Kelet-Magyarország, 1996. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-03 / 205. szám
1996. szeptember 3., kedd HOBBI Vadállat a Koliszobaban Tigriseknek is van családfája • Világvédelem alatt álló papagájfajok Hűsölő szibériai tigris a sóstói vadasparkban Amatőr felvétel Nyíregyháza (KM) — Nem csak mondja, ő tényleg kicsi kora óta állatkert igazgató szeretett volna lenni. Általá nos iskolás korában ilyenkor megsimogatták a fejét, s kérték, előbb fejezze be az iskolát... — A gimiben már kezdték komolyan venni, hogy „állatőrült” vagyok. Telehordtám a tantermet állatokkal, így aztán egy időben nehezen lehetett a mi osztályunkban órát tartani, de elég jól tűrték a dolgot a tanárok — kezdi a beszélgetést Gajdos László, a Sóstó-erdei Szabadidő Park frissen megválasztott igazgatója, akit olvasóink leginkább a rádióból és a nyíregyházi városi televízió műsoraiból ismernek.—Ezzel párhuzamosan aktívan sportoltam: súlyt emeltem, ami egészen jól ment, válogatott kerettag lettem. Érettségi tájékán jelöltek a következő olimpiai keretbe is, így főállású súlyemelő lettem, időm nagy részét a tatai edzőtáborban töltöttem és versenyekre jártam. A továbbtanulást azonban fontosnak tartottam, ezért jelentkeztem Kaposvárra, az ország egyetlen olyan intézményébe, ahol állattenyésztő üzemmérnök- képzés folyt, s ahol befogadták azokat az „őrülteket" is, akik abszolút természetesnek tartották, hogy vadállatokat tartsanak a koliszobábán. Teljesen normális lakói voltak a kolinak a rókák, őzek, s még azon sem ütköztek meg, hogy én oroszlánokat akarok tartani. Az oroszlánból végül tigris lett — de nem a koliszobábán. Ebből írtam a diplomamunkámat. Arról szólt, milyen körülmények között tartják és tenyésztik Magyarországon a nagyragadozókat. A dolgozat egész jól sikerült, komoly levelezésben voltunk a lipcsei állatkert igazgatójával, ami azért érdekes, mert ebben az állatkertben vezetik a tigrisek törzskönyvezését. Úgyhogy abban az időben nálam több dokumentum volt a magyarországi tigrisek családfájáról, mint bármelyik hazai állatkertben. Abszolút hobbinak tekintettem abban az időszakban a rádiózást: a főiskola iskolarádiójában készítettünk műsorokat, amelyekből néhányat a Magyar Rádió is sugárzott. Noha hívtak Budapestre és Veszprémbe is, úgy gondoltam, itt az ideje, hogy Nyíregyházán tegyek valamit. Jelentős papagájtenyészetet hoztam létre a szülői ház udvarán — máig igen ritka és különleges papagájokat tenyésztek, külön engedéllyel olyanokat is, amelyek világvédelem alatt állnak. A főiskola után jelentkeztem a Vadasparkba, fel is vettek, de mindössze fél évig tartott az egész, nem azt kaptam, amire számítottam. Jött a katonaság, majd a városi tanács mezőgazdasági osztályára kerültem. Készítettem egy állattartási rendeletet, amelyet nemrégiben váltottak le. Az állatközpontú. megengedő rendelet volt, lényege; mindenütt lehet állatot tartani, de vannak kivételek. A mostani mintha az ellentettje volna. (Itt most szakítsuk meg kicsit az elbeszélést, mert innen már „képben vagyunk”: akkoriban indult ugyanis a városi tévé. Mint a tanács mezőgazdasági osztályának illetékese, egy lakók közti tyúkperben kellett volna a mikrofon előtt nyilatkoznia. De volt egy jobb ötlete: csináljunk inkább egy állandó műsort, legyen a címe Zöldsarok, amelyben a természetet, az élőlényeket hoznánk közelebb a lakótelepen élő emberhez.) — A második vagy harmadik adás után felhívott Samu András, a nyíregyházi rádió akkori vezetője, és azt mondta, a rádióban van a helyem, azonnal jöjjek be, mert kell egy olyan ember, aki ért a mező- gazdasághoz. így kerültem főállásba a rádióhoz, mellette pedig megmaradt a tévé, ahol időközben — hódolva másik szenvedélyemnek — kulturális és szórakoztató műsorokat készítettünk a kollégákkal. Az a paradox helyzet állt elő, hogy bár az újságírást mindig hobbinak tekintettem, abból éltem, míg a szakmám lett a hobbim. Ettől függetlenül abszolút boldog, elégedett voltam. Megnősültem, most várjuk a második babát. Közben kiírták a pályázatot (ami első körben sikertelenül végződött) a szabadidőpark igazgatói állására. Hazudnék, ha azt mondanám, nem kísértem figyelemmel az intézmény sorsát. Mindenképp szerettem volna, ha olyan ember vezeti, aki felszínre tudja hozni a benne rejlő iszonyú nagy csodát. A sikertelen pályáztatás után első nap megkeresett valaki, majd másnap és harmadnap többen, a negyedik napon pedig már mindenkinek természetes volt, hogy én is pályázok, csak nekem nem. De volt egy hónapom a gondolkodásra. A határidő lejárta előtt egy nappal éjszaka felkeltem, hajnalra megírtam a pályázatot és másnap beadtam. Őszinte megdöbbenésemre ellenszavazat nélkül fogadta el a pályázatot a testület. Ez akkora bizalom, hogy ezek után illik valamit tenni. Jövőre 25 éves lesz a park. Majdcsak úgy néz ki, mint mikor létrehozták. Ez némiképp az előnye is, mert nem tudták elrontani. A vadaspark — köszönhetően vezetőjének, Szánthó Jánosnak — igyekezett évről évre valami újat nyújtani. Nagyszerű esélyei vannak arra, hogy Magyarország első számú állatparkja lehessen. Nyugat-európai példák alapján fel lehet építeni olyanra, ahol kvázi szabadon, szinte természetes környezetükben élnek az állatok. Egyedülálló az országban, ami itt Nyíregyházán együttesen adott: a gyógyfürdő, az állat- és szabadidőpark. Nem elsősorban pénzkérdés a fejlesztése, bár szükség van külső segítségre. Nagyon örültem, amikor már az első napokban sokan felajánlották a segítségüket. A park születésnapját (csalunk egy kicsit, nem május elsején, hanem) augusztus 20-án tartjuk jövőre. Méltó ünnepet szeretnénk, addig sok mindennel gazdagítani a parkot, hogy aki ide reggel bejön, annyi látnivalót, időtöltési lehetőséget találjon, hogy estig itt maradjon. Januártól minden 25. napon lesz valamilyen meglepetésben része az odalátogatónak, minden 25 ezredik látogató 25 ezer forint értékű ajándékot kap, s további 25 ajándékot sorsolunk ki az ünnepségen azok között, akik velünk játszanak. Jelentős kiállítást és vásárt is tervezünk, ami a természetvédelemről, a vadászatról, egészséges életmódról szól. Ha akarnám, sem tudnám abbahagyni a tévézést és a rádiózást, hiszen mindkét intézmény igényt tart a munkámra — hogy mennyi időm lesz rá, az attól függ, milyen terhet jelent a park. Tény: ma Magyar- ország három legjobb állatkertje között emlegetik a nyíregyházit. Igyekszünk a legjobbnak lenni. Mindig arra kell törekedni, hogy az ember a legelső legyen, és akkor nem tragédia, ha csak második lesz. Lejegyezte: Cservényük Katalin Szolnok: harcikutya-tilalom A robusztus testalkatú bullterrier is a nemkívánatos harci ebek közé tartozik (Üs cl x d i It et tr Ci s d Két... ÉW'- ...keverék kis- íjtós kutyának (fifty A úk) keresnek BlM jó gazdikat, rÉrdeklődni le- hét a (42) 402- 257-es telefonszámon. Kistermetű... ...kétéves, fekete szuka kutya szerető gazdákat keres. Telefon: (42) 402-122. Két zebrapinty... ...kalitkával, tartozékokkal együtt ajándékba elvihető. Telefon:' 06-20-216-549. Perzsa... ...anyától keverék házicicákat ajándékoznának el. Telefon: (42) 480-023. Kiscicákat... ...adnának ajándékba. Telefon: (42)491-225. Szolnok (MTI) — Szeptember elsejétől nemkívánatosak a harci kutyák Szolnokon a város önkormányzatának az állattartás szabályairól szóló rendeleté szerint az amerikai Staffordshire terriertől a pitt-bul- terrierig tizenegy ebfajta és azok keverékeinek tartása, tenyésztése és közterületre való bevitele a város egész területén tilos. A jogszabályalkotók más kutyafajták esetében is korlátokat állítottak, így például a többlakásos lakóépületekben lakásonként egy eb és annak szaporulata 3 hónapos korig tartható. A rendeletben kijelölték a kutyafuttató helyeket is, ezek olyan területek, ahol az ebek a legkevésbé okozhatnak kellemetlenségeket a járókelőknek. Kutyákat tenyészteni csak Szolnok külterületi lakott részén kertes családi házak udvarán és kertrészében lehet, ha a tevékenység egyéb előírásoknak megfelel. A korlátozások nem vonatkoznak a vakvezető és jelző, valamint a nyomkereső ebekre. A rendeletben foglalt előírások megszegése vagy kijátszása 10 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, tettenéréskor pedig 2 ezer forint helyszíni bírságot róhat ki a polgármesteri hivatal erre felhatalmazott dolgozója, a közterület-felügyelő és a rendőr. Védett madarak Zalaegerszeg (MTI) — Egymás után négy olasz kisbusz vezetője bukott le a múlt héten a rédicsi határállomásnál: három Szerbiából, s egy Romániából érkező, Olaszországba tartó járműben — részben elrejtve — madarakat tartalmazó hűtőládákat találtak a vámosok. Riasztották a természet- védelmi igazgatóság szakembereit, akik igazolták a vámőrök gyanúját: mintegy 10 millió forint eszmei értékű, hazánkban védettként nyilvántartott madár volt a ládákban. A szállítmányról egyébként csak a romániai útról érkező olasznak volt papírja, de az okmányokon balkáni gerlét tüntettek fel. Az ő és a sorban érkező társai hűtőládáiból viszont százszámra kerültek elő pacsirták, fürjek, sárgarigók, vadgerlék és kabasólymok, az olasz éttermek kedvelt ínyencségei. A törvény értelmében Magyarországra védett madarakat— akár tranzitként is — behozni, vagy innen kivinni csak a természetvédelmi szervek külön engedélyével lehet. Ezért a rakományokat lefoglalták, s a négy olasz az eljárás lefolytatásáig Rédicsen marad. Horváth Jenő, a természet- védelmi igazgatóság osztályvezetője elmondta: mind gyakoribbak az ilyen esetek. Szeretnék elérni, hogy ne csak egyszerűen szabály- sértést mondjanak ki, a tettesek fizessék meg a madarak eszmei értéket. Zuhanó zsiráfbébi Budapest (MTI-Press) — A zsiráfok magasan hordják az orrukat és már igen messziről kifürkészik az ellenséget. A nagyra nőtt állatok általában nem félnek az emberektől. Egészen a közelükbe lehet férkőzni. A zsiráfok tudják, hogy az egyetlen félelmetes ellenségük az állatok királya. Az oroszlánnak azonban nem könnyű préda a zsiráf. A zsiráfok ugyanis nagyon éberek. Működik „radarjuk” a magasról való körbepillantás. Nagy távolságra is ellátnak, mivel egy-egy zsiráf bika 5-6 méteresre is megnő. így nem csoda, hogy már igen messziről felfedezi a közelgő veszélyt. S ahogy az ellenségnek hírét veszi, nagy iramban, akár 60 kilométeres sebességgel futásnak indul. Különösen éberek a zsiráfok éjszaka. Csak néháhy percig alszanak fekve. Többnyire álló helyzetben bóbiskolva töltik az éjszakai órák nagy részét, állandó készültségben, hogy bármely kis zaj hallatán elmenekülhessenek. Ez a nagyfokú elővigyázatosság annak is betudható, hogy a zsiráfbébik drámai módon látják meg a napvilágot. Ugyanis a tehén a szüléskor nem fekszik le, az oroszlánok támadásától való állandó félelme miatt, így az újszülött zsiráf mintegy két méterről fejjel lefelé pottyan a földre. Ez olyan sokkot jelent a bébi számára — mivel korán megtapasztalja, hogy az élet nem mindig „zökkenőmentes” — hogy állandó félelemben él. Az újszülött zsiráf születése pillanatában két méter magas, s a születése után egy órával már képes futni, így követi anyját is, ha veszélyes helyzet áll elő. Az első fél évben a „kicsik” már egy egész métert nőnek, újabb egy év elteltével pedig elérik teljes test- magasságukat. Igen előnyösnek bizonyulnak a hosszú lábak és a gigantikus nyak főleg a táplálékszerzésnél. Elsősorban zsenge levelekkel táplálkoznak, melyeket a magas fák ágairól szakítanak le, játszi könnyedséggel. Ötlet a fürdőbe Budapest (MTI-Press) — Nem csak régebben, ma is épülnek lakások, ahol a WC — takarékossági okból — a fürdőszobában kap helyet. Esztétikailag azonban nem mindenki elégedett az ilyen megoldással. Akik szeretnek és tudnak barkácsolni, a bemutatott rajzos ötlet alapján praktikusan „álcázhatják” a WC-kagylót. Furnér-, deszka-, vagy műanyaglapokból készülhet ez az alacsony szekrényke, fiókokkal ellátva, és három, lehajtható tetővel variálva, középrészen a WC- kagyló magasságának és a kényelmes ülésnek megfelelően kiszabva. A műhelyrajzon A= a WC oldalnézetben, B= a zsanérral, azaz csuklópánttal működő tetőlapok felülnézet- ben. A szekrényke természetesen — a rendelkezésre álló helytől függően — lehet kisebb, 1-2 részes is. A fiókokban jól tárolható sok minden: törülközők, ápoló- és tisztítószerek, szerszámok. ■;UMa,'T:|.lTll,UTTTTa
