Kelet-Magyarország, 1996. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-18 / 218. szám

1996. szeptember 18., szerda Pro és kontra az alapszerződésről A parlamenti pártok véleménye a hétfői aláírásról, a magyarság helyzetéről valóban ellentétes, csak az a kormány képviseli európai in­tegrációs érdekeinket, amelyik jó alapszerződést köt. A Fidesz álláspontja szerint a Hom-kor- mány az alapszerződéssel Ili­escu elnök választási kampá­nyához nyújtott internaciona­lista, testvéri segítséget. Min­den szakértői írás azt fejti ki, hogy a románok szán dékai nem komo­lyak. A román külügyi szóvivő mondta Buka­restben: az 1201-es aján­lás csak azért szerepel a szer­ződésben. merte nélkül nem írrák volna alá a magya­rok. LŐVE! CSABA, SZDSZ: — A szabaddemokraták el­fogadják és nagyon pozitívnak tartják az alapszerződés meg­kötését. Úgy iátjuk, hogy a je­len politikai helyzetben ez volt a maximum, amit el lehetett ér­ni diplomáciai tárgyalások so­rán. Mint látható, Romániában csak a szélsőséges politikai erők, Georghe Funár pártja, il­letve a hozzá hasonló politikai erők, Magyarországon pedig az ellenzéki pártok támadják az alapszerződést, ami részben érthető, bár megfontolhatná az ellenzék azt, hogy az Európai Közösség és a NATO vezető politikusai rendkívül pozitívan értékelik ezt a diplomáciai lé­pést. Úgy látjuk, hogy — bár politikai és választási okokból nyíltan nem állnak ki mellette —, de az erdélyi magyarság nagyobb része és az RMDSZ is azért hallgatólagosan elfogad­ja, szűkebb körű beszélgetése­ken pozitívan értékelik az alap- szerződés által kialakult hely­zetet. Úgy látjuk, hogy Ma­gyarország ezzel fontos lépést tett afelé, hogy megfeleljen az Európai Közösség, illetve a NATO-csatlakozás kívánal­mainak. TORMÁSSI GÉZA, KDNP: — Eléggé furcsállom — s pártom is ennek a vélemény­nek adott hangot —, hogy az ottani magyarság érveit figyel­men kívül hagyta a Hom-kor­/^o*\ í KM j mány, s Kovács László kül­ügyminiszter is, akik most a ro­mánokkal együtt saját sikerük­nek próbálják feltüntetni az egyezmény megkötését. Én úgy gondolom, nem volt ez a dolog ennyire sürgős, s meg vagyok győződve arról is, hogy azok, akik a határ túlol­dalán élnek, bizonyára jobban értik és érzik saját hely­zetüket, s jobban tud­ják azt is, mi lesz az alapszerződés ha­tása. Mindezek után nem tudjuk üdvözölni ezt az értelmetlen cse­lekedetet, mely a magyarság érde­keit semmiképpen nem szolgálja. Egyes érvek szerint az aláírás se­gíti csatlakozásunkat az Euró­pai Unióhoz, én azonban nem hiszek ebben. Aki ezt állítja, nevetséges érveket hangoztat. Ha ugyanis ez lenne a tét, ak­kor nekünk holnap már tagok­nak kellene lennünk! Erről azonban szó sincs. Mindezek fényében azt mondhatom, a ro­mán-magyar alapszerződés nem szolgál mást, mint a levál­tás előtt álló román kormány Nyugat felé történő népszerű­sítését. Nem vigasz, hogy ugyanez mondható el a mi ré­szünkről is. A puding próbája az evés, s azt kell mondjam, az alapszerződés annyit ér majd. amennyit abból megvalósíta­nak. JUHÁSZ FERENC, MSZP: — A két állam kapcsolatá­nak rendezésében itt és most ez az alapszerződés volt a szá­munkra szükséges minimum, és sajnos, az elérhető maxi­mum is. A dokumentum olyan lehetőségeket nyit meg, ame­lyek eddig sem a kultúrában, sem a gazdasági életben, de más együttműködésben sem voltak lehetségesek. Sajnála­tosnak tartom, hogy az alap- szerződést ellenzők két dolgot emelnek ki: a kisebbségi jogo­kat, illetve az egyházi ingatla­nok visszaadását kritizálják leginkább, pedig az 1201-es határozat jogi normává emel­kedése akár az autonómia előtt is megnyithatja az utat. Az bi­Széchenyi-nap pénteken Nyíregyháza (KM) — Hétfőn Temesváron Magyarország és Románia miniszterelnöke aláírta a két ország közötti alapszerződést. Míg a kor­mányfők az ünnepélyes aktu­son méltató beszédeket mondtak, Magyarországon és Romániában tüntetők ez­rei fejezték ki, hogy nem ér­tenek egyet sem az alapszer­ződéssel, sem a helyszín kivá­lasztásával. Pártok képvise­lőit kértük: mondják el véle­ményüket az alapszerződés­ről. SESZTÁK OSZKÁR, FIDESZ: — Annak eldöntése, hogy az alapszerződés szolgálja-e az erdélyi magyarság érdekeit, nem a magyar külügyminisz­ter, nem a magyar kormány, hanem az RMDSZ illetékessé­gi körébe tartozik. A magyar kormány nem vette figyelembe az RMDSZ és az ottani ma­gyarság véleményét, amelyik egyértelműen elutasította az alapszerződés ilyen formában való megkötését. A másik do­log, hogy az Erdélyben műkö­dő. történelmi egyházaknak vissza kellett volna adni a ko­rábban államosított ingatlanai­kat. Ez sem szerepelt az alap- szerződésben, holott létezik olyan nemzetközi dokumen­tum. amely ezt előírja Románi­ának. Az autonómia kérdésé­ben sem segíti a tisztánlátást az alapszerződés. Egy jó alap- szerződésnek biztosítania kel­lene az autonómiák, beleértve a területi autonómiák lehetősé­gét. Ez a forma az Európai Unió országaitól sem idegen. Gondoljunk Dél-Tirolra, a svédországi, finnországi auto- nómiamodellekre, vagy akár Spanyolországra. Külön nem tartjuk szerencsésnek, hogy a kollektív jogok gyakorlását a szerződés lábjegyzete kizárja, hiszen a magyar jogrendszer­nek is részét képezik a kollek­tív jogok, sőt a román alkot­mányban is vannak erre utaló lehetőségek. Hamisak azok az érvek, amelyek azt sejtetik, hogy a román-magyar alap- szerződés elmaradása ellenté­tes hazánk európai integráció­jával. Egy rossz alapszerződés Piac Nyíregyháza (KM) — Alig egy hónap, s a jósavá- rosiaknak újra lesz piacuk a Május 1. téren. A tervek szerint október közepén már ott vásárolhatnak zöld­séget, gyümölcsöt, virágot. Nyíregyháza (KM - K. J.) — Iskolanévadójuk, Széchenyi István emléke és munkássága előtt tisztelegnek a nyíregyhá­zi közgazdasági szakközépis­kola diákjai és tanárai szep­tember 20-án. A programot 9 órakor nyit­ják meg az aulában tartandó ünnepséggel, illetve a Széche- nyi-szobor megkoszorúzásá­val. A városi szavalóverseny fél tizenegykor kezdődik, s ve­le egy időben több esemény más-más helyszínen. Az ér­deklődőknek bemutatják a tan­irodát, lesz statisztikai témájú előadás megyénkről, kedvenc zonyos, hogy magától az alap- szerződéstől a jelenleginél rosszabb már nem lehet a hely­zet. Az ellenzék pedig jól ten­né, ha nem uszítana, hanem el­gondolkodna azon, hogyan kényszeríthetjük mi a románo­kat olyan dolgok megtételére, amelyekkel itthon mi magunk is adósak vagyunk: az egyházi ingatlanok visszaadása Ma­gyarországon sem rendezett, miért akarjuk mi Romániában sürgetni ezt? A higgadt hazai és európai közvélemény elis­meri az egyezmény jelentősé­gét. Az, hogy közel évszázados ellenségeskedés oldódhat, mindenképpen pozitívum. Mindkettőnk érdeke a megbé­kélés, a közeledés. Ezért is helytelenítem, hogy egyes pár­tok egyes képviselői a két nép viszonyát élezik. Szeretném őket az ukrán-magyar alap- szerződésre emlékeztetni, amelyet a mostani hangosko- dók az Antall-kormány idején szó nélkül fogadtak el, pedig negyedét sem adja annak, amit ez a mostani. GRAJCZÁRIK LAJOS, FKGP: — A Hom-kormány újból bebizonyította, nem képes, de nem is akarja felismerni a ma­gyar nemzet alapvető érdekeit, csakis ezzel magyarázható az, hogy aláírták az alapszerző­dést. Tragikus ez a lépés az er­délyi magyarság szempontjá­ból, hiszen a szerződésben semmi sem tisztáztatott. Józan ésszel azt gondolta volna az ember, hogy Homék ha a ma­gyarországi ellenzék vélemé­nyét nem is veszik figyelembe, legalább az érintetteket, a ro­mániai magyarságot képviselő RMDSZ szavait meghallgat­ják. De nem. Mentek a maguk feje után, s besétáltak a romá­nok csapdájába, akiknek kapó­ra jött a szerződés, hiszen iga­zolhatják a Nyugat előtt a nyi­tottságukat, toleranciájukat. A már aláírt ukrán-magyar, s szlovák-magyar alapszerző­dés is bebizonyította, hogy csak ront az ott élő magyarság helyzetén. Ezért, ha mi nyerjük a választásokat, első dolgunk lesz az alapszerződések felül­vizsgálata. kísérletek bemutatója, gépírás váltóverseny, élménybeszá­moló a Széchenyi-emléktúrá- ról. Könyvkiállítást és vásárt rendez az ILS Nyelviskola; sort kerítenek tanár-diák ko­sárlabda-mérkőzésre, játékos vetélkedőkre, számítógépes já­tékok bemutatójára is. Növekvő területen kisebb termés A gabona kétharmadát egyéniek, harmadát szövetkezetek, társaságok termelték Dajka János Nyíregyháza (KSH) — Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben a kalászosok termőterülete az utóbbi 10-15 évben közel 30 százalékkal csökkent. En­nek mértéke a nyolcvanas években még szerény ütemű volt, a kilencvenes évek elején azonban már elérte a 25 száza­lékot. Ezen belül a legnagyobb területen termesztett kenyérga­bona (elsősorban a búza) ve­tésterülete esett vissza legin­kább. Az 1993. esztendőt kö­vetően ez a folyamat megállt és azóta a termőterület lassú nö­vekedését regisztrálhatjuk. A vetésterület változásával ter­mészetesen együtt járt a beta­karított termésmennyiség visszaesése is, amit a termésát­lagok 10-20 százalékos mér­séklődése alapvetően befolyá­solt. A KSH előzetes adatai sze­rint 1996-ban 82,5 ezer hektár­ról takarítottak be kalászos ga­bonát, 180 hektárral nagyobb területről, mint tavaly. A terü­let 65 százalékát egyéni gaz­dálkodók, 29 százalékát szö­vetkezetek és 6 százalékát gaz­dasági társaságok művelték. A kalászosok kezdeti érésének időszakában mutatkozó kedve­ző terméskilátásokból a későb­bi gyomosodás, a hirtelen be­következő és tartós szárazság a vártnál nagyobb terméskiesést okozott. így az 1995. évi 264 ezer tonnával szemben az idén csak 204 ezer tonna kalászos gabonát takarítottak be, ami 60 ezer tonnával jelent kevesebb termést. A termés 63 százalékát — 130 ezer tonnát — a búza adta. A 46 800 hektár területről a ta­valyi évhez képest 19 száza­lékkal kevesebb búzát takarí­tottak be és a 2769 kilogram­mos hektáronkénti termésátlag 28 százalékkal volt alacso­nyabb az 1995. évinél. A szö­vetkezetek a gazdasági társasá­gok termésátlagait 8 százalék­kal, az egyéni gazdálkodókét pedig 15 százalékkal múlták felül. Rozsból az előző évhez ké­pest 43 százalékkal kisebb te­rületen (14 ezer hektár), 40 százalékkal kevesebb (23 ezer tonna) volt a termés. Az őszi és tavaszi árpa együttes vetésterülete 500 hek­tárral (5 százalékkal), a szem­termés mennyisége pedig több mint 6 ezer tonnával (19 száza­lékkal) csökkent egy év alatt. Az őszi árpa lényegesen többet termett egy hektáron (3131 kg), mint a tavaszi árpa (2386 kg). Az egyéb gabonafélék kö­zül triticalét 13 ezer hektáron termesztettek, hétszer nagyobb területen, mint egy évvel ko­rábban, termésátlaga viszont csak 2202 kg/hektár volt. (Az íráshoz tartozó grafikon az 1. oldalon található.) A Grúziában tartózkodó hat magyar békefenntartó­hoz újabb két magyar tiszt indult az ENSZ békehad­testéhez fegyvertelen szolgálatra. Tegnap ünnepé­lyes keretek között búcsúztatták az UNIMOG megfi­gyelő missziójába induló magyar katonákat. Képün­kön szemben a két tiszt Nagy Gábor (ISB) felvétele Vér a színházban Nyíregyháza (KM - K. J.) — Nemcsak festett vérzésre számíthatunk a magyar drá­ma ünnepét megelőző na­pon, szeptember 20-án. Merthogy: három főváros- beli és csaknem tucatnyi vi­déki társulat színészei kö­zös véradásra invitálják a nézőket. A segítő szándékú akció­hoz, mint megtudtuk, csat­lakoztak a nyíregyházi Mó­ricz Zsigmond Színház mű­vészei is. Számukra a dolog nem újkeletű, hiszen — tá­jékoztattak a titkárságon — minden évben bőségesen le­adják az életmentő, vörös köbdeci(litere)ket rászoruló embertársaiknak. Az idei felhívás dátumától sem ön­hibájukból térnek el: pén­tekre ugyanis a véradó állo­más már nem tudta beiktat­ni szoros menetrendjébe a drámagyakorlók és nézők adakozását. De lesz színvér városunkban is: előrelátha­tólag októberben. Korona-tárlat Nyíregyháza (KM) — A nyíregyházi Korona Hotel — szépen bővülő kulturális programjainak keretében — lesz a házigazdája a Gyé­mánt Galéria minitárlatának szeptember 19-től. A szállo­da aulájában csütörtökön délután fél ötkor nyitják meg Gaál András festőmű­vész kiállítását. Az október 3-ig látogat­ható bemutató alkotásait Madarassy György festő­művész ajánlja az érdeklő­dők figyelmébe. Nem élnek a lehetőséggel Nyíregyháza (KM - Gy. L.) — Az ideiglenes közal­kalmazotti munkaszerző­dést — amennyiben közben máshol munkalehetőség nyílik — bármikor fel lehet bontani. A munkaszerző­dést október 31-éig kötik meg, jó idő esetén azonban meghosszabbíthatják. Nem tudnak mindenkinek a szak­májának megfelelő munkát biztosítani, hiszen elsősor­ban az Ér-patak karbantartá­sa a feladat. A bér akár há­romszorosa is lehet a, jöve­delempótló támogatásnak, ezenkívül minden olyan jut­tatás megilleti őket, mint az állandó dolgozókat. Dr. Illésné Erdős Judit a polgármesteri hivatal szoci­ális irodájának vezetője el­mondta, hogy igen sok nyi­latkozat érkezett be már az első napon. A nyilatkozók jelentős hányada egészségi állapotára hivatkozva nem fogadta el a munkát, ám or­vosi igazolást nem csatolt mellé. — Ezt így nem tudjuk el­fogadni — mondja. Feltűnő, hogy nagyon sok igazolás szeptember 16-ai keltezésű. Akadt, aki indok­lásában azt írta, hogy 24 órán belül nem tudott orvo­si igazolást beszerezni. Je­lentős azoknak a száma, akik arra hivatkoznak, hogy munkaviszonyt létesítettek (éppen szeptember 16-án). Kérdés, vajon mindegyikük tisztában van-e, hogy ezzel önként lemondtak a jövede­lempótló támogatás további folyósításáról? De akadt olyan is, aki áprilisi kórházi zárójelentést csatolt a nyi­latkozat mellé. Az sem fo­gadható el indoknak, ha va­laki két gyermeket nevel. Nyíregyházán augusztus­ban 2160-an kaptak jövede­lempótló támogatást. Eddig mintegy ötszázan szerezték meg a 90 nap munkavi­szonyt. Előreláthatólag a jövedelempótlósoknak mintegy fele mond le ilyen formán önként a további tá­mogatásról azáltal, hogy nem fogadja el a felajánlott lehetősége(ke)t. Mint tegnapi számunkban közöltük, a parlament elfo­gadta azt a törvényjavasla­tot, hogy a határidő a „90 naposok” esetében ne szep­tember 30-a, hanem decem­ber 31-e legyen. De csak azok esetében, akik már szereztek valamennyi mun­kanapot. Ez azonban csak attól a naptól hatályos, ami­kor megjelenik a Magyar Közlönyben. .MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL _____BSI111E

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents