Kelet-Magyarország, 1996. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-06 / 183. szám
KULTÚRA 1996. augusztus 6., kedd A múltra figyelt Bay Anna, a sokoldalú nemesasszony Mizser Lajos Nyíregyháza — Ma már kevesen tudják, hogy ki volt Bay Anna, de a múlt század végén ismert történész, aki az irodalomnak sem fordított hátat. Bay Gábor és Ormos Katalin lánya 1837-ben született Beregsurányban. Jómódú középnemes szülei megengedhették maguknak azt, hogy lányuk mellé nevelőket fogadhassanak. így Ilona megtanulta az általános műveltség tárgyait, főként a történelem és az irodalom érdekelte, de ifjabb éveiben foglalkozott a zenével és a festészettel is. Viszonylag későn, 36 éves korában férjhez ment Reviczky József Szabolcs megyei birtokoshoz (ezért emlegetik Reviczky-Bay néven is). 1878-ban azonban elvált. A külföldi utazásokban, a szellemi tevékenységben és a jótékonyság gyakorlásában találta meg életének értelmét. Csarodán kapott örökrészt, és ezután többnyire itt él. A budapesti és a debreceni hetilapokba írt szellemes útirajzokat, elbeszéléseket, idilleket. Ezek azonban önálló kötetben nem jelentek meg. Feljegyezték róla, hogy mintaszerűen irányította birtokát, jól gazdálkodott. Rövidesen bérbe adta az örökrészt, és Debrecenbe költözött. Fokozatosan fordul figyelme a történelem felé. A Magyar Történeti Társaság egyik alapító tagja, a társaságot anyagilag is támogatja. Pá- lyadíjakat tűz ki ifjú történészek számára. O maga inkább a családjának történetével foglalkozik. Cikkeket ír a társaság — ma is élő — folyóiratába, a Századokba, továbbá a Turulba. Egyik cikke „A ludá- nyi Bayak beregvármegyei ágáról” című tanulmánya komoly ismeretekről és lelkiismeretes gyűjtőmunkáról tanúskodik. Az ő támogatása tette lehetővé, hogy Márky Sándor: II. Rákóczi Ferenc élete című könyve megjelenhessen. Újabb pályadíjakat tűz ki, továbbá a Társaság javára 2020 forintnyi összegű alapítványt tett. A 10-es évek elején visszahúzza a szíve Csarodára. Falusi magányában a lakosság tisztelete kísérte. Igen valószínű, hogy jóval többet írt, mint amennyi nyomtatásban megjelent. Kéziratai valószínűleg a családi levéltárban lappanghatnak. Munkás életét 76 éves korában fejezte be: 1913-ban halt meg Csarodán. Hírcsokor A Népművészeti... ...Egyesület bemutatója és vására fogadja az érdeklődőket Nyíregyházán a Kossuth téren augusztus 10-én. A bemutató a Sétálóutcái programok soron következő eseménye. (KM) Általános... ...iskolás tanulók pótvizsgára való felkészítésére nyílik lehetőség Nyíregyházán a művelődési központban. Kellő számú jelentkező esetén a „fejtágítást” naponta reggel 9-12 óra között tartják. (KM) A nyíregyházi... ...Szabadtéri Színpad A szabin nők elrablása című produkciót tűzi műsorára augusztus 11-én. A musicalt a Mandala Dalszínház mutatja be. (KM) Újdonság a Zsarátnok Az Európa Könyvkiadó idei terve Nyíregyháza (KM) — Az Európa Könyvkiadó agusz- tusban további tíz könyv megjelentetését tervezi. Mindenekelőtt gondolnak a szeptemberi iskolakezdetre: a népszerű Európa Diák- könyvtár sorozatot Schiller három drámájával és Defoe Robinson Crusoe című regényével folytatják. Újra kiadják Dosztojevszkij művét, A félkegyelműt, Michael Ende meseregényét, a Végtelen történetet, Mircea Eli- ade A szent és a profán című esszékötetét, Aiszkhülosz Drámáit és Robert Merle könyvét, a Libben a szoknya címűt. Újdonság Sisman Különös kapcsolat című műve és Elisabeth Marshall Tho- masnak a macskafélék legtöbbjét bemutató leírása, a Kismacskák és nagymacskák. Az Európa Zsebkönyvek sorozatban lát napvilágot a Nobel-díjas író, William Golding utolsó alkotása, a Zsarátnok, amely Golding „tengeri triológiájának” befejező kötete is egyben. Műkedvelők a Körösnél Körösladány (MTI) — Ismét megrendezik Köröstar- csán a Békés megyei műkedvelő művészek nyári találkozóját, a négynapos fesztivál augusztus 8-án, csütörtökön kezdődik. A műsor a Körös-ártéri színpadon, s további hat helyszínen pereg majd; napközben különböző művészeti csoportok néptáncegyüttesek, énekkarok, gyermekszínház, citerazenekar lépnek föl, divatbemutató, játszóház, sportverseny tarkítja a kínálatot, esténként pedig az ártéri színpadon hangversenyeznek a megyebeli s meghívott köny- nyűzenei együttesek. Esténként a Körös-parti táborhelyen mozival fejeződik be az aznapi rendezvénysorozat. Péntektől a helybéli iskolában látható a megye műkedvelő képzőművészeinek és iparművészeinek a kiállítása. Törekvés — üzleti alapon Az idei nyár egyetlen biztos pontja • Kortalanul mai komédia a Várszínházban Jelenet a Fejek Ferdinándnak című előadásból Hosszú János felvétele Minya Károly Kisvárda — Úgy tűnik az idén a kisvárdai várszínházi előadás az egyetlen biztos pont, ami az igazi nyarat illeti. Hiszen a határon túli színházak fesztiváljának idején (június elején) nyugtázhattunk olyan kellemes estéket, amilyet most augusztus 2-án, amikor is Görgey Gábor Fejek Ferdinándnak komédiáját mutatta be a válogatott társulat a Várszínpadon. A mű több mint húsz éve íródott, s mint annak idején divatos és lehetséges volt, a kor kritikáját köntörfalazva, a nézőkkel összekacsintva, a sorok között szólva és játszva kellett átadni. De mit tehetünk ma? Hisz szabad a világ, a vásár és a száj. Mint a búcsúban Ki lehet mondani bármit, s ma már ezt érezzük olykor túlzottnak. Bodolay Géza rendezőnek valami olyan felfogás- és játékmódot kellett megtalálnia, ami nem a hetvenes éveknek szól, de nem is a mának, amolyan Szomszédok szappanoperasorozathoz hasonló aktuális beszólásokkal. Az előbbi idejétmúltlett volna, az utóbbi pedig olcsó poénkodás. A hagyományos helyzet- és jellemkomikumból építkező művet a rendező jól átgyúrta, s mint ahogy a kellékek és a díszlet az elmúlt húsz év rekvizitumai- nak tárházából állt, (erre szokták azt mondani, volt itt minden, mint a búcsúban), az előadás ehhez hasonlóan kortalanul maian mutatta be értékzavarodott világunkat, a zavarosban halászás, a korrumpálódás és a kiskapus megoldások teljes spektrumát. A történet Gyapjas várában Karádi Zsolt Nyíregyháza — Mitagadás: lépre mentem. Az InterCom jól rászedett. Pedig csak egyetlen jól megválasztott szón múlott. No de megérdemlem, mint ahogy azok is, akik nyár közepén moziba mennek, hiszen ilyenkor, tudnivaló, semmi jóra nem lehet számítani. Ez a francia film azonban minden várakozást alulmúlt. A forgalmazó, az InterCom csele a rendkívül gyenge vígjáték címének megváltoztatásában rejlett, s ez magával hozta a reklámanyag kiválasztását is. De kezdjük az elején. Az Egy indián Párizsban eredeti címe az, hogy Egy indián a városban. Kétségtelen, a sztori a francia metropoliszban játszódik, bár éppenséggel nem a színhely az igazán fontos. Sőt, a lényeget tekintve teljesen mindegy, hogy Marseil- le-ben vagy akár Brestben látnánk viszont hőseinket. A magyar forgalmazó ellenben tudta, hogy Párizs vonzereje nagy; esetleg olyanokat is a vászon elé ültet, akik különben nem néznék meg az épületes mesét. (Az európai mozgókép évszázados történetében megbecsülhetetlen számú filmet forgattak a Diadalív árnyékában; René Clairtől Louis Maile-ig, Jean-Luc Godardtól Léos Ca- raxig számos rendezőt ihletett meg a Pont Neuf, a Szajna- part, a Champs Elysées. S valljátszódik a török hódoltság idején. Míg más végvár küzd és viaskodik a törökkel, addig ide még csak mutatóba sem téved egy sem egy kis csatára, hogy dicsőséget szerezzen a vár urának, kosztot, kvártélyt a zsoldosoknak, rokolyás szoknyát a vár nagyasszonyának. Ha nincs ellenség, keresni kell. Jónapot Mihály, várispán megalkudik a törökkel, hogy azok a számukra kellemetlen, sokat tudó, nagyratörő, útban lévő társait előre egyeztetett támadás formájában kiszolgáltatják és átadják a magyaroknak, akik aztán minden levágott fejért egy tallért kapnak. Ez az álságos megoldás, „harmadik utas háború” olyan, mint a vár és népe, ahol ágyúból harang, lóból pedig gulyás készül. Ezt a káoszos, paródiaszerű formába öntött viiágot a rendező még két elemmel erősítette fel. Egyrészt betétjelenetekként Arany, Nagyidai cigányok vígeposzát láthattuk, ami a 48- as bukás szatírája. Jó párhuzam juk meg, nem alaptalanul; a Notre Dame, a Mars mező, az Opera legalább olyan dekoratív háttér, mint az olaszok számára Velence, a maga sikátoraival és gondoláival). Hervé Palud munkájában a jelzett helyszínek azonban csak néhány pillanatra tűnnek föl. Funkcionálisan mindössze egyszer, amikor a kis indiánfiú meg akarja tekinteni az Eiffel- tomyot, ám nem a liftet használja, hanem kívülről mászik föl rá, traverzről travezra szökdécselve. Hervé Palud műve annyira rossz, hogy azon már semmi sem segít. A rendező ugyanis nem dönti el, mit is akar valójában. A történetet, az indiángyerek a nagyvárosban (azaz a vadember a civilizációban) az irodalom (s a film) történetében már rengetegen feldolgozták. Ez a Tarzan-szerű cselekményszál sok más, meglehetősen bizar motívum miatt csak módjával érvényesül. Megjelenik itt a folyton rohanó, szörnyen elfoglalt tőzsdeügynök apuka, s annak keleti tanoktól megérintett, enyhén debil jövendőbelije, és az emberi ujja- kat ollóval levagdaló orosz maffia. Ezek a főbb elemek aztán kellőképpen ránőnek Mimi Si- ku (azaz Macskapisi) cselvetéseire. Az ő indiánsága is elég extrém: az anyja (Miou-Miou) a tőzsdeügynök férj elől menekülve a venezuelai őserdőben (hol másutt?) lelt otthonra. a Görgey-művel. Másrészt, mint egy cizellált munka, mint egy Brueghel-kép, amin újra és újra észreveszünk valami részletet, olyan aprólékosan és részleteiben volt megtervezve a színpad. Időnként kiszólt Az adott jelenetet játszó színészeken kívül valakikkel a háttérben mindig történt valami. A zsoldosok csocsóztak, a latrina laureatusból, azaz a babérkoszorús árnyékszékből időnként kiszólt vagy kirohant valaki, vagy az egyik legsikerültebb részletként, Jónapot Mihály uram tanmeséjét két oldalról is támogatták: egyiken rádióból szólt a mese, a másikon diafilmet vetítve panto- mimszerűen eljátszották az elmondottakat. E zűrzavarosnak tűnő játék közben a szereplők világosan jelezték figurájukkal, hogy hová tartoznak. A tisztesség és becsület kisebbségben jelen lévő világát jelentette Kiss Anna Csutak Réka (Kolozsvár) alaszülte meg gyermekét, akiből lassan efféle ál-indián lett. (Anyukájának azért volt arra is gondja, hogy a nomád körülmények között megtanítsa gyermekét franciául is. S minő szerencse: a hirtelen előkerült apukával így könnyen tud a legény társalogni)... Az egyébként igen unalmas és dramaturgiailag számtalan ponton megoldatlan agyal- mány humora is hervatag. Egyetlen értékelhető mozzanata Mimi Siku, s apja balfácán munkatársa kislányának bontakozó szerelme. (Minő koraérettség: a lányka pusztán tizenkét esztendős!) Palud (férc) művét happy enddel zárja: ez dukál egy effajta zagyvalékhoz. Nem az a bajom ezzel a koholmánnyal, hogy bevallott célja a szórakoztatás. Azt is lehet csinálni igényesen, netán filozofikusan, amint például az Eiffel-toronynak kulcsszerepet szánó Louis Maile tette a Zazie a metróban kockáin. Csakhogy itt az alapkönyvet Raymond Queneau írta, akinek szellemét Maile képes volt átmenteni a celluloid szalagra. Hervé Paludnak viszont sajnos se humora, se világszemlélete. Párizs, mindazonáltal, gyönyörű. Az Eiffel-torony meg magas. Az élet pedig bonyolult. Hozzávetőlegesen ennyi a film mondandója. S ha amúgy igazán belegondolunk, ez sem semmi. Ahogy manapság mondani szokás. kításában, aki az érintetlen tisztaság és egyszerűség képviselője volt, valamint Vastag Balázs (Győrjfy András, Marosvásárhely), aki a vitézi virtust és önfeláldozást fontosabbnak tartotta, mint a kialkudott fejeket, az üzérgyülekeze- tet és uzsorakorzót. A másik oldalon pedig az összes többi szereplő, mindenekelőtt Jónapot Mihály, várispán Hunyadi László (Marosvásárhely) frenetikus játékában, aki megköti az üzletet, strandpapucsban jön-megy, intézkedik, hizlalja a bukszáját és a pocakját. Milyen jó, hogy nem kapott a kezébe mobiltelefont és áfás számlát. Fülöp Zoltán (Szatmárnémeti) lila kabátos, de nem lila ködös költője a végén úgy belejön a vállalkozásba, hogy csasztuskás panegüri- koszt tud írni a török bégről is. Ahogy a megrendelő kívánja. Karakteres alakítást nyújtott még Fige királyi biztos szerepébe Magyar Attila (Újvidék), valamint Szélyes Ferenc dezer- tőr libapásztorként, azaz Ku- cug beszélő török méltóságként. Némán állnak A két oldal között pedig, mint a mérleg nyelve, állt, ingadozott Füleki Ádám várkapitány, akit Czintos .József (Szatmárnémeti) formázott meg úgy, hogy végig benne égett a kínzó bizonytalanság és kétség afelől, hogy vajon jó-e ez a törökszállítmány ósdi. A darabhoz képest teljesen átdolgozott befejezésben nem jelenik meg a feloldó és feloldozó kert-Ma- gyarország és kapás különítménye, helyette az elhunytak neve hangzik, megkeseredik szánkban az eddigi jókedv, s Füleki Mihály és Kiss Anna csak némán áll egymással szemben. Szövött Himnuszok Budapest (MTI) — Kölcsey Ferenc Himnuszát szőtte falikárpitba nyolc gobelinművész esztendő- nyi hangyaszorgos munkával. A monumentális alkotásokat a budavári Sándor- palotában láthatják majd az érdeklődők augusztus közepétől. A hölgykoszorú tagjai — Hauser Beáta, Hegyi Ibolya, Kecskés Agnes, Nagy Judit, Pápai Lívia, Péreli Zsuzsa, Polgár Rózsa és Solti Gizella — egyenként szőtték négy-öt négyzet- méteres falikárpitba a magyar hazafias költészet remekműve sugallta gondolatait. A kiállítás tematikus, ugyanakkor a művekben érvényesült az alkotók személyisége, gondolati-érzelmi világuknak sokfélesége, az a „félve bizakodó reménység” — amelyet a vers alapmondandójáról tömören Szerb Antal egykoron megfogalmazott. A Magyar Képző- és Iparművészeti Szövetség három esztendeje azzal a szándékkal hívta életre a Kárpitművészeti Alapítványt, hogy szervezett kereteket teremtsen az alkotóknak ahhoz az elképzeléshez, hogy művészetükkel tisztelegjenek a honfoglalás 1100. évfordulója előtt. Hervatag humorú indiánmese Anyuka az őserdőben • Ujjvagdaló maffiózók Párizsban
