Kelet-Magyarország, 1996. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-21 / 194. szám

KULTÚRA 1996. augusztus 21szerda Jézus legendás kútja Miskolc (MTI) — Ünnepi keretek között avatták fel az Avasalján a Jézus kútja em- lékmű-kutat. Zakar Géza, a Szent Anna-templom plé­bánosa ünnepi szentmise keretében megáldotta az egykori Jézus kútja helyén, a város vállalkozói által épí­tett emlékművet. A felsővá­rosi tiszta és bővizű gyógy­forrásról a megyei levéltár dokumentumai 1670-ben tesznek először említést. A forrás fölé 1912-ben építet­tek kútházat. A nép ajkán terjedt legen­da szerint Jézus is járt a for­rásnál, ivott csodálatos vi­zéből és megáldotta. Szin­tén a legenda terjesztette, hogy volt, amikor jóféle bor tört fel a forrásból. Ez onnan eredhet, hogy a forrás felett lévő avasi pincék százaiban mindig is jófajta borokat ér­leltek és tároltak. Egy-egy hordó, ha kilyukadt, a cisz­ternákon át a forrásba kerül­hetett a nedű. A város lakói az 1960-as évekig ápolták a kutat és környékét, akkor barbár kezek lerombolták a kútházat. A város lokálpat­rióta polgárai négy éve je­lezték a polgármesternek, hogy a város e becses törté­nelmi értékét helyre kíván­ják állítani. Vízi László, a Borsodi Iparkamara elnöke, helyi építőipari vállalkozók tucatjával társulva vállalko­zott arra, hogy Krisztik Pál helyi építész tervei alapján elkészítse a forrás helyén az emlékművet. n s rnry nr* ! « A Nemzetközi... ...Fúvószenekari és Majo­rette Találkozó utcai felvo­nulása augusztus 23-án zaj­lik. A menet a nyíregyházi Zrínyi gimnázium elől indul 16 órakor a Széchenyi utca — Országzászló tér útvona­lon a Kossuth térre. A gála­műsor fél ötkor kezdődik — szintén a téren (rossz idő esetén a városi művelődési központban). (KM) Helyi tanterv... ...-készítő tanfolyam kezdő­dik ma a megyei pedagógi­ai intézetben. A kétnapos felkészítésen iskolaigazga­tók vesznek részt. (KM) A zánkai... ...Gyermeküdülő-centrum­ban augusztus 22. és 25. kö­zött rendezik meg a II. Or­szágos Gyermek- és Ifjúsá­gi Táncfesztivált. A ver­senyre tizenhárom megye 40 táncklubjának 500 páro­sa nevezett be. Szabolcs- Szatmár-Bereget a nyíregy­házi Basic TSK képviseli. (KM) A negyedik... ...alkalommal egybehívott Nemzetközi Kézműves Ta­lálkozó kiállításait augusz­tus 31 -én 11 órakor nyitják meg a nyíregyházi városi művelődési központ sza­badidős termében. (KM) Buczkó Imre... ...festőművész tárlata a má­tészalkai városi művelődési központ kiállító termében ma és holnap még megte­kinthető (10-től 18 óráig). (KM) A Nyírségi Ősz '96 ünnepélyes megnyitóját augusztus 22-én 18 órától tartják megyeszékhelyünkön a Bujto- si Szabadidőcsarnokban. A gálaesten fellépnek az I. Nyíregyházi Nemzetközi Néptáncfesztivál együttesei. A külföldet az olasz Galliate, a szlovák Zeleziar, a len­gyel Bandoska (képünkön) az izraeli Peamei-Gat, a Taiwan National Art Academy Ensemble, valamint egy belarusz együttes képviseli Amatőr felvétel Csizmadia Attila fametszete a nevezetes székelyke­resztúri Gyárfás-házat, a Gyárfás-kúriát, Petőfi Sándor szállását ábrázolja. Ez volt az utolsó olyan épület, amelyben a költő még álomra hajthatta a fejét. 1849. augusztus 31-én (147 éve) Fehéregyháza és Héjjas- falva között, valószínűleg az Ispánkút közelében, a történelmi csatatéren a költő élete örökre kilobbant. (A metszeten ábrázolt épület ma is áll, tbc-kórházként működik.) KM-reprodukció 1000 éves a magyar iskola A Múzeumfaluban állandó kiállítást nyitnak meg • Tanácskozások sora regszászban. Nyír­egyháza-Sóstón a Múzeumfaluban — a barabási iskola épü­letében — október 19-én nyitják meg az iskolatörténeti állan­dó kiállítást. Nyírbátor város polgármesteri hivata­la és a Római Kato­likus Plébánia kö­zös szervezésében szintén októberben kerül sor A katoli­kus iskoláztatás Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében elnevezé­sű ünnepi emlékülés­re. Szemelgetve az is­kolai szervezésű megemlékezések kí­nálatából, több fi­gyelmet érdemlő ren­dezvényre bukkanha­tunk. Üzenet Régi tanügyi dokumentumok Molnár Károly felvételei Októberben Tiszavasvári alsó- és középfokú tanodái szervez­nek Üzenet a jövőnek címmel emlékhetet. Október 23-ra vár­ható a tuzséri általános iskola jubileumi emlékkönyvének a megjelenése. A csengeri Petőfi Sándor Ál­talános Iskola és Speciális Szakiskola október 3-án több rendezvénnyel tiszteleg az is­kolatörténeti jubileum előtt. Lesz emlékhangverseny a deb­receni Református Kiskántus közreműködésével; a refor­mátus templomban megnyit­ják a toronygalériát; megje­lentetik A csengeri iskola tör­ténete 1962-1996 című kiad­ványt. Iskolanévadó Nyírbátorban október 11-én névadó ünnepet tartanak a 2. számú általánosban; az iskola Báthory István nevét veszi fel. Eperjeske és Tiszaszentmárton a jubileumi programokat közö­sen rendezi októberben. A nyíregyházi Apáczai Csere Já­nos Gyakorlóiskola december 10-én ünnepli alapítása 40. év­fordulóját. Ebből az alkalom­ból rerendeznek tudományos emlékülést; megjelentetik az iskola évkönyvét. Kállai János Nyíregyháza (KM) — Az első magyarországi iskolát ezer éve alapították elődeink Pan­nonhalmán, a Szent Márton4 hegyen — mindössze 100 év­vel azután, hogy letelepedtek a Kárpát-medencében. A Honfoglalásra emlékezvén, méltán érezzük úgy: a millen­intézményei múltjuk „mélysé­gének”, lehetőségeiknek, az ügy iránti elkötelezettségük erejének függvényében kö­szöntik (ill. már köszöntötték) az évfordulót. Emlékülések Központi (megyei) szervezésű események főként az új tanév­kezdetet követően, az ősz fo­lyamán lesznek. A megyei pedagógiai intézet október 17-én ren­dezi meg Nyíregy­házán a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei iskolatör­téneti emlékülést. Az előadássor té­mái közül ízelítőül csak néhányat em­lítünk: a tiszántúli népoktatás 1945 után; Nyíregyháza evangélikus kö­zépiskolái; nagy szabolcsi tanáre­gyéniségek; isko­lasors az utolsó fél évszázadban. A beregszászi já­rási hivatal lesz a házigazdája annak a nevelési konfe­renciának, melyet október 18-ra hív­tak össze. A téma: Kárpátalja magyar nyelvű oktatása. A tanácskozás né­hány érdekesnek ígérkező előadása: református iskolák Kárpátalján; tanítókép­zés-tanárképzés Észak-Kelet Magyarországon; magyar nyelvű pedagógusképzés Be­Golyós számológép a vásárosnamé- nyi iskolatörténeti múzeumban niumát ünneplő iskola- és ne­velésügy megkülönböztetetten értékes eleme nemzeti kultú­ránknak. Megyénk oktatási-nevelési Új nyelvtankönyv-család Minya Károly Nyíregyháza — Ha eddig a tankönyv volt az oka annak, hogy a középiskolai magyartanárok egy része iro­dalomórát tartott nyelvtan he­lyett, nos, akkor ma már ez sem lehet kifogás. Kétségtelen, ez a kezdés olyan, mint amikor dobbal akarunk verebet fogni, azonban — maradva a szólá­soknál — nem dughatjuk fe­jünket a homokba a fent emlí­tett probléma elől. Igaz, ez az írás nem ennek taglalására szü­letett, hanem arra, hogy bemu­tassa a Nemzeti Tankönyvki­adó új nyelvtankönyv-család- ját. Az alapkötetet Szende Ala­dár írta, címe A magyar nyelv tankönyve középiskolásoknak. Felépítésében hasonlítható a jól ismert Kis magyar nyelv­tanhoz, gerincét a leíró nyelv­tan adja, azonban jóval részle­tezőbb, és új fejezetekkel is ki­egészült, pl. az ember és nyel­ve, A magyar nyelv helye a vi­lágban, Retorika, Stílustörté­net. Ha az eddig használat­ban lévő Honti-Jobbágyné nyelvtankönyvvel szemben az volt a jogos bírálat, hogy nehe­zen tanítható, túl magas szintű, s kevés benne a leíró nyelvtan, addig ez a mű ezeket a gondo­kat egycsapásra megszünteti. Bár csak praktikus érv, de el kell mondani: ezt a könyvet csak egyszer kell megvenni, első osztályban, mivel mind a négy tanév anyagát tartal­mazza. Ezen alapmű 1994-es megje­lenése után pedig egymás után jelentek meg az úgynevezett tematikus füzetek (természete­sen ezek is könyvformátumú- ak). amelyeket a szakma leg­jobbjai, az ELTE tanárai írtak, s mint egy svédasztalon, úgy kínálják a középiskolai taná­roknak a választható nyelvtani résztudományágakat. Ragyo­gó elgondolás és lehetőség, csupán élni kell/ene/ vele! Az első füzet azt az alcímet is vi­selhetné, hogy szociolingvisz- tíka alapfokon, olvasmányo­san. Kiss Jenő munkája, címe: Magyar anyanyelvűek — ma­gyar nyelvhasználat. Ezt kö­vette Szatmári István Stílus­ról, stilisztikáról napjainkban könyve, amely ha vázlatosan is, de bemutatja a nyelv, be­széd, stílus és szöveg összefüg­géseit, az alapvető stíluseszkö­zöket és elemzéseket. Hajdú Mihály Magyar tulaj­donnevek munkája a sorozat harmadik füzeteként pedig a névtan világába kalauzoljad a középiskolásokat. Sokan nem is hinnék, mennyire érdekes és széles körű ez a tudományvi­lág, hiszen a család- és kereszt­nevek vizsgálatától kezdve ide tartozik az állatnevek, az áru- és márkanevek, valamint az írói névadás többek között. D. Mátai Mária Nyelvünk élete című művével pedig a nyelvtannal legkomolyabban foglalkozókat hívja egy kis nyelvtörténeti kalandozásra. Tolcsvai Nagy Gábor az egyik legfiatalabb tudományágat, a szövegtant mutatja be nem csak középiskolás fokon A szöve­gek világa című könyvével. A hatodik és ez idáig utolsó füzet ismét Szatmári István munkája, A magyar helyesírás alapjai. Nagyon hasznos, mert mindazt, amit az akadémiai szabályzat töményen fogalmaz meg, ez a mű feloldja, értelme­zi. magyarázza. Negyven éve hunyt el Bertolt Brecht Műveivel nem aratott osztatlan sikert a volt NDK-ban • Teljesült végakarat Berlin (MTI)—„Az egész né­met nép gyászolja őt” — írta nekrológjában a Neues De­utschland, emlékeztetve rá, hogy egy évvel Thomas Mann haiála után, csaknem pontosan ugyanazon a napon a német nép ismét legna­gyobb íróinak egyikét veszí­tette el. 1956. augusztus 14-én hunyt el szívinfarktus következtében a kelet-berlini Chaussestras- sen lévő otthonában Bertolt Brecht. Végakaratának megfelelően augusztus 17-én temették el a házával szomszédos temető­ben, Hegel és Fichte sírjával szemben. A halotti maszkot két neves szobrász, Fritz Cre- mer és Gerhard Thieme ké­szítette. Utolsó útjára özve­gye, Helene Weigel, a Berli­ner Ensemble több tagja, Jo­hannes R. Becher, az NDK kul­turális minisztere, Hanns Eisler és Paul Dessau zene­szerzők, valamint a kulturális élet más kiválóságai kísérték el. Bertolt Brecht egyik utolsó megnyilatkozásában, a bonni Bundestagnak 1956. július 3- án írt levelében többek közt hangsúlyozta: „Most, az öregség küszöbén, hallom, hogy harmadszor is bevezetni készülnek a hadkö­telezettséget. Ki ellen tervezik a harmadik háborút? A fran­ciák ellen? A lengyelek el­len? Az angolok ellen ? Az oro­szok ellen? Vagy a németek el­len?” Nekrológjában a Neues De­utschland idézte Brechtnek 1951-ben Adenauerhoz írt le­velének ezeket a mondatait: „Németek vajon németekre fognak lőni? A válasz: ha nem beszélünk egymással, akkor lőni fognak egymásra...” Brecht ennek ellenére nem aratott osztatlan elismerést a Német Demokratikus Köz­társaságban. Maga jelentette ki egy kelet:berlini írókong­resszuson: „Álláspontom sze­ri» M iri rint az NDK színházai azon kevesek közé tartoznak Euró­pában, amelyek nem tűzik mű­sorra darabjaimat. Kényszerít­ve vagyok tehát, hogy magam adassam elő azokat”. Ez persze nem akadályozta meg Becher kulturális minisz­tert abban, hogy az augusztus 18-i hivatalos gyászünnepsé­gen az NDK-t „mindenestől Brecht államának" nevezze, az íróval szemben többnyire bi­zalmatlan Walter Ulbrichtot pedig abban, hogy elismerés­sel adózzék a Berliner En- semble-nak. amety „növelte Köztársaságunk és egész Né­metország tekintélyét a világ­ban”.

Next

/
Thumbnails
Contents