Kelet-Magyarország, 1996. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-06 / 183. szám

1996. augusztus 6., kedd Emberére akadt a kemény dió Hibrideket állít elő és szelektál a kutató kedvű polgármester Lövőpetriben Nyéki Zsolt Lövőpetri (KM) — Ha valaki hirtelen azt a feladatot kap­ná, hogy Lövőpetriben ültes­se egy asztalhoz a polgármes­tert, a szövetkezet elnökét és a gyümölcskutatás helyi min­dentudóját, lehet, hogy két­ségbeesne. Pedig csupán egyetlen embert kell megta­lálnia: Szőke Ferencet. A kapun belépve az udvar rög­tön elárulja: itt kertész a gazda, s ezt a benyomást csak erősíti a lakás belső képe. Narancs-, cit­rom- és mandarinfácskák érle­lik termésüket a beüvegezett előtérben, szemmel láthatóan jól érzik magukat a melegebb éghajlathoz szokott növények. Lavina a szakmában — A citrusfélék gyűjtése, ne­velése és megfigyelése csak amolyan hobbi nálam, az igazi munkát az őshonos gyümöl­csökkel végzett kutatások ad­ják — invitálja beljebb a kí­váncsiskodót Szőke Ferenc, mindjárt rátérve a találkozás fő témájára, a dió szaporításának rejtelmeire. Merthogy évekkel ezelőtt megtartott előadásával valóságos lavinát indított el szakmai berkekben a kutató kedvű polgármester. Egy bu­dapesti nemzetközi szimpóziu­mon 17 országból érkezett ne- mesítők előtt a dió zöldoltásá­val végzett saját kísérleteit mu­tatta be, s bár eredményeit dia­felvételekkel is illusztrálta, ál­talános hitetlenkedés fogadta. Az egyik vendég a szünetben az oltást védő kötöző szalagot is letekerte a közszemlére tett oltványról, s csak a saját sze­mének hitt. — A konferencia után egy nemzetközi szaklap is lehozta az előadásom anyagát, ezt kö­vetően számos helyről kaptam meghívást szakmai bemuta­tókra, tanácskozásokra — tesz le az asztalra Szőke Ferenc egy jókora levélköteget, amelye­ken a pecsét többek között ja­Gyomok Nyíregyháza (KM)—Ma­gyarországon lassan átren­deződik a gyomflóra. A szakemberek szerint fel­szaporodtak az évelő egy- és kétszikűek (tyúkhúr, ár- vacsalánfajok, ebszikfű, betyárkóró). Csak szélső­séges esetben számíthatnak a kerttulajdonosok a sze­der, bürök, rozsnokfajok, gyomcserjék térnyerésére. A növekvő' vegyszerárak miatt a talajművelés költsé­gei is növekednek, ezért a direktvetés- termesztőnek pontos számítások alapján kell dönteni egy új termesz­téstechnológia bevezetése fölött, mérlegelve a techno­lógia talajvédelmi és kör­nyezetvédelmi előnyeit. Korábban számos kísér­let folyt a kukorica talajmű­velés nélküli termesztésé­re, de ez az elképzelés nem váltotta be a hozzáfűzött re­ményeket. Ebben nem kis szerepet játszottak a direkt­vetés lehetőségét kizáró gyomproblémák. A kulcs­kérdés a talajművelés nél­küli viszonyok közepette átalakuló gyomflóra elleni hatékony védekezés, de is­mét bebizonyosodott: a ta­lajművelés hatását nem pó­tolhatja a különböző készít­mények alkalmazása. j. pán, jamaicai, spanyol, ameri­kai feladókról árulkodik. S hogy mi is keltett ekkora meg­döbbenést, arról valójában kü­lön könyvet lehetne írni, a probléma nagyságát jól érzé­kelteti a diótermesztés hazai helyzete. A dió nehezen szapo­rítható héjas gyümölcsűek kö­zé tartozik, a hazai termesztés túlnyomó többségét a magról nevelt ültetvények adják, ezek pedig sem minőségben, sem mennyiségben nem érik el a kí­vánt szintet. Térkép a fákról Korszerű diótermesztés csak jó tulajdonságú oltványok telepí­tésével valósítható meg, de to­vább nehezíti a munkálatokat, hogy a dió nem igazán tűri az oltást, eredési mutatók 30-40 százalék körül mozognak. Nem véletlen, hogy napjaink­ban a gyümölcsfa csemeték át­lagos 300 forintos árával szem­ben egy diófaoltványért 1200 forintot kell fizetni. Ezért kel­tett nagy feltűnést a Szőke-féle zöldoltási módszer 60 százalé­kos eredési aránya, de legalább ilyen jelentőségű a fajtakutatás terén elért eredmény. A dió ve­getatív szaporítása „kemény diót” jelent a főállású, labora­tóriumi háttérrel rendelkező nemesítőknek is, de úgy tűnik, Lövőpetriben kemény ellenfél­re akadt a makacs héjas. — Nyitott szemmel járom a Nyíregyháza (KM) — Gya­korlati szakmai bemutatót tartanak augusztus 7-én, szer­dán 10 órától a GATE Mező- gazdasági Főiskolai Karán Nyíregyházán, ahol termesztő­berendezésekben kiválóan hasznosítható többfunkciós, költségtakarékos öntözőberen­dezést is bemutatnak az érdek­lődőknek. A magyar gyártmányú, Magnalawn 2000 névre hallga­tó berendezés kerti és fóliás kultúrák, gyümölcsösök, dísz­növények valamint pázsitok öntözésére szolgáló készülék, amely a kerti csap vezetékes vizét az esővíz kedvező tulaj­donságaival ruházza fel. A ké­Nyíregyháza (KM) — Bizta­tónak tartják a szakemberek, hogy a kistermelők körében is egyre népszerűbb növény a napraforgó, amely iránt idén is nagy az érdeklődés. Megyénk­ben változó a kép, Tiszakóród határában a hatalmas bugák már nem a nap, hanem a föld felé tekintgetnek nagy súlyuk miatt, miközben a Tiszabecs- nél vagy a Kisvárdára vezető út mellett harmad-negyedakkora tányérok nyújtanak nem túl szívderítő látványt. Minden­esetre a felvásárlási ár verseny­megyét, s ha valahol az átla­gosnál jobb termést hozó fát ta­lálok, arról vagy azonnal oltó­csapot vágok, vagy feljegy­zem, felrajzolom, hol találom meg később. Egy rendkívüli tulajdonsággal bíró fához min­denképpen visszatérek — utal a klasszikus szelekciós mód­szerek alkalmazására Szőke Ferenc. így talált például olyan fára, amely akkor is roskado­zott a terméstől, amikor egész Lövőpetriben egy zsák dió ter­mett, mert elfagytak a virágok. Némi vizsgálódás után kide­rült: a termést hagyományosan a csúcsrügyből nevelő diókkal szemben ez a fa a mellékrü­gyekből hozott termést, s mivel a mellékrügyek két héttel ké­sőbb pattantak ki, még zárt ál­lapotban átvészelték a kemény fagyokat. Nem csoda, ha a szakember azonnal megkezdte vegetatív szaporítását, hiszen magoncról (a genetika törvé­nyeinek megfelelően) kiszá­míthatatlan tulajdonságú utó­dokat kapna. — Bár ez csak egy részterü­let a tájkutatói munkámból, a dióhoz sajátos érzelmi szálak is kötnek: születésem évében édesapám egy kataszteri hol­don ültetett diót, hogy majd felnőttként átveszem a kezelé­sét és a magam belátása szerint hasznosítom. A szövetkezeti idők ezt a szándékát ugyan ke­resztülhúzták, de a terület és a szüléken átfolyó víz a magne- tohidrodinamika elvén működ­ve az állandó mágnescsoport természetes energiáit haszno­sítja, ezáltal a vizet polarizálva és minőségi jellemzőit előnyö­sen megváltoztatva növeli a víz felszívódási képességét. Az átfolyó víz megtisztul, a benne lévő vegyi anyagok, amelyek károsak a növény nö­vekedésére (só, klorin, fluo­rin), neutralizálódnak. Az áta­lakított, polarizált víz a locso­lás során nagyobb mennyiségű nitrogént vesz fel a levegőből, amely a növényeknek fontos tápanyag és ez a nitrogéndús, mágnesesen kezelt víz könnyebben hatol be a földbe, képes marad, viszont veszély­be kerülhet a termelést nagyon sok esetben egyedül lehetővé tevő előfinanszírozási rend­szer. A nagyobb feldolgozók kritikán alulinak ítélik meg a termelők és a termeltetők piaci magatartását, ezért sok helyen kilátásba helyezték az őszi ká­posztarepce és a nagy olajtar­talmú napraforgó előfinanszí­rozásos termeltetését. Teszik mindezt azért, mert csak részben jutnak ahhoz a termésmennyiséghez, amelyet előre meghitelez, amelyre fel­telepítés megmaradt részét ma is ápolom — derül ki mindjárt, honnan is táplálkozik a kerté­szeti vonzalom. A nyíregyházi Kertészeti Technikum, majd a Mezőgazdasági Főiskola el­végzése után a termelés von­zotta ugyan, a kutatás végig kí­sérte életét. Húsz év kísérleté­nek eredményeit, jegyzőköny­vi adatait őrzik a vastag, koc­kás füzet megsárgult lapjai, minden pontosan feljegyezve, ahogy az egy mérnökemberhez illik. A dió hálás növény, amely különösen ajánlható a kárpót­lással földtulajdonhoz jutott, de más főállasban dolgozó gazdálkodóknak — vallja a szakember, indoklásként el­mondva: hálás növény, vi­szonylag kevés ápolást igé­nyel, termését korlátlan mennyiségben veszi át a piac, a fája pedig majdnem aranyat ér. Igaz, legalább tíz év kell a termőre forduláshoz, de a köz­tes tér addig is kihasználható más kultúra termesztéséhez. Lövőpetri határában található friss telepítésű diósban például jól megfér a birs. S ha már az egyéb gyümölcsfajokról is szó esik, említésre méltók a rezisz- tens almafajtákkal végzett megfigyelések, a saját fajtakí­sérletek biztató eredmények­kel kecsegtetnek, itt magról kelt gyümölcsök szelekciója mellett hibrideket is előállít. Jó úton Szilvából jó úton halad a Besz­tercei muskotály fajta újbóli termesztésbe vonása, ezt „Lö­vőpetri” megjegyzéssel már az államilag minősített és szapo­rításra engedélyezett szőlő- és gyümölcsfajták jegyzéke is szerepelteti ajánlatában. A cse­resznye és a meggy törpea- lany-kutatásaira irányuló, a budapesti Kertészeti és Élelmi­szeripari Egyetemmel együtt végzett kísérletek színhelye szintén Lövőpetri. Ezzel tarto­zom önmagámnak és a szak­mának — zárja a beszélgetést Szőke Ferenc. s szívódik fel a gyökerek kapil­láris nyílásain. A Magnalawn a vezetékes csapból folyó vizet felruházza mindazon tulajdonságokkal, amelyek segítik az erős, jój fej­lett gyökérrendszer kialakulá­sát, s csökkenti a kémiai dúsí­tó anyagok, műtrágyák fel­használási igényét. A megnö­velt felszívódással nagymér­tékben csökkenthető a pázsi­tok, zöldségek és gyümölcsök öntözéséhez kijuttatott víz mennyisége. A készülék technológiáját a fejlett mezőgazdasági termelé­si kultúrával rendelkező orszá­gokban már széles körben al­kalmazzák. A polgármester-kutató a diófaoltványokkal A szerző felvétele Eső helyett — csapvíz Nem a növény a hibás Zöldmetszés a meggyesekben Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) — Úgy köszöntött be a nyár utolsó hónapja, hogy szinte észre sem vettük: las­san túljutunk a legmelegebb évszakon. Az átlagosnál szürkébbre, borongósabbra sikeredett napok esőzései­nek talán csak a kerttulajdo­nosok örültek felhőtlenül, hiszen a kedvenc növények kevésbé szomjaztak. Folya­matosan érnek a gyümöl­csök, a köztudatban őszi ter­mésűnek elkönyvelt almá­ból és körtéből is lecsíphető az a darab, amely enyhe csa­varással leválik a termő­nyársról és magvai bebar- nulnak. A cseresznye és a meggy is adhat munkát bő­ven, a kísérletező kedvű kertészek gyakran oltanak különböző fajokat és fajtá­kat már idősebb fák vessző­ire. Az oltócsapot mindig idei növekedésű vesszőkről kell levágni úgy, hogy a le­vélnyél egy apró darabja megmaradjon. Hanem sike­rül azonnal elvégezni az ol­tást, a munka elcsúsztatha­tó, ha a vesszőket nedves kendőbe csavarva hűvös helyre kerülnek. Az ősziba­racknál a szemzés eredmé­nyesebb módszernek ígér­kezik, itt két megoldás le­hetséges: az alany szerepére szánt fa rügyének helyére, vagy a valóban az alany­részből előtörő hajtására. Nem csalódtak idén a meggytermesztők sem, a pi­ac jó árat fizetett a termé­sért, de ez is figyelmeztet a gondos ápolásra. Sokan el­hanyagolják a zöldmetszést, pedig ennek később a lát­ványnak is kellemetlen os- torszerűen felkopaszodó korona lesz a következmé­nye. A letermett részeket a ma­gasabb részeken előtörő zöld hajtásig kell vissza­metszeni, mert a fajták többsége az egyéves vesszőkön hozza a termést. A málnásokban tőből kell levágni a letermett vessző­ket, míg az idei, egyéves hajtásokat (méterenként 8- 10-et meghagyva) egyhar- madával kurtítsuk meg. Az egy helyen legfeljebb 2-3 évig termeszthető földieper egészséges töveit indáitól megtisztítva érdemes szét­ültetni, ezek a következő években bő terméssel hálál­ják meg a gondoskodást. Bár a paradicsom egyre keményebb héjú lesz, még mindig érdemes foglalkozni a növénnyel, kitördelve az előtörő hónaljhajtásokat, le­csípve az alul leszáradó, gombabetegségekre fogé­konyabb leveleket. A télálló hagymafajták vetési ideje augusztus közepe-vége, a tél köszöntéig elérik a 15 cm-t és gond nélkül áttelel­nek. A hosszabb nyaralás alatt a díszkertekben a kel­leténél nagyobbra nőhet meg a fű, ezt ajánlatos ke­vésbé napfényes időben le- nyími. A tűlevelűek ülteté­séhez érdemes megvárni a hónap végét. Meccs a molyok ellen Nyíregyháza (KM) — Az utolsó permetezéstől a beta­karításig még számos kárte­vő veszélyeztetheti a ker­tekben az egész éves munka gyümölcseit, az almára kü­lönösen nagy veszélyt je­lentenek az almamolyok és sodrómolyok. Az utolsó nö­vényvédelmi beavatkozás­nál, a zárópermetezésnél különösen nagy hangsúlyt kell fektetni a megfelelő nö­vényvédő szer kiválasztásá­ra, hiszen a hatékonyság mellett itt már élelmezése­gészségügyi előírásokra is tekintettel kell lenni. A CI- BA 1995-ben engedélyez­tette a magyar piacon a Match (ejtsd: meccs) 050 EC nevű rovarölő szerét az alma molykártevői ellen. A hosszú hatástartamú készít­mény optimális eszköz arra, hogy utolsó permetezéskor tartós védelmet nyújtson betakarításig az éppen most rajzó sodrómolyok (ilonca), almamoly, és aknázómo­lyok ellen. Dózisa az ültet­vény típusától függően 0,8- 1,0 liter ezer liter vízben, az­az 0,08-0,1 százalék. A ké­szítmény alkalmazását kö­vetően — az élelmezése­gészségügyi várakozási időre tekintettel — egy hó­nap múlva kezdődhet a szü­ret. Dióhéjban Gombászkönyv... ...címmel jelentetett meg könyvet a Mezőgazdasági Kiadó. A mű a hazánkban előforduló gombafajokat mutatja be, markánsan meg­különböztetve az ehetőket és a mérgezőket. A könyvet használhatja kiránduló, gombagyűjtő, felnőtt és kis­diák egyaránt. A tárgyalt gombák szinte mindegyiké­ről készült fénykép. (KM) Országos állat-... ...és kirakodóvásárt tartanak augusztus 6-án, kedden Bal- kányban, Nagyecseden, au­gusztus 7-én, szerdán Mis­kolcon és Túrán. (KM) Növekszik... ...az alkoholmentes italok fogyasztása Németország­ban, így egyre nagyobb mennyiségben vásárolnak üdítőitalok, gyümölcslevek alapanyagául szolgáló zöld­séget és gyümölcsöt a német partnerek, a magyar termés beszállításainak ismét ko­moly lehetőségeket teremt­ve ezzel. (MTI) Újból termel... ...és értékesít Cleopátra, Condor és Desiree vetőbur­gonyát az Agro-City Rt. a gyulatanyai kerületben. A piac szabályait... ...érvényesíti az a javaslat, amelyet a közelmúltban tár­gyalt az Agrárrendtartási Hivatal és a Burgonya Ter­méktanács kezdeményezé­sére az Agrárpiaci Rendtar­tás Tárcaközi Bizottsága, a „burgonya frissen, hűtve, más” elnevezésű étkezési burgonya kivitelének libe­ralizálásáról. (MTI) % a \f —^KISKERT •- r ■ .. „ dolgozol kapacitasanak terve­zésénél előre számít. A meg­szakadó kapcsolatok már rövid távon visszahatnak e növény- kultúra sorsára, könnyen meg­törhetik a piaci felfutás lendü­letét. Okkal kérdőjelezhetik meg a termesztők hitelképes­ségét és a szavahihetőségét, de az általánosítás veszélye itt is fennáll. Az végképp nem tenne jót a kisgazdaságoknak, ha a nagyobb partnerek előítélettel közelítenék meg ezt a kört, vagy rosszabb esetben szóba sem állnának az új arcokkal.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents