskolai végzettséget igénylő munkahelyet ajánlanak fel részére. Müller Róbert esetében, akinek legmagasabb végzettsége szakmunkásképé- ző iskola, tehát megfelelő munkakörnek kell tekinteni az egy fokozattal alacsonyabb 8 általános iskolai végzettségnek megfelelő munkakört. Mivel a fenti törvény értelmében felajánlott, megfelelő munkahelyet nem fogadta el, ezért minősült együttműködést nem vállalónak. Ha a megszüntetésre a fenti ok miatt kerül sor, akkor ennek időtartama hat hónap. Ezen időszak mindaddig meghosszabbodik, amíg a munkanélküli együttműködést nem vállalónak minősül és ezt az időtartamot a jövedelempótló támogatás folyósításának 24 hónapos időtartamába is be kell számítani. A jövedelempótló támogatás folyósítási időszak mértéke is megváltozott, 1996. október hó 01. napjától a korábbi határozatlan idő helyett 24 hónap lett. Az átmeneti időszak jogi szabályozását biztosító 1995. évi XLVIII. törvény szerint a jövedelempótló támogatást 1996. szeptember 30-át követően annak a személynek folyósítható tovább, aki 1996. szeptember 30-án jövedelempótló támogatásban részesül, feltéve, hogy 1995. július 1. és 1996. szeptember 30-a között legalább 90. nap munkaviszonnyal rendelkezik. A Munkaügyi Központ a települési. önkormányzatokkal összefogva mindent megtesz azért, hogy az előbbi helyzetben levő mintegy 16 000 fő munka- nélküli számára a lakosságot vagy a települést érintő közfeladat ellátására munkát szervezzenek, hogy a jogszerző idő megszerzéséhez segítséget nyújtsanak, így történt ez Müller Róbert esetében is. Az érdekelteket 1995. júliustól folyamatosan tájékoztattuk arról, hogy akik nem fognak megfelelni a törvényben megfogalmazott feltételeknek — akár volt lehetősége munkát vállalni, akár nem, — 1996. szeptember 30-át követően részükre jövedelempótló támogatás nem folyósítható. Minden érintett, akiknek az önkormányzatok vagy a Megyei Munkaügyi Központ ajánlott fel munkahelyet mérlegelhette saját helyzetét, lehetőségét. Müller Róbert nem kívánt élni ezzel a lehetőséggel. Megjegyzem továbbá, hogy Müller Róbertét nem csak közhasznú munkára, hanem 1996. március hónapban két alkalommal szakmájának megfelelő munkakörbe is közvetítettük, de a munkaadók részéről felvételére egyik esetben sem került sor. Természetesen a kirendeltségek dolgozói az őket felkereső ügyfelek részére minden esetben megadják a korrekt tájékoztatást függetlenül attól, hogy az illető részesül-e bármilyen munkanélküli ellátásban vagy támogatásban. Jelen esetben Müller Róbert is csak akkor kerül ki szolgáltatásaink köréből, ha azt ő is így akarja. Rusin József igazgató, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ-A FŐSZERKESZTŐ POSTÁJA ■ ii/üi■ li titi!’ÉÉJ
