Kelet-Magyarország, 1996. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-03 / 181. szám

1996. augusztus 3., szombat HÁTTÉR Kelet’Magyarország 3 Tuske a korom alatt Szakértők segítenek a laikus önkormányzati testületeknek, erre szükség is van Dr. Fekete Zoltán Elek Emil felvétele Balogh József Nyíregyháza (KM) — Amió­ta étrejöttek az önkormány­zatok, mindennapos beszéd- téna volt, hogy gazdálkodá­suk ellenőrzésre megoldat- lan.hiszen a képviselő-testü­let fagjai nem pénzügyi szak- emlerek. Különösen sok szó eset erről amióta a legszük- ségeebb kiadásokra is kevés a póz. Ezet a helyzeten hivatott vál­tozatni a könyvvizsgálói in- téznényrendszer. Dr. Fekete Zolánnal, a Megyei Közigaz­gatási Hivatal vezetőjével ar­ról beszélgettünk, hogyan is lehet kívülről beleavatkozni az önkormányzatok működé­sét? Édekképviselet —Korábban annyit tudtunk a kinyvvizsgálóról, hogy fel­adta a vállalkozók érdekeinek vide Íme, a vállalkozók tulaj­donosi pozícióinak erősítése. Pi önkormányzatok területén núködő könyvvizsgálók vi- sx>nt nem az önkormányzatok, lanem a választópolgárok ér­tekeit védik és képviselik, nert végső soron az önkor- nányzati tulajdon a település lakosságának a tulajdona, a vá­lasztópolgárok vagyona, ami­vel gazdálkodni kell. Ezért le­het azt is mondani, hogy noha az önkormányzatok alkalmaz­zák a könyvvizsgálót, mégis ő a tüske a köröm alatt, hiszen az önkormányzati gazdálkodás­sal kapcsolatos képviselő-tes­tületi döntések kontrollját kell elvégeznie. O ...Mert eddig nem volt megoldott az ellenőrzés. — Megoldott volt, hiszen volt egy külső ellenőrző, Az Állami Számvevőszék ellen­őrzi az önkormányzatok költ­ségvetési gazdálkodását. Az ellenőrzés következő fokoza­tát — ha a település lakosságá­nak száma a kétezret megha­ladta —, a pénzügyi bizottság jelentette, melynek vélemé­nyezési, ellenőrzési funkciója volt. Pontosan nem tudom, de a megye 228 településének alig egyharmadában működik pénzügyi bizottság. így volt tehát jogos a kérdés: ha sem külső ellenőrzés, sem belső el­lenőrzés nincs, ki vigyáz a te­lepülések pénzére? Gondos gazdálkodás O Hány önkormányzat alkal­maz könyvvizsgálót a megyé­ben és hány helyen lenne rá szükség? — A gazdasági stabilizáció­ról szóló törvény módosította az önkormányzati törvényt is, s a megyei jogú városnál kötele­zően rendelte el a könyvvizs­gáló intézményének a beállítá­sát. Ugyanakkor elrendelte olyan városokban és községek­ben is, ahol az adott évben a költségvetés összege megha­ladta a százmillió forintot és hitelből gazdálkodnak. Pilla­natnyilag a megye 228 önkor­mányzatából 51 helyen alkal­maznak könyvvizsgálót. Ta­pasztalatokat még nem tudunk mondani, de azt igen, hogy az ötvenegy könyvvizsgálót al­kalmazó település között há­rom olyan is van, ahol nem kö­telező, ott saját érdekükben al­kalmazzák. Ezt javasolnám más önkormányzatoknak is. O Milyen jogosítványai van­nak egy könyvvizsgálónak? — Ellenőrzi, hogy a telepü­lési önkormányzat hogyan gondoskodik gazdálkodási kö­telezettségeiről. Nem belea­vatkozik, hanem kontorollálja. Ha azonban a gazdálkodásban zavarokat észlel, akkor jelzési kötelezettsége van. Az önkor­mányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény már csak a végső megoldásokat tar­talmazza, nem a megelőzést szolgálja. A törvényességi kontroll, amit a könyvvizsgá­lók gyakorolnak, nem más, mint az, hogy a településen va­laki szakértelmével biztosítsa, amit a laikus testület nem ké­pes. Nekik kell megtalálni a gazdálkodási törvények töme­gében a helyes utat és a dönté­seket törvényességi kontroll alá vonni, a pénzügyi gazdál­kodási szabályok megtartását ellenőrizni. Ahol könyvvizs­gálót alkalmaznak, addig nem lesz érvényes a költségvetési, zárszámadási rendeletük, míg a könyvvizsgáló azt nem véle­ményezi. i Ha hibás a könyv... O Milyen következményei lesznek, ha hibát talál a könyv- vizsgáló? — Ha a testület hibás maga­tartást tanúsít, a könyvvizsgá­lónak joga van jelzéssel élni a közigazgatási hivatalnál. Kez­deményezheti például a képvi­selő-testület összehívását, hi­szen egy olyan privilégizált státust is kapott, hogy még a zárt ülésen is részt vehet ta­nácskozási joggal. Összessé­gében tehát úgy érzem, az ön- kormányzatok működésének elmúlt öt évi tapasztalatai na­gyon indokolttá tették, hogy az önkormányzat gazdálkodásá­ban folyamatos legyen az el­lenőrzés, hiszen a közigazgatá­si hivatal törvényességi elle­nőrzése mindig utólagos. Az ellenőrzés hiánya volt az egyik oka, hogy a bátorligeti önkor­mányzat kénytelen volt az adósságrendezési eljárást meg­indítani. Remélem ilyesmire egyre ritkábban kerül sor, s épp az előzetes kontroll segítségé­vel sikerül megakadályozni, hogy egy település már csak központi segítséggel legyen képes saját gazdálkodását rendbetenni. Mert egy telepü­lési önkormányzat nem szá­molható fel, olyan lakossági alapellátásokról köteles gon­doskodni —oktatás, egészség­ügy —, amelyeket más nem vehet át. A feltételek megte­remtéséhez éppen ezért az ál­lam olyan jogi garanciák rend­szerét akarja kialakítani, ame­lyek biztosítják, hogy az ön- kormányzat gazdasági stabili­tása megszűnik, az alapellátás akkor is meglegyen. O Lehetnek olyan polgár- mesterek is, akik azonnal felmondanának annak a könyvvizsgálónak, aki kifogá­solná megalapozatlan dönté­süket... — A képviselő-testület a könyvvizsgáló véleményét fe­lülbírálhatja, de azt nem teheti, hogy nem foglalkozik vele. Az Állami Számvevőszék hatás­köre viszont csorbítatlan, bár­mikor felülvizsgálhatja a kép­viselő-testület döntését is, a könyvvizsgáló szakmai véle­ményét is. Bízom benne, mivel a legjobb szakemberekből let­tek könyvvizsgálók, ha elő is fordul, hogy a könyvvizsgáló és az önkormányzat egyes ve­zetői között véleményeltérés van, a kérdésben szereplő konfliktusra nem lesz példa. Viszont a könyvvizsgálót is személyes felelősség terheli a rossz vélemény és az abból ere­dő kár esetén. Nemcsak jól fi­zetett állásról, hanem felelős­séggel járó munkáról is van te­hát szó. Törő István tárcája-w-^- ár oly sohasem sze- K rette a békés ücsör- ÍV gést. Mindig a véré­ben volt, hogyha elkukorékol­ja magát a kakas, s pitymallik az ég alja, hangoskodásba kezdenek a madarak, illik fel­kelni. Meg várják a növények, a krumplibokrok, s a harmat legjavát begyűjtő kukorica­szárak. A kútból felrántott jó vödör jéghideg vízzel lehűtve a gyo- morlázt, indult a szerszám után. Csak meg kell lódítani, megy az magától is, aztán majd győzhet utána bandu­kolni. A harmat kikezdi a feltűrt nadrágszárat, ahogy a krumplibokrokat törölgeti, jól megdagadt hurkaként ver­desi a sípcsontot. Mégis ez a hajnali harmat jó a töltöge- téshez, a még szelíden simo­gató napsugár, mely egy óra múlva már tűzkövet okád az ember fejére. Elbődül egy tehén, most ve­rődik össze a csorda, az újko­ri. Mennyire más volt a régi, A bikaborjú ahogy verték a port végig az utcán, élén a kolompossal, Fehér Gábor tehenével. Le­hetett az árokpartot gereb­lyézni utánuk, s csak sipítoz- tak a megtiport kukacvirá­gok, sarkantyúk, csillagvirá­gok, porcsinyrózsák, melyek az árokpart díszei voltak. Ne­ki már nincs tehene, az a fél liter tej előkerül a boltból is. Nyikorog a kertkapu. Hát a Nagy Jani fia jön, a Jóska gyerek. Szakasztott olyan, mint harmincévesen Jani volt. Ahogy álltak a téesz ha­talmas táblája előtt, s pöfö­gött a traktor. — Jöjjön Károly bátyám! Ellik a Cifra! Az öreg küldött! Károly komótosan megpu­colta a kapát, majd elővette a kötényt, a régi surcot. Cifra fekszik a földön, na­gyokat nyögdécsel. Hárman is körülállják. Jani köszöntés helyetti monológja fogadja. —Nem evett az este se már. Tudtam, hogy itt az ideje. Az állatorvos beinjekciózta. El­rohant valahová. Károly körbenézte Cifrát. Az ő fehér tarkája jutott eszé­be, melyet annyiszor csaloga­tott a szekér elé fogva, ki a ha­tárba, meg haza. Két szó ve­tett oda a bámészkodóknak: —Kötelet! Vizet! A Jóska gyerek még tudálé­koskodott, rettenetesen pró­bált valamit magyarázkodni, de Károly szúrós szeme ha­mar belefojtotta a szót. In­kább a villa után nyúlt, igaz­gatva a szalmát, almot, hagy­va, hogy apja intézkedjen. Cifra meg csak szuszogott na­gyokat, várva a sorsát. Nem ez volt az első ellése. Fiatal ti­nóját nemrég hajtotta el a csordás, hatalmasakat dur- rogtatva a karikás ostorral, mint valami csikóslegény. Jóska a körmét rágta. Kör­besimogatta már ereszkedő pocakját. Egyszer csak felki­áltott. Még a fejőszéken ücsörgő Károly is felrezzent. — Ott van a lába! — No, ha ott van, akkor fogjuk meg! Rákötötték a kötelet. A Jós­ka gyerek bivalyerejével ne­kiveselkedett, de az öreg rá­csapott a kezére. Végül meg­sértődött és elment. De visszajött hamar. — Cifra lesz ez is! — har­sogta, látva a kisborjú nya­kán a tarkaságot. Még néhány mozdulat és a kisborjú ott feküdt a szalmán. Csupa nyálka, lepedék és vé­res tajték habosodon rajta. Jóska legyintett. — Bikabornyú ez! Meg­mondták még a télen a kö­szöntők! ároly nem szólt sem- K mit. Csak amikor a x\. kisborjú felállt, ve­tette oda kurtán, igazi lófő székely summázataként. —A bikabornyú is bornyú! Legalább lesz egy dohány tar­tó zacskóm! ' ' -v . Minimum Angyal Sándor L erágott csont már az adóbevallások ügye. Most a Pénzügymi­nisztérium (PM) kezdi köt­ni az ebet a karóhoz és mondja, hogy a vállalkozók jövő évi minimális adóha­tárként nem fogadja el alap­nak az idei bevallásokat azért, mert ezek hovatovább már „komikusán alacso­nyak”. Megint a pénz és újra csak a pénz. Merthogy az adó az ugyebár megfizetve és eltit­kolva is pénz a javából. Az adó az mindenkor teher, nyűg az egyik oldalon és nélkülözhetetlen forrás a másikon. Ugyanis, ha nincs megfizetett adó, akkor bi­zony a képviselő urak is csak meresztik a szemüket a parlamentben, hogy erre is, meg arra is kellene a költ­ségvetésből osztani, de hát nincs miből, merthogy oda az adó. Sokszor mondták már, viccnek is elszomorító, hogy némely szolgáltatási terüle­teken évi 75 ezerforintos jö­vedelmet vallanak be, jófor­mán annyit sem, mint volt az átlagos paraszolvencia. Menőbb szakmákban sem jobb a helyzet. Mint a PM elárulja, a taxisok a beval­lás szerint egy huncut fillér­rel sem keresnek többet évi 195 ezernél. Suttog ezekről már a közvélemény mióta csak váltjuk a rendszert, meg privatizálgatunk ide- oda, ám a kutya ugat, a ka­raván halad, minden marad úgy, ahogy van. Csak azok­ról húzzák le a ki tudja há­nyadik bőrt is immár, akik egy petákot sem vehetnek fel bizonylat, meg személyi jö­vedelemadó, meg tb-járu- lék nélkül. Tehát valójában ők a költségvetés támaszai, ők tesznek be a kasszába, míg mások meg kivesznek. Hát most úgy tűnik, ennek már nem nagy jövője van. Jövőre ugyanis a PM meg­szabja a tételes minimum átalányadót a gyanús szfé­rákban, s aki annál keveseb­bet vall be, azt bizony új be­vallásra kötelezik. Ez még csak elképzelés, mert bizo­nyára figyelembe veszik, hogy az elszegényedett tele­püléseken például egy fod­rászt nem lehet annyira kö­telezni, mint a pesti Váci ut­cában, vagy, hogy egy csen- geri taxis nem vág annyit zsebre, mint aki a Ferihegy 2-ről fuvarozza az olajsej­ket. Am, hogy rendet kell ten­ni, abban aligha lehet vita. Hétvégi takarítás Ferter János karikatúrája Autóüzlet Györke László y—j Iképesztő módon Ly fejlődik, s azt hi- JL-J szem a társadalom egésze számára lidércnyo- másosan tökéletesedik az új „üzletág": az autólopás. Közismert tény, hogy az au­tók egy részét az elkötés után nyomban külföldre, el­sősorban keletre próbálják kicsempészni. Az idén mintegy hetven lopott gépkocsi akadt fenn a határőrök ébersége jóvoltá­ból. Arról persze nincs pon­tos információnk, hogy mennyinek sikerült átcsúsz­ni. Merthogy sikerült, ahhoz kétség nem fér. De vajon ahhoz, hogy egy nagy értékű lopott gépkocsi elhagyja az országot ele­gendő-e a tolvaj, esetleg az orgazda leleményessége, a bűnszövetkezet harmoni­kus együttműködése? Nem szükségszerű-e, hogy igye­keznek megvesztegetni, kor­rumpálni a határon szolgá­latot teljesítőket? A határ­őrség munkatársai között akadtak olyanok, akik ilyen A * v/ ij l ügybe keveredtek. A bíróság azóta már elítélte őket, s ter­mészetesen leszereltek a ha­tárőrség kötelékéből. Most, hogy két ma­gyar-ukrán határátkelő vált nemzetközivé, nyilván a határőrök, vám- és pénz­ügyőrök gondja is több lesz, hiszen mind Tiszabecsnél, mind Beregsuránynál éjjel­nappal át lehet kelni. A szol­gálatot teljesítő határőrök természetesen itt is fel van­nak készítve arra, hogy ki­szűrjék a lopott gépkocsi­kat. Nem ritka, hogy a gépko­csi a körözöttek listáján még nem is szerepel, de már va­lamelyik határátkelőn je­lentkeznek vele kilépésre. Ehhez hadd tegyem hozzá saját tapasztalataimat. A magyar rendszámmal köz­lekedő gépjárműveket—ha csak nem ócska csotrogá­nyok—alaposan ellenőrzik minden magyar-ukrán ha­tárátkelő magyar oldalán. Am, ha egy több milliót érő nyugati csoda gördül be uk­rán rendszámmal — mint kés a vajban, úgy haladhat célja felé. X t

Next

/
Thumbnails
Contents