Kelet-Magyarország, 1996. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-15 / 191. szám

1996. augusztus 15., csütörtök A republikánusok San Diegó-i jelöltállító kongresszusának második napja a Clinton-kor- mányzat ostorozásának és a párt kifelé egységet mutató lelkesedésének jegyében telt el. A párt különböző politikai és gazdasági célkitűzéseit is­mertető szónokok rendre ki­emelték, hogy a republikánus csillagzat emelkedőben van, és képesek lesznek meghódítani a Fehér Házat. Négy volt re­publikánus külügyminiszter fel­szólalásában valósággal ízekre szedte a demokrata párti kor­mányzat külpolitikáját, kezdve Boszniától Kínán át egészen az ENSZ-ig. Felvételünkön Kay Bailey Hutchison texasi kor­mányzó folytat televíziós be­szélgetést Bili Clinton elnökkel AP-felvétel A hiányról még nincs döntés Júliusban 189 milliárd forint bevételhez jutott a költségvetés • Besegített az áfa Budapest (MTI) — A közpon­ti költségvetés hiánya az év el­ső hét hónapjában 102 milliárd forint volt, ami az egész évre jóváhagyott deficit 43,9 száza­léka. Júliusban a büdzsé hely­zete kiegyensúlyozott volt, a hónapot 20 milliárd forintos szufficittel zárták. A követke­ző egy-két hónapban a Pénz­ügyminisztérium 20-30 milli­árd forintos hiánnyal számol, ám úgy vélik, hogy októberben újra egyensúlyközeli állapot alakulhat ki — hangsúlyozta László Csaba, a Pénzügymi­nisztérium helyettes államtit­kára szerdán Budapesten tar­tott sajtótájékoztatóján. A jövő évi költségvetés elő­készületeivel kapcsolatban kö­zölte: a hiányról még nincs végleges döntés, mivel ahhoz meg kell születnie a Magyar Nemzeti Bank és a költségve­tés közötti elszámolási rend­szer megváltoztatásáról szóló megállapodásnak. A jövő évi költségvetés elsődleges több­Mladic távozik Belgrad (MTI) — Ratko Mladic, a boszniai szerb hadsereg háborús bűnök el­követésével vádolt pa­rancsnoka rövidesen távo­zik posztjáról — írta szer­dai számában a Dnevni Te­legraf című belgrádi napi­lap. Az IFOR-erőkhöz közel álló forrásokra hivatkozó beszámoló szerint Biljana Plavsic asszony, a boszniai szerb elnöki teendők elvég­zésével megbízott alelnök kedden, a Han Pijesak-i szerb támaszpont átvizsgá­lásakor tett ígéretet Javier Solana NATO-főtitkámak, hogy leváltja a még mindig rendkívül népszerű Mladi- cot. A Dnevni Telegraf érte­sülései szerint nem kizárt, hogy a szerb, a horvát és a boszniai elnök szerdai, genfi csúcstalálkozóján be­jelentik Mladic leváltását. Amennyiben Mladic nem távozik posztjáról, akkor könnyen sor kerülhet a boszniai szerb állam és a Jugoszlávia elleni ENSZ- szankciók visszaállítására — írta a Dnevni Telegraf. A lap értesülései szerint Mladicot azért váltják le, hogy a tábornoknak ne le­gyen befolyása a választási kampányra és a szeptember 14-én sorra kerülő boszniai választásokra. lete a tervezet szerint a GDP 3,7 százaléka lesz. Júliusban 189 milliárd forint bevételhez jutott a költségve­tés, ami 7 milliárd forinttal ha­ladja meg az első fél év átlagát. Az egyhavi kedvező ered­ményt azonban nem lehet túl­értékelni, mivel ez elsősorban az alacsony, 26 milliárd forin­tos kamatkiadásnak, illetve a júliusi áfa-befizetési csúcsnak volt köszönhető. A VII. hónap­ban egyébként a befizetett áfa nagyságrendje meghaladta a 66 milliárd forintot, a fogyasz­tási adó értéke pedig 26 milli­árd forintra rúgott. Társasági adó címén az első hét hónap­ban az egész évre jóváhagyott csaknem 70 milliárd forintos összegnek 42,1 százalékát fi­zették be. A vám- és illetékbe­vételek meghaladták a 146 milliárd, az áfa nagyságrendje pedig elérte a 293,7 milliárd forintot. Júliusig fogyasztási adóból 117 milliárd forintos bevétele származott a büdzsé­Budapest (MTI) — A kor­mány csütörtökön kezdődő, kétnaposra tervezett ülésén a személyi jövedelemadó-tör­vény módosításáról, a társasá­gi adóról és az osztalékadóról, a területi államigazgatási szer­vek reformjáról, az egészség- ügyi törvény főbb elveiről és a társadalombiztosítási járulék reformjáról szóló előterjesztés kerül többek között a kabinet elé. A korábbi hírekkel ellen­tétben nem szerepel az ülés na­pirendjén a társadalombiztosí­tás önkormányzati igazgatásá­ról szóló törvény egészségbiz­tosítót érintő módosítása. Második olvasatban tárgyal­Vereckén Kijev (MTI) — Nem tudom, kinek volt szüksége arra, hogy elrontsa a magyar és az ukrán nép közötti jó kapcsolatokat. Véleményem szerint még az is lehetséges, hogy a vereckei emlékmű építését kezdemé­nyező kárpátaljai magyar szer­vezetek vezetésén belül voltak olyanok, akik ezzel az ötlettel akartak maguknak politikai tő­két kovácsolni — nyilatkozta Vjacseszlav Csomovil, az Uk­rajnai Népi Mozgalom (RUH) elnöke. — Minek kell emlékművet építeni Ukrajna belsejében, ahol nem is élnek magyarok? — kérdezte Csomovil. A ma­gyarok ősei valóban ott, azon a hágón haladtak át, mielőtt el­foglalták a Kárpát-medencét, de elvonultak Kijev mellett is. nek, személyi jövedelemadó formájában pedig 208,8 milli­árd forint folyt be. Az elkülönített állami pénza­lapok gazdálkodása kiegyen­súlyozott volt, ám a társada­lombiztosítási alapok hiánya az első fél évben elérte a 41 milliárd forintot. László Csaba hangsúlyozta, hogy év végére a tb deficitje ugyan valószínűleg alatta marad a félévi összeg kétszeresének, ám a tervezettet így is jóval meghaladja. A tb- járulékfizetési rendszer átala­kításánál a tárca arra törekszik, hogy az alapszélesítés a meg­felelő szolgáltatásbővítéssel is együttjárjon. A helyettes ál­lamtitkár megerősítette, hogy szóba kerülhet a honoráriumok után fizetendő tb-járulék beve­zetése is, illetve elképzelhető, hogy az osztalék egy része után is fizetési kötelezettség jelent­kezik majd. A privatizációs többletbevé­telek felhasználásáról a helyet­tes államtitkár elmondta: az ják a kormánytagok az 1996-os központi költségvetés módosí­tásáról szóló javaslatot. Ez a rádióról és televízióról szóló törvény végrehajtásával, vala­mint a privatizációs bevételek­ből eredő kamatmegtakarítá­sok felhasználásával kapcsola­tos változásokat tartalmazza. Az e heti kormányülés napi­rendjén szerepelnek még az ezeréves államiságunk megün­neplésére, a kormány gyer­mek-és ifjúságpolitikai felada­tainak összehangolására vala­mint a beruházások támogatá­sának és a társaságiadó-rend- szerben nyújtott kedvezmé­nyek rendszerére vonatkozó nem épül Az ősmagyarok egy időre lete­lepedtek az Azovi-tenger mel­lékén is, és akkor ott is lehetne emlékművet emelni. Nem megfontolt ötletről van szó, mert a kezdeményezők megfe­ledkeztek arról, hogy egy ilyen emlékmű sérteni fogja az ukrá­nok nemzeti büszkeségét. Az ukránok emlékeznek arra, hogy Magyarország 1939-ben megszállta Kárpátalját, a nép emlékszik az ukrán ádozatok- ra. A magyarok kiadták az uk­rán szics gárdistákat a lengye­leknek, s nem egyszer az utób­biakkal együtt mészárolták le az önkéntes galíciai harcoso­kat. Az emlékmű emelése ezért érthetően ellenérzést váltott ki az ukrán lakosság körében — szögezte le a politikus. — Kárpátalján ma békesség­adósságtörlesztésnek köszön­hetően összesen 23 milliárd fo­rintos kamatmegtakarításra számítanak, amelyből csak 10 milliárd forint jut a költségve­tésnek, a fennmaradó 13 milli­árd forint a jegybanknál jelent­kezik. A költségvetés 10 milliárd forintjából támogatni kívánják az egészségügyet, a népjólétet, a nyugdíjreformot, a művelő­dést, az infrastruktúra fejlesz­tését és a gazdaság élénkítését. A pontos arányokról a csütör­töki kormányülésen döntenek majd. A sajtótájékoztatót követően újságírói kérdésre válaszolva László Csaba elmondta, hogy megszületett a döntés a Prima Austria Biztosító Rt. alapítási engedélyének ügyében. A pénzügyminiszter jóváhagyta az Állami Biztosításfelügyelet korábbi elutasító határozatát. A pénzügyminiszteri döntés indokairól a helyettes államtit­kár nem adott tájékoztatást. előterjesztések. Várhatóan döntés születik a társadalom- biztosítási járulék reformját tartalmazó pénzügyminisztéri­umi javaslatról, valamint a népjóléti tárca egészségügyi alaptörvény-koncepciójáról. A tervezet kiemelt figyelmet szentel a betegjogoknak és az állami felelősségvállalásnak az egészségügy területén. Szintén tárgyal a kabinet a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szó­ló rendelet módosításáról, amely a hadköteles katonák utazási kedvezményét a jelen­legi 50 százalékról 90 száza­lékra emeli. emlékmű ben élnek egymással az ukrá­nok és a magyarok. Ukrajna nemzeti kisebbségekről szóló törvénye az egyik legjobb Eu­rópában; a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetét össze sem lehet hasonlítani a szlovákiai­val vagy a romániaival. Nem értem, mi szükség van e térség­ben a helyzet kiélezésére? A nacionalista pártvezér sze­rint ő és a RUH arról próbálta meggyőzni Kucsma elnököt, hogy jobb az ügynek előbb vé­get vetni, azaz leállítani az építkezést, mert előre nem lát­ható következményekkel kel­lett volna számolni. Azt sem lehet kizárni, hogy szélsősége­sek felrobbantották volna a la­kosságot ingerlő emlékművet, amelynek meg lett volna pe­csételve a sorsa. Kormányülés két napig Jelcin feladta Kelet-Európát Moszkva (MTI) — A Bal­tic News Service (BNS) hír- ügynökség keddi jelentése szerint Borisz Jelcin orosz államfő titkos üzenetet kül­dött Bili Clintonnak, amely­ben állítólag arról tájékoz­tatta az amerikai elnököt, hogy Moszkva kész elfo­gadni Lengyelország, Cseh­ország és Magyarország tel­jes jogú NATO-tagságát, amennyiben az észak-atlan­ti tömb kibővítése nem érin­ti a balti államokat. A Kom- merszant Daily című moszkvai napilap megpró­bált utánajárni a hímek, s szerdai számában beszá­molt nyomozása eredmé­nyéről. Mihail Gyemurin helyet­tes külügyi szóvivő a lap munkatársának kérdésére azt válaszolta, hogy a mi­nisztérium nem tud a titkos üzenet létezéséről. Szemé­lyes véleményét hozzáfűz­ve kijelentette, hogy a hír nem egyéb, mint kacsa. Az Elnöki Hivatal ugyancsak elzárkózott a Baltic News Service közlésének kom­mentálásától, arra hivatkoz­va, hogy Szergej Medve- gyev szóvivő éppen kedden mondott le, s az új szóvivő még nem foglalta el hivata­lát. Annak ellenére, hogy Moszkva inkább tagadja, semmint megerősíti egy ilyen alku létezését, a balti államok vezetői továbbra is erősen hisznek Jelcin titkos levelében — írja a Kom- merszant Daily. Egyik bizo­nyítéka lehet ennek a lap szerint az, hogy Lennart Meri észt elnök csütörtökre összehívta a Védelmi Ta­nács rendkívüli ülését, ame­lyen a Balti-tenger térségé­nek politikai és biztonsági kérdéseit fogják megvitatni. De hisznek Jelcin levelében a baltiak szomszédai, töb­bek között a svédek is. Ép­pen Göran Persson svéd mi­niszterelnök lehetett az, aki a Kreml és a Fehér Ház kö­zötti üzenetváltásról a balti országok vezetőit értesítette —- állítja a moszkvai napi­lap. Hiszen a BNS jelentése szerint közvetlenül Jelcin levelének megérkezése után találkozott Clintonnal (ha az üzenet valóban létezik, akkor augusztus 6-án vagy 7-én érkezhetett Washing­tonba). Időközben a svéd védelmi minisztérium már elkészítette jelentését a kor­mánynak, melyben komoly aggodalmának ad hangot a balti államok irányában folytatott orosz politikával szemben — fejeződik be a Kommerszant Daily cikke. Végleges Bukarest (MTI) — A So­mogyi Ferenc és Marcel Di- nu külügyi államtitkárok vezetésével kedden és szer­dán megtartott magyar-ro­mán tárgyalásokat követően szerdán Bukarestben közös sajtótájékoztatón jelentette be a két fél, hogy szakértői szinten elkészült a ma­gyar-román alapszerződés végleges szövege. Minden kérdésben sikerült megálla­podásra jutni. A jövő héten Budapesten újabb találkozó lesz, de ezen már csak nyel­vezetében szépítik a szöve­get, illetve a két nyelvi (ro­mán és magyar) változatot vetik egybe. Az államtitká­rok szerint az alapszerződés aláírására szeptember első felében kerülhet sor. Marcel Dinu román kül­ügyi államtitkár a külügy­minisztérium épületében tartott sajtótájékoztatón el­mondta, hogy véget ért az újabb tárgyalási forduló, melyen alapvetően a ro­mán-magyar alapszerződés még függőben maradt ré­szeivel foglalkoztak. Tár­gyaltak az úgynevezett a szöveg megbékélési dokumentu­mok előkészítéséről is. Az alapszerződéssel kapcsolat­ban közölte, hogy jelentős előrehaladás történt, szakér­tői szinten a szöveg gyakor­latilag a maga egészében el­készült, a még megbeszé­lendő kérdések nem képez­hetik akadályát a véglegesí­tésnek. A jövő héten — mint bejelentette — Budapesten kerül sor újabb szakértői ta­lálkozóra, de itt már gyakor­latilag nem folyik tárgyalás a szövegről. Somogyi Ferenc megerő­sítette, hogy a kormánytól kapott megbízatása szelle­mében sikeresen zárták ezt a tárgyalási fordulót, ami hát­ra van még az alapszerző­déssel kapcsolatban — kor­mányaik tájékoztatása, a szöveg technikai véglegesí­tése — nem változtat azon a tényen, hogy gyakorlatilag a szerződés szövegében megállapodás született. Mint Somogyi Ferenc el­mondta, arra lehet számíta­ni, hogy az alapszerződés aláírása szeptember első fe­lében megtörténik. Kedden ünnepelte Fidel Castro, Kuba államelnöke, miniszterelnöke és a kommunista párt első titkára születésének 70. évfordulóját. A jobb oldalon látható kép ez év júliusában, a bal oldali 1959 februárjában, nem sokkal a kubai forradalom győzelmét követően készült AP-felvétel _ MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL ____

Next

/
Thumbnails
Contents