Kelet-Magyarország, 1996. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-26 / 198. szám
1996. augusztus 26., hétfő HATTER Tisza-túrán a T. Ház alelnöke Törvények különböző lobbyk és a bürokrácia nyomására — mondta Kóródi Mám Máthé Csaba Dombrád (KM)—Siltes sapka, pulóver, vászonnadrág, tornacipő, ahogy egy Tisza- túráshoz illik. Egyik kezében hatalmas sporttáska, a másikban evező, amelyet villámgyorsan lerak és elkezdi a sátor felverését. A többiek közben beosztják az indián kenukat. Az egyik helyet kapja Kóródi Mária, a Tisztelt Ház alelnöke, aki társaival egy hétig túrázott a Tiszán. □ Hagyomány önnél, hogy minden évben a Tisza-túrán piheni ki az éves fáradalmakat? — Az idei a harmadik év, hogy a Tiszán, valamint a Bodrogon és a Túron evezünk. 1994-ben életemben először voltam sátorral táborozni, és akkor próbáltam ki először az evezést is. Az első nap általában könnyebb, a második és harmadik nap a legnehezebb. Amikor túlestem a holtponton, akkor egészen belejövök az evezésbe. □ Mindenfajta kondicionáló edzés nélkül utazik le a Tisza- partra evezni? — Edzeni szoktam, de nem kimondottan az evezés miatt. Úszom, tornázom, így meg tudom őrizni kondíciómat. □ Nem is olyan régen egy összeállításban az szerepelt, hogy az ismert politikusok nagy része külföldön piheni ki fáradalmait. Ón ebben kivétel? Közéleti szerepben... — Én is szívesen megyek külföldre, de őszintén megmondom, egy tengerparti nyaralás igen megterheli a pénztárcámat. Emiatt sokkal szívesebben vagyok itthon, még akkor is, ha ezek a körülmények nem a luxuskategóriába tartoznak. □ A spórolós kategóriába tartozik? — Nem, be kell osztanom azt a pénzt, amivel mint politikus rendelkezem. Ez nem akkora összeg, ami esetleg luxus kiadásokat is megengedne. □ Mások felügyelőbizottsági, igazgatósági tagok. Ön kimaradt a listáról? — Nem. Nem is lehetek egyik cégnél sem ilyen tag, hiszen az alelnöki pozícióm ezekkel a tisztségekkel összeférhetetlen. A törvény kizárja, hogy bármilyen egyéb kereső foglalkozást folytassak. □ Az egyhetes Tisza-túra alatt teljesen kizárja magát a politikai és a közéletből, vagy pedig folyamatosan értekezik telefonon? — Egy ilyen nomád túrázás alatt nem biztos, hogy utolérnek, de az az igazság, áz egy hét alatt teljesen kikapcsolódom a politikai életből. Számomra ez egy nagyon fontos időszak, hiszen elszakadok a problémáktól és amikor visz- szamegyek, akkor úgy érzem, reálisabban tudom megítélni ezeket a gondokat. Szerintem ez mindenkinek jót tesz. □ Azért gondolom számon- tartja, hogy a Tisza-túra után két héttel, szeptember elején kezdődik a parlament ülésszaka. — Természetesen ezt tudom, és azt is, hogy elég nehéz időszak következik, sok lesz a munkánk. A legnehezebb döntést úgy érzem a költségvetési irányelvek elfogadása igényli. □ Nem számolta még össze, mennyi törvényt fog hozni a parlament december 31-ig, és milyen fontos kérdésekben, például az alkotmánnyal kapcsolatban fog dönteni? — Nem akarok jóslatokba bocsátkozni, bár úgy ítélem meg, hogy nagyon gyakran hozunk törvényeket különböző lobbyk és a bürokrácia nyomására, illetve önigazolására. A nagyszámú törvényváltozás szerintem nem mindig takarja a minőségi változást. Az alkotmánnyal kapcsolatban az SZDSZ álláspontja az, mivel nincs alkotmányozási szükség- helyzet, ezért egy kiegyensúlyozott alkotmányt lehet alkotni, amiben végül is nem teszünk semmi mást, csak rögzítjük a rendszerváltozás óta elfogadott, kialakult alapintézményeket. A kérdés továbbra is az, lehet-e alkotmányozni, ha nincs szükséghelyzet. Ebben a vitában pedig ez is megjelenik. Uborkaszállítmány indul Uj-Zélandra Nyírmihálvdi (KM) — A szezon első részében a tavalyinál lényegesen több gyümölcsöt és zöldséget dolgozott fel a nyír- mihálydi konzervüzemet és a felszámolás alatt lévő vasmegyeri hűtőüzemet működtető Canex Kft., tudtuk meg Csont Attila ügyvezető igazgatótól. A feldolgozó sorokra 1500 tonna meggy, 600 tonna kajszi- barack, 150 tonna málna, 130 tonna ribizli és 200 tonna uborka került. A szezon második felében pedig a paradicsom, a brokkoli és a szilva feldolgozását végzik. A gyümölcsökből és zöldségekből fele-fele részben konzervet illetve fagyasztott termékeket készítenek, amelyeket elsősorban Nyugat-Eu- rópába szállítanak. Kuriózumként minden évben néhány konténer 5 kilogrammos kiszerelésű uborkát a messzi Új-Zé- landra küldenek. A tervek szerint a szezon a két konzervgyárban október végéig tart, addig több mint 400 főt foglalkoztatnak az üzemben. Harasztosi PaI fotőetiidje Sóstóhegy-Kabalás határában kétturnusos természetvédelmi és művésztábort szervezett a nyáron Baracsiné Molnár Ibolya festőnő, az általa kialakított arborétumában. A kis lakók Erdélyből, Szlovákiából és itthonról látogatták meg a csodálatos szabolcsi dombokat, mocsarat és lápvidékét, ami látható a helyszínen Arborétum ^ Kizáró ok Balogh József O lvasom a hírek között, hogy Vas megyében egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a közüzemi szolgáltatók, mert sok a kintlévőség, bahajtá- sukra kevés a remény, így a nemfizető fogyasztókat egyre gyakrabban zárják ki a szolgáltatásból. Nyilván így történik ez nálunk is, legfeljebb annyi a különbség, hogy itt több a szegény, de talán több a segítség is. Nem túl rég Nyíregyházán megszavazták az önkormányzati képviselők, hogy egy jelentős összeget elkülönítenek a költségvetésből, amit nem segély címén osztanak ki a rászorulóknak, nehogy más célokra költsék, hanem közvetlenül a közüzemi szolgáltatóknak utalják a fizetésképtelen rászoruló családok helyett, így a szolgáltató cégek terhein is enyhítenek. Az is igaz viszont, hogy ez a segítség nem elég. És itt kezdődik a baj. Mert mit tesz a szolgáltató, ha bármilyen ok miatt kevés a bevétele? Arat emel. Ezzel kiszámol- hatóan több pénz folyik be a rendszeresen fizetőktől, azzal pedig ilyenkor még nem számolnak, hogy emelkedni fog azok száma is, akik emiatt fizetésképtelenek. Es jöhetne megint a segély, az újabb döntéssorozat: egyikkel lehetővé tenni a szolgáltatási díjak emelését, a másikkal módosítani a költségvetést, hogy több jusson a szolgáltatóknak. Nem szolgáltatói cégek és nem önkormányzatok találmánya ez a saját farkába harapó kígyó esete, leckét adott ebből az országnak jó egy éve a Bokros-csomag, és azóta is ezt gyakoroltatja velünk a kormány, amikor a költségvetésből hiányzó forintokat az egyetlen biztos helyről, a bérből és fizetésből élők zsebeiből veszi ki. Kicsiben lenne ötletem a változtatásra. Például, hogy ne azok a testületek szavazhassák meg a díjemelést, melynek tagjai igazgatótanácsi vagy ellenőrző bizottsági tagként rendszeresen részesülnek belőle. így sohasem érem utol, ha a lényeget mindig ellopják... Ferter János rajza Kommentár Sűrített gondok Nyéki Zsolt j-x eserves szezon elé nézve kezdődött el JL V. az alma betakarítása és feldolgozás megyénkben, amely szerencsére még mindig őrzi fellegvár jelzőjét e fontos gyümölcs termesztésében. A sóhaj nemcsak a hónap közepén kertekre zúduló jégverés miatt szakad fel az érintettekből, gond van a közös nevező megtalálásával, pedig az ágazat sikeréhez kell a termesztő, feldolgozó és kereskedő elégedett mosolya is. Ez az, ami hiányzik, s miniszter legyen a talpán, aki igazságot tesz napjainkban az érvelő felek között. Tény, a lepusztult termőalapok, vagyis az elöregedett, legyengült, elhanyagolt ültetvények olyan gyenge termést produkálnak, hogy emiatt magas lesz az egy kilogramm almára számított költség, vagyis drága lesz a gyümölcs. Hogy ez a termelő hibája, vagy munkájától független jelenség, arról parázs szakmai viták folynak. Az viszont vitán felül áll, hogy az egyébként kelendő magyar almasűrítmény értékesítési lehetőségeit a világpiaci árak határozzák meg. Az élelmiszeripari feldolgozók és exportőrök éppen ezért az elérhető árakból számolnak vissza, levonják a gyártáshoz szükséges energia, segédanyag, munkabér, tárolás és sok egyéb más tényezőből álló költségeket, s így kapják meg, mennyiért éri meg felvásárolni az almát. A két, ellentétes megközelítés végeredménye aztán teljesen eltérő szám lesz, s bár mindenki hajtja a maga igazát, a problémák nem igazán akarnak megoldódni. A termelők nehezen védhetik ki azt a vádat, hogy hektáronként gyenge termést produkálnak, még akkor is, ha ilyen öreg fáktól többet nem igazán lehet várni, új ültetvények beállítása pedig rengeteg pénz és idő kérdése. A feldolgozókat pedig titkolózással vádolják, eldugott nyereségekről rebesget a fáma, amit az érintettek a világpiaci árlistával cáfolnak. Nehéz, vagy talán nem is lehet igazságot tenni, az egyedüli megoldást a számokkal, tényekkel igazolt érdekegyeztetés hozhat. * *
