Kelet-Magyarország, 1996. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-15 / 191. szám

1996. augusztus 15., csütörtök ÉLETÜNK ŐSZÉN Ha minden kötél szakad Amit a méltányossági nyugdíjról tudni kell • Nem jár mindenkinek Nyíregyháza (KM) — Van­nak esetek, amikor el kell tér­ni a szigorúan vett szabá­lyoktól, s olyan szempontok szerint dönteni egy ügyben, amely nem elsősorban a té­nyekre, sokkal inkább az ér­zelmekre, a józan észre ala­pozódik. A méltányosság e kategóriába tartozik. A Nyugdíjbiztosítási Önkor­mányzat elnöksége a közel­múltban foglalkozott az egyes nyugdíjak különös méltánylást érdemlő körülmények felhasz­nálásának tapasztalataival, és néhány közérdeklődésre is szá­mot tartó döntést hozott. Olya­nokat, amelyek igen sok nyug­díjast, vagy „csak” nyugdíjba készülőt érdekelhetnek. Akiknek adható A társadalombiztosításról szó­ló törvény végrehajtásáról in­tézkedő kormányrendelet hatá­rozottan kimondja, hogy kivé­teles nyugellátás nem engedé­lyezhető annak, aki az öregsé­gi korhatárt nem töltött be vagy nem rokkant. Adható azonban akkor, amikor az illető szá­mára a kivételes nyugellátást árvaellátás címén engedélye­zik. Nem engedélyezhető méltá­nyosságból nyugdíjemelés an­nak sem, akinek az ellátást nem a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozzák — annak elle­nére sem, hogy az ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja —, továbbá a nyug­díjazást, illetőleg a korábbi méltányossági emelést követő három éven belül kéri a méltá­nyos elbírálást az illető. Ez utóbbi tilalomtól azonban rendkívül indokolt esetben ki­vételesen el lehet tekinteni, például akkor, ha ez alatt a három év alatt a kérelmező egészségi állapota jelentősen rosszabbodott, szociális körül­ményei lényegesen megrom­lottak. Feltételek A méltányosságból történő nyugdíjemelés nem alanyi jo­gon, nem állampolgári jogként járó juttatás, amely csak akkor adható, ha a kérelmező körül­ményei méltánylást érdemel­nek. Melyek ezek? A nyugellá­tásban, baleseti nyugellátásban részesülőnek különös méltány­lást érdemlő körülmények megléte esetén nyugdíjemelés akkor engedélyezhető, ha a fo­lyósított nyugellátás összege (beleértve a házastársi pótlék, a házastársi jövedelempótlék, a nem társadalombiztosítási el­látás, az egyes személyes sza­badságot korlátozó intézkedé­sekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel össze­függésben járó emelés és az 1991. évi XII. törvény alapján megszüntetett nyugdíjkiegé­szítés helyébe lépő pótlék összegét is) és a rendszeres egyéb jövedelem együttes havi összege nem haladja meg a ké­relem elbírálásakor érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének a kétszeresét. Ha azonban a kérelmező kiskorú vagy 70 éven felüli, illetőleg rokkant személy eltartásáról is gondoskodik, akkor a kérelem elbírálásakor érvényes öregsé­gi nyugdíj legkisebb összegé­nek a két és félszeresét kaphat­ja, továbbá engedélyezhető az emelés annak is, akinek a la­kásfenntartás költségei, az egészségi állapot miatt szüksé­ges gyógyszer, illetve diéta igénye a nyugdíját és az esetle­ges egyéb jövedelmét arányta­lanul súlyosan terheli meg. Nyugdíjban, egyéb rendsze­res szociális ellátásban nem ré­szesülő személyeknek — az egyéb feltételek mellett — kü­lönösen méltánylást érdemlő kivételes esetben ellátás csak akkor engedélyezhető, ha a ké­relmező vagy özvegye, árvája a jogosultsághoz, illetőleg a résznyugdíjhoz szükséges szolgálati időnek legalább a fe­lével rendelkezik. A kérelem elbírálásakor az azonos anyagi körülményeket igazoló kérelmezők közül előnyben részesítik a 30, nők esetében a 25 évnél több szol­gálati idővel rendelkező, 70 éven felüli, az I. vagy II. rok­kantsági csoportba tartozó ké­relmezőket. Hogyan kérjük A nyugdíj méltányosságból történő emelése iránti kérelmet a nyugdíjas lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz kell eljuttatni. A kérelmet kizárólag az erre a célra rendszeresített adatlap ki­töltése és aláírása után bírálják el. A szükséges adatok hiányá­ban a kérelmezőt adatpótlásra kérik fel. A méltányossági kérelem­hez mellékelni kell a benyúj­tást megelőző havi nyugdíj- szelvényt is. Amennyiben a ké­relem teljesítéséhez szükséges adatok más módon nem tisz­tázhatók, a döntés előtt környe­zettanulmányt végeznek. A ké­relem elutasítása esetén a ké­relmezőt tájékoztatják arról is, hogy valójában milyen indo­kok miatt utasították el kérel­mét. Annál is inkább, mert a döntést kizárólagos mérlegelé­si jogkörben hozták, jogorvos­lattal tehát nem lehet ellene él­ni. Mozgássérültek kedvezményei A szabályok szerint • A támogatás mértéke adott • Közlekedők kaphatják Nyíregyháza (KM) — Egy társadalom színvonalának fokmérője az, miképpen gon­doskodik a rászorulókról, az elesettekről. Azokról, akik önmagukban képtelenek, vagy csak igen nehezen tud­nak megélni, akik az állam segítsége nélkül nehezen él­nének, netán ellehetlenülné- nek. A mozgássérültek több­sége ebbe a kategóriába tar­tozik. A súlyosan mozgáskorlátozott személyek többféle olyan ked­vezményt is igénybe vehetnek, amelyek megkönnyítik szá­mukra a közlekedést. A ked­vezmények közé tartozik az autóvásárlási, -átalakítási, a közlekedési támogatás, vala­mint a parkolási engedély is. Gépkocsisoknak A személygépkocsi beszerzé­séhez támogatást az a mozgás- sérült kaphat, akinek van jogo­sítványa, vagy szállítását vala­melyik családtagja írásban vál­lalja. Feltétele, hogy családjá­ban az egy főre jutó nettó jöve­delem nem haladhatja meg a nyugdíjminimum két és félsze­relést (ez az összeg az idén a 2,5x9600=24 000 forint). Jo­gosult a támogatásra az is, aki a gépkocsit háromévesnél idő­sebb, súlyosan mozgáskorláto­zott gyermekének szállítására használja, és a család megfelel a fenti jövedelmi korlátnak. A támogatást 1,5 millió forintnál nem drágább, legfeljebb 1610 köbcentis benzines, illetve 2000 köbcentis dízeles autó, valamint segédmotoros kerék­párnak minősülő három vagy négykerekű jármű vásárlásá­hoz kérhetik az érintettek a Népjóléti Minisztérium előze­tes engedélyével külföldről be­hozott autóhoz is. A támogatás összege az ár 60 százaléka; de legfeljebb 250 000 forint. Ezt a kedvezményt hétévenként egyszer vehetik igénybe a jo­gosultak. Az átalakítási támogatást gyárilag automata sebesség- váltóval felszerelt személy- gépkocsi vásárlásához, illetve átalakításához vehetik igénybe az érintettek. Kérhetik átalakí­táshoz is, amelynek eredmé­nyeként az autó alkalmassá vá­lik a súlyosan mozgáskorláto­zott személy szállítására. Változó összegben A támogatás összege megfelel az átalakítás költségének, de legfeljebb 130 ezer forint, és ugyancsak hétévenként egy­szer kérhető. A közlekedési támogatás összege évi 5000-től tizenöt­ezer forintig terjedhet, a moz­gássérült családi helyzetétől függően. A támogatást nem kaphatja meg az illető, ha csa­ládjában az egy főre jutó jöve­delem meghaladja a 24 000 fo­rintot. Parkolási engedélyt is kér­hetnek a súlyosan mozgáskor­látozott személyek, ha nem ké­pesek önállóan utazni a tömeg- közlekedési járműveken, és mozgásukhoz nem nélkülöz­hetik a segédeszközöket, a ke­rekes széket, mankót, botot, já­rókeretet. Kérvényezni kell Az engedélyt az illetékes ön- kormányzat jegyzője állítja ki, a kiadott engedély három évig érvényes. A kérvényt a lakóhe­lyi önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani. Beszerzési és közlekedési támogatás esetén április 30-ig, átalakítási és par­kolási engedélynél bármikor beadható a hatósághoz a kér­vény. A vásárlás és átalakí­tás keretszámát a Népiéti Mi­nisztérium állapítja meg, a ki­utalás sorrendjéről pedig a he­lyileg illetékes tiszti főorvos dönt. Hárommillió nyugdíjas országa Előnyben van a korengedményes • Egyre több pénzből, mégis kevesebbet Nyíregyháza (KM) — Az 1990-es évektől napjainkig a nyugdíjasok számának növe­kedése a magyar lakosságon belül háromszorosa volt az elő­ző ötéves periódusban mért­nek. Míg 1990-ben 2,5 millió, ma már több mint 3 millió nyugdíjas él az országban. A nyugdíjasok aránya a tel­jes lakossághoz képest öt évvel ezelőtt 24,7 százalék volt, je­lenleg pedig már meghaladja a 30 százalékot. Ugyanakkor reálértékben — az 1990-es évet 100 százalék­nak véve — a nyugdíjak értéke mára 23 százalékkal csökkent. A nyugdíjak egy főre jutó havi átlaga az 1996. januári 15 539 forintról márciusban, az évi kötelező nyugdíjrendezés után 17 345 forintra nőtt, ami a tel­jes munkaidőben foglalkozta­tottak nettó nominális átlagke­resetének 63,8 százaléka. Az átlagosnál magasabb összegű ellátásban részesül az ellátot­tak mintegy 40 százaléka. Nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra az elmúlt évben 582,2 milliárd forintot fizettek ki, a bruttó hazai termék mint­egy 11 százalékát. Számítások szerint idén az év első három hónapjában kifi­zetett összeg 148,9 milliárd fo­rint volt. Az ellátottak ötvenhárom százaléka öregségi, 24 százalé­ka rokkantsági nyugdíjat ka­pott. Az adatok szerint a ’90-es években öregségi nyugdíjba egyre kevesebben mentek, in­kább az egyéb lehetőségeket vették igénybe. Általában az elő- és koren­gedményes nyugdíjat részesí­tették előnyben. Az újonnan nyugdíjba vonulók közül a rokkantsági nyugdíjasok szá­ma az utóbbi években valame­lyest mérséklődött, arányuk az utóbbi két évben 37-38 száza­lékot tett ki. Öregen is munkában Nyíregyháza (KM - K. É.) — Egyre többen kérdezik a megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságot arról, hogy a nyugdíj, illetve a nyugdíj- szerű ellátások mellett mi­lyen feltételekkel lehet munkát vállalni úgy, hogy a juttatásoktól ne essenek el az emberek. A kérdésre Vi­rág Gyulától, a megyei igazgatóság igazgatójától kértünk feleletet. — Mielőtt válaszolnék, fontosnak tartom leszögez­ni. hogy a nyugdíj és a nyug­díjszerű ellátás két különbö­ző dolog. A jogszabályok értelmében nem minősül­nek nyugellátásnak azok az ellátások, melyek ötvenszá­zalékos munkaképesség­csökkenés esetén járnak, így ezek folyósítása is más elbírálás alá esik. A jelenle­gi rendelet szerint a nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások mellett bizonyos korlátok között van lehetőség a mun­kavállalásra. Az öregségi nyugdíj és az ezzel azonos megítélés alá eső korenged­ményes, illetve korkedvez­ményes nyugdíjasok korlát­lanul dolgozhatnak, tőlük sem nyugdíjjárulékot, sem egészségbiztosítási járulé­kot nem kell levonni, de a foglalkoztató munkáltató a kifizetetett díjazás után kö­teles utánuk a jelenleg érvé­nyes 42,5 százalékos társa­dalombiztosítási járulékot fizetni. A rokkantsági nyug­díjak mellett dolgozhat az a rokkant, aki rendszeresen nem vállal munkát, vagy ke­resete, jövedelme lényege­sen kevesebb a megrokka­nás előtti kereseténél, jöve­delménél. A részére kifize­tett munkabérből nyugdíjjá­rulékot vagy egészségbizto­sítási járulékot levonni nem kell, de munkáltatója köte­les a fenti társadalombizto­sítási járulékot megfizetni. Ha azonban a rokkantsági nyugdíjas rendszeres mun­kát végez, és keresete, ille­tőleg jövedelme négy egy­mást követő hónapban lé­nyegesen nem kevesebb a megrokkanása előtti átlag- kereseténél, a nyugellátást szüneteltetni kell mindad­dig, amíg ez az állapot fenn­áll. Ez esetben tehát a fog­lalkoztatónak a társadalom- biztosítási járulékot, a mun­kavállalónak pedig a hat- százalékos nyugdíjjárulékot és a négyszázalékos egész­ségbiztosítási járulékot kell megfizetni. A magyarázat az, hogy ilyen esetekben a jogi rokkantság nem áll fenn, ezért az ellátást szüne­teltetni kell. OAz előnyugdíj fogalmát másfél évig lehetővé tették az illetékesek. Mi a helyzet ezen a téren? — Az előnyugdíjban ré­szesülők az öregségi korha­tár betöltéséig ezen ellátást folyósítása mellett vállal­hatnak ugyan munkát, ha azonban munkabérük a mindenkori minimálbér összegét meghaladja, ellátá­sukat adott időtartamra fel kell függeszteni. A társada­lombiztosítási törvényben megfogalmazott jogi rok­kantságot nem kell vizsgál­ni akkor, ha a szociális jára­dékot és átmeneti járadékot külön jogszabályok alapján állapították meg. Ezen ellá­tásban részesülők a szabá­lyok szerint kereső tevé­kenységet folytathatnak, időbeli foglalkoztatásuktól és elért keresetüktől függet­lenül is. Ezen személyeket úgy kell tekinteni, mintha nem is részesülnének sem­miféle ellátásban. A részük­re kifizetett díj után azonban a munkáltató 42,5, a munka- vállaló pedig 6 százalékos nyugdíjjárulékot és 4 száza­lékos egészségbiztosítási járulékot köteles megfizet­ni. Öregek otthona Nyírmihálydiban Balázs Attila felvétele Beregsurányi emlék Nyugdíjasok találkoztak határon innen, határon túl­ról mintegy hétszázan július 7-én. Az ünnepség résztvevői megemlékeztek a millecen- tenáriumról, s megerősítet­ték a rendezvény alapgon­dolatát: éljünk békében ön­magunkkal, egymással és a természettel. A találkozó tíz órakor kezdődött, de már a reggeli órákban gyülekez­tek a vendégek. Itt volt Munkács, Beregszász, Szat­márnémeti, Szlovákia népes küldöttsége, de Szarvas vá­ros és még a Dunántúl is küldött barátokat. Termé­szetesen jelen voltak a me­gyei klubok küldöttei is. Az ünnepség méltó volt az alkalomhoz. Dr. Baja Fe­renc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, az esemény fővédnöke és ünnepi szónoka szólt az ün­nepről, az együttélő kis és nagy közösségek megtartó erejéről, a térségi gondok és az összetartozás megoldását segítő lehetőségekről. Be­szédében hangsúlyozta, a határok csak jelképesek, csak igazgatási határok lesznek, ha mindannyian egyetértésben, európai mó­don így akarjuk. Szólt arról is, hogy az al­kotás közös örömét élhetik meg a Beregsurányba összegyűlt nyugdíjasok. Szerepük a folyamatosság megőrzése, mert életük fo­lyamán gyűjtenek, megőriz­nek és továbbadnak anyagi, szellemi és erkölcsi értéke­ket. Ha már másképp nem megy... Balázs Attila felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents