Kelet-Magyarország, 1996. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-29 / 201. szám

1996. augusztus 29., csütörtök HATTER A távhőszámlákról kánikulában Az előleg és a tényleges fogyasztás különbségét ki kell fizetni a polgárnak Szőke Judit Nyíregyháza (KM) — A díj­beszedők a megmondhatói, hányféle, a temperamentumtól függő különböző morgást hall­hattak mostanában munkájuk során. Azt sem ártana, persze, összegezni, hányán nem fizet­ték ki promt a távhőszolgálta- tó kft.-kiállította számlákat... így nyár vége tájt valóban vas­tagon fogott a cég ceruzája. Hallottunk húszezer fölötti számlákról is... A minap olva­sóink jelzésére már kaptunk egy rövidke választ a problé­mára. Ám nem elégedtünk meg ennyivel. Dienes Bamá- né, a Nyírtávhő Kft. értékesí­tési osztályvezetője szolgált bővebb magyarázattal a feltű­nően magas befizetnivalók- ról. Fontos tudnivaló, hogy a nagyobb összegek esetében a Nyár utcai díjbeszedési iro­dában részletfizetést lehet kér­ni.) Több és kevesebb Semmi más nem történt tulaj­donképpen — tudtuk meg —, minthogy megtörtént a féléves elszámolás, melynek során azoknak, akik összesített elő­legfizetése nem fedezte a tény­leges fogyasztás költségét, rá kell fizetniük. Érdemes alapo­san áttanulmányozni a bizony­latot, ugyanis van például egy új, elég nagy — egyre bővülő réteg —, melybe azok a fo­gyasztók tartoznak, akiknél a meleg víz víz- és csatornadíját is a Távhő szedi. Náluk ez a korrekció szinte dupla összeg­gel jelenik meg. Hiszen nem­csak a víz felmelegítésének dí­ja, illetve annak korrekciója van a számlán, hanem az ahhoz tartozó víz- és csatornadíj is. Aki korábban közvetlenül vagy a közös képviselő által a vizművállalatnak fizette ezt az árat, most valóban meglepőd­hetett. Mintegy tizenegyezer fogyasztó tartozik ebbe a kate­góriába. A másik tétel, a hődíj (ez a melegítés díja)-különbö- zet is január és június 30. kö­zötti eltéréssel szerepel a számlán. Vannak olyan családok, akiknek a távhő tartozik, lévén, hogy kevesebbet fogyasztot­tak. mint amennyi előleget ha­vonta befizettek. Az a jel­lemző, hogy az alacsony elő­Azok a bizonyos vízórák leget fizetőknek kell most a szokásosnál is többet fizetni­ük. Mitől függ az, hogy mekko­ra az előleg? — merül fel azon­nal a kérdés. Mindig az előző félévi fogyasztás átlagát veszik figyelembe — így a válasz. Ha ez kevés volt, akkor az aktuális fél évben összegyűlt, sőt hal­mozódott a többletfogyasztás költsége is. Ha egy háztartás hőmennyiségmérés szerint vé­telezi a fűtést, akkor annak az elszámolása is most jelent meg — ők még kevesen vannak. Kollektív vízóra A meleg víz mérése kétféle módszerrel történhet: egyedi vagy hőközponti kollektív víz­mérővel. Ez utóbbi esetben az egyéni takarékoskodás, a fo­gyasztási szokások közötti el­térések nyilván nem jelennek meg. Az a tiszta, könnyebben ellenőrizhető, ha valakinek egyedi órája van. Ha valaki fi­gyeli az óráját, megállapíthat­ja, hogy általában mekkora háztartásának vízhasználata. Ha emellett még a számlázást is követi, felfedezheti, mekko­ra mennyiségre számolnak ne­ki előleget. Van arra is lehető­ség, hogy az előlegfizetést kö­zösen korrigálják — így nem esik annyira zokon a különbö­zet... Ha például a család csak egy része van huzamosabb ide­ig otthon, akkor lehet kérni a feltételezhetően csökkent köb­méterre vonatkozó előlegcsök­kentést is. A távhő nem tudhat­ja a család mozgását, az életük­ben bekövetkezett változáso­kat, de akceptálja azokat. A féléves elszámolás rekla­mációinál ezt a cég fel is szok­ta kínálni — mondta Dienesné. A fizetési kötelezettség az elő­leg „mozgatása” révén szabá­lyozhatóbb, kiszámíthatóbb, a család számára kalkulálhatóbb lesz. Visszatérve a konkrét szám­lázásokra. Azokat az egyedi eseteket is tartalmazza a szám­la, amikor például a számlai­dőszak egyik felében kollektív órás volt a fogyasztó, de menet közben áttért egyedi mérésre, így fordulhat elő, hogy ugyan­azon lépcsőház ugyanakkora nagyságú lakásaiba eltérő összegű számlák érkeztek. Az is gyakran előfordul, hogy fi­gyelmetlenségből rossz óraál­lást mondanak be a fogyasz­tók: a meleg víz helyett a hi­deg vizét...— ez is lehet egy nagyon nagy „olló”, de a téve­dés könnyen tisztázható. A tel­jesség kedvéért jegyzem meg: programhiba miatt most elő­fordultak téves számlázások, de ezeket már módosították. A hőközponti mérőket a hő­Harasztosi Pál felvétele szolgáltató emberei olvassák le. Ha a közös képviselők igénylik, ekkor jelen lehetnek, akár jegyzőkönyv is születhet. Részletfizetés A leolvasásból derül ki, meny­nyi az egész épületben felhasz­nált vízmennyiség. Ebből le­vonják az egyedi vízmérők mérte mértékeket, majd a ma­radékot a lakások nagyságának arányában elosztják azok kö­zött, akiknek nincsen egyedi mérőjük. Egyszerű tehát a kö­vetkeztetés: a viták és az indu­latok elkerülésére a legopti­málisabb megoldás az egyedi mérők felszereltetése. Ezt a cég nemcsak javasolja, hanem szorgalmazza is. Olyannyira, hogy vállalják magát a munkát is, sőt részletfizetési kedvez­ményt is adnak. A jelenlegi 15 és fél ezer fogyasztóból 12 és fél ezernek már van egyedi mé­rője. Az órák használatának teljes körűvé válása a városla­kók szempontjából is kívána­tos lenne. Megkezdődött a második fél év. Ugyanúgy kártyán kérik majd be a decemberi óraálláso­kat és várhatóan a feldolgozás után, az 1997. februári számlá­kon érvényesítik a plusz vagy mínusz differenciákat — hívta fel máris a figyelmet a szakem­ber... égebben, ha a gye- vektől megkérdezték: i V mi leszel, ha nagy le­szel, bátran rávághatta, hogy tűzoltó leszek vagy katona. Mostanra már sokan elbi­zonytalanodnak, nem olyan nagy a választék, csak a mun­kanélküli pályában lehet bíz­ni. A szülők is tanácstalanok, egykor ajánlották volna a tsz elnökséget, vagy a bányász­szakmát. ha a gyerek nem akart tanulni, de mára ezek a foglalkozások kimentek a di­vatból. Vagy legyél tanár, mint a Lajos bácsi, őt min­denki szereti. És mi lett belő­le, még az iskolát is bezárták előle. Aztán ott voltak az örök szakmák. Orvosra mindig szükség lesz gondolták régen, vagy a sírásóra. És akkor jön­nek ezek a természetes gyógy­módok, hogy gyógyuljon meg mindenki magától. A sírásó­kat meg a hamvasztások vit­ték a padlóra. Úgyhogy ma már az okos ember azt mondja a gyereké­nek, hogy tanuld ki fiam az én Szakmája: munkanélküli mesterségemet, beveszünk a családi vállalkozásba. Egy­szerűbb az elhelyezkedés, ha a családfő belevág a munka­nélkülizésbe, hamarosan együtt csinálhatja az egész család. A munkanélküli szakma azért olyan menő, mert bárki képes elsajátítani. Nem kelle­nek hozzá különleges képes­ségek, sok iskola, nagy fizi­kum vagy kitartás. De az sem baj, ha az ember zseni, diplo­más, erőművész, vagy meg­szállott. Bármilyen adottság­gal kikerülhet az utcára. És ebben a szakmában gyorsan lehet váltani. Aki ma állásta­lan tanár, holnap már lehet csődbe ment vállalkozó, és azért munkanélküli. Fontos a több lábon állás. A munkanélküliek iránt nagy a kereslet. Az újságok apróhirdetései tele vannak velük. Csődbe ment vállalko­zásomhoz munkanélkülit ke­resek, nyelvtudással. Fizetés megegyezés szerint, termé­szetben. Vagy: munkanélküli­ek, figyelem. Hat hónapos át­képzés indul: orosz tanárból, orosz-lánszelídítővé. Ha va­lakinek nem sikerül a vizsga, az sem gond. A munkanélküliség egyes körzetekben annyira felka­pott, hogy megváltoztatja az egész vertikumot. A munka­ügyi bíróságok is átalakultak munkanélkülivé. Munkáltató nincs, munkakönyv nincs. A munkanélküli ha pereskedni akar, nincs ellenfele — biztos a siker. Úgy hallom, hogy a munka- nélkülieknek most felemelik a nyugdíjkorhatárát. Amíg egészség van eltéblábol ad­dig valahogy az ember, és az­tán jöhet a jól megérdemelt pihenés. Az iskolák is mind igyekez­nek lépést tartani a fejlődés­sel. Uj szakként szinte min­denütt bevezették a munka- nélküli képzést. Túljelentke­zés van, pedig magas a tandíj. A munkanélküli lett korunk hőse. Régen a köztéri szobrok az olvasztárt meg a boronás em­bert mintázták meg. Most egy képzőművészeti kiállítás kü- löndíját az állástalan tudós szobra nyerte el. Szinte plági­um volt, annyira emlékezte­tett Rodin Gondolkodójára. Arra a térdén könyöklő férfi­ra, akit a régebben könyves­boltok cégfelirataiban ismer­tünk. Csak ennek a szobornak a feje nem volt helyén, mint amire nincs szükség. Unal­mában azon könyökölt. A z Aranypálmát azon­ban a munkanélküli szobra vitte el. Kicsit utánérzésnek tűnt ez is. Egy férfi és egy nő ágaskodik raj­ta, felettük a magasban egy madzagon sarló és kalapács lóg — de nem érik el. A címe meghökkentő. Millecentená- rium... Sorrend Balogh József T» t em tudni, találgatá- l\f sok szintjén, vagy J. v jól értesült forrá­sokból látott napvilágot a héten több újságban is, hogy milyen változtatások várhatók az általános fo­gyasztási adóról szóló tör­vényben, amelyről éppen ma tárgyal a kormány. Tar­talmazhatnak tehát pontat­lan információkat is a hírek, ám mivel annyi adatot hoz­tak nyilvánosságra, valószí­nű, nem sok tévedés lehet bennük. És ez sajnos megint nem örömhír nekünk. Ha csak azt olvashatnánk ki belőlük, hogy a lakásépítők nem igé­nyelhetik vissza az általá­nosforgalmi adót, már ez is elég lenne a rosszból. Aki építkezett, tudja milyen ter­het jelent ez, hát még 1988 óta, amióta bevezették a fo­gyasztási adót. Igaz, kezdet­ben visszaigényelhető volt az anyagok és a munka árá­ba beépített áfa, később azonban alaposan lecsök­kent, most pedig—az új ter­vezet szerint — meg is szű­nik ez a lehetőség. De nem­csak az építkezés lesz ezen­túl drágább. Az is ott szere­pel a hírekben, hogy sok egyéb mellett drágább tesz a tanulók vasúti- és autóbusz- jegye, 75 százalékkal kell majd többet fizetni a kőolaj- termékekért, így jött ki a vé­geredmény: összességében 14,4 százalékkal emelkedik jövőre a tételes fogyasztási adó. Igaz, ott szerepelnek az élvezeti cikkek és a cigaret­ta is, de hogy ne keseredjünk el annyira, cserében csök­ken a nemesfémek és a kávé fogyasztási adója. Az ezüst 30 százalékkal lesz olcsóbb emiatt, de az aranyért és a kávékivonatokért is fele annyi fogyasztási adót kel! fizetni. Persze nem új keletű ez a módszer. Régebben is úgy volt, hogy ha emelték a ke­nyér árát, cserében csök­kent a lépegető exkavátor, vagy a soha nem vásárolt iparcikkek ára. S ha ez eset­leg a statisztika szerint kie­gyenlítette volna is egymást, az átlagember zsebében lé­nyegesen kevesebb pénz maradt. Szezonzárás: Karcsikám kap egy évet, addig vagy megtanul németül vagy pedig repülni Ferter János karikatúrája Kommentár ,, Adok-kapok Galambos Béla A trágyázás veszélyei­ről olvastam a mi­nap egy amerikai szerzőtől is citáló cikkben. A nálunk némiképpen gazda­gabb USA táplálkozástudo­mánnyal foglalkozó kutatói szerint az évtizedeken ke­resztül folytatott igen nagy adagú foszfor, kálium műt­rágyázás hatásaként lekö­tődnek a talajban és így a termesztett növényeinkbe sem épülnek be azok a mik­roelemek, amelyek egyéb­ként nélkülözhetetlenek az emberi szervezet immun- rendszerének megfelelő ál­lapotához. A túlzásba vitt műtrágyázás így végsőso­ron rontja az emberi ellen­állóképességet, közvetve te­hát elősegítheti a különféle megbetegédesekre való haj­lamot. Szerencsére nálunk ettől még egy jó darabig nem kell félni {lám, milyen kedvező vetületei lehetnek a sze­génységnek), miután idesto­va már egy évtizede, hogy nemcsak túlzott trágyázás­ról nem beszélhetünk ha­zánkban, de egyenesen a ta­lajaink kizsarolása folyik a tulajdonos és szerkezetvál­n ** íz tás, a gazdálkodói tőkehi­ány kínjai közepette. Pedig, mint egyik jó gaz­da hírében álló ismerősöm találóan megjegyezte csak abból a zsákból lehet kiven­ni, amelyikbe tettünk is va­lamit. Magyarán, csak ak­kor várható, hogy a föld te­remjen, ha annak tápanyag­készletét nem engedjük ki­merülni. Akár tetszik, akár nem, el kell fogadiuk a föld­művelőknek a tényt: a talaj­erő visszapótlás szabályait nem lehet büntetlenül át­hágni. Azon kívül, hogy a trágyázás szükségessége nem megkérdőjelezhető, fi­gyelembe kell venni olyan lényeges szempontokat is, mint a talaj minősége, az elővetemény sajátos táp­anyagkivonása, a táblákon ott maradó, bedolgozandó szármaradványok mennyi­sége, a vetésre kerülő kultú­ra adott helyen tervezhető termésátlagához illeszkedő tápanyagigénye, hogy csak a legfontosabbakat említ­sük. Túl az aratáson, kezde­tén a többi kultúra betakarí­tásának, már csak anyagi szempontból sem teszi rosszul a gazda, ha igyek­szik gondoskodni a jövő évi jó termésének megalapozá­sáról. ' ' ■ ‘ :zv':ví£a

Next

/
Thumbnails
Contents