Kelet-Magyarország, 1996. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-11 / 212. szám

1996. szeptember 11., szerda ICM-POSTA Fórum olvasóink leveleiből Osztálytalálkozót szerveztek az 1976-ban a megyei kórházban érettségire épülő, hároméves, munka mel­letti általános ápoló és asszisztensi képesítést szerzett nővérek Nyíregyházán Amatőr felvétel Köszönet Ezúton szeretnék köszönetét mondani Szikszai Tihamémak és családjának, akik az augusz­tus 28-ai lapban megjelent ké­résünkre felfigyeltek, a nyír­egyházi fiatalember részünkre fémdetektort biztosított, mely­nek segítségével rövid időn be­lül sikerült megtalálnunk a Le- veleki-tóban elvesztett egyedi készítésű, számunkra nagyon értékes karikagyűrűt. Vanczák Róbert Máriapócs Közvilágítás Sajnos már két hónapja nem ég az utcai lámpa sem a Barát ut­cában, sem a Füzesbokorban. Több helyen kiverték az égő­ket, de a mi utcánkban egysze­rűen csak kiégtek. Több eset­ben személyesen mentem el a Titászhoz, minden alkalommal ígéretet tettek, hogy kijönnek és elvégzik a munkálatokat, de a mai napig nem tettek semmit. Mivel elég veszélyes, sötét he­lyen lakom, nagyon hiányzik az utcai világítás. D. M. Barát utcai lakos A levélben jelzett címeken a közvilágítás meghibásodását a hálózatba benőtt fák, illetve rongáló személyek okozták. A fák gallyazása a tulajdonos vagy az önkormányzat felada­Györke László Csaholc (KM) — Az előzmé­nyekről. Augusztus 14-én megjelent lapunkban Út és járda címmel Virágh Bálint csahold lakos levele, mely­nek lényege, hogy a helybeli cigányok lakta utcákban nem építtetek járdát, utat. Még ugyanitt közöltük a vá­laszt, miszerint az önkor­mányzat benyújtotta a pá­lyázatot, s ha nyernek, meg­épül az út. Augusztus 22-én Csaholci va­lóság címmel közöltük Máté Tiborné polgármester levelét, melyből kiderül, hogy a Dankó utcát terméskőből és folyami kavicsból az elmúlt években felújítottuk, új betonjárdát épí­tettek, tervezik még az idén a vízvezeték-hálózat bővítését, hogy a távolabbi két lakóház is beköthető legyen. Ugyancsak folyami kavicsréteggel borítot­ták a Jókai utcát, ahol vízveze­ték, új közkifolyó van épp a pa­naszos háza előtt, a járda pedig korábban megépült itt. Virágh Bálintot azonban nem nyugtatta meg a válasz, a helyszínre invitált bennün­ket. Szeméttelep A Jókai utcán mindössze négy lakóház van. Az elsőben (új) Virágh Béla, a panaszos test- véröccse lakik. Elölről van új kerítés, oldalról nincs. — Igaz, hogy az utat sóder­ral leterítették, de a nehéz me­zőgazdasági gépek szétverik — mondja. — Vettem ötezer forintért lécet, hogy oldalról is megcsináljam a kerítést, ha már az önkormányzat nem csi­nálta. Mert látja, itt mellettünk van a marhamérleg, ha elsza­badul egy bika, hogy védem meg gyermekeimet. Kértem oszlopokat, ami nyolcezer fo­rint lett volna. Nem adtak. (Máté Tiborné előveszi az út- válvázat másolatát: — Több ta. A javítási munkákat egyéb­ként elvégeztük, a fákat a Ti- tász saját költségén legallyaz­ta. Kérjük, hogy szíveskedjen figyelemmel kísérni a jövőben is lakóhelyének közvilágítási helyzetét és segítsen feltárni azon személyek kilétét, akik fo­lyamatosan megrongálják, összetörik égőinket, mi hala­déktalanul megtesszük ellenük a rendőrségi feljelentést. Deák Zoltán, a Titász Rt. üzemvezetője Nyugdíjas-találkozó A megyei rfk. 1996. szeptem­ber 6-án tartotta két év után a nyugdíjasok találkozóját. A ta­lálkozás mindig jó érzés a régi kollégákkal és barátokkal. Dr. Hajzer László főkapitány be­számolt a rendőrség jelenlegi és várható helyzetéről mind anyagilag, mind az átszerve­zést illetően. Ezekre az intéz­kedésekre ugyanis szükség van, hisz a rendszerváltással járó gazdasági, társadalmi vi­szonyok újabb és újabb gondo­kat idéztek elő. Különösen a gazdasági szférában, ahol a bű­nözés a legmagasabb. A rész­letes beszámoló után lehetőség nyílott a résztvevők észrevéte­leire, nyilatkozataira. Egy-két esetben a régi beidegződés mi­atti megszólítások komoly de­rültséget váltottak ki. A főka­pitány beszámolója és köszö­netnyilvánítása csak az adott mint tízmillió forintba fog ke­rülni az út a szeméttelepig, ami azt jelenti, hogy a Jókai utca is szilárd burkolatot kap. Hama­rosan elkészül a jószágfelhaj­tó, akkor a kerítést is megcsi­náljuk.) A levélíróból, Virágh Bálint­ból — aki a Jókai utca utolsó házában lakik — parttalan árad a panasz, majd a telke sarkához vezet, s mutatja: az út másik oldalára tervezik a szeméttele­pet. Már korábban is volt ott, nem bírtak meglenni a bűztől. Kiharcolta, hogy elvigyék, most meg megint ide akarják hozni. Lelépi, s felteszi a kér­dést: — Hogy lehet szeméttelepet csinálni huszonegy lépésre egy lakótelektől? (Máté Tiborné térképet terít elém, amelyből kiderül, hogy a szeméttelep légvonalban 400 méterre lesz Virágh Bálint tel­kétől, ahol folyékony hulladé­kot amúgy sem szándékoznak tárolni.) Közmunka A Dankó utcán, a falu másik részén folytatjuk a szemrevéte­lezést. Ide valóban egy kes­keny, folyami kaviccsal leterí­tett út vezet. A „Cigánysor” még a hetvenes években épült. Az utca egyik oldalán vannak csak házak, a másikon csak­nem embermagasságú a gyom­közvetlen helyzetre vonatko­zott legfőképpen. Megítélésem szerint jó lett volna, ha a köz­vetlen beszámoló előtt néma főhajtással megemlékeztünk volna a már eltávozott kollé­gákról. Hisz aki a múltat nem veszi számba, annak nincs je­lene, és a jövő is csak idill ma­rad. Szerette volna a nyugdí­jasállomány azt is hallani, hogy a jelenlegi vezetés kikéri szakmai véleményüket, és a sok összegyűlt tapasztalatot hogyan lehetne a jövőben hasznosítani a bűnüldözés te­rületén. Meggyőződéssel val­lom, hogy ez a nyugdíjasállo­mány még hivatásnak tekintet­te munkáját. Magából a beszá­molóból és egyéb körülmé­tenger, benne szemét, kiégett tűzhelyek. Az utca csaknem vala­mennyi lakója (összesen negy­venegyen laknak itt) sorolja a panaszát. Az egyetlen közkút alul folyik, rossz a vize, hasme­nést kapnak tőle. Szécsi Sán­dornak csak egy bújtatott tel­ket adott az önkormányzat, ahová be sem lehet gépkocsi­val hajtani. Varga Bálint, a helybeli cigány kisebbségi ön- kormányzat alelnöke szerint a tehóból nemcsak kútra tellett volna, hanem az árkot is ki kel­lett volna rakni betonlapokkal. Mint a magyaroknak. Balogh Sándorné azt pana­szolja, hogy a fiatalok nem kapnak munkát, hiába mennek fel a községházára. Még sze­rencse, hogy a helybeli szövet­kezet elnöke (Vargáné Piros Il­dikó) alkalmi munkát ad, de a libafosztás bizony nehéz és egészségtelen munka. Varga Sándor a fia, Tibor helyett be­szél, aki 50 százalékos csök­kent munkaképességű, erről papírja is van — mutatja —, de a hivatal egy fillér segélyt nem ad. Balogh Mónika huszon­egy éves azt panaszolja, hogy nem kap a községházán köz­munkát. (Máté Tiborné: — Bennün­ket köt a jogszabály. Varga Ti­bornak nincs egyéves munka- viszonya, rendszeres szociális nyékből jelen esetben a pénz­központúság csendült ki. Azért is fontos a múltba való vissza­tekintés: a jelenlegi állomány ezt a tényt tisztán és világosan lássa és megértse, hogy előde­ik túlóra és egyéb juttatás nél­kül dolgoztak, ha a helyzet úgy hozta napokat is egyfolytában. Nem panaszkodni akarok, csupán a valós tényeket rögzí­tettem. Szeretnénk, ha a főkapi­tányság vezetése a munkában megrokkant és méltatlanul ala­csony, a létminimum alatt élő nyugdíjasok helyzetét magáé­nak érezné és nagyobb gondot fordítana rájuk. Skolnyik András nyugdíjas százados segélyt pedig az kaphat, aki legalább 67 százalékos csök­kent munkaképességű. Ami a közmunkát illeti, azt is tudni kell, hogy jövedelempótló tá­mogatást, ennek folytán a köz­munkát is csak az kaphat, aki korábban munkaviszonyban volt. Egyébként olyan nem for­dult elő, hogy bárki, ha arra jo­gosult, ne kapott volna jövede­lempótló támogatást, illetve ne vett volna részt közmunkában. Legutóbb például három ci­gány és egy magyar ember volt közmunkán.) Varga Bálint úgy tudja, 2,9 millió forintot nyert pályáza­ton az önkormányzat járdára, amelyből nekik, azaz a két ut­cának, semmi nem jutott. (Az okmányok szerint a pá­lyázati összeg egymillió 258 ezer forint, melyből a fő, a Kos­suth utca hiányos járdaszaka­szait csinálták meg. Egyéb­ként, ha nyer a most benyújtott pályázatuk, lesz járda a Dankó utcán is.) Részigazságok Virágh Barna, '90 óta önkor­mányzati képviselő, a pana­szos testvéröccse, civilben postás: — A Bálint levelében sok a részigazság. Hangsúlyozom: részigazság. A Jókai utcában például három éve van vezeté­kes víz, gáz, telefon. Tudomá­sul kell vennie, hogy együtt kell élnünk. Szegények va­gyunk, nehezen élünk, de ugyanúgy sok a szegény a ma­gyarok között is. — Csaholcon minden óvo­dás és általános iskolás gyer­mek ingyen étkezik — mond­ja befejezésül Máté Tiborné. Az etnikum is. Az iskolában többségben vannak, hisz hat­vanhét csaholci tanuló közül 38 cigány. Ingyen kaptak fü­zetcsomagot és tankönyvet. Csaknem három hektár szán­tóföldet biztosítottunk nekik térítésmentesen, mely föld- hasznosítás már két éve várat magára. A jelenleg... ...hatályos törvények értel­mében a munkáltatónak a tarifarendszer alsó határát kötelező megadni, ami a je­lenlegi törvények szerint — tekintettel a munkakörére — 1996. február elsejétől 14 500 forint — üzenjük L. l.-nénak. A Munka... ...törvénykönyve (Mt.) a na­pi munkaidő legmagasabb mértékét — általában — 12 órában szabja meg, függet­lenül attól, hogy a munka­Nagy Mihály Túrricséről húsz dolgozó aláírásával kaptunk elkese­redett hangú levelet. A munkáltató időbéres bér­rendszerről teljesítmény­bérrendszerre tért át. A ma­gas követelmények és az akadozó anyagellátás miatt a keresetük mintegy 40 szá­zalékkal csökkent. Leg­utóbb a munkáltató 40 kilo­méterre fekvő más helység­ben végzendő munkát ren­delt el. Emiatt többen bead­ták felmondásukat, amit a munkáltató nem hajlandó elfogadni. A munkáltató or­vosi felülvizsgálatot rendelt el, aminek „...rokkantság lett a következménye”. Er­ről azonban okiratot nem kaptak. Hasonló hangvételű levél sajnos nem egyedi eset, amelyekből kicsendül a munkavállaló kiszolgálta­tottsága, egyes munkáltatók „törvénytisztelete”. A munkaszerződésben meg kell határozni többek között a munkakört, a mun­kabért és a munkavégzés helyét. Munkaszerződést módosítani csak közös megegyezéssel lehet. A megállapodást írásba kell foglalni. A munkáltató át­menetileg más munkahe­lyen való munkavégzésre is kötelezheti a munkaválla­lót. Ez azonban reá és csa­ládjára aránytalan sérelmet nem jelenthet. A más mun­kahelyen való munkavég­zés időtartamáról a munka- vállalót előre írásban tájé­koztatni kell. Ez az időtar­tam azonban évente két hó­napnál hosszabb nem lehet. rend folyamatos-e vagy sem — tájékoztatjuk K. Z.-t. Az illeték-... ...törvény 21. paragrafusa (5) bekezdése rendelkezése szerint lakástulajdon vásár­lása esetén, ha a vevő a má­sik lakástulajdonát a vásár­lást megelőző vagy azt kö­vető egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon — terhekkel nem csökkentett — forgalmi értékének a kü­lönbözeié — válaszoljuk T. /.-nek. A felmerülő többletköltsé­get a munkáltatónak meg kell fizetni. Csak beleegye­zéssel lehet más munkahe­lyen való munkavégzésre kötelezni a munkavállalót, a terhesség megállapításától a gyermek hároméves korá­ig. Ennek megfelelően a munkáltató amikor időbéres bérformáról teljesítmény­béres bérformára tért át, il­letve amikor munkaszerző­dés módosítása nélkül ren­delte el az áthelyezést — törvényt sértett. Munkával a munkavállalót a munkáltató köteles ellátni. Ha átmeneti­leg a munkavégzés feltéte­leit nem tudja biztosítani, állásidő címén köteles a be­sorolási bért megfizetni. Azt tanácsoljuk, hogy ügyük rendezése érdekében haladéktalanul kezdemé­nyezzenek a munkáltatónál írásban egyeztető eljárást. Kérjék az eredeti állapot visszaállítását. Az egyolda­lú munkaszerződés módosí­tása ellen ugyan tizenöt na­pon belül lehet munkaügyi jogvitát kezdeményezni, de hat hónapig kimentésre van lehetőség. A kimentésre alkalmas le­het az a körülmény, hogy a munkáltató intézkedését nem írásban hozta meg, il­letve nem hívta fel a munka- vállalók figyelmét jogaik gyakorlásának lehetőségé­re. Az orvosi igazolást kér­jék írásban a munkáltatótól, mert annak visszatartására nincs jogalapja. Az elsőfo­kú orvosi bizottság határo­zata ellen felszólalással le­het élni a másodfokú orvosi bizottsághoz, illetve azt kö­vetően keresettel a bíróság­hoz. Egy patrióta emléke Megint szegényebb lett vá­rosunk — Nyíregyháza — egy közismert, közszere­tetnek örvendő egyéniség­gel. A napokban örökre eltá­vozott körünkből Bodor Gyula tanár úr, ismertebb nevén Gyula bácsi. Argentí­nában született magyar szü­lőktől és hamarosan haza is költöztek Magyarországra. E sorok írója — akihez hat évtizedes barátság fűzte — a Sóstói úti ún. Bodor-villá­ban ismerte meg alig tízéves korában. Iskolai tanulmá­nyai elvégzése után — rész­ben származása miatt is — eléggé zavaros évei voltak, többször kellett munkahe­lyet változtatnia, majd a Kandó Kálmán főiskola el­végzése után tanár lett a 107-es szakmunkásképző­ben. Szaktudásával komoly tekintélyt szerzett mind pe­dagógustársai, mind a diá­kok körében. Nyugdíjba menetele után is dolgozott (rádiót, televíziót javított, sőt esetenként a bíróság is felkérte szakértőnek). Magas, szikár alakjáról és lassú, megfontolt beszédé­ről városszerte ismert volt, segítőkészségénél talán csak jóhiszeműsége volt ha­tékonyabb. Az utóbbi évek­ben mégromlott egészségi állapota miatt többnek pa­naszkodott, a sors kegyetlen fintora következtében még­is egy fránya baleset okozta halálát. Dr. Nagy László Nyíregyháza Kirekesztés és/vagy együttélés Túl az első szóváltáson • Ki a felelős a szegénységért? • Mértéktartóan Rögtönzött nagygyűlés a Dankó utcában A szerző felvétele Munkaszerződés M« \ I IX-----------------------------------------------------------------------------------------------------—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents