Kelet-Magyarország, 1996. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-14 / 215. szám

a családok közel 60 százalékát ked­vezően érintené. (Ugyanakkor erő­sebb fizetőképes keresletet észlelne a piac is, ami kedvezően hatna majd a gazdaságra.) Ebben aligha lehet vita, hiszen a szociális piacgazdaság felté­telezi, hogy a keresetekhez, a jövedel­mekhez igazodóan igazságosabb le­gyen a közteherviselés is... Ugyanak­kor a kormány sem a légből kaphat­ta az érveket, amikor megerősítette, hogy a 42 százalék mellett tette le a voksot, hiszen — túl azon, hogy számbelileg egy lényegesen szűkebb rétegről van szó — az egeket verdeső, s Európában csaknem példátlan adó­kulcsnak telj esítmény-vissza fogó ha­tása is lehet. Márpedig az sem ellen­kezik a társadalmi igazságossággal, hogy aki valóságosan is tesz többet a közös asztalra, annak több is jusson. Itt nem a szélhámosokról, a korrup- takról van szó, hanem a szorgalmas és tehetséges emberekről, akik szem­mel láthatóan és kézzel foghatóan ad­ják erejüket, tehetségüket a nemzetért. Amint kezdettől fogva homályos volt az érvelés egyik vagy másik meg­oldás mellett, akként érthetetlen, mi­ért nem egyeztet kellő időben a kor­mány a legnagyobb frakció elnöksé­gével s magával a testülettel, megelőz­vén ezt a mostani kínos helyzetet. Mert az egész ügy ezáltal válik poli­tikai kérdéssé: íme, zűrzavar van is­mét a kormányzó körökben. Hiszen az igazán magas jövedelmek meg­adóztatása 46 százalékkal csupán porszemnyi fedezetet hoz a középré­tegek javára. Nálunk a kiugróan ma­gas jövedelmek nem a bérjegyzéken mutatják meg igazi arcukat. Azok rejtve maradnak, azok a jövőben is kikerülnek a 48, 46, de még a 42 szá­zalékos adókulcs szorításából is. A parlamenti vitában ilyen szempontból sem árt közelíteni ezt a kulcskérdést. Angyal Sándor MAGÁNVÉLEMÉNY Kulcskérdés Nem az első, de nem is az utolsó eszmefuttatás ez arról az adó­kulcs témáról, amely most nem az ellenzék és a kormányzó koa­líció, még csak nem is a koalí­ció két pártja, hanem a legutóbb választást nyert szocialisták között pattant ki az el­múlt napokban. A lényeg: a kormány az általános adócsökkentési igyekeze­tében már döntött arról, hogy a leg­magasabb személyi jövedelemadó­kulcs jövőre maximum 42 százalék legyen. Ezzel szemben a győztes párt parlamenti frakciójának szakértői kidolgoztak egy másik javaslatot, amely szerint az évi 2 millió feletti jö­vedelmeknél ha nem is 48, de lega­lább 46 százalék legyen a legnagyobb adókulcs. Mint hírlik, a jövő héten e vita tovább gyűrűződik majd, míg­nem eléri a parlamenti padsorokat is. Azt mondja a frakció: leginkább az átlagos jövedelmű családfenntartók adóterheit kell csökkenteni, mert ez Felszínen a beteg jogai A valóságban nem lehet megteremteni minden feltételt a gyógyításhoz AKTUÁLIS INTERJÚNK Dr. Kovács Attila Harasztosi Pál felvétele tikus társadalomban, magas színvonalú egészségügyi szolgáltatás megléte esetén is számíthatnak határesetnek. Hát még ak­kor, amikor rendezetlen jogi, tisztázatlan etikai, morális helyzetben, szűkös anyagi­ak mellett kell dolgoznunk. Az életmentő beavatkozások eldöntése viszonylag egy­szerű, amennyiben a beteg felépülésére megvan a remény. De mi a helyzet, ha fe­leslegesen hosszabbítjuk a beteg szenvedé­sét? Milyen helyzetben fo­gadhatjuk el a betegnek a kezelésről való lemondását, s ezzel hozzájárul az orvos a passzív eutanáziához. Lel­kiismereti problémák mel­lett anyagit is felvet a kér­dés, mert például meddig adhatjuk a választott vért a betegnek, s esetleg nem jut annak, aki felépülhet álta­la? Bízom benne, hogy a speciális kérdésekre is ka­punk választ a készülő be­tegkódexben, amelyre az or­vosnak legalább annyira szüksége van, mint a beteg­nek. □ Indítottak-e már pere­ket a betegjogok megszegé­se miatt? — Az orvosok és a kórhá­zak ellen indított perek dön­tő hányada orvosi műhibaper vagy a szolgáltatás színvo­nalával, a bánásmóddal volt elégedetlen valaki. Konkré­tan a betegjogok csorbítása még nem sze­repelt a keresetekben. □ Hová fordulhat a beteg, ha úgy érzi, jogai sérültek ? — A Magyar Orvosi Kamara keretén be­lül működő etikai bizottság egyebek mel­lett a betegek mintegy érdekképviseleti szerveként is felfogható. Érkeztek már be­jelentések ide, és pártatlan szakemberek vizsgálják ki az ügyet. Bírósági keresetet csak végső esetben nyújtanak be. □ Az ember, ha bekerül egy gyógyinté­zetbe, a reménybeli gyógyulás mellett vál­hat donorrá, s mindeközben statisztikai adatok készülnek róla. Az adatvédelmi és a személyiségi jogokhoz fűződő törvényt nem sértik-e meg akaratlanul a betegre vo­natkozó adatok felhasználása során? — Az egészségügyi és a személyazono­sító adatok feletti rendelkezés joga alapján a beteg tájékoztatást kérhet arról, hova, milyen célból továbbítják az adatait. A ké­szülő egészségügyi adatokról szóló jogsza­bály tartalmazza majd, hogy például a jár­ványügyi, vagy foglalkoztatási megbete­gedés esetén az adattovábbítás kívül esik a betegjogokon. □ Lehetnek-e függetlenek a betegjogok az adott társadalmi helyzettől, az anyagi, technikai lehetőségektől? — Bár elvileg a jog egy elvont, eszmei kategória, a valóságban soha nem lehet megteremteni mindenütt minden feltételt az eszmei gyógyításhoz. Most úgy vető­dik fel a kérdés, hogy mire van lehetősége az egészségügynek, s azt adjuk oda jog­ként, noha a deklarált jogokhoz kellene igazítani a lehetőségeket, a feltételeket. Szó­val, fejéről a talpára kellene állítani a ki­alakult helyzete^. ne igénybe, mivel a speciális beavatkozá­sokhoz fűződő betegjogokat nem lehet írás­ba foglalni az erre vonatkozó orvos-szak­mai szabályok nélkül. Elég, ha az eutaná­ziára, a béranyaságra vagy az AIDS-re gon­dolunk. 3 Milyen jogok illetik meg a beteget a pénzéért, amit munkavállalóként évek óta fizet a társadalombiztosításnak? Milyen formában igényelhet külön szolgáltatást, azért hogy kell fizetnie? — Nos, ezek azok a kérdések, amelyek­kel kivétel nélkül minden beteg, illetve hoz­zátartozója szembekerül, ha orvoshoz, kór­házba megy. Érdekes része ennek a felve­tésnek a kor színvonalán végzett egész­ségügyi ellátáshoz való jog, amely már az 1972. évi egészségügyi törvényben szere­pel. Csakhogy ennek betartása, ellenőrzé­se jószerivel követhetetlen. Hisz egy jól fel­szerelt, modern intézményben olyan mű­szerek, műtéti megoldások állnak rendel­kezésre, amelyek a kiskórházakban nin­csenek meg. S ha azt választotta a beteg, akkor miként tarthat igényt a magasabb szintű ellátásra? Arról nem beszélve, hogy a tb-nek befizetett pénzekből egyáltalán nem jut mindenütt a kor színvonalához igazodó szolgáltatásra. □ Szabadon választja-e valóban az or­vosát, a kórházat a beteg? — Elvileg igen, gyakorlatilag számos kö­rülmény miatt dönt valaki mellett. Példá­ul azt az orvost ismeri, vagy egy családor­vos folytat praxist abban a faluban. Mond­juk a harminc kilométerre levő kórház a legközelebbi, és nem akar a beteg a csa­ládjától távol lenni. Akkor ez milyen sza­badság? Én azt tartanám valóban szabad választásnak, ha a beteg konkrét, precíz in­formációkkal rendelkezne a betegségéről, annak várható lefolyásáról, s arról, hogy az miként, hogyan, milyen beavatkozások, műtétek, fájdalom mellett gyógyíthatók, és a szóba jöhető intézmények közül me­lyik rendelkezik a kezeléshez szükséges anyagiakkal, technikai eszközökkel és az adott területen jártas szakorvossal? Ha ilyen mélységig tudná valaki a körülmé­nyeket, s ráadásul a döntését nem befolyá­solnák anyagi szempontok, akkor valószí­nűleg korrekt döntést hozna. Amíg,ez nincs meg, véleményem szerint a szabad orvos- választás legfeljebb elméletileg deklarált j°g­□ Mennyiben érvényesülhetnek a fiatal­korúak, a korlátozottan cselekvőképesek vagy az eszméletlen betegek jogai? — Nagyon nehéz, talán lehetetlen is va­lamennyi körülményt egyetlen törvényben szabályozni. Legyen akárhány oldalas is a • « .................................................................. Nem ritka, hogy percek, másodpercek alatt kell dönteni egy beteg sorsáról. yy betegkódex, az egyedi esetekben legfeljebb irányadó lehet az általános megközelítés. Mert nem ritka, hogy percek, másodper­cek alatt kell dönteni egy beteg sorsáról, egy beavatkozásról, műtétről. Mi történ­het, ha mondjuk nem tudja az orvos, hogy az eszméletlen ember Jehova tanúja és be­köti neki a vért? O hippokrateszi esküje szellemében jár el, s mégis ellentétesen cse­lekszik a beteg vallási meggyőződéséhez igazodó elvekkel. Ki kit vonhat felelős­ségre ilyen esetben? Mi magunk is számos kérdést felteszünk, amelyek egy demokra­Tőth Kornélia Milyen mértékben ismerheti meg a beteg a betegsége várható lefolyását? Valóban sza­bad-e az orvos- és az intézményválasztás hazánk minden polgára számára? Végez- het-e életmentő beavatkozást az orvos a betegen annak előzetes hozzájárulása nél­kül, mondjuk egy eszméletlen, balesetet szenvedett ember esetében? Ki dönti el, hogy milyen szervet és mikor lehet kiven­ni az életesélyét elvesztett betegből? Egyáltalán mikor tekinthető halottnak egy ember? Kérdések tucatjai, amelye­ket egyre gyakrabban kell megválaszolnia az orvosnak és az egészségügyi személy­zetnek. A demokrácia tér­nyerése elemi erővel hozta felszínre a betegjogok témá­ját. Egy részük a személyi­ségi joggal összefüggésben már ismert a széles nyilvá­nosság előtt, míg a legtöbb­re egy átfogó, valamennyi kérdést felölelő törvényben kell mihamarabb válaszol­ni. A betegjogok fontossá­gáról, altnak szabályozásá­ról dr. Kovács Attila megyei tiszti főorvost kérdeztük. □ Maguk a betegek, tisz­tában vannak-e ma a joga­ikkal? — Jószerivel azt sem tudják, milyen te­rületen és milyen mélységig élveznek jo­gokat. Egyébként is törvényi szabályozás­ra van szükség, hisz a mai, gazdasági ér­telemben néha kaotikus állapotok között nehéz az általánosságok szintjén mozgó, sehol le nem írt, pusztán erkölcsi érzékünk­höz igazodó elveknek eleget tenni. Már a két kormányzópárt koalíciós megállapodá­sa és a kormányprogram is célul tűzte a betegjogok törvényi szabályozását. A va­lamennyi kérdést felölelő törvény a beteg­jogi kódex, amely tartalmazná az általá­nos és a speciális betegjogokat is. Ez utób­binak a kidolgozása legalább két évet ven­' A speciális beavatkozásokhoz fűződő betegjogokat nem lehet írásba foglalni... yy /n «a \ ß % s £■'.> ft ........................................■">'..............— ^ Fejéről a talpára kellene állítani a most kialakult helyzetet. yy

Next

/
Thumbnails
Contents