Kelet-Magyarország, 1996. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-12 / 213. szám

KULTÚRA 1996. szeptember 12., csütörtök Marad az iskola Gacsály (M. K.) — „Ha egy gyerek tanulni akar, ezt a gacsályi általános iskolában is megteheti” — fogalma­zott Petra András polgár- mester, amikor az új tanév körüli ügyes-bajos dolgok­ról beszélgettünk. A közel 850 lakost számláló szatmá­ri községben mintegy 70 di­ák kezdi meg az 1996/97-es tanévet. Minden évfolya­mon lesz tanulócsoport, egy-egy osztályban átlago­san kilenc gyerek ismerke­dik a tananyaggal. Minden osztálynak önálló tanterme van (vezetékes gázzal fűte- nek); a nebulókat 10 peda­gógus oktatja. A polgármester tájékozta­tott: a készségtárgyakat ösz- szevontan oktatják, ezáltal jelentős óraszám-megtaka­rítást érnek el. Egy nyugdíj­ba vonult nevelő eltávozott a kollektívából, illetve egy szerződéses pedagógustól megváltak, további leépí­tésre már nem kell gondol­ni. Pályázati pénzekből a működési hiányt „kigazdál- kodták”. Van egy sportud­varuk, egy tanteremből pe­dig tornatermet alakítottak ki. Az orosz nyelv megtartá­sa mellett angol és német nyelvet tanítanak. Nincs gond a szakos ellátottság­gal. Működik az iskolai napközi, s az étkezést igénybe vevőknek a költsé­gek felét kell fizetniük. A diákok harmada a cigányok közül kerül ki. Rendesen járnak iskolába, s nyolcadik után tovább tanulnak. Tan­évkezdéskor minden diák támogatást kap. A testület véleménye: „az iskolát nem vihetik el!” — Inkább összeszoru­lunk! — erősítette meg a polgármester. A gacsályi iskola épülete A szerző felvétele Have-Rock... ...popfesztivált szervez a nyíregyházi VMK és Gyer­mekcentrum, valamint a Roland hangszerbolt. Az amatőr pop-rock együttesek immár negyedik alkalom­mal egybehívott vetélkedő­jét szeptember 15-én tart­ják. (KM) A Budapesti... ...Galériában megnyílt Szi- kora Tamás tárlata. A Nyír­egyházán is jól ismert festő­művész kiállítása október 6- ig tekinthető meg (Buda­pest, 111. Lajos u. 158.). (KM) A Szabolcsi... ...Koncert és Fúvószenekar Majorettcsoportja felvételt hirdet 8-19 éves korú lá­nyoknak. Jelentkezni lehet a VMK és Gyermekcentrum kávéházában szeptember 15-én 10-től 13 óráig. (KM) A nyírbátori... ...minorita templomban és rendházban ferences öreg­diák találkozó és vándor- gyűlés lesz szeptember 21- én (szombaton). Az össze­jövetel 10 órakor kezdődik. (KM) Csepeli Pálma... ...Hollandiában élő magyar fetőművész Képes utazása­im című kiállítása a nyír­egyházi Zrínyi Ilona Gim­názium galériájában tekint­hető meg — tanítási napo­kon 8-tól 18 óráig. (KM) A litkei sárról Mizser Lajos Nyíregyháza — Gárdonyi Géza Kapitány című regé­nyében ezt olvashatjuk: „Hogy a litkei sár” nyelje el azt a mészárost! Hogy a kö­tél csavarodjon a nyakára, amikor a tinó megvadul!” Hogy a rázós nyavalya raj- csúrozzon rajta!” A három mondat nagyjából egyenér­tékű — némileg megszelí­dült — átkozódást fejez ki. Bár hazánkban két Litke is van, de ez nem vonatkozhat a Nógrád megyeire, hiszen a regény cselekménye Bereg és Máramaros határán ját­szódik. Joggal vetődik fel a kérdés: miért éppen sze­gény Fényeslitkét választot­ták ki? A sár szó a régiség­ben jelentett mocsarat, vize­nyős területet is. Gondol­junk csak arra, hogy ilyen tájneveink is vannak: Sár­rét, Sárköz, sőt több helység nevében is szerepel. Azt azonban nem lehet monda­ni, hogy a sár Litkén volt a legmélyebb. Fényeslitke 1864. évi le­írásában többek között ez áll: „...Tömlős, melly a kö­zös legelő közepén van, dágvány és mocsáros, más tava Örvény név alatt isme­retes, mellyen a Tisza árja Zsurktól Berczelig folyt hajdan”. Tehát mocsaras te­rület bőven volt a Tisza mentén. Továbbá: „A bol­dogabb időben a község be­li lakosok marhákkal, serté­sekkel kereskedvén, jó mó­dúak voltak”. Ez annyit is jelent, hogy Beregből, sőt Máramarosból is eljöttek Litkére állatot vásárolni, és ekkor ismerhették meg a lit­kei (vendégmarasztaló) sa­rat. A paraszt-Svejk története A Tanú tele van Irracionális dolgokkal, de hát a kor volt az, amelyben éltünk Karádi Zsolt Nyíregyháza — „Az élet nem habostorta” — szoktuk em­legetni egy híres magyar film kulcsmondatát. A Tanúét, amelyet az egykori hatalma­sok tíz évig dobozban tartot­tak, ma pedig két-három ha­vonta műsorára tűzi a televí­zió valamelyik csatornája. Az immár 27 esztendeje forga­tott, de most is eleven történet rendezőjét, Bacsó Pétert a na­pokban mátészalkai középis­kolások között kérdeztük arról, annak idején kik mondtak igent aforgatókönyvre? — Újhelyi Szilárd biztatott leginkább. Két dolgot kell lát­nunk: a hatvanas évek a fellen­dülés időszaka volt. Kinyílt az ablak a világra. Akkoriban úgynevezett szembenéző fil­mek születtek. De 1968-ban, Prága kérdésében a politikai vezetés sem bizonyult egysé­gesnek. A kulturális életben Aczél György uralkodott. Szemellenzős módon Ő ugyan azt mondta: támogat­ja a filmet, szerinte ugyanis hő­se, Pelikán József afféle „pa­raszt-Svejk”, de azt is hozzá­tette: nem biztos, hogyha elké­szül, bemutatható lesz. Forga­tás közben egyébként többször leállították a munkát. □ Kik ellenezték leginkább a filmet? — A mű legesküdtebb ellen­sége Komócsin Zoltán volt, il­letve az akkori kultuszminisz­ter, Orbán László. Aczél laví­rozott: végül a betiltok közé állt. Később fölhívott telefo­non:’saját videokönyvtára szá­mára küldjem el neki kazettán. Rényi Péter azonban a Népsza­badság kritikusa, pozitív szere­pet játszott ebben a történet­ben. Az ő hatására írtam bele a nyilas tűzoltó figuráját. Rényi, a maga szemellenzős mód­ján, mindenképpen azt akarta, hogy fejezzük be a filmet. □ Mondana valamit a Tanú különös sorsáról? — Féllegális módon sok he­lyen vetítették. A KISZ-ben, pártbizottságokon, a miniszté­riumokban: jutalomból. Egy­szer a Bányász moziban mun­káimból életműsorozatot vetí­tettek: napi egy alkalommal mehetett ez is. Igen ám, de az ajtóban akkora tömegek gyűl­tek össze, hogy a rendőrségnek kellett feloszlatni a népet. Ek­kortájt Pozsgay volt már a mi­Stockholm (MTI) — Az Eu­rópai Közösség egyik bizott­sága által elvégzett felmérés szerint a svédek lelkesebben vesznek részt az iskolai évek utáni továbbképzésekben, mint más európai polgárok. Közülük 76 százaíék egész életében tanulni akar, míg a többi országok állampolgára átlagban csak 70 százalék­ban tartja fontosnak az új is­meretek megszerzését. Az EU felmérésből az is kide­rül, hogy a Közösségen belül a svédek között vannak a legke­vesebben, akik úgy vélik, hogy az iskolák kellőképpen felké­szítik a fiatalokat a társadalmi változásokra. Svédországban közel száz éve működik az ál­lampolgárok aktív önképző há­lózata. E rendszerben kis, 8-15 fős, a legkülönfélébb életkorú helyi lakosokból álló csopor­tok dolgoznak fel időszerű, közérdeklődésre számot tartó Bacsó Péter filmrendező niszter, írtam neki: vagy lesz a film legális, vagy nem válla­lom így. Akkor átkerült a Tinó­diba. Külföldre ellenben nem engedték kivinni. Igen ám, de Gilles Jacob meghívta Can- nesba. Fölhívtam Aczél Györ­gyöt, aki miniszterelnök-he­lyettesként dolgozott. Reggel fél 7-re adott randevút. Bemen­tem hozzá a Parlamentbe. — Aczél elvtárs, ne szúrjon ki velem! — mondtam neki. — Jó menjen — válaszolta, így került ki Cannesba. Ké­sőbb meghívták Amerikába is. Én pedig akkor rohantam a gyerekemért az óvodába, s ki­törtem a lábam. Jól mutathat­tam szmokingban, gipszelt lábbal. □ Hogyan dolgozik a színé­szekkel? Erőszakos vagy enge­di őket, hogy megvalósítsák önmagukat? — Az a fontos, hogy hagy­jam játszani őket. Pontos szitu­ációkat kell teremtenem a szá­mukra. Tisztáznom kell, mi­lyen az adott karakter logikája. Kállai-Pelikán Amikor megírtam a könyvet, azonnal Kállai Ferencre gon­doltam. Az általa megformált Pelikán József naivul rafinált, aki mellesleg borzasztóan hi­székeny, de akiben van morá­lis mag. Minden helyzetének titka a ravasz naivitás. □ Mennyire tekinthető kulcsfümnek ez a szatíra? — A Tanú tele van irracioná­lis dolgokkal. De hát a kor volt az, amelyben éltünk. Amikor egy minisztert be lehet zárni mint amerikai kémet, amikor a kérdéseket. A témák a közleke­désbiztonságtól a családi mun­kamegosztás szervezésén át az EU-országok pénzügyi rend­szeréig és természetgyógyász­módszerek alkalmazásáig ter­jednek. Az önképző csopor­tokban a munka formája nem „előadás”, hanem aktív párbe­széd. Ezt az állami költségve­tésből fizetett, e célra megfele­lően felkészített, s folyamato­san, érdemben tovább képzett népművelők irányítják. A réndszer eredetileg a szakszer­vezetek alkoholizmusellenes hadjáratából nőtt ki, s később páratlan eredményeket ért el az írástudatlanság felszámolásá­ban s a nyitott, cselekvő állam- polgári magatartás kialakításá­ban. A dánok viszont még a své­deknél is jobban vágynak a tu­dás után, mert 90 százalékuk szerint az embereknek egész életükben tanulni kellene. Az EU országokban elvég­Vidám Parkban — én láttam — létre lehet hozni a társadal­mi formák fejlődése című va­sutat, amikor Sopronhorpá- cson valóban kísérleteztek na­rancsligetekkel, amikor Ma­rosán Gyögy az uszodában ugyanúgy járt a smasszereivel, mint nálam Bástya elvtárs, ak­kor azt mondhatom: a kor volt abszurd. A filmet egyébként én nem szatírának, hanem tragi­komédiának tartom. Ha az én munkásságomban van valami eredeti, akkor az a kötéltánc le­het a tragédia és a komédia kö­zött. □ Hogyan értékeli a Megint tanút? — Az ötlet, hogy folytassam Pelikán történetét, nem tőlem származik. A rendszerváltás után sokan faggattak, miért nem csinálom tovább? A külső nyomás egyre erősebb lett. A kihívás kockázatát éreztem én is: szabad-e folytatni? Lehet-e folytatni? Sejtettem, hogy mindenki majd az első részhez hasonlítja. A kritikának is iga­za van: nem éri el a korábbi film színvonalát, illetve erede­tiségét. Bár az is igaz, hogy nem mindegy: a rendszer el­lenére, vagy a szabadság leve­gőjében folyik a munka. Vala­mint az is fontos, hogy ma még nem igazán világos ennek az átmeneti kornak a szatíra esz­közeivel támadható magva. A nézőszám azonban jó: több mint nyolcvanezren látták, mi­közben az összes többi magyar alkotásra csak huszonnégy ez­ren váltottak jegyet. □ Ha már szó esett a néző­számról, hogyan látja a honi zett felmérés azt mutatja, hogy az összes megkérdezett 90 szá­zaléka szerint a vállalatoknak többet kellene áldozni az okta­tásra. Egyre népszerűbb Nor­végiában, hogy nem az anyák, hanem az apák maradnak ott­hon a kisgyermekkel. A felmé­rések azt mutatják, hogy 1995- ben tíz apa közül hét vette igénybe a gyermekgondozási segélyt. Három évvel korábban száz közül még csak négyen ma­radtak otthon. Norvégiában egyébként csak olyan apák vá- laszthajták a fizetett gyermek- gondozási segélyt, akiknek fe­leségük valamilyen szakmá­ban dolgozik, ugyanis csak ezeknek a nőknek jár fizetés a gyermekgondozás idejére, amennyiben ők maradnak ott­hon a kicsikkel. Ma 60 ezer olyan norvég apa él az ország­ban, akiknek joguk volna eh­hez a lehetőséghez és közülük 25 ezren élnek is vele. Bocsi Krisztián felvétele filmgyártás lehetőségeit? Van- e jövője ennek a művészeti ág­nak Magyarországon? — A kérdés megválaszolá­sához tudnunk kell, hogy nap­jainkban a mozik nagy része nem magyar kézben van. A forgalmazás így nem kedvez a magyar filmnek. Azt is figye­lembe kell venni, hogy a tele­vízióval elengedhetetlen az együttműködés. Művészfilmek... A tévé reklámkampánya nél­kül az alkotás nem juthat el a nézőhöz. Kollégáim között so­kan, főleg a fiatalok tévhitben élnek, ami a művészfilmet ille­ti, ugyanis ezek a szűk szakmá­nak készülnek. Ok nem szá­molnak azzal, hogy a mozgó­képet széles közönségnek kell látnia. Akadnak persze jó* fil­mek, mint például Koltai Ró­berttól a Sose halunk meg vagy Kerntől a Sztracsatella. Idő­közben generációváltás tör­tént: vannak ragyogó tehetsé­gek, mint Enyedi Ildikó, Sop- sits Árpád vagy Szász János, de ők kísérletezők inkább. Kü­lönösen tehetségesnek tartom Tímár Pétert, aki régen nem állt kamera mögé. De hát nem én döntöm el, ki jut szóhoz. Mindazonáltal hiszek a hazai filmcsinálás jövőjében. □ Szándékosan vagy véletle­nül használja a filmművészet helyett a filmcsinálás kifeje­zést? — Tudatosan teszem, mert a művész szót nagyképűnek ér­zem. Hogy amit én csinálok, az művészet-e, azt majd az utókor dönti el. Verseny Nagvkálló (KM) — A nagykállói Korányi Fri­gyes Gimnázium, Nagy- káiló városa és a Ratkó Jó­zsef Irodalmi Társaság Ratkó József szellemiségé­nek megőrzésére országos versmondó versenyt hirdet gimnáziumi és szakközép­iskolai tanulók számára. Nevezni négy kötelező Ratkó-versse! és egy szaba­don választott mai magyar költeménnyel lehet. Neve­zési határidő: 1996. decem­ber 15. A verseny döntőjé­nek. helyszíne a Korányi gimnázium. Időpontja: 1997. április 12. A nevezé­seket az alábbi címre kérik: Korányi F. Gimnázium, 4320 Nagykálló, Korányi u. 23. A versennyel kapcso­latos információkat 06/42 /263-443-as telefonon Sza­bóné Cseh Ágnestől lehet kérni. Tudásvágy skandináv módra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents