Kelet-Magyarország, 1996. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-02 / 204. szám

1996.szeptember 2., hétfő Tölgyessy független Senkinek nem okozott meglepetést a volt pártelnök távozása Helyszín Bukarest (MTI) — Ion Ili­escu román államfő a PRO TV román magántelevízió szombat esti híradója sze­rint úgy nyilatkozott, hogy szerinte jobb lenne a ro­mán-magyar alapszerző­dést Bukarestben vagy Bu­dapesten aláírni és nincs szükség harmadik hely­színre. A román fél azzal számol, hogy még szep­tember 15. előtt megtörté­nik a dokumentum aláírása. A hírműsor bemondója megemlítette, hogy Kovács László külügyminiszter al­kalmasnak tartaná Bécset, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet székhelyét az alapszerző­dés aláírására. Budapest (MTI) — Senkinek nem okozott meglepetést Töl­gyessy Péter távozása a párt­ból, a kérdés csak az volt, hogy mikor kerül rá sor — ismételte meg az Országos Tanács ülé­sén már elhangzott véleményét a tanácskozást követő szombat délutáni sajtótájékoztatón Pető Iván. A pártelnök hangsúlyoz­ta: az SZDSZ vezetése morális és nem jogi kérdésnek tartja, hogy Tölgyessy Péter tovább­ra is képviselő kíván lenni a függetlenek között. Megje­gyezte továbbá, hogy 1994- ben minden szabaddemokrata honatya aláírt egy dokumentu­mot, amelyben vállalta; ha ki­lép a pártból, lemond mandátu­máról. Pető Iván feltételezte, hogy Tölgyessy Péter valóban füg­getlenként fog tevékenykedni az Országgyűlésben, és ezt a pozíciót nem parkolópályának tekinti, mielőtt más frakcióhoz csatlakozik. Az Országos Tanács szava­zott a magyar-román alapszer­ződésről. A sajtótájékoztatón bejelentették: a testület támo­gatja a frakció elképzelését, hogy az SZDSZ-es képviselők elfogadják a dokumentumot az országgyűlési szavazás alkal­mával. Pető Iván elmondta, hogy a szerződéssel kapcsolat­ban nagyon sok észrevétel hangzott el az OT-ülésen. A plénum hozzászólói reálisan látják a dokumentum hiányos­ságait. A résztvevők vélemé­nye azonban egybecsengett, hogy a szerződés aláírása se­gítheti az erdélyi magyarság céljainak megvalósulását. Pető Iván leszögezte: a jelen­legi helyzetben teljesen elfo­gadhatatlan lenne a Határon Túli Magyarok Hivatalának megszüntetése. Az ezzel kap­csolatban napvilágot látott el­képzeléseket irreálisnak minő­sítette. A tájékoztató végén Pető Iván arra a hírre reagált, hogy az MSZP az MSZOSZ-szel kö­zösen az adótábla módosítását javasolja. Szerinte értelmetlen ez a kezdeményezés, ugyanis a kormány már döntött ez ügy­ben. HIRDETÉS Kamatozó Kincstárjegy IÍI97VIII. •'f* BIZTONSÁG FELSŐFOKON A havonta kibocsátott, egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegy az egyik legnépszerűbb befektetés az értékpapírpiacon. Nem is csoda, hi­szen jól kamatozik és rendkívül biz­tonságos. • Az állami garancia azt jelenti, hogy az állam garantálja a befektetőnek a névérték és a kamat kifizetését a fu­tamidő lejártával. • A Kamatozó Kincstárjegy évi 23%-ot kamatozik, ami az egyéves futamidejű értékpapírok között különlegesen jó­nak számít. • Biztonságát tovább növeli, hogy nem kell hazavinni - értékpapír-számlán is tartható, ahonnan sem ellopni, sem el­veszíteni nem lehet. • A Kamatozó Kincstárjegy a futamidő alatt másodpiaci forgalmban az OTP Értékpapír Ügynökség Rt., az OTP Bank, a Kereskedelmi és Hitelbank, a Magyar Hitel Bank és az MNB fiókjai­ban napi árfolyamon adható és vehető. • Ugyanakkor a futamidő alatt is visszaváltható. (Igaz, hogy ebben az esetben csak a névértéket fizetik ki a befektetőnek.) • A Kamatozó Kincstárjegy könnyen el­érhető, hiszen - amint az az alábbi listá­ból is látszik - igen sokan forgalmazzák. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata (1997/VIII.) 1996. augusztus 26-tól szeptember 6-ig jegyezhető. Jegyzési árfolyam az első héten 99,50%. a második héten 100%. A kibocsátás napja (egyben a kama­tozás kezdete): 1996. szeptember 11. Évi kamata 23%. AZ ÁLLAM ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI: OTP Értékpapír Ügynökség Rt. 1051 Bp.. Mérleg u. 4 • OTP Bank Rt. 4401 Nyíregyháza, Rákóczi u. 1., Fehérgyarmat, Kisvárda, Mátészalka, Nyírbátor, Vásárosnamény, Tiszavasvári • Inter-Európa Bank Rt. 4401 Nyíregyháza, Mártírok tere 9. • Magyar Hitel Bank Rt. 4401 Nyíregyháza, Egyház u. 9., Mátészalka VALAMINT: MNB Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóság 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u 3. A norvég mentőalakulatok szombaton találtak rá a Spitzbergákon csütörtökön lezuhant TU-154-es utasszállító repülőgép első áldozatára. A balesetet a gép fedélzetén tartózkodó 129 utas és a 12 főnyi személyzet nem élte túl AP-felvétel Keleti és a NATO Pozsony (MTI) — Már az idén megkezdődnek a kétol­dalú tárgyalások a NATO és a csatlakozni kívánó orszá­gok közt s Magyarország­nak van esélye a felvételre, nyilatkozta a szlovák ellen­zéki Sme napilap közép-eu- I rópai mellékletének Keleti György védelmi miniszter. Hangsúlyozta, számára ért­hető a NATO bővítésével kapcsolatos orosz ellenke­zés, de Oroszország a ma­gyar csatlakozási szándéko­kat a szuverén ország belü- gyének tartja. Keleti szerint egyetlen csatlakozni kívánó ország hadserege sem felel meg az Észak-atlanti Szövetség el­várásainak, mert a kompati­bilitás nem érhető el egyik napról a másikra. Elsősor­ban az embereket, a tiszti és altiszti állományt kell felké­szítenünk a csatlakozásra, amihez kitűnő iskola a Part­nerség a Békéért program, közölte a miniszter. Véle­ménye szerint a műszaki átalakítás rengeteg pénzt emészt majd föl, de a világ­piaci túlkínálatnak köszön­hetően talán sikerül jelentő­sen csökkenteni a kiadáso­kat. A Sme közép-európai melléklete havonta jelenik meg a prágai Lidové No- viny, a varsói Gazeta Wy- borcza és a budapesti Ma­gyar Hírlap hasonló mellék­leteivel egy időben. A szlo­vák kiadás főszerkesztője Rudolf Chmel irodalomtör­ténész, Csehszlovákia utol­só budapesti nagykövete. Lenin szerelme A francia Inessza telefont is kapott Párizs (MTI) — Az orosz forradalom vezérének, Vla­gyimir Iljics Leninnek volt egy titkos szerelme, akit 1910-ben ismert meg Pá­rizsban. s aki még ma is a Kreml falában, a nagy forra­dalmárok között nyugszik, alig néhány méterre Lenin mauzóleumától — írta a L’Express című francia na­pilap, levéltári anyagokra és egykorú szemtanúk beszá­molójára hivatkozva. A francia származású Inessza Armandot a szovjet párttörténet ugyan csak Le­nin egyik harcostársának ál­lította be, de valójában sok­kal több volt közöttük. Ere­deti nevén Ines színész csa­ládban született, majd apja halála után anyja nevelőnő­ként egy gazdag orosz csa­ládhoz, Armand textilgyá­roshoz került. A fiatal Inesszát Armandék saját lá­nyukként szerették, s 1893- ban el is vette őt a család na­gyobbik fia, de néhány év múlva tönkrement a házas­ság. A nő Stockholmban a feminista mozgalommal is­merkedett, s az 1905-ös orosz forradalomban már a szentpétervári munkások oldalán állt. Inessza és Lenin Párizs­ban, az ott élő orosz forra­dalmárok körében ismerke­dett meg 1910-ben: a nő ek­kor 35 éves volt. de 25-nek látszott. Lenin már negyven volt, neje, Nagyezsda Krupszkaja pedig 41, de „ 10 évvel öregebbnek tűnt”. A nő és Lenin együtt sétál­tak a sugárutakon, órákat ül­dögéltek kávéházakban: a lap szerint korábban senki sem látta Lenint ilyen álla­potban. Kapcsolatuk hőfo­káról egyébként az ekkor kezdett és sokáig folytatott levelezésük is tanúskodik, ■' M Ir amelyből a francia újság idéz is. A bizalmasabb leve­lek egyébként a L’Express szerint hetven éven át a Szovjetunió legjobban őr­zött titkai közé tartoztak, mert ártottak volna a Lenin­ről, mint tökéletes forradal­márról és emberről sulykolt a propagandaképnek. Lenin 1917-ben, az orosz forradalom győzelmével hazaköltözött. Inessza a Kreml közelében kapott la­kást, s Lenin más gesztuso­kat is tett: például a nő be­került abba a — forradalom vezetőiből álló kétszáz fős —csoportba, amelynek tag­jai elsőként kaptak telefont. Ám Lenin a magánélet­ben prűd volt, kispolgári és konzervatív: úgy döntött, hogy mégis felesége, Krupszkaja mellett marad, noha ez utóbbi többször is felajánlotta a válás lehetősé­gét — írja a lap, hozzátéve: Inessza a helyzettől szenve­dett. Lenin a maga módján volt szerelmes Inesszába: a csó­kolózásra csak az imperia­lizmust és a kapitalista cá­pákat bíráló eszmecserék között szakítottak időt — idézett a lap egy korabeli bolsevikot, Valentyinovot. A francia nő végül a pol­gárháború idején, 1920-ban kolerában meghalt a Kauká­zusban, ahova Lenin gyó­gyulni küldte. Temetésére Moszkvában nemzeti gyászszertartást rendeztek: a Vörös térre tartó menet élén páncélosok haladtak, díszsortűz dördült, s nagyon sok koszorú volt. Ezek azonban a téli időszak miatt mind művirágból készültek, kivéve azt az egyet, ame­lyen Lenin neve szerepelt: ezt fehér jácintokból állítot­ták össze — írta a lap. .MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL _____K..^'í^'-^LÜ! Je I f I MHK ÁLLAMI*APÍ»J> ......................................... A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents