Kelet-Magyarország, 1996. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-01 / 179. szám

Nyíregyháza tüdeje: a Sóstó Akácgazdálkodásunk több elemben felülmúlja az őshazában folyó felhasználást Horányi Zsuzsa Nyíregyháza (KM) — Föl­dünk természeti kincsei és értékei végesek, az erdő nem csak „fagyár”, az erdő hár­mas rendeltetése a termelési, a védelmi és a szociális (üdü­lési) szolgáltatások. Az em­beriség nem mondhat le a fa­anyagról, mint nyersanyag- forrásról, amelynek egyik előnye, hogy emberöltőn be­lül szakszerű gazdálkodással újra termelhető. Az erdő je­lentősége azonban ennél sok­kal több, az egészséges leve­gő, a tiszta víz, a pihenés, a turizmus és a sport, mind olyan tényező, amelyet meg kell, meg kellene őriznünk. Nemcsak az ember, hanem számtalan növény és állatfaj szervesen kötődik ama terüle­tekhez, amelynek neve: erdő. Sári Zsolttal a Nyírerdő Rt. ke­reskedelmi és marketingiroda vezetőjével beszélgettünk az erdészet munkájáról. — A Nyírerdő Rt. akácgaz­dálkodásáról elismeréssel szólt a közelmúltban dr. Sziklai Osz­kár, a Kanadában élő erdő- mérnök. A fajtakiválasztástól kezdve, a fajtaösszehasonlító kísérleteken át, az akác ipari felhasználásáig több elemben felülmúlja a magyarországi akácgazdálkodás az akác ősha­zájának tekinthető amerikai felhasználást. Nyugat-Európá- ban, az Egyesült Államokban előfordul az akác, azonban az egyéb tölgy, bükk és faállo­mány bősége mellett alárendelt jelentőségű. A mi vidékünkön az erdészek megélhetésének fő forrása az akác. A Nyírerdő Rt. működési területén Hajdú és Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében az erdőfelület hatvan százaléka akác. Értékesnek te­kintjük az akácmagot, amit fémzárolt szaporítóanyagként országszerte értékesítünk és kismértékben német és holland piacra exportálunk. A mag után ugyanígy árucikk a cse­mete is, hiszen a kitermelt er­dőket ezzel újítjuk fel. Az er­dőfelújítás záloga a jó minősé­gű akáccsemete. Az akácot sokféleképpen hasznosítják, parkettát, kerítést, bútorlécet készítenek belőle, keresett a tű­zifája is. O Említette, a kitermelt er­dőket akáccal újítják fel, a Nyírerdő Rt.-hez tartozó terü­leteken milyen a felújítási arány? — Maradéktalanul felújítjuk a vágástereket. Mindezt alátá­masztja, hogy az elmúlt három évben a csődegyeszséget telje­sítő rt. nem kis anyagi erőfeszí­téssel az örökölt hátralékos te­rületeit is csaknem teljesen fe­lújította, ma már ott is erdők vannak. A privatizált erdőkben a felújítás kérdése elsősorban a tulajdonos szakmai lelkiisme­retére van bízva, azonban az erdőtörvény a rendszerváltozá­soktól függetlenül biztosította a számonkérés, szankcionálás lehetőségét. O Mit tesznek az erdőfel­ügyelők az erdők megőrzése érdekében? — Nehezen ellenőrizhető az erdőtulajdonosok száma az év­tizedek óta változatlan feltéte­lekkel üzemelő erdőfelügyelő­ség számára. Emberfeletti munkát jelent a többezer erdő- tulajdonos ellenőrzése. Na­gyon nagy szükség van a mun­kájukra, hiszen a mindenkori erdőgazda és a munkáját elbí­ráló erdőfelügyelet mentette át az erdővagyont, sőt, egyes te­rületeken, mint megyénkben is gyarapította azt. Az új tulajdo­nosok évente kb. ezer hektár volumenben telepítenek erdőt. A favágás látványos, a mun­ka fontos része, de nem min­den. A Nyírerdő Rt. tervszerű beosztás mellett, tízéves cik­lusra egyenletes hozadékot biztosító hosszú távú tervet ké­szített. Ez biztosítja az erdő- gazdálkodás tartamosságát. Az érett fa értékesítéséből elő le­het teremteni az erdővagyon működtetéséhez szükséges pénzügyi forrást, amely fedezi a talajelőkészítés, a csemete­nevelés, ültetés, ápolás, neve­lővágás, gyérítés és a kímélet­re szoruló értékes állományok megőrzésének, átörökítésének munkálatait. D A sóstói erdőben is talál­hatóak ilyen kíméletre szoruló faállományok? — A sóstói erdő egyes terü­leteit nem nyereségvágyból termeljük ki, ez egy elörege­dett erdő, haszon és ipari fát lé­nyegesen kisebb mértékben ad, mint egy üzemi tölgyerdő. A sóstói erdő esetében a vágás­ból származó árbevétel gazdál­kodásunkban elenyésző mérté­kű, nem ezért vágjuk ki az el­öregedő fákat, hanem szeret­nénk utódainknak egy életké­pes, működő, elsősorban tölgy, de más fajokat is tartalmazó több korú erdőt átadni és nem egy idealizált állapotban kon­zerválni. Egy körfolyamatot szeretnénk megőrizni és nem durván beavatkozni a ciklikus­ságba. Emberi beavatkozás­sal segítjük elő a folyamatot, a természet körforgását. A ter­mészetvédelmi hatóságokkal egyeztetve, hosszú távú fej­lesztési tervek segítségével meghatároztuk mely erdőrész­leteket milyen fafajjal, milyen technológiával, ápolással, nö­vényvédelemmel, ültetéssel kell felújítani, hány hektárt, szabad egyszerre tarra vágni a Sóstón. DA környezetbe illő gyönyö­rű padokat, szeméttárolókat helyeztek el a napokban, ho­gyan őrzik meg az erdőjárók? — Komoly munkát és költ­séget jelent a parkerdei létesít­mények, esőházak, padok, tűz- rakóhelyek, szemétgyűjtők ki­alakítása. Sajnos az a tapaszta­latunk, az odalátogatók egy ré­sze rongálja, nem becsüli meg a létesítményeket, sőt előfor­dul, hogy el is égeti azokat. Kedvelt kirándulóhely a sóstói erdő Balázs Attila felvétele Környezetvédelmi bűvészmutatvány A hulladékégetés láthatatlan füstté és salakká varázsolja a szeméthegyeket Nyíregyháza (KM-HZs) — Az égetés a technológia győ­zelme a józan ész felett — összegezte a hulladékégetés­ről kialakult véleményét egy lengyel szakértő. Elsősorban a kommunális hulladékége­tésről van itt szó. A hulladék­katasztrófa mérséklésére csak a hatékony megelőzés lehet a megfelelő módszer. Csökkennek a földi erőforrá­sok, egyre kevésbé engedhet­jük meg magunknak, hogy pa­zaroljuk a még hozzáférhető természeti kincseket, követke­zetes takarékossággal és fo­gyasztáscsökkentéssel lehet csak eredményeket elérni. A hulladékégetés láthatat­lan füstté és jól palástolt salak­ká varázsolja a csúfos szemét­hegyeket a tisztaság látszatát keltve. A hulladékégetők ve­szélyes anyagokat bocsátanak ki, hiába fejlesztenek jobbnál jobb technológiai csodákat, a veszélyes végtermék megma­rad, s valahol valamilyen for­mában terhet jelent a környe­zetre. A hulladék újrahasznosí­tásával rengeteg energiát lehet­ne nyerni, azonban inkább rossz hatásfokkal égetnek. — A kommunális hulladéké­getés egyik, — vitatott— for­mája az égetés — mondja Ba­kos Tamás az E-Misszió Ter­mészetvédelmi Egyesület munkatársa. — A társadalom fejlettségi szintjének egyik mértéke, hogy egységnyi idő alatt mennyit fogyaszt és mennyi szemetet képes előállí­tani. Sajnos „fogyasztani” és szemetet „gyártani” jobban tu­dunk, mint bármi mást. Ha a kommunális hulladékégetőket nagyító alá helyezzük, megál­lapíthatjuk, hogy fogynak a földi erőforrások, egyre kevés­bé engedhetjük meg magunk­nak, hogy felesleges csomago­lóanyagokra pazaroljuk a még hozzáférhető természeti örök­séget. Csak épeszű takarékos­ság és fogyasztáscsökkenés hozhat eredményt. A hulla­dékégetés nem felel meg a csökkentés, újrafelhasználás és újrahasznosítás elveinek, mert a kevert hulladékok tar­tósan nagy mennyiségét kíván­ja meg. Tüneti kezelés csupán, amely nem ás le a probléma gyökeréig, addig, hogy keve­sebb szemetet kell termelnünk. A hulladékégetés egy kör­nyezetvédelmi bűvészmutat­vány, amely csak illúzióját nyújtja annak, hogy a szemetet eltüntették, holott valójában különféle és gyakran még veszélyesebb formában jelenik meg újra. — A hulladékégetők nagyon költségesek, hatalmas beruhá­zást igényelnek, nagyságren­dekkel nagyobbat, mint egy szelektív hulladékgyűjtési, új- rafeldolgozási rendszer, szem­léletformálással és tömegtá­jékoztatással együtt. A hulla­dékégetés nem felel meg a megelőzés, újrafelhasználás és újrahasznosítás elveinek. A hulladék megelőzése, csök­kentése, szelektálása, komp­osztálása, lerakása fontos kér­dés, de csak ebben a sorrend­ben. í. A hulladékégetés folyamán új vegyületek sora keletkezik — és eddig csak néhányat azonosítot­tak. Köztük a legveszélyesebb méregként szá­mon tartott dioxinokat és furánokat, amelyek szerves kloridok. <A természetben nem fordul­nak elő, s az iparban sem szándékolt a keletke­zésük. Ha a táplálékláncon keresztül vagy a lég­zés útján bejutnak a szervezetbe olyan súlyos egészségkárosodásokat okozhatnak, mint a rák, a csecsemőmirigy-sorvadás és az immunotoxici- tás. legnagyobb forrásai a szemétégetők és a papírgyártás.) 2. A szilárd hulladék gázoeművé ég, s így terül szét tonnaszám a környező területeken. A talaj és a víz elszennyezésével a tápláléklánc végén lévő ember az, akiben leginkább feldúsulnak a káro­st tőanyagok. 3. A hulladékégetésnél levegőnk a káros gázok hí- gítószeréut szolgál. 4. Az embernek átlagosan naponta húszezer liter levegőre van szüksége, csakhogy ez a levegő a közlekedés, az ipar és a fűtés okozta légszennye­zés következtében már ma is túlterhelt a károsí­tó anyagokkal. Tiszta levegőre van szükségünk ezért nem tudunk elfogadni semmiféle újabb lég­szennyezést. 5. A légúti ártalmak, az allergiás megbetegedések és a szervezet ellenállóképességének csökkenése már ma is jórészt a levegő szennyezettségére ve­zethető vissza. A tudomány mai állása szerint a hulladékégetés során keletkező anyagok rákkel­tő és magzatkárosító hatása nem zárható ki ó. A hulladékégetéskor keletkező mérgező anya­gok évekig szennyezik a környezetet, oiyan mér­geket gyártunk ma, melyek gyermekeinkre hol­nap is veszélyt jelentenek. 7. A megnövekvő terhelésekkel szemben éppen azok a legvédtelenebbek, akiket fokozottan kel­lene óvnunk: az idős és beteg emberek, a gyer­mekek és a terhes nők. 8. A hulladékégetőknek is szükségük van lerakók­ra. A visszamaradó salakot éppúgy ei kell helyez­ni, mint a füstgáz-tisztításnál keletkező veszélyes hulladékot. 9. Az üvegházhatás egyik fő okozója az atmoszfé­rában megnövekvő szén-dioxid tartalom. Egy tonna hulladék elégetéséből kb. 1,2 tonna szén­dioxid keletkezik. 10. A műszaki szabványokat, határértékeket mindig az elérhető műszaki lehetőségekhez igazítják. Ez azonban nem azt jelenti, hogy azok egészségvé­delmi szempontból is aggálytalanok lennének. A hulladékégetés ellen 360 orvos közös nyilatkozatban foglalt össze tíz pontot Szennyvíztisztítás Lecsökkent szervesanyag-kibocsátás Nyíregyháza (KM) — Tu­catnyi esetben hallunk szennyezett vizekről, tiltott szennyvíz kibocsátásról, vagy a megengedettnél jó­val nagyobb értékű szerves anyaggal „dúsított” szenny­vízről. Ugyanakkor egyre hangosabbak a környezet­védők, akik a szakszerű víz­kezelésre hívják fel a figyel­met. Ehhez pedig milliók, tízmilliók szükségesek. A nyíregyházi konzervgyárat üzemeltető EKO Kft. közel 40 millió forintot áldozott a már üzemelő új szennyvíz- előtisztítóra. A korábbi tulajdonos, a Nyírség Konzervipari Rt. idejében is nagyon sok bírá­lat érte a szennyvízkibocsá­tás miatt a céget, ahol a szennyvízkezelést csak me­chanikusan, ívszűrővel ol­dották meg, kaptuk az infor­mációt Lévai Imre műszaki osztályvezetőtől. Az 1,5 milliméter nagyságú résnyí­lások arra voltak alkalma­sak, hogy a nagyobb, szilárd darabokat, borsót, fél almát megszűrje, a szerves anya­gokat viszont tovább enged­te. A közcsatornába vezetett szennyvizeknél a szerves- anyag-tartalommal össze­függő kémiai oxigénigény tekintében a kibocsátási ha­tárérték 1200 mg/liter, amit a konzervgyár a feldolgozó szezonban, főleg a paradi­csomnál jóval túlhaladt. A távozó szerves anyag gyor­san bomlott, ami kedvezőt­len biológiai folyamatokat indított el a szennyvíztisztí­tó telepen. Emiatt a polgár- mesteri hivatal kötelezte a céget korszerűbb szenny- víz-előtisztító megépítésé­re. A tanulmánytervet az új telephez az Egri Keviterv készítette, amely három al­ternatívát javasolt. A tech­nológiák közül a mechani­kus, a kémiai és a biológiai tisztítást. A tervezővel, a ha­tóságokkal és a Nyítvicsav- val közösen a kémiai elő­tisztítás mellett döntött a cég. Abban is határoztak, amennyiben ez a technoló­gia nem válik be, akkor a fejlesztésben továbblépnek. A közel 40 milliós beruhá­zásra a központi környezet­védelmi alaphoz pályázatot nyújtott be az EKO, amely forráshiány miatt mindezt elutasította. A cég így saját finanszírozásban, az egri cég kivitelezési és engedé­lyi terve alapján látott neki a beruházáshoz. A keletkező szennyvíz- mennyiséget a korábbi vizs­gálatok és a cég adatai alap­ján szezonban 4000 köbmé- ter/nap, szezonon kívül 2600 köbméter/nap érték­kel vették figyelembe. Min­dezt figyelembe véve a szennyvíz-előkezelési tech­nológiát a következők sze­rint alakították ki: a tömény szennyvizet két átemelő medencébe gyűjtik, amit az automatikusan üzemelő át­emelő szivattyúk juttatják a felső vezetésű nyomóveze­tékeken az előkezelőbe. Az előkezelés első fázisa a me­chanikai szűrés, a szűrés résnyílása 1,5 milliméter. Az így leválasztott hulladék szállítócsigával jut a gyűjtő- konténerbe. A megszűrt szennyvíz ezután a vegy­szerkeverőbe kerül, ahol különböző oldatot adagol­nak hozzá, illetve automati­kus szabályozású pH-érték beállítás történik. Az így vegyszerrel kezelt szenny­víz a flotáló medencébe jut, ahonnan az eltávolított uszadék az iszapsűrítő me­dencébe kerül. Az iszap a sűrítő medencében két fá­zisra válik, a tiszta részt le­engedik a szennyvízáteme­lőbe, a sűrűbb rész szalag­szűrőprésen vízteleníthető. A szürlet innen is a szenny­vízátemelőbe jut, ugyanak­kor a préselt iszapot konté­nerbe gyűjtik. Az ÉKO a beruházást 1995 augusztusában kezdte el, a próbaüzem pedig júni­usban a borsófeldolgozással kezdődött. Az egri cég szak­emberei heti kétszer vesz­nek szennyvízmintát, amely alapján a szerves anyag tartalmat elemzik. A szezon végén mindezek alapján egy tanulmányt készítenek, amelyben leírják, a feldol­gozás különböző szakaszá­ban milyen vegyszert és mi­lyen mennyiségben javasol­nak. A próbaüzemi tapasz­talatokat év végén értékelik és ez alapján döntenek a to­vábbi teendőkről. Nem véd a ráktól London (MTI) — A nap­védőszerek megakadályoz­zák ugyan a felégést, de nem védenek a bőrrák negnöve- kedett esélyétől. A hosszú ideig tartó napfürdőzés ká­ros hatású. A napvédősze­rek eddig sosem látott vá­lasztékaellenére kimutatha­tóan növekszik a bőrrák elő­fordulásának gyakorisága. A specialisták szerint ez az­zal magyarázható, hogy a napsugárzás valamilyen formában károsítja az im­munrendszer sejtjeit. A nap­védőszerek megállítják ugyan a B típusú ultraviola sugarakat(UVB) de hatásta­lanok az A típusúval szem­ben (UVA), amely a bőr idő előtti öregedését okozza. Rövidülnek napjaink Houston (MTI) — A duz­zasztott tavak felgyorsítják a Föld forgását, s ez azzal jár, hogy napjaink ma már nyolc milliomod másod­perccel rövidebbek, mint 40 évvel ezelőtt. Erről a GEO című német folyóirat szá­mol be legújabb számában. A NASA geofizikusa 88 nagy, mesterségesen duz­zasztott tó adatait vette fi­gyelembe számításainál. E tavak többsége az északi féltekén van, s duzzasztás nélkül vizük a tengerbe folyt volna és eloszlott vol­na dél felé. így azonban mesterségesen koncentráló­dik a tömeg az északi félte­kén. Mi több: a duzzasztó­gátak aránytalan eloszlása elmozdította a Föld tenge­lyét is. Ennek következté­ben az Északi-sark a termé­szetes mértéken túl mintegy további hatvan centiméter­rel elvándorolt Kanada felé. 1996. augusztus I., csütörtök --------ZmS.----ZÖLDÖVEZET . W

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents