Kelet-Magyarország, 1996. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-17 / 217. szám
1996. szeptember 17., kedd A HIT VI LAG A Krisztussal a reménység útján Dr. Koncz Lajos II. János Pál pápa öt év után immár másodszor látogatott el hazánkba, ami nemzetközi összehasonlításban is kivételes megtiszteltetés. „Reményünk Krisztus” -— volt a látogatás mottója. És ez a jelmondat mostani nemzeti gondjainkban, de a millecentenáris ünneplésben is a legkifejezőbb foglalata lett a Szentatya mondanivalójának, az általa tolmácsolt isteni üzenetnek. Kevés mosolyt és derűt észleltünk az öt év alatt is sokat öregedett, megtört arcvonásokon. A Szentatya szomorú volt, mint azok, akikhez érkezett, gondterhelt, mint az ország, amelyet saját lengyel hazája sorsának, helyzetének hasonlóságában is (utalva is rá) együttérzéssel ölelt szívére, és épp ezzel a teljes belső azonosulással lett vigasztalásunkra és fölemelésünkre. Most másképp szólt hozzánk, mint öt évvel ezelőtti látogatásakor, de ezzel a fájdalmas együttérzéssel vált ismét és még mélyebben atyánkká, lett Krisztus küldetésében és erejében vigasztalónk és megerősítünk. Nem véletlen tehát, hogy mindjárt érkezésekor a súlyos, sőt komor Szózatból idézett, mint ami mostani mondariiva- lójának lényegét fejezi ki; „Annyi balszerencse közt, oly sok viszály után, megfogyva bár de törve nem — él nemzet e hazán”. S bár sokkal távlato- sabb, millecentenáris horizontú volt ez az idézet az ő ajkán, de azért nem foghatott el minket a lelkiismeret-furdalás a „megfogyva bár” költői képe miatt, eszünkbe juttatva tényleges fogyatkozásunk nemzeti tragédiáját?! Ennek ellenére határozott kérés és intelemként hangzott a Szentatyától: „Senki ne csüggedjen el, és ne becsülje le az eddigi eredményeket sem!” Mert sajnos „a tragikus utópiák összeomlása” után a „visszanyert szabadság optimizmusa rövid ideig tartott a felmerült súlyos problémák és gondok miatt. De miért csodálkozunk, hogy időre van szükség az újjászületéshez?” „És a diktatúra gyászos anyagi és szellemi következményeit csak úgy lehet felszámolni, ha ezen mindannyian türelemmel és kitartóan fáradozunk.” S ehhez bizony az is hozzátartozik, hogy a magyar nemzet újítsa II. János Pál pápa meg hitét Krisztusban, akinek világossága beragyogta történelmünk útját.” „Tárjátok ki a kapukat Krisztus előtt — mondta most is — nyissátok meg szíveteket az Úrnak! O azért jött, hogy mindenkinek élete legyen éspedig bőségesebb, teljesebb élete.” így lesz „boldog a nép, ha az Úr az Istene”, s akkor teljesedik Vörösmarty látomása is: „Még jő- ni fog egy jobb kor, mely után buzgó imádság epedez százezrek ajakán.” És másnap a megnyílt kék égbolt alatt a „hatalmas sereg” boldog, ujjongó találkozása is beteljesedhetett a pápával és az eukarisztikus Krisztussal, aki az evangélium megidézésében Jópásztorként jelenítette magát a hívek sokasága előtt. S hogy ez egészen világos legyen mindenki számára, a Szentatya igehirdetése odakiáltotta az egész nemzetnek: „Nem vagyunk egyedül, magunkra hagyatva. Van pásztorunk, jó pásztorunk, Jézus Krisztus... Ézért ne hagyjátok, hogy kedveteket szegjék a gazdasági és társadalmi nehézségek, a munkanélküliség, sokak keserves elszegényedése, a hit nélkül felnőtt nemzedék erkölcsi megfogyatkozása... Szent Pál úgy mutatja be a pogányo- kat, mint akiknek nincsen reményük. Mi keresztények azonban tudjuk, hogy Krisztus mindig velünk van. O a mi reményünk... És ragyogó példaképeitek is vannak: a vértanú Apor püspök, akinek életét — a magyar nők védel- m é b e n szovjet golyók oltották ki, aztán Mindszenti hercegprímás és sok száz, börtönt, szenvedést, életet áldozó szerzetes, pap és világi hívő példája is erősít titeket...” Utolsó beszéde a győri ka- tedrálisban KM-archiv .? az egyházmegye világi képviselőinek nagy közössége előtt. Ez volt a Szentatya legkonkrétabb megnyilatkozása, amelyben részletes felsorolását hallhattuk a diktatúra alatti megpróbáltatásoknak, a magyar egyház sebeinek: tervszerű megbénítás, kiszorítás a közéletből, a hitoktatás fokozatos leépítése, a hívek hátrányos megkülönböztetése, szerzetesrendek megszüntetése stb. Annál örvendetesebbek 1990- től a megújulás jelei: az egyházi élet kereteinek újraszervezése, szerzetesrendek feltámadása, katolikus egyesületek, mozgalmak felélesztése, kollégiumok, különböző szintű katolikus iskolák, oktatási központok megnyitása, a Caritas- munka újjászületése, papnevelés, hivatásgondozás megújítása. Végül a „csalódások”, negatívumok számbavétele sem hiányzott a megnyílt szabadság ellenére „a vallásgyakorlás területén lassú a gyarapodás, az iskolák visszavételénél súlyos nehézségek jelentkeztek”, aztán súlyos gond a tömegtájékoztatás szélsőséges szekula- rizmusa, a szociális érzéketlenség, „a vadkapitalizmus kinövései, az erkölcsi szabadosság és dekadencia.” Mindezekkel szemben a keresztények bátran és vonzón mutassák fel a világnak a krisztusi élet-eszményt „a Magyarok Nagyasszonyának és magyar szenteknek segítségével.” Egyébként ott, a győri székesegyházban oldódott fel a legjobban a Szentatya. A Má- ria-kegyhelyek bensősége és a hívekkel való közvetlen érintkezés mindig az otthon meghittségét adja a pápának, amikor egészen és felszabadultan „atya” lehet. Ahogy végighaladt a hívek szorongató sorfala közt mosolyogva és boldogan: minden elérhető hívének kezét nyújtva, a fiatalokat megáldva („Ti vagytok az egyház jövője”), a gyermekeket megsimogatva, a karonülőket homlokon csókolva — mélyen megindító és emberi volt. Szent Pál boldog felismerését és ujjongását tette érzékelhetővé: „Megjelent a mi üdvözítő Istenünk jósága és emberszeretete” (Tit 3,4). És mint Krisztus bűneinket és bajainkat magára véve, úgy ez az öregségében már megtört, sokat szenvedett ember, a mi Szentatyánk is magára vette szomorúságunkat, gondjainkat, magyar hazánk mostani ,,balsorsát” és lelki terheit. És mélységes hitével odavitte, oda emelte át, ahol az egyetlen igazi segítség és megoldás található, Isten színe elé. Megragadó jelképe volt ennek az utolsó tv-kép róla, amikor a repülőgép esőverte ablakában magába merülten láthattuk, ahogy háromszor keresztet vetve imádkozni kezdett. Biztosan értünk, akikkel épp telve volt a szíve, boldogabb jövőnkért. Ehhez a jövőhöz egyébként még volt egy prófétai meglátása. Amikor a győri nagymise véget ért és megköszönte a hívek részvételét, egy zseniális, spontán fordulattal megköszönte a viharos szelet is a gondviselésnek. Kívánom — mondotta —, hogy ez az erős szél legyen jelképe — az egykori jeruzsálemi, pünkösdöt hozó szélviharhoz hasonlóan — a magyar egyház mostani, reményteljes pünkösdi megújulásának. Ha Krisztussal indulunk el az új évezred felé, a reménység útján, biztosan megvalósul a Szentatya látomása az új magyar pünkösdről és a boldogabb jövendőről is. Erről és a magyar nemzet iránti megbecsüléséről egyébként a szeptember 11.-i általános kihallgatáson illetődön szavakkal tett tanúságot a világ színe előtt a Szentatya, részletes beszámolóval apostoli látogatásáról Magyarországon. Küldetésben kicsinyek között A református egyház tanítása szerint a gyülekezet olyan bűnbocsánatot nyert emberek közössége, akik Krisztussal és egymással is közösségben vannak. Krisztus gyülekezete szolgáló, gyógyító közösség, úrasztali közösség. Hivatása: az istentisztelet és emberszeretet nagy parancsolatának a betöltése, ahol az evangélium és a tett — a diakónia — egymástól elválaszthatatlan. Ebben a szellemben újította fel a Magyarországi Református Egyház az elmúlt évtizedekben a diakóniai intézményét, amelynek tagjai szociális munkára, főleg betegápolásra és szegénygondozásra fogadalmat tett, társaival rendszerint közösségben élő nők, akik lelki gondozást is végeznek, de nem papok, nem lelkészek. A diakónia jelentőségének fokozódó felismerését mutatja a Diakónusképző Intézet létesítése 1976-ban. továbbá az egyház diakónusainak lelki gondozására és továbbképzésére 1984-ben alapított Bethes- da Testvérközösség. A református szeretetszolgálat működésének súlypontját a gyermekek felkarolására, istá- polására helyezi. Jelszava: küldetésben kicsinyek között. Azok között, akik képtelenek önmaguk eltartására és megtartására. Akik nem tudnak életben maradni külső segítség, támogatás nélkül. Vallják, hogy a kicsinyek között végzett szeretetszolgálatban Krisztussal találkoznak, aki ezt mondta: „Amennyiben megcselekedté- tek eggyel az én legkisebb atyámfiai közül, azt én velem cselekedtétek meg.” De nem csupán a gyermek tartozik a kicsiny fogalmába, hanem a beteg, az öreg, a magatehetetlen és a fogyatékos is. A szeretetszolgálat tehát órájuk is kiterjed. őket is felkarolja. A szeretetszolgálat által fenntartott gyermekotthonok közül talán a legkorszerűbb és legismertebb az almásneszmé- lyi Kálvineum Református Égészségügyi Gyermekotthon, amelyet 1985-ben vettek át százötven férőhellyel. A ceglédi ház harminchárom értelmi fogyatékos leánygyermek otthona, ahol a leányok közül többen évtizedekig laknak ott, s nemritkán elérik a harmincadik életévüket. A Tiszafüreden álló otthon a legrégibb és legnagyobb, kétszáz értelmi fogyatékos fentjáró és fekvő, kicsi és nagy, fiatal és idősebb gondozottal. A Magdaléneumban, Nyíregyházán nyolcvan értelmi fogyatékos kisleányt ápolnak, foglalkoztatnak. Az őrbottyáni otthon az első világháború után került a gyülekezet tulajdonába, s fokozatosan épült ki akkorára, hogy most százhetven értelmi fogyatékos lakja. A sajósenyei negyven felnőtt értelmi fogyatékos egészségügyi otthona. Elsősorban felnőttek részére épült 1979-ben a Schweitzer Albert Szeretetotthon Budapesten, a Városligetben száz ággyal. Ugyancsak Budapesten, a Tündér-hegyen áll egy huszonnégy öreget befogadó otthon. Gödöllőn két kisebb ház várja a gondozásra szorulókat. Leányfalun hetven egyházi nyugdíjast gondoz a szeretetszolgálat, Erdőbényén egy, Debrecenben két szeretetotthon működik. Kőszegen iszákos, bűnöző és elvált szülők gyermekeit nevelik. Mátraházán üdülőotthont tart fenn a szolgálat. A szenvedélybetegek számára pedig egy utógondozó intézmény működik Megbékélés Háza néven Berekfürdőn. Amint az apostol mondja: „Közeledjetek Istenhez és közeledni fog hozzátok.” ...ki ellenünk?... Sződemeter (M. K.) — Befejeződött a Magyar Reformátusok III. Világtalálkozója Erdélyben és a Parti- umban. Nem volt zavartalan az előkészület, s már-már úgy nézett ki: Nagyváradon nem kerülhet sor a sport- csarnoki nyitórendezvényre. Ekkor Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök felajánlotta székes- egyházukat, illetve annak belső udvarát. (Nem lett rá szükség). A rendezvények többségén megjelent a reformátusok között a katolikus püspök, s nyíltan kiállt az ökuméné, a magyarság, a haladás mellett. Kölcsey szülőfalujában beszélgettünk: !~f Az Ön közszereplését sokan „nehezményezik”. Püspök úr nem fél? — Látszólag egy beteges, öreges testalkatú ember vagyok, sokaknak nem tetsző véleménnyel. Nem félek. Nem kellenek „kísérők”. Vallom: ha Isten velünk..., ki ellenünk. Persze az az igazság, hogy nagyon jámbornak látszom, de ha támadnak, tudok nagyon harcias is lenni. Ez talán megszólalásaimból is kitűnik. O A médiában elhangzottak egy magánember, vagy az Ön lelkésztársainak, híveinek a véleménye is? — Amit mondok, azért vállalom a felelősséget. Ismerem a hívek, a papság véleményét, az ő gondolataikat is tolmácsolom. Én sváb származású vagyok, de magyar a kultúrám, s mindig is kiálltam magyarságom mellett. Ugyanakkor egyházmegyémben a 85 százaléknyi magyarság mellett van 15-16 ezer szlovák hívem is, illetve 3-4 ezer román római katolikus, s ugyanennyi német (3-4 egyházközség). Én valamennyiük érdekét képviselem. Természetesen, hogy a nagy többség — a magyarság — egyéni és kollektív jogaiért kell harcoljak és kiálljak legelőször. Ezért tűnik úgy, hogy csak a magyarság jogaiért harcolok. Ez nem így van. A kisebbség (szlovák, román, német római katolikusok egyházmegyénkben) kérés {léikül is számíthat minden egyéni és kollektív jogra. Nagyváradnak tíz katolikus plébániája van. Mindegyiknek 2-3 temploma, de egy templomban mindennap van román mise és hittan, illetve ugyanez a németeknél és a szlovákoknál. l7 A nagyváradi román állami vezetők hangneme jó irányba változott. Az együttműködést szorgalmazták. Ezek szavak? — Azt be kell kalkulálni, hogy ebben van némi külsőség. Szerintem már az is szép, hogy így beszéltek a magyar kisebbségről, a magyar reformátusokról. Nem megy egyszerre az átállás. A múlt „hagyományai” még hatnak. Annak nagyon örülünk, hogy eljönnek rendezvényeinkre. Annak meg különösen, ha az együttműködést szorgalmazzák. Tőkés püspök úrral együtt próbálunk hatni rájuk. Mi egyébként keressük a kapcsolatot az ortodoxokkal, a görög katolikusokkal éppúgy, mint a baptistákkal, illetve a neoprotestánsokkal. Tettekben is sokat várunk Nagyvárad új polgármesterétől, aki nagyon józan gondolkodású ember, s igyekszik az új európai szellemnek megfelelően viszonyulni hozzánk, így talán könnyebb lesz! I 1 ■ Ferences... ...öregdiákok találkozóját tartják szeptember 21-én, szombaton délelőtt 10 órától Nyírbátorban, a Minorita templomban. Az egész napos találkozóra azokat az egykori ferences diákokat várják, akik a megyében élnek és tevékenykednek. A találkozó gazdag programot, szép élményeket ígér, s a rendezvény díszvendége a kárpátaljai magyarok fiatal ferences püspöke, Majnek Antal lesz. Elkezdődött... ...a hitoktatás az iskolákban. Az előző évek hagyományait követve néhol a tanrendbe iktatták, több helyen azonban a délutáni órákra helyezték a hittanórákat. A felekezetek a plébániákon és a templomokban is végeznek hitoktatást, ahol a kis létszám miatt nincs mód külön foglalkozni minden osztállyal. Szülőket... ...várnak arra az előadásra, melyet szeptember 21-én délelőtt fél 11-kor dr. Biacs Imre, a Katolikus Szülők Országos Szövetségének elnöke tart a Szent Imre Gimnáziumban. Örökösföldön... ...is lesz mise szeptember 22-től az orvosi rendelő várótermében. Tavaly már volt római katolikus mise a rendelőben, a nyári hónapokban azonban elmaradt a szertartás. Búcsúzik... ...Nyíregyházától Kiss Tibor római katolikus káplán. A fiatal papot plébánosnak nevezte ki Bosák Nándor püspök a hosszúpályi plébániára. Zárónyilatkozatot... ...adtak ki a Kegyhelyek és Zarándoklatok I. Európai Kongresszusáról, melyet Máriapócson tartottak szeptember 2. és 4. között. A kongresszuson — amelyet a Mária-kegyhely háromszáz éves jubileuma alkalmából a Vándorlók és Utazók Pápai Tanácsa, a Magyar Katolikus Püspöki Kar és a Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegye hívott össze — 21 ország képviselői vettek részt. Elkezdődtek... ...a bibliaórák a nyíregyházi római katolikus plébánia hittantermében. A foglalkozásokat hétfő délutánonként tartják. A Magyar... ...Ökumenikus Szeretetszolgálat a közeljövőben 4 kamionnyi élelmiszert, alapvető tisztálkodási szereket, illetve gyógyszert és orvosi eszközöket kíván szállítani Csecsenföldre. A MOSZ az Egyházak Világtanácsának genfi központjától kapta a megbízást. x
