Kelet-Magyarország, 1996. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-12 / 213. szám
1996. szeptember 12., csütörtök ÉLETÜNK ŐSZÉN Az ENSZ az öregek érdekében A világszervezet szerint hozzá kell jutniuk szociális és jogi szolgáltatásokhoz Kovács Éva Nyíregyyháza (KM) — A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyugdíjas Képviselet — korábban kamara — évek óta képviseli a megye nyugdíjas és idős lakosságának érdekeit. Vezetői és tagjai ismerik az ország pénzügyi helyzetét, a munkanélküliek súlyos problémáit, ugyanakkor tisztában vannak azzal is, hogy a nyugdíjasok nehezen viselik el, ha azt hallják, hogy a fiatalok tartják el őket, vagy ha az aktív korúak rossz szemmel nézik, nehezményezik, amikor valaki nyugdíja mellett is vállal munkát. Mindezekre semmi szükség, hiszen legyen valaki idős vagy fiatal, gondja is, baja is akad épp elég. Alacsonyan — Megyénk helyzete, az itt élő nyugdíjasok sorsa különösen nehéz. A korábbi alacsony keresetek, a mezőgazdaságban dolgozók magas száma miatt most az átlagnyugdíj is igen kevés. Ezért is öröm számunkra, hogy az év során a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, a fogászat, gyógyfürdő és egyéb támogatási megvonások miatt emeltük fel szavunkat, egyes területeken sikerrel — mondja Orosz Tibor né, a megyei nyugdíjasok képviseletének vezetője. A Nyugdíjasok Országos Képviseletében és a szociális bizottságban is igyekeznek érvényesíteni a megye öregjeinek érdekeit, hangoztatni gondjainkat. Ilyen minőségükben emeltek szót például a lakásfenntartási költségek nagyarányú növelése miatt. Az érdekképviseletet minden ellenszolgáltatás nélkül látják el a szükséges esetekben, mert azt remélik, van értelme munkájuknak. Határozat Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése nemrég határozatot hozott, mely szerint minden esztendő októberének első napja az idősek világnapja legyen. Az idei jelszó, a Tisztelet és számvetés gondolata teszi lehetővé azt, hogy minden településen, minden lehetséges helyen szó essen ezen a napon az öregekről, örömeikről és gondjaikról. — E gondolat szellemében fordulunk a polgármesterekhez, intézményvezetőkhöz, s kérjük őket arra, hogy az ünnepi szavak mellé lehetőségeik szerint anyagi támogatást is nyújtsanak. Felkérjük őket, hogy a településeiken, intézetükben élő öregeket ne csak ezen a napon vegyék észre, de év közben is vonják be képviselőiket a testületi munkába, bízzák meg őket feladatokkal, kérjék ki véleményüket, tanácsukat. Ne feledkezzenek meg azokról sem, akik családjaik köréből bármilyen ok miatt kikerülve az idősek otthonában, szociális és szeretetotthonban laknak, vagy éppen a kórházi ágyakon fekszenek. Az ENSZ-határozat értelmében az idősek világnapja alkalmából számos állásfoglalás is született. Az ENSZ-közgyűlés, a világ talán legjelentősebb fóruma dokumentumban rögzíti, hogy az időseknek hozzá kell jutniuk szociális és jogi szolgáltatásokhoz, védelmük és ellátásuk valamennyi ember kötelessége. Megfogalmazza azt is, hogy az idős embereknek— éljenek a világ bármely pontján — rendelkezésére kell állnia a megfelelő szintű intézményes ellátásnak, biztosítja védelmüket, rehabilitációjukat. A munkában megfáradtaknak akkor is élvezniük kell az emberi jogokat, és az alapvető szabadságokat, amikor bármilyen menhelyen, gondozó vagy gyógyító intézményben tartózkodnak, tisztelni kell méltóságukat és hitüket, akárcsak magánéletüket, illetve döntési jogukat is. Minden kormánynak kötelessége munkálkodni azon, hogy öregjei rendelkezzenek azokkal a lehetőségekkel, melyeknek segítségével teljes mértékben kibontakoztathatják képességeiket. El kell érni, hogy hozzáférhető legyen számukra minden oktatási, kulturális forrás, hogy méltósággal és biztonságban éljenek, s hogy mentesüljenek a kizsákmányolástól, a fizikai és lelki bántalmazástól is. Az ENSZ határozata végezetül kimondja, hogy az időseknek joguk van a méltányos és igazságos bánásmódhoz, mégpedig kortól, nemtől, faji vagy etnikai hovatartozástól vagy egyéb állapottól függetlenül is. Legyen érvényes Szerencsés lenne ha az ENSZ- határozatok a világ valamennyi országában, így hazánkban is érvényesülnének, s a határozatok szellemében dolgozhatna valamennyi nyugdíjasokkal foglalkozó szervezet, így a Szabolcs megyei képviselet is. Napközi a kastélyban A kastély kívülről A szerző felvétele Nábrád (M. K.) — Akik a nyári hónapokban Nábrád központjában jártak, tapasztalhatták, milyen serény munka folyik a régi kastély épülete körül. A helyi polgármesteri hivatal pályázatot nyújtott be a Népjóléti Minisztériumhoz. A régi épületben korábban általános iskolások tanultak, de az új iskola megépültével minden diák az új falak közé került. Az önkormányzat szociális térképet készített a község lakóiról, különös tekintettel az idős emberekre. A kívül-belül megújuló kastélyban klubszerű formában helye lesz a falu idős lakóinak. A tervek szerint az igényektől függően reggeli, ebéd és vacsora is várja majd az idősek napközije lakóit. A kastélyban igyekeznek olyan kulturális lehetőséget kialakítani, ami az egész településnek előnyére szolgál. Pályázati pénz időseknek Mód nyílott arra, hogy számos régi probléma megoldódjon Nyíregyháza (KM) — A közelmúltban döntés született az idei szociális pályázatok sorsáról a Népjóléti Minisztériumban. Szerencsére megyénknek is jutott a minisztériumi pénzből, ami azért nagy öröm, mert így mód nyílott arra, hogy számos, régóta húzódó probléma megoldódjon, jó pár építkezés elkezdődjön, vagy éppen befejeződjön. A hírek szerint a mátyusi idősek gondozóházának bővítésére 4,5 millió forintot kap a helyi önkormányzat. Hodászon az idősek klubja 2 millió forintot használhat fel közpénzből. A napkori önkormányzat a tsz irodájából 20 idősnek alakít ki otthont, a tárca 2 millióval támogatja őket. Mándokon a görög katolikus egyház 20 személyes szeretetotthont hoz létre. Mátészalkán a bölcsődéből 28 személyes idősek otthonát teremtenek, valamint a gondozási központ is részesül a 8 millió forintból. Balkányban a görög katolikus egyház 30 idősnek nyújt kényelmes otthont a 7 millió forint felhasználásával. Vásá- rosnaményban 7,8 millió forintot költhetnek közpénzből a gondozási központ feladatainak bővítésére. Túrricsén is szociális célokat szolgál az iskolaépület átalakítása, így 16 nappali és 24 bentlakásos hely várja a rászorulókat, 8 millió forintot ad hozzá az állam. A sóstói szociális otthonban beszerelik a liftet és fizikoterápiás eszközöket vásárolhatnak a 2,8 millióból. Máriapó- cson a Szent Makrina Szociális Otthont 11 személlyel többen vehetik igénybe a 6 milliós pályázati pénz felhasználása után. Gacsályban megvásárolhatják a jelenleg csupán bérelt épületet az idősek otthona számára a 3,5 millió forint fel- használásával. A nyíregyházi Magdaléne- umban rehabilitációs szobát alakítanak ki az 1,2 millió forint igénybevételével. Pócspet- riben a gondozási központ bővítésére fordítják a kapott 5 millió forintot. A nyíregyházi szakosított szociális otthonban belső átalakítást, a rászorulók kényelmesebb mozgását szolgálja majd az egymillió forint. Gacsályban a szakosított szociális otthonban 4 millió forintot költhetnek közpénzből a szerkezetkész épületre és a tornateremre. Nyírvasváriban a görög katolikus egyház húszszemélyes idősek otthonát hozhatja létre a hárommillió forint kapott pénzzel. Nyírkárászban a görög katolikus egyház hatvan rászorulónak oldja meg az otthoni elhelyezését a megítélt ötmillió forint felhasználásával. Tiborszálláson a megyei ön- kormányzat módszertani szociális otthona fizikoterápiás és közösségi helyiségeket hoz létre, 4,5 milliót kapnak erre az államtól. A nyíregyházi kertvárosi evangélikus egyház 21 személyes foglalkoztatóotthont létesíthet a 3 millió forint hozzáadásával. A nyíregyházi Tóth András szeretetotthont tíz hellyel bővítik és kiszolgáló helyiségeket építenek a 6 milliós támogatás révén. Önsegély Nyíregyháza (KM) — A kiegészítő biztosítást megkötő önkéntes pénztárak a nyugdíj- reformnak köszönhetően komoly versenytársai lehetnek a nyugdíjbiztosítónak. , Az eddigi adatok szerint a pénztárakba havonta több mint egymilliárd forintot fizetnek be azok, akik idős korúk biztonságáról még aktív éveik alatt igyekeznek gondoskodni. A pénztárfelügyelet mindezek okán állami segítséggel garancialapot kíván létesíteni azért, hogy a szaporodó pénztárak mögé a befizetések biztonságát szavatolni tudja. Mint nemrég a pénztárfelügyelet egyik illetékese elmondta, a készülő nyugdíjreform második pillérét a kötelező befizetéseken alapuló járulékot kezelhetik majd a nagy vagyonnal rendelkező, nagy tagszámú önkéntes pénztárak is, melyek a későbbiekben akár kötelező pénztárakká is átalakulhatnak. A pénztárfelügyelet a jövő év elejétől pontosítani kívánja a pénztárak számviteli szabályait is, s azon munkálkodik, hogy létrehozzon egy állami pénzzel is megtámogatott garanciaalapot. A felügyelet első félévi összegzése szerint ez időben már 260-270 önkéntes kiegészítő pénztár működik az országban, s taglétszámuk havonta folyamatosan átlag húszezerrel gyarapodik. A pénztárak vagyona 11,3 milliárd forint. Év végére ez az összeg egyesek szerint a 21 milliárdot is elérheti. A pénztárak befektetésre szánt pénzeinek kétharmadáért állampapírokat vásárolnak. Az önkéntes biztosítók hosszú távon megtakarításaikból remélik a tőkét. Tény ugyanakkor, hogy a pénztárak zöme ma még óvatos, és inkább rövid távon gondolkodik. Az önsegélyező pénztárak tagjai tagdíjat fizetnek, mely összeget a munkáltatóik kiegészíthetik. Örvendetes tény, hogy ma már egyre több munkáltató alkalmazza a béremelésnek ezt a törvényes szerencsés formáját. Oszidoben Kovács Éva y-j ső és szél, hideg, és reggelente köd. Az I J időjárás nemigen kedvez azoknak, akik szép, hosszú őszre, verőfényre, a fák, bokrok színesedésére vártak, s várnak ma is. Szeszélyes volt idén az időjárás. Legalább olyan kiszámíthatalan, mint maga az élet. A folytonos áremelések, a vele párhuzamos forintleértékelések igencsak próbára teszik a zsebeket, idegeket. Nem csoda hát, ha ma már mind többen vannak azok, akik nem várnak másra, igyekeznek önmagukról kellő időben gondoskodni. Ha lehet, még szorgos keresőként, aktív korban elkezdik a takarékoskodást azért, hogy öregkorukban viszonylagos nyugalomban, anyagi biztonságban élhessenek. Bizonyíték erre, hogy a hírek szerint havonta közel húszezren csatlakoznak azokhoz az önkéntes nyugdíjaspénztárakhoz, amelyek a jóslatok szerint év végére 280 ezernél több tagot is számlálnak majd. Az önkéntes pénztárak népszerűségének egyik magyarázata, hogy nagy többségükben nyugdíj-előtaka- rékossággal foglalkoznak, a szintén hasznos egészség- és segélypénztárakból hazánkban ma még igen kevés található. A statisztikából az is megtudható, hogy a nyugdíjpénztárak tagjainak csaknem nyolcvan százaléka ötven év alatti, ami azt bizonyítja, hogy aki teheti, még aktív korban gondol önmaga őszére, közelebbi^ vagy távolabbi nyugdíjaséveire. Segíts magadon, az Isten is megsegít— tartja a mondás, melynek lényege nem több és nem kevesebb, mint az, hogy segíteni is csak azon lehet, annak érdemes, aki nem ül ölbe tett kézzel a babérokon, hanem maga is törekszik arra, hogy egyedül is boldoguljon, vagy ki- sebb-nagyobb segítséggel előbbre jusson. Erre a mentalitásra, ezen igazság felismerésére és alkalmazására amúgy is mindinkább rákényszerülünk: a korábban oly sokat emlegetett gondoskodó állam egyre csekélyebb gondoskodásra képes, s adni is kevesebbet adhat. Nem csak öregkorban, sajnos a fiataloknak is... Lássam csak, kijött hozzánk vendégségbe...? Balázs Attila felvétele Törvény az egészségről Nyíregyháza (KM) — Az új egészségügyi törvény alapelveit nemrég fogalmazták meg az illetékesek, aki szerint az egészségügyi ellátórendszer, a társadalombiztosítás átfogó reformja nem mehet végbe az egységes szabályozást megalapozó alaptörvény nélkül, ezért a kormány új egészségügyi törvény elkészítését határozta el. A Népjóléti Minisztérium széles konzultáció után szakértők bevonásával kezdte meg a törvény alapelveinek kidolgozását. A kormány most a további munka alapját jelentő alapelveket hagyta jóvá, a törvényjavaslat újabb széles körű egyeztetés után szakértők bevonásával készül el. A benyújtott javaslat célja: Az egészséget befolyásoló tényezők és az egészségügyi ellátás átfogó szabályozása. Népegészségügyi szemléleten nyugvó önkormányzati és tárcaközi megközelítés. A társadalom és az egészségügy szereplőinek az egészségért viselt felelőssége. Az egészségügyi ellátások szerkezet- váltása, minőségének biztosítása és fejlesztése. Az emberi jogok és a betegjogok hangsúlyos érvényesítése. A tervezetben kiemelt szerepet kap a betegek jogainak rögzítése és az állam felelősségvállalásának, kötelességeinek meghatározása.
