Kelet-Magyarország, 1996. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-22 / 195. szám

1996. augusztus 22., csütörtök A FŐSZERKESZTŐ POSTÁJÁBÓL. Széchenyi és megyénk köszöneté Tisztelt Szerkesztőség! A vesebetegek Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Egyesületének valamennyi tagja nevében az Önök lap­ján keresztül szerelnénk köszönetét mondani az egyesületet támogató Rt. és Kft. vezetőinek illetve a ti- szamogyorósi kemping ve­zetőjének, Katkó László úrnak és családjának, kik­nek felajánlásából a kem­pingben tölthettünk el egy hétvégét- Nagyon jól érez­tük magunkat és mind­annyian egy kellemes él­ménnyel térhettünk haza a liszamogyorósi hétvégéről. Munkájukhoz és magán­életükhöz sok sikert kívá­nunk. Kutasi Irén, elnök ■feMÉMMÉÉaÉÉAÉtMtÉAÉÉAÉÉ,AÉaMfttÉÉiMAÉAMAÉAAÉÉÉAÉAAAMAMÉÉMAAtÉÉÉÉAMÉtÉÉ Csahold valóság A Kelet-Magyarország 1996. augusztus 14-ei szá­mában olvasóink leveléből rovatban megjelent Virágh Bálint (Csaholc) Út és jár­da című írására az alábbi választ kérjük közzétenni. „Cigányok vagyunk és ezt a csaholci önkormány­zat érezteti is velünk. Úgy érezzük, ki vagyunk zárva a közösségből...” (V. B. Csaholc) Az alábbiak miatt? A Dankó utcát — 41 la­kója van — terméskőből és folyami kavicsból az el­múlt években felújítottuk, új betonjárdát építettünk. Tervezzük még ebben az évben a vízvezeték-hálózat bővítését, hogy a távolabbi két lakóház is beköthető le­gyen. A Jókai utcát — lakója 18 fő — szintén az önkor­mányzati működés alatt fo­lyami kavicsréteggel borí­tottuk. Az utca vízvezeték­hálózattal való ellátása megtörtént, új közkifolyót helyeztünk el a levélíró la­kása előtt, hogy ne 150 m távolságból hordják a lakók az ivóvizet, a már korábban megépített járdán. Mindkét utcában a gázhálózat és te­lefonhálózat kiépítésre ke­rült. Az új lakásépítési ked­vezmények lehetőségével 18 lakás épült községünk­ben, melyből 15 etnikai ki­sebbséghez tartozó. (Ebben önkormányzatunknak igen nagy szerepe van.) Valamennyi óvodás és általános iskolás gyermek részére — etnikumot is be­leértve — biztosítjuk az in­gyenes étkezést, füzetet és tankönyvet, rászorultak ré­szére beiskolázási segélyt. Községünkben cigány kisebbségi önkormányzat is működik, részükre iroda- helyiséget, 2,9 ha területen szántóföldet biztosítottunk térítésmentesen, hasznosí­tás céljára, mely földhasz­nosítás már két éve várat magára. A két önkormány­zat kapcsolata jónak mond­ható. A leírtak alapján a Tisztelt Olvasóra bízzuk, a cikk elején feltett kérdés megítélését. Mi már tudjuk, hogy állandó elégedetlen­ségét a különböző szervek­hez történő levélírással ve­zeti le. Máté Tiborné, polgármester Százötven évvel ezelőtt — 1846. augusztus 26-án — me­gyénkben Tiszadobon indult meg a Tisza szabályozása, an­nak a gróf Széchenyi István­nak a kezdeményezésére, aki 205 évvel ezelőtt — 1791. szeptember 21-én született. A Széchenyiek grófi címét Széchenyi György kapta az 1686-os Budavár visszavétele­kor szerzett érdemeiért. A csa­ládból egy másik Széchenyi György jutott a legmagasabb­ra. O esztergomi érsek lett és 103 éves koráig élt. Széchenyi István édesapja az a Széchényi Ferenc volt, aki a Nemzeti Mú­zeumnak adományozta könyv­tárát, ezzel vetette meg annak alapjait. Ma az Országos Szé­chényi Könyvtárunk viseli a nevét. Széchenyi István 1791. szep­tember 21-én született Bécs- ben, édesanyja Festetich Júlia grófnő. Rendszerint a császár- városban és Sopronban tartóz­kodtak, melynek főterén áll a szobra. Apja a családi birtokon Nagycenken építette fel a csa­ládi fészket. Gyermekeit kitű­nő nevelésben részesítette. Be­szélt németük, franciául, ola­szul. Jól ismerte a két klasszi­kus nyelvet a görögöt és a la­tint. A magyart csak Nagycen­ken a cselédek körében hallot­ta. A 18 éves ifjú katonának állt be, mert 1809-ben Napoleon betört az országba. Győrött hasznosította magát a sáncépí­tésben. Lipcsében a népek csa­tájában is kitüntette magát. Bejárta keletet és nyugatot. Eljutott Angliába is, ahová fő­úri barátja báró Wesselényi Cél, a munkanélküliség ará­nyának csökkentése. Nem olyan régen egy televíziós ri­portra lettem figyelmes, mely­ben egy sorstársam, aki szintén munkanélküli nem jelent meg a munkaügyi központban az előadójánál. Emiatt kirúgták és megvonták a jövedelempótló támogatást. Az ombudsman szerint viszont ez jogellenes, mert a jövedelempótló támo­gatás folyósításánál nem a munkanélküli magatartását, hanem a rászorultságát kell vizsgálni. Feltételezem, hogy ezt Nyíregyházán nem tudják. Már megszámlálhatatlanul sokadszor jelentem meg a munkaügyi központban. Kö­zölte velem az előadó, hogy közhasznú munkát tud csak felajánlani. Volt több ajánlat különböző területekről, de az már mind betelt. Egyedül a szemétszállításnál tudnám al­kalmazni. Vállalja? — kérdez­te az előadó hölgy. Nem.—vá­laszoltam. — Jó, akkor írja le, hogy a felajánlott munkát nem Miklós is elkísérte. Látva hazá­ja elmaradottságát, annak fel- emelkedését kívánta szolgálni. 1825-ben a pozsonyi ország- gyűlésen egész évi jövedelmét, 60 ezer forintot ajánlott fel a Tudományos Akadémia fel­építésére, mely előtt áll a szob­ra. 1830-ban megírta a Hitel Cí­mű munkáját, amellyel sikert aratott. Ezt követte a Világ cí­mű műve, de a harmadikat a Stádiumot elkobozták. Végig hajózta a Dunát. Az Al-Duna szabályozására meg­nyerte Vásárhelyi Pált, aki 1833 és 1837 között hajózható­vá tette az Al-Dunát, amelyen hajózva magam is jártam. Lát­hattam a Traianus emléktáblát az 101-ben készített római út emlékeként, valamint Széche­nyi művét a Kazán-szorosban. Pest és Buda között az ő kez­deményezésére készült a Lánc­híd. A Tisza szabályozása már 1841-ben felmerült. 1845. ok­tóber 9-én Tiszadobon megala­kult a Tiszadobi Társulat, mely később felvette az Alsószabol­csi Tiszaszabályozási Társulat nevet. 1846. február 3-án elve­tették Vásárhelyi Pál tervét és Paleocapa tervét fogadták el. A szabályozás itt Szabolcsban 150 évvel ezelőtt kezdődött. Ennek emlékére állították fel már 1865-ben Tiszadobon gróf Széchenyi István szobrát. 1969 óta itt áll Vásárhelyi Pál szob­ra is. A Tisza azóta is kiöntött több alkalommal, de ha nem lett volna szabályozás, akkor évről évre sokkal nagyobb pusztítást végzett volna. Széchenyi István leginkább politikai tevékenységéről is­Gondolom a Jéé diszkont popsikenőcsöt és homokozójá­tékot nem árusít. Felhívták a fi­gyelmemet, hogy máskor mu­tassam meg ezeket a dolgo­kat is. Miután megkérdeztem, hogy ha szúrópróbaszerűen minket kutattak át, akkor a töb­bi nagy táskával érkező vásár­lókat miért nem, a válasz az volt, hogy ők is arra a sorsra ke­rülnek majd. Tudom, hogy sok a tolvaj és becstelen ember, de miért ne­künk, ártatlan, becsületes em­bereknek kell ezt a keserű levet meginni? Kérdem az illetéke­sektől, van-e joga ilyen intéz­kedést hoznia egy üzletnek? Miért nem az igazi tolvajokra pazarolják energiáikat, figyel­müket, akik valóban méltóak a büntetésre? Ez az eset nem hi­szem, hogy csak velünk történt vállalja. Leírtam, s nemcsak én, hanem még aznap nagyon sok társam. Villanyszerelő szakmám van, de munkát vál­laltam már építkezésen, me­zőgazdaságban stb. válogatós nem vagyok, de....? Azzal búcsúztunk el, hogy bármilyen lehetőség lesz szá­momra, értesít engem. A szak­mámnak megfelelő munka­ügyi központ által meghirde­tett állást olvasva a Kelet-Ma- gyarországban ismét felkere­kedtem és újra elmentem ér­deklődni. Már egy másik elő­adó fógadott és közölte velem, nem hajlandó felvilágosítást adni, mert megtagadtam az együttműködést. így esett meg velem, hogy a regisztrált mun­kanélküliek társadalmába sem tartozom. További meglepe­tést is tartogatott a számomra, mert csak természetes, hogy ezt is ott kell megtudnom: ab­ban az esetben, ha ismét jogo­sultságot szereznék a jövede­lempótló támogatásra még 5 hónapon át egy fillért sem ka­rnerik. 1825 óta részt vett a re­formkor országgyűlésein. Tö­rekvése arra irányult, hogy re­formjait békében, a monarchia keretei között lehessen végre­hajtani. 1848-ban az első felelős ma­gyar kormányban vállalta a közlekedésügyi tárcát Bat­thyány kormányban, amelyben Kossuth Lajos pénzügyminisz­ter lett. Amikor 1849 szeptem­berében az ország védelmét kellett megszervezni, Kossuth vállalta a Honvédelmi Bizott­mány elnökségét, míg Széche­nyi önmagát vádolva, öngyil­kos akart lenni és a döblini in­tézetben helyezték el. 1860. április 8-án főbe is lőtte magát. Mindkét politikusról váro­sunkban utcát neveztek el. Kossuthnak a szobra a főtéren áll. Széchenyiről két intézetet is neveztek el. Nevét elsőként a Margócsy Emil által vezetett felső kereskedelmi iskola vette fel, melynek utóda a közgazda- sági szakközépiskola. A másik intézet megyénk legnagyobb szakmunkásképző intézete a 110. Sz. Széchenyi István Ipa­ri Szakközépiskola és Szak­munkásképző Intézet. Munka­társa Vásárhelyi Pál nevét vi­seli az Építőipari és Vízügyi Szakközépiskola. Halálára Arany János írt megemlékezést., Mással nem is zárhatnánk megemlékezé­sünket a 150 évvel ezelőtt megindult Tisza-szabályozás alkalmából, amelyet ő írt: „Nem hal meg az, ki milliókra költi dús élete kincsét, ámbár napja múl”. Dr. Reményi Mihály és történik majd meg a közel­jövőben? Tisztelettel: Egy örökösföldi törzsvevő Sütőné Veres Gabriella Család u. 55. IV/13. Garat Andrásáé, a diszkont áruház vezetője kérdésünkre elmondta: — Az eset megtör­tént', de nem a leírtak szerint. Munkatársunk udvariasan kér­te a Tisztelt Vevőt, hogy a ko­sárban elhelyezett táskáját nyissa ki, mert a szúrópróba­szerű ellenőrzés bevett gyakor­lat az áruházaknál. Sokan ezt természetesnek tartják, hiszen ilyen óvintézkedésekre kény­szerülünk a nagymérvű lopá­sok ellen. Mi nem gyanúsítot­tuk az illetőt, csupán a mun­kánkat végeztük. Sajnáljuk, hogy ezt ő másként fogta fel. „Eltűnésem" szomorú története Megalázó, sértő volt a turkálás Az alkotmány játékszer csupán Manapság, ha nem is az ün­nep kapcsán, mégis sok szó esik az alkotmányról, az al­kotmányozásról. Az Új al­kotmány megteremtéséről folyik hol békés egységben, hol nem éppen épületesen e vita, mindig aszerint, hogy kinek, vagy kiknek mi az alig leplezett érdeke. Ebben a vitában a pártok és a poli­tikusok vigyáznak, nehogy a nép is beleszóljon már a saját ügyébe. Az alkot­mány, az alkotmányozás ügye így válik tiszavirágé­letű pártok, kisstílű politi­kusok játékszerévé. Akik még odafigyelünk erre a vitára, sok mindent nem értünk. Többek között azt, ha nincs alkotmányozá­si szükséghelyzet, mire a nagy sietség. Csak talán nem az, hogy közeleg a cik­lus vége? Nem értjük azt sem, hogy ha az eddigieknél demokra­tikusabb alkotmányt aka­runk, miért nem ilyen de­mokratikus az előkészítő munka. Kimaradnak az elő­készítésből a szakszerveze­tek, a társadalmi szerveze­tek, a szakmai kamarák stb. A túlhatalmi törekvés egész sor bizonyítéka van a tervezetekben. Pl. az or­szággyűlés hatalmának a túlhangsúlyozása, a képvi­selői létszám kérdése, a visszahívhatóság, az össze­férhetetlenség problémája. Mind-mind az egyéni érde­keknek megfelelően. Vagy itt van a népszavazás körüli vita. A törvényeket az or­szággyűlés hozza ugyan, de bizonyos kérdésekben al­kotmányos biztosítékokkal érvényesíteni kellene a nép­szavazás jóváhagyó, meg­erősítő szerepét. Például ka­tonai vagy politikai szerve­zethez való csatlakozás ese­tén. Ugye már látjuk, miért a nagy sietség, mire megy a játék. Itt van aztán a szerzett szociális jogok lebontására tett próbálkozás is. Csűrik- csavarják az alanyi jogokat, meg az emberi jogokat. Meg az „állam teherbíró ké­pességéhez” kötik a munká­hoz, a szociális biztonság­hoz való jogok érvényesíté­sét. íme itt is kilátszik a ló­láb. Mert a szociális vagy társadalmi minimumhoz való jogot hosszú távon kel­lene garantálni, nem pedig változó kurzusok kénye- kedve szerint. Mert nem csupán választópolgárok vagyunk, hanem elsősorban polgárok, akiket megilletne a kor színvonalán való meg­élhetés joga. Eddig az alkotmányozási vita, a belterjes előterjeszté­sek több mint 100 millió fo­rintba kerültek. A vita pedig ősszel folytatódik. Oláh Gábor Nyíregyháza Önjelölt szakértők és a felelősség Oly korban élünk, ahol pró­bálják elhitetni az állampol­gárokkal, hogy minden dön­tést szakértői elemzés készít elő. Szakértők ülnek a kor­mányban, szakértőket alkal­maznak a pártok, ország- gyűlési frakciók, állami és önkormányzati szervek, de a meghozott döntések, ren­deletek, törvények nem iga­zán támasztják alá ezt a gon­dos előkészítést. Szakértők munkájának jogi kereteiről, felelősségéről igen tájéko­zatlan a közvélemény. So­kan és sokszor ezt használ­ják ki. A laikus tájékozatlanság eredményezi a szakértők szerepének túlértékelését, legitimációs erejének túl­hangsúlyozását. A döntés­hozók felelősségük áthárí­tására egyre gyakrabban használják. Alapvetően probléma az önjelölt szakér­tők hada, mely aláássa a hi­teles szakértői tekintélyt. Önjelölt az, aki magát szak­értőnek nevezi, nagy nyil­vánosság előtt az ilyen meg­szólítást elfogadja, annak ellenére, hogy erre semmi­lyen jogi alapja nincs. Na­gyon káros és ragályos a ha­zai sajtóban, de különösen az elektronikus médiákban — tisztelet a kivételnek — ahol az újságírók, riporterek egyre gyakrabban nevezik szakértőnek interjú alanyai­kat, segítőiket. Pedig Magyarországon és a világ más országaiban is jogszabályok rendelkeznek, hogy kik és milyen feltéte­lek esetén használhatják a szakértői címet. A cím hasz­nálatáról egy réginek mond­ható, 1971. évi kormány- rendelet, az egyéb szakmai követelményrendszert a szakági miniszteri rendele­tek rögzítik. A feltételek tel­jesítése szigorúnak mond­ható, melyen nem is célsze­rű enyhíteni. Ami lényeges, az illetékes szakági minisz­térium által sorszámozott működési igazolvánnyal rendelkezik. így ennek el­lenőrzése igen egyszerű. Nem szerencsés a nagy nyilvánosság előtt olyano­kat is szakértőnek nevezni, akiknek erre sem jogi, sem szakmai, sem tudományos alapjuk nincs. Még ha tet­szik is az önjelölteknek a megszólítás, ezért általában nem is kémek helyreigazí­tást. Olyan paradox helyzet ez, mintha a kórházban a nő­vért orvosnőnek, vagy netán professzomőnek szólíta­nák. Egy biztos, ő kifogásolná a helytelen megszólítást, és ezt kellene tennünk az élet más területein is. Változtat­nunk kell ezen a gyakorla­ton, mely a szakértői tekin­télyt a szaki bácsik szintjére süllyesztik. Remélem sike­rült az érintettek figyelmét felhívni, hogy e megszólí­tást a jövőben megfontol­tabban használják. Szendrei József az MSZDP szakértője A szerkesztőség fenntartja magának azt a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve közölje. A főszerkesztő pos­tája az olvasók fórunja, a közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. pos román-ameriKai gya­korlat kezdődött kedden Romániában. A résztvevők elméleti előadásokon és te­repgyakorlaton készülnek fel a katasztrófák — külö­nös tekintettel a földrengé­Kai ÍVIL’L/UIHICII lyvugiaa Aerospace vállalat, amely kedden Csehországban is bemutattata a Pentagon által megvételre kínált F/A-18 Hőmet típusú harci repülő­gépét. (MTI) Újabb zsilipkamra a bősi erőműnél Pozsony (MTI) — A Pozsony melletti Dunacsúnyban, a Du­na régi medrét elterelő gáton szerdán műszaki próbát tartot­tak az új hajóátemelő zsilip­kamrán. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ezentúl a Duna ré­gi medrébe is átengedhetők ha­jók, amennyiben azt a vízállás megengedi vagy ha erre szük­ség lesz. A szerdai műszaki próba a zsilipkamra szombati ünne­pélyes átadását előzte meg. A dunacsúnyi gátat 1992. októ­ber 25-én emelték, átterelve a vizet a Duna régi medréből a bősi víztározóba. A C-variáns nevet viselő megoldáshoz Szlovákia azután folyamodott, hogy a magyar parlament leál­lította a nagymarosi körgát épí­tését és felmondta az 1977-ben kötött bős-nagymarosi vízlép­cső-rendszerről szóló kor­mányközi megállapodást. Az úgynevezett C-variáns 250 nap alatt készült el, úgy, hogy az üzembe helyezéséhez nem volt szükség a Dunakilitiben épült gátra, ahol eredetileg kellett volna elterelni a Dunát. Két működő zsilipkamra van a Bős melletti víztározónál, s az üzembe helyezése óta két komoly baleset történt. Az egyik során technológiai hiba miatt eltörött a zsilipkapu és egy évig kellett várni a felújí­tására. A másik esetben egy ukrán teherszállító hajó akadt fenn a zsilipkamra felső ré­szén, eltávolítása több hónapot vett igénybe. Két sötét bőrű kisgyerek áll a párizsi St. Bemard temp­lom kapujánál, ahol szüleik és a 300, illegálisan Fran­ciaországban tartózkodó többi afrikai emigráns arra várnak, hogy a hatóságok munkavállalási engedélyt adjanak számukra AP-felvétel CjW I OOVIMUV/Ii ** természetes bőrrostokból vizes ragasztó hozzáadásá­val készült rostműbőr te­kercsek égésekor a korom­tól fekete füstgázokon kí­vül nem keletkeztek más, toxikus hatású anyagok. A füstgáz pedig nem veszé­lyeztette a környezetet, il­letve a környék lakosságá­nak egészségét. A félreértésre feltehető­leg az adhatott okot: a tűz­oltók megfelelő mérőmű­szer hiányában az oltáskor még nem tudtak arról nyi­latkozni, hogy milyen gá­zok keletkeztek az égésnél. számos nehezen kijavítható hibát követett el” — nyilatkoz­ta a Mediafaxnak Dragos Nicolescu, az Orvosok Födera­tív Kamarájának (OFK) elnö­ke. „Amikor Mincu hat hónap­pal miniszteri kinevezése után elkövette első hibáját, figyel­meztettem Iliescu elnököt. Az­óta több mint három év telt el, Mincu maradt, hibái pedig csak sokasodtak” — mondotta Nicolescu. Az OFK-elnök sze­rint Mincu naponta 8-9 rende­letet írt alá, s ezek többsége nem vette figyelembe a lakos­ság szükségleteit”. Az OFK képviselői szerint Romania Libera című lap ko­rábban beszámolt róla, a ver­senytárgyaláson számos, főleg magángyógyszertár nem vett részt, mivel abszurdnak tartot­ták az intézkedést, s így a for­galmazási jogot megszerző gyógyszertárak száma nem éri el a 30 százalékot sem. Az OFK elnöke szerint Mincu hi­bái főként az őt körülvevő igazgatók és tanácsosok maga­tartására vezethető vissza. Ok ugyanis az igazság helyett csak azt súgták meg Mincunak, amit hallani szeretett. Közeli mun­katársaitól csupán dicséreteket kapván, a miniszter elszakadt a valóságtól és az utóbbi időben ő dolgozta ki a „racionális táp­lálkozási programot”, amely gyakorlatilag a lakosság szer­vezett kiéheztetése volt. Ion Iliescu román államfő kedd es­te fogadta Iuian Mincut, aki je­lentést adott át neki 1992 és 1996 közötti tevékenyéségről, utódjául tódjának pedig Dani­ela Bartos államtitkárt javasol­ta. A másik távozó miniszter, Viorel Marginean tevékenysé­ge kevesebb vihart kavart. Megfigyelők szerint az ő fő hi­bája azt volt, hogy művészi ér­deklődésének élt, és ténylege­sen nem irányította a reá bízott művelődési tárcát. pok büntetésül. Lehet ezt / bo- kadmagammal így kerültem az eltűnt munkanélküliek közé. Bennünket már biztosan nem tartanak számon semmilyen statisztikai adatok. Ezután már lehet közölni, hogy csökken a munkanélküliség. Televíziós riport, ombudsman véleménye mit sem számít egy olyan tár­sadalomban, ahol a rendelke­zések lélektelenek, s csak egy céljuk van, hogyan lehet a leg­könnyebben megszabadulni a rászorult emberek tömegétől. Ha nem áll módjukban kö­zölni a leírtakat, kérem a jogá­szuk véleményét, aki a felme­rülőjogi kérdésekre választ ad­hat. Érdekelne, hogy köteles lettem volna-e a szemétszállí­tást elfogadni, mivel tudomá­som szerint végzettségemnek megfelelően egy fokozattal alacsonyabb besorolást va­gyok köteles elfogadni. Tisztelettel: állandó olvasójuk, Müller Róbert Nyíregyháza, Óvoda u. 4. Az orökösföldt Jee diszkont­ban vásároltunk a minap más­fél éves kisfiámmal és nyugdí­jas édesanyámmal. Szatyra­inkban gyógyszertári készít­mények, popsikenőcs, gyógy- tápszer és a homokozójátékok voltak. Vásárlásunk végezté­vel, miközben már a pénztárnál álltunk, felszólítottak minket, nagy meglepetésünkre és döb- benetünkre, hogy mutassuk meg táskáinkat, majd a fiatal boltvezető turkálni kezdett holmijaink között. Rettenete­sen megalázó volt az egész, na­gyon megviselt mindannyiun­kat, ez a sértő, becstelen hely­zet. Kérdésemre, hogy tudtom­mal abban az esetben kell a szatyrot bemutatni, ha a táská­ban lévő dolgot az üzletben is megtalálható, az volt a válasz, hogy itt ez a szokás.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents