Kelet-Magyarország, 1996. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-05 / 182. szám

12 Kelet-Hagyarorsiág 1996. augusztus 5., hétfő KULTÚRA Gépészek Egerben A szakok igazodnak a kereslethez Miskolc (MTI) — A követ­kező tanévtől főiskolai szin­tű gépészmérnöki szakokat indít a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kara. Mis­kolcon, Egerben és kellő számú jelentkező esetén más városokban, például Salgótarjánban és Kazinc­barcikán is indítanak levele­zői képzést. Olyan gépészmérnökök kibocsátása a cél, akik az ál­talános természettudomá­nyos és mérnöki ismeretek birtokában gépek és gép­rendszerek, termelő üzemek speciális gyártási, szerelési és üzemeltetési ismereteit is elsajátították. A képzési szakirányok igazodnak a kereslethez. A tanulmányi idő 7 félév, a felvétel sze­mélyes beszélgetés alapján történik. A képzés költsége 2 ezer forint alaptandíj és 7 ezer forint költségtérítés ha­vonta. Sikeres két félév után, a tanulmányi eredmé­nyektől függően, az egye­tem lehetővé teszi az átje­lentkezést a nappali főisko­lai szintű gépészmérnöki szak első vagy másod évfo­lyamára. Az egyetem matematika és fizika tárgyakból ősztől ismét indít úgynevezett nul­ladik évfolyamos képzést húsz társult intézmény kö­zös szervezésében Miskol­con és Egerben. A tanulmá­nyi idő szeptembertől 1997 májusig tart úgynevezett távoktatásos rendszerben. Májusban a társult intézmé­nyek a közösen összeállított anyagú részvizsgák, illetve a záróvizsga eredményét felvételi vizsgaként kölcsö­nösen elfogadják. Ez annyit jelent, hogy a 20 műszaki főiskola, illetve egyetem műszaki főiskolai karára külön vizsga nélkül felve­szik a végzősöket. Mi van messze? Mizser Lajos Nyíregyháza — A kérdésre többféle válasz is lehetsé­ges. Ha az állandó szókap­csolatokat, a szólásokat vesszük figyelembe, akkor pl. a következők: a világ vé­ge, az Óperenciás tenger túlsó partja, Makótól Jeru­zsálem, a sánta ebnek Buda stb. Sorolhatnánk tovább is, hiszen a messzeségre ezek­nél jóval több kifejezés van nyelvünkben. Most azon­ban kettőről hadd szóljak! Lehár Ferenc: Cigánysze­relem című operettje még ma is nagy népszerűségnek örvend. Azt kevesen tudják, hogy betétdalainak a szöve­gét Gábor Andor írta. Az egyik így kezdődik: „Mesz- sze a nagyerdő, / Messze száll a felhő...” Később a nagyerdő (így írva!) szót tu­lajdonnevesítették. És így nagyon könnyen lehetett Debrecenre vonatkoztatni. Tehát Debrecenben a Nagy­erdő van messze. És Nyíregyházán mi a helyzet? Sokan népdalnak vélik az általánosan ismert „Házunk előtt bólingató akácfa” kezdetű magyamó- tát, pedig nem az. Alig 60 éve a Magyar Rádió dalpá­lyázatának egyik jutalma­zott műve, s 1940-ben jelent meg nyomtatásban is. Irta és zenéjét szerezte: Kókay Ist­ván. Ő sem gondolta, hogy versének refrénjéből szálló­ige keletkezik majd, sőt a nyíregyházi kaszárnya or­szágszerte a messzeség szimbólumává vált. Még akkor is, ha ez a kaszárnya napjainkban már nem ka­szárnya, hogy mitől (kitől) van messze, az már más kér­dés. I Hírcsokor __________________________________________________ Újabb... ...színházi bemutató lesz a nyíregyházi Szabadtéri Színpadon augusztus 7-én. Szerda este a nagyváradi színház Szigligeti Társulata a Ne most drágám! című ko­médiát viszi színre. Az elő­adás 21 órakor kezdődik. (KM) Tárlat... ...nyílik a mátészalkai Szat- már Múzeumban augusztus 5-én 17 órakor. Vencsellei István fotóművész kiállítá­sát Újvári Zoltán egyetemi tanár nyitja meg. Közremű­ködik a Debreceni Szellemi Szabadlegények együttese. Megjelent... ..Boross Lászlónak, a nyír­egyházi tanárképző főiskola tanárának legújabb könyve, a Tokaj-Hegyalja szőlő- és borgazdaságának földrajzi alapjai és jellemzői című terjedelmes monográfiája. (KM) Honfogaló magyarok Budapesten a Műcsarnokban látható Lökösháza (MTI) — A ta­vaszi lökösházi bemutatót követően előbb Békéscsa­bán, a Városi Sportcsarnok­ban volt látható Corvus Ko­ra Róbert: A honfoglaló ma­gyarok című százalakos, 9x5 méteres panorámaképe, június derekától augusztus 20-ig pedig Budapesten a Műcsarnokban látható a Honfoglalás 1100. évfordu­lója tiszetelére készített nagyszabású festmény. A tervek szerint ezután Sopronba kerül az egyedül­álló alkotás, majd pedig a tá­vol-keleti szigetországba, Japánba. A lökösházi festő és szobrász — akinek öt te­lepülés közterein állnak már alkotásai —jelenleg a soly­mári zenei általános iskolá­nak készíti el Mátyás király babérkoszorús mellszob­rát. A fiatal művész a honfog­lalási panorámaképéhez ha­sonló méretű újabb monu­mentális festmény megal­kotását is tervezi: szeretne támogatókat találni a Hu­nyadiakat, Jánost és Má­tyást, valamint a rene­szánszkori Magyarországot ábrázoló művéhez. A városi művelődési központban Benkő Imre fotóiból nyílt kiállítás augusztus 1-jén. A World Press Photo pályázaton kétszer aranyérmet nyert, Balázs Béla-díjas, Pulitzer emlékdíjas fotóművész 1987 és 1995 között fényképezte Ózd lakóinak, és a fokozatosan leépülő kohászati üzemek dolgozóinak életét. Ebből a nagy lélegzetvéte­lű munkából készült, könyv formájában megjelent fotóesszé — az Acélváros — képeiből láthatnak eredeti kópiákat az érdeklődők a Fotó Galéria falain szeptember 11-ig KM-reprodukció Az ifjú dalosok fesztiválja A koncertek mellett több kiállítás és folklórműsor is várja majd az érdeklődőket M. Magyar László Nyíregyháza (KM) — Ilyen még nem volt — idézhetném a jól ismert reklám szlogen­jét, s ez valóban így is van. Nem mindennapi rendez­vény megszervezéséről dön­tött pár évvel ezelőtt a nyír­egyházi Kodály Zoltán Ál­talános Iskola vezetősége, amikor úgy határozott: az idén augusztusban közel húsz kórus részvételével megrendezi az I. Cantemus Nemzetközi Kórustalálko­zót. Már két teljes hét sincs hátra a megnyitóünnepségig, renge­teg tennivaló vár még Alexa Lászlóra, a Kodály iskola igaz­gatójára. Nem is olyan könnyű időpontot találni a beszélgetés­re, hiszen a szállástól az étke­zésig, a szereplések helyszíné­től az időpontok egyeztetéséig megannyi apró részletre kell ügyelnie. □ Hogyan született meg a nemzetközi kórustalálkozó öt­lete? — kérdeztem tőle el­őször, amikor mégis létrejött a , .randevúnk”. — Iskolánk énekkarai az el­múlt évtizedekben számtalan hazai és külföldi fesztiválon, versenyen vettek részt, szoros kapcsolatot alakítottak ki más kórusokkal. Amikor még az or­szág az 1996-os világkiállítás­ra készült, akkor vetődött fel, hogy hagyományteremtő szán­dékkal az EXPO-hoz kapcso­lódva meg kellene hívni azokat a kórusokat, amelyekkel tart­juk a kapcsolatot — természe­tesen a megfelelő szakmai színvonalat szem előtt tartva. Közben az EXPO-t eltörölték, a fesztivál gondolata megma­radt. Tapasztalatból tudjuk, hogy bár a versenyek igen megtisztelőek, a legtöbb ének­kar mégsem vállalja szívesen a versenyzést, hiszen komoly felkészülést, anyagi és szelle­mi befektetést igényel. Ezért mi nem is versenyt, hanem fesztivált hirdettünk. □ Irtak-e elő valamilyen fel­tételeket? — Az előzetes megmérette­tés annyi volt, hogy kértünk hangfelvételeket a jelentke­zőktől. Ugyanakkor előírtuk számukra azt, milyen kötelező műveket kell megtanulniuk, valamint kértük azt is, legalább 15 perces egyházzenei prog­rammal is készüljenek. A köte­lező műveket két szempontból írtuk elő. Egyrészt több alka­lommal is lesz közös éneklés, s a kötelező művek összkari számként hangzanak majd el. Másrészt augusztus 19-én, a millecentenárium országos ün­nepén lesznek vidéki szereplés sek is, szükségét éreztük an­nak, hogy a külföldi kórusok ismerjenek ünnepélyes magyar kórusműveket is. □ Honnan érkeznek az ének­karok? — Magyarország más váro­sainak kórusai mellett jönnek együttesek Finnországból, Moldovából, Németországból, Szlovákiából, Lengyelország­ból, Romániából és Japánból. Közel húsz csoportot látunk vendégül. Természetesen a fesztivált egyedül nem tud­nánk megrendezni, iskolánk mellett a szervezők között van Nyíregyháza önkormányzata és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kórusszervezet is. Szinte felbecsülhetetlen támo­gatást kapunk a város intézmé­nyeitől, az egyházaktól, a szponzoroktól. □ Milyen programokat kínál a fesztivál? — Augusztus 18-án, vasár­nap 20 órától nyíregyházi énekkarok köszöntik a vendé­geket a református templom­ban. Az ünnepélyes megnyitó másnap lesz Nyíregyháza főte­rén, a Kossuth téren, ezután a kórusok vidéki hangversenyre indulnak. Lesz koncert Vaján, Záhonyban, Vállajon, Nyírbá­torban, Tokajban, Sárospata­kon, Füzérradványon, Szeren­csen és Encsen. Többen fel­kaphatják a fejüket a Borsod megyei települések hallatán. A magyarázat egyszerű: akkor rendezik meg a Zempléni Kul­turális Napokat, s ennek kere­tében lépnek majd fel az ének­karok. — A fesztivál központi ün­nepsége augusztus 20-án 19 órakor kezdődik a Bem József Általános Iskolában. Augusz­tus 21-én önként jelentkezéses alapon minősítő versenyt ren­dezünk, a legjobbak este kon­certet is adnak a római katoli­kus templomban. Augusztus 21-én rendezzük meg a japán­napot is. A záróhangverseny­nek augusztus 22-én a Bujtosi Szabadidőcsarnok ad otthont, a hangverseny után a Nyírség táncegyüttes és a Méta együt­tes közreműködésével nemzet­közi táncház is lesz. A fesztivál záróünnepsége egyben a Nyír­ségi Ősz nyitóünnepsége lesz. □ Említette a japánnapot. Ez mi mindent rejt magában? — Japánból érkezik egy táncegyüttes és egy bábegyüt­tes is a kórus mellett, vagyis sok japán vendég lesz itt azok­ban a napokban. Ezért gondol­tunk arra, jó lenne közelebbről is megismertetni Japánt az ér­deklődőkkel. Japán gasztronó­miai bemutató és népi iparmű­vészeti vásár lesz augusztus 21-én délelőtt a szabadtéri színpad parkjában. Délután nyílik meg egy japán szobrász- művész kiállítása a múzeum­ban, illetve Csutkái Csaba Ja­pánban készített fotóiból is ek­kor nyílik meg egy tárlat. Ezen a napon alakul meg szintén a Jósa András Múzeumban a Magyar-Japán Baráti Társaság nyíregyházi tagszervezete. A hagyományos japán bábművé­szet sem hiányozhat a prog­ramból, az előadást a művelő­dési központban lehet majd megtekinteni. Este japán-ma­gyar folklórbemutató lesz a szabadtéri színpadon, a Hotel Korona Kodály Termében pe­dig Makoto Takenaka dzsessz- zongorista ad közös koncertet a Banchieri énekegyüttessel. Hadd jegyezzem meg, vala­mennyi programunk ingyenes, csupán a szabadtéri színpadon rendezendő folklór esten lesz belépődíj. A hagyományos japán bábművészénél is megismer­kedhetnek az érdeklődők Amatőr felvétel Emléknapi hívogató néptánccal Sátoraljaújhely (MTI) — Sá­toraljaújhely városa, amely 1950-ig Zemplén vármegye székhelye volt, augusztusban számos programmal készül a Honfoglalás 1100 éves évfor­dulójának ünneplésére. A v|ros főterén augusztus 5- én este, majd 6-án délelőtt a Honfoglalás Lovas Emléktúra résztvevőinek közreműködé­sével lovas díszbemutatót tar­tanak, amelyeken korabeli öl­tözékben, a honfoglaló magya­rok fegyverzetével vonulnak fel a lovasok. A művelődési központ galé­riájában 9-én megnyitják a Hegyalja Népi Együttes gaz­dag történetét bemutató kiállí­tást, majd 12-én 8 ország tán­cosainak felvonulásával kez­detét veszi a III. Zemplén Nemzetközi Gyermek- és Ha­gyományőrző Néptáncfeszti­vál. A 20-ig tartó program so­rán a belga, bolgár, francia, grúz, horvát, lengyel, magyar, olasz és török együttesek Sáto­raljaújhelyen kívül a hegyaljai és zempléni településeken is bemutatkoznak. Augusztus 16-án a Kazinczy Múzeumban nyílik meg a neves fafaragó, Erdélyi Tibor kiállítása. A zempléni program köz­ponti ünnepségét négy város — Sátoraljaújhely, Sáros­patak, Szerencs és Tokaj — együttesen rendezi meg az egykori megyeszékhely főte­rén augusztus 20-án. A Zemp­léni Millecentenáriumi Emlék­nap a reggeli órákban néptán­cos hivogatóval kezdődik, majd 9 órakor a katolikus templom előtt ökumenikus há­laadással folytatódik. A városháza dísztermében emlékülést rendez az önkor­mányzat a térségből elszárma­zott neves művészek, tudósok közreműködésével. Ezt köve­tően a Kossuth téren emléktáb­lát avatnak az évforduló tiszte­letére. Este a Budapest Ragtime Band koncertjével, illetve ut­cabállal zárul egy ünnepség. Ezt követően a hónap végéig számos együttes ad koncertet a református és a piarista temp­lomban, valamint a sátoraljaúj­helyi színházban. x. ^ «I \/ 1/ 1

Next

/
Thumbnails
Contents