Kelet-Magyarország, 1996. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-15 / 191. szám

1996. augusztus 15., csütörtök Egy mondat • Kincstárjegy-aukción a három hónapos futamidejű diszkont kincstárjegyek át­lagos hozama 23,23 száza­lékot ért el szerdán. • Az 1995. évi privatizá­ciós törvény értelmében ez év december 31-i hatállyal leszállítják az Állami Pri­vatizációs és Vagyonkeze­lő Rt. alaptőkéjét. § Újabb szúnyogirtási akciót rendelt el a Balatoni Intéző Bizottság: csütörtö­kön reggel Balatonfűzfő— Tihany—Badacsony kör­nyékét permetezik helikop­terről, az esti órákban pedig a Szigliget, Balatongyörök, Keszthely és Hévíz part­szakaszát. • Megmentett kerecsen- sólymok visszavadítását kezdték meg az apajpusztai természetvédelmi terüle­ten; a különleges akció kez­deteként szerdán a környe­zetvédelmi miniszter enge­dett szabadon két fiatal ra­gadozómadarat. Tovább folytatódnak az előkészületek a millecentenáriumi ünnepségsorozatra. Képünk a Hősök terén épülő új színpadról készült Nagy Gábor (ISB) felvétele Lezsák: kormánysújtotta megye A Magyar Demokrata Fórum elnökének sajtótájékoztatója Nyíregyházán Kovács Éva Nyíregyháza (KM) — Köny- nyed biciklitúrának indult, de az élet drámaivá festette az ak­ciót — mondotta Herényi Ká­roly szóvivő arról a kezdemé­nyezésről, melynek során Le­zsák Sándor, az MDF elnöke végigkerékpározta megyénket. Összesen 24 helyen állt meg, 124 kilométert kerekezett. Le­zsák a szerdán megtartott nyír­egyházi sajtótájékoztatón el­mondta: megdöbbentő tapasz­talatokat szerzett, útja során el­szomorító élményeket gyűj­tött. Mint hangsúlyozta, más kérdés hallani az országos gon­dokat, bajokat, s más szemé­lyesen megtapasztalni, milyen drámai valójában a vidék álla­pota. — Kormánysújtotta terület Szabolcs-Szatmár-Bereg, s a rosszak között is Nyírkátának legrosszabb a helyzete. Mára kikapcsolták a faluban az ára­mot, nincs közvilágítás, vil­lany nélkül maradt az orvosi rendelő is. Elfogadhatatlan, tűrhetetlen ez. A megoldás re­mény ében azonnal, még a helyszínről felvettem a kapcsolatot a Belügyminisz­tériummal. Sajnos, maga a miniszter és államtitkára is nyári szabad­ságát tölti, ezért levélben voltam kény­telen megfo­galmazni ag­godalmaimat. Lezsák a to- vábbiakban hangsúlyozta: az önkormányzatok sodródnak a csőd felé, ezért szerinte egy olyan vizsgálóbizottság felállí­tása szükséges, amely az ilyen esetekben megoldást talál, s el­kerülhetővé teszi, hogy a mil- leneum évében ne sötétüljön el az egész ország. — Nemcsak Nyírkátán van sötétség, de sötétség van a BM egyes területein is — mondot­ta a pártelnök arra utalva, hogy a tárca lelketlenül kezeli a fal­vak gondjait, emiatt azok és önkormányza­taik ma az 50- es, 60-as éve­ket idéző sa­nyarú helyzet­ben vannak. Tönkrement a falvak népé­nek egyetlen megélhetési lehetősége, a mezőgazda­ság is, az MDF szerint a kor­mány célja e téren is a kivé- reztetés. Rá­adásul nem csak a jelen lesújtó, hasonló ki­látásokkal „kecsegtet” a jövő is. Rossz tervek születnek, me­lyek között a mezőgazdasági adóztatás megváltoztatása, az adósáv csökkentése, a számla­adási kötelezettség bevezetése szerepel, mely végképp padló­ra küldi ezt az ágazatot. Mindezeknek tudatában a Magyar Demokrata Fórum ok­tóber 5-én tüntetést szervez a Parlament elé, ezzel is sürget­ve azokat a változásokat, me­lyek nélkül az ország szerintük már a választásokig sem bírja ki. A sajtótájékoztató további részében Zilahi József, az MDF tagja, a megyei közgyű­lés elnöke az önkormányzatok gazdasági helyzetéről beszélt, hangoztatva: azok lassan fel­élik minden vagyonukat, a csőd szélére jutnak. A kialakult helyzet szemléltetésére el­mondta: Szabolcs-Szatmár­Beregben jelenleg 74 olyan ön- kormányzat létezik, mely a na­pokban csődöt fog jelenteni. A privatizáció sokat segíthetne a helyzeten, de mint a közgyűlés elnöke elmondotta, e téren is zűrzavar, rendezetlenség ural­kodik. Petróczki Ferenc az MDF regionális elnökségének tagja megdöbbentőnek tartotta azt az elkeseredést, amit a falvakat járva tapasztaltak. Úgy tartotta, mindezek or­voslására a parlamenti, főváro­si politizálás ma már kevés, és sürgette, legyenek azonos jo­gai minden magyarországi te­lepülésnek. Lezsák Sándor Balázs Attila felvétele Forró nyomon A Tiszán jöttek az afgánok Nyíregyháza (KM - Cs. K.) — Egyikük lakására csalt há­rom foglalkozás nélküli (21,22 és 32 éves) bökönyi férfi egy 25 éves özvegyasszonyt au­gusztus 12-én. A lakásban az­tán ketten lefogták, míg harma­dik társuk megerőszakolta a védekezésképtelenné tett asz- szonyt. Mindhárom elkövetőt őrizetbe vette a rendőrség. Hét afgánnak nyújtott segít­séget a magyar határ illegális átlépéséhez egy beregszászi férfi augusztus 13-án. Az afgá­nok Tiszakóród határában, a Tiszán keresztül akartak bejut­ni az országba. Az embercsem­pészt őrizetbe vették, s eljárást indítottak ellene, míg az afgá­nokat kiutasították az ország­ból. Hidraulikaszivattyút szerelt le valaki egy tarpai nyugdíjas Beregsurány-Verestanyánál álló munkagépéről. A kár 300 ezer forint. Felbőszült egy 35 éves ara­nyosapáti nő azon, hogy férje 1000 forintot adott egy asz­szonynak, ezért nemcsak visszaszerezte tőle a pénzt, ha­nem alaposan helyben is hagy­ta. Önbíráskodás miatt kell fe­lelnie. Hogy mit árthatott a felsősi­mái villanyoszlop egy 23 éves nyugdíjas nyíregyházi fiatal­embernek, nem tudni, de annyi bizonyos, hogy valamivel csak felbőszíthette, mert a férfi Wartburgjával szándékosan megrongálta. A TITÁSZ-nak ezzel 50 ezer forint kárt oko­zott. Sikkasztás alapos gyanúja miatt indítottak eljárást egy 23 és egy 37 éves nyíregyházi nő ellen, mert egy részvénytársa­ság nyíregyházi kirendeltségé­nek pénztárából három alka­lommal 10-15 ezer forint kö­zötti összegeket vettek ki. A nyitott ablakon át mászott be valaki 12-ére virradóra a nyíregyházi 5-ös iskolába. Le­het, hogy csak zúzni volt ked­ve, mert semmit nem vitt el, vi­szont egy sor tanterem ajtaját betörte. Százezer forint kárt okozott. Jócskán megdézsmálták Új- fehértón egy édességnagyker készletét augusztus 13-ára vir­radóra az éjszakai látogatók: 1,5 millió forint értékű áruval távoztak. Italt, cigarettát vittek el egy nyírturai fogadóból ismeretlen tettesek. A kár 500 ezer forint. Négy üszőborjúját lopták el egy újfehértói egyéni gazdál­kodónak augusztus 12-ére vir­radóra. A kár 200 ezer forint. A szellőző réseken keresztül loptak el 120 ezer forint értékű búzát és árpát Tiszavasvári ha­tárában egy szövetkezet ter­ménytárolójából. Másnap ugyanitt egy kft. telephelyéről több, mint 10 ezer forint értékű sertéstáp tűnt el. Azzal bízott meg egy 32 éves nagyari férfit egy nábrádi fia­talember, hogy hozzon neki autót Németországból. Pénzt is adott neki, 540 ezer forintot. A megbízott azonban március óta sem kocsival, sem a pénzzel nem jelentkezett, ezért eljárást indítottak ellene. Felsősimán elloptak egy ko­csit,, amit aztán meg is találtak a tulajdonos lakása közelében, csakhogy nem az eredeti álla­potában, ugyanis addigra már mind a négy kerekét leszerel­ték és több alkatrészét is ellop­ták. Tömegben dolgoznak leg­szorgalmasabban a tolvajok: a nyíregyházi vasútállomáson egy utastól felszállás közben lopták el a kézitáskáját, benne pénzével, míg a váróteremben egy földre tett utazótáskát ka­pott fel valaki. Már előzőleg is iddogált a kisvárdai biciklis, aki előbb az úttest jobb oldalán közleke­dett, de mikor az italbolthoz ért, hirtelen balra kanyarodott — a vele azonos irányban köz­lekedő kocsi elé. Az autó féke­zés közben elütötte. A biciklis súlyos sérülést szenvedett. Szervezéstudomány Nyíregyháza (KM — Ny. Zs.) —Több mint másfél évtizedes, de kilenc éve megszakadt hagyomány folytatására vállalkozott a Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Szervezete, amely au­gusztus 21-23. között ren­dezi meg Nyíregyházán a 17. Szervezéstudományi Akadémiát. Az 1972 és 1987 között 16 alkalommal megtartott ren­dezvény (akkori elnevezés­sel Szervezéstudományi Nyári Akadémia) helyszí­nének megválasztása egy­ben a célt is kifejezte: orszá­gos fórumot teremtett a szakma legfrissebb eredmé­nyeinek ismertetéséhez, mi­közben a fejlesztésre szoru­ló térség szakembereihez közvetlenül juttatta el a munkájukhoz nélkülözhe­tetlen információkat. A cél sajnos, ma sem változott, hi­szen a régiófejlesztés még mindig időszerű, sürgető feladat maradt. A mostani rendezvényen e témakört érinti vala­mennyi előadó, többek kö­zött Baja Ferenc környezet­védelmi és területfejlesztési miniszter is, aki a területfej­lesztés új útjait, eszközeit az európai integráció szem­pontjaiból értékeli. Az egyes szekciók olyan té­mákkal foglalkoznak majd, mint a nemzetközi segítség­gel megvalósuló ipari par­kok szervezésének mód­szertana, a határokon átnyú­ló régiók fejlesztése, eszkö­zei, a hazai és a nemzetközi kockázati tőke szervezési kérdései valamint a régió- fejlesztés infrastruktúrájá­nak kiépítése. A rendezők leginkább vállalkozók, üzletemberek, a gazdasági-társadalmi élet helyi prominens személyi­ségeinek érdeklődésére szá­mítanak, de a hallgatóság többségét minden bi­zonnyal az önkormányza­tok vezetői alkotják majd. Megyénkből illetve a szom­szédos Borsod-Abaúj- Zemplén valamint Ukrajna megyénkkel határos telepü­léseiből 159 önkormányza­tához juttatták el a térítés- mentes részvételre jogosító meghívót, amelyet a re­gisztrációnál kell leadni. Egerben és Gödöllőn mutatják be Illés Lajos: Magyar Ének — Cantus Hungaricus című kantátáját, amely nemzeti líránk válogatott verseire, hazáról, népről, küldetésről írt zenei hitvallás. Képünkön a szerző és a szereplők (balról), Balogh Márton, Szvorák Katalin, Dörner György, Illés Lajos és Varga Miklós Nagy Gábor (ISB) felvétele Információs piac Hírközlés-politikai tervezet készül Budapest (MTI) — A Köz­lekedési, Hírközlési és Víz­ügyi Minisztérium még az idén, de legkésőbb 1997 februárjáig szeretné a parla­ment elé terjeszteni a na­pokban elkészült hírközlés­politikai koncepció terveze­tét. A dokumentum szerint az állam szerepe a hírközlés­ben a jövőben elsősorban a szabályozásra korlátozódik —jelentette be Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter szerdán Budapesten a minisztérium­ban tartott sajtótájékozta­tón. A tárca széles körű társa­dalmi vitára bocsátotta a nemzeti hírközléspolitikai koncepciótervezetet, mely 2005-ig határozza meg a távközlés és a postaszektor fő fejlesztési irányvonalát. Lotz Károly kifejtette: az állam határozza meg a tari­farendszert, a szolgáltatói engedélyezési eljárást, meghatározza a szabványo­sítási, piacfelügyeleti fel­adatokat. Az állam szerepet vállalhat a korszerű hírköz­lési adatbázis létrehozásá­nak elősegítésében is. Eze­ken túlmenően fontos fel­adat hárul rá a hírközlést érintő törvények terén az ál­lamra, hogy azokat össze­hangolja a hazai jogszabá­lyokkal, illetve az EU jogi normáival. Az új, integrált hírközlés­politika kialakításához — amely már a postai szolgál­tatások és a frekvenciagaz­dálkodás kérdéseit is magá­ban foglalja — 1995 köze­pén láttak hozzá a szakem­berek. Lotz Károly szerint az in­formációs társadalomban mind nagyobb szerepe van az adatszolgáltatásnak. En­nek kapcsán megemlítette, hogy míg az USA-ban ta­valy az információközlés felét az adatszolgáltatás tet­te ki, Magyarországon ez mindössze 10 százalék volt. Az elkövetkezendő 10 év fejlesztéseinek köszönhető­en hazánkban az adatszol­gáltatás várhatóan 30-40 százalékát teszi ki az infor­mációs piacnak. Hozzáfűz­te: a Matáv és a koncessziós szolgáltatók jelenleg évente mintegy 150-200 milliárd forintos beruházást hajta­nak végre a korszerű infor­mációshálózat fejlesztésé­ért.-MEGYÉN INNEN, MEGYÉN »rcna.iflmrTtTtTMEl

Next

/
Thumbnails
Contents