Kelet-Magyarország, 1996. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-01 / 179. szám
12 Kelet-Magyarország KULTÚRA 1996. augusztus 1csütörtök Nyelvművelő kéziszótár Minya Károly Nyíregyháza (KM) — Rosszmájú vélemény szerint a nyelvművelés olyan, mint a vizes szappan: amint megmarkoljuk, azonnal kicsúszik a kezünkből. Azaz az alkalmazott nyelvészetnek ez az ára a nyelvhelyességi szabályok megalapításával igen illékony lehet. Hiszen amit ma kifogásolnak a nyelvőrök, az holnapután úgyis elfogadott lesz. Ez természetesen korántsem igaz. így például a suk- stikölés régóta hibás alak, s mégsem vált nyelvi normává. Mindezekből következik az, hogy a könyvhéten megjelent Nyelvművelő kéziszótár nem légnemű anyagok tárháza, hanem kézzel fogható útmutató. A gyönyörű kivitelű, igényes mű tíz évig készült az MTA Nyelvtudományi Intézetében. Megszületésének gondolata már akkor felvetődött, amikor elődjének a kétkötetes Nyelvművelő kézikönyvnek a munkálatai befejeződtek. A kéziszótár azonban nemcsak sűrítménye a kézikönyvnek, a szerkesztők a megalkotás módszerét is megváltoztatták: a szélesebb olvasói réteg felé fordulnak, tömören és népszerűén közlik mindazokat a nyelvhelyességi, helyesírási, nyelvtani stilisztikai tudnivalókat, amelyre a művelt nagyközönségnek éppúgy szüksége van (volna), mint az anyanyelvvel hivatásszerűen foglalkozóknak: magyartanároknak, lapszerkesztőknek, fordítóknak, tolmácsoknak. A szótár tartalmazza és értékeli többek között az újonnan keletkezett magyar szavakat (pl. hallássérült, házilagos, kitűző, környezetbarát), az, új jelentéseket (jogosítvány = vmire való jog, jogosultság, felhatalmazás; kaszál = pénzt besöpör, sok pénzhez jut, jól keres), s a legújabb idegen szavakat (humánpolitikai megbízott = személyzetis; grillez = grillsütőben húst süt). Fölösleges volna egy ilyen kiadványhoz kötni valamely tudományág önállóságát és létjogosultságát, azonban a nyelvhelyesség, mint alkalmazott nyelvtudomány tekintetében a Nyelvművelő kéziszótár mindenképpen mérföldkőnek számít. Nyelvművelő kéziszótár. Szerk.: Grétsy László és Kemény Gábor. Auktor Könyvkiadó. Bp. 1996. Hírcsokor \ A Dr. Herz... ...című muzikel látható a nyíregyházi Szabadtéri Színpadon augusztus 4-én a Mandala Dalszínház előadásában. A főszerepet Kaszás Attila, a Vígszínház művésze alakítja. Az előadás 21 órakor kezdődik. (KM) Nemzetközi... ...Néptáncfesztivált rendeznek Gyöngyösön augusztus 11-18. között. A fesztiválon 17 hazai és külföldi együttes vesz részt. (KM) Segítsd a királyt... ...című történelmi drámát mutatja be a Kassai Thália Színház a szerencsi Rákó- czi-vár Szabadtéri Színpadán augusztus 2-án. Ratkó József darabját Beke Sándor rendezi. Esőnap augusztus 4-e. (KM) Fúvós... ...parádé lesz a nyíregyházi Szabadtéri Színpadon augusztus 3-án 18 órától. A műsorban a dixilandtől a ragtime-ig népszerű dallamok hangzanak el a Budapest Rézfúvós Kvintett és a Szabolcsi Fúvószenekar tolmácsolásában. (KM) Honismereti... ...játszóházas nyári tábort szervez a KPVDSZ Művelődési Ház augusztus 12- 17. között. Jelentkezni személyesen vagy a 311-957- es telefonon lehet. (KM) A Magvető Kiadó tervei Budapest (MTI) — Rövidesen Újra megjelentetjük Gabriel Garda Márquez „Száz év magány” -át és Mosonyi Aliz könyvét, a,,Budapesti mesék”-et — tájékoztatta Morcsányi Géza, a Magvető Könyvkiadó Kft. vezetője az MTI-t. Elmondta azt is, hogy nemsokára a boltokban lesz Orbán Ottó „Hallod-e, te sötét árnyék” című új verseskötete, és Jean Baudrillard, a posztmodem egyik szellemi vezérének az esszéje, az Amerika. Tervezik Tandori Dezső verseinek kiadását is. A képzőművészek számára megyénk műemlékei mindig is hálás témák. H. Németh Katalin az egyik templomot örökítette meg A rock gyermekei a Tisza-parton Nehezebb a helyzete a mai zenekaroknak, mint húsz évvel ezelőtt volt Van kitől tanulni. A magyar rockélet nagyjai, elismert szaktekintélyek segítenek. Szappanos György, Horváth Attila, Szekeres Tamás, Gidófalvy Atilla, Lippényi Tamás, Ta- káts Tamás és Nagy Feró naponta kétszer is istápolja a zenekarokat. Nagy Ferót is megkérdeztük. — Sajnos, ezek a gyerekek rosszabb helyzetben vannak, .. ......................................... , ................mint amikor 20-30 Mesterek irányításává! próbál a zenekar A szerző felvetele évve] eze]gtt mj gyár rockzenészek patrónusa, kezdtünk, hiszen akkor mégis- és az egyik lemezkiadó kft. igazgatója. — Nagy szükségük van ezeknek a zenekaroknak a segítségre. Sok tehetséges muzsikus található köztük, de a csapatmunka olykor még nem az igazi. Nem tudják igazán megjeleníteni magukat, tanácsra van szükségük, hogyan és mit énekeljenek, és hogyan találják meg a kapcsolatot a közönséggel. az izgalom, éppen felvételre készül a Rachel and Friends együttes, amelynek a tagjai közt találjuk a nyíregyházi Szentpáli Rolandot, aki megerősít abban, mennyire Yontos számukra ez a felvétel, amely első a zenekar életében. Fiatal csapatuk igényesebb zenét játszik, már csak azért is, mert legtöbbjük a Zeneakadémiára jár. Szigeti Ferencnek egyébként nagy tekintélye van a táborban, hiszen ő a fiatal macsak volt valami lehetőség arra, hogy a médiákban bemutatkozhassunk. Most meg rengeteg pénz kellene a reklámra, hogy ismertté válhasson egy- egy zenekar. Igyekszem jó tanácsokkal szolgálni. Biztatom a gyerekeket, ha a színpadra állnak, legyen mondanivalójuk; szóljon a zene szerelemről, szabadságról vagy közönyről. A közönséghez utat kell találni. A kallói oskola évszázadai Bodnár István Rakamaz (KM) — Kisebb hangorkán fogad a Tisza Vízisport Centrumban. Nem is csoda, ezen a héten a zenészeké a tábor, amely most a Rock-tábor nevet viseli. Mintegy tucatnyi együttest látnak vendégül, akik neves mesterek irányítása mellett próbálnak, és olykor pódiumra állnak. Szigeti Ferenc táborvezető készségesen magyaráz. — Sajnos, Magyarországon nincs a rockzenészeknek iskolája, ahol elsajátíthatnák a mesterség magasabb fogásait. Itt legalább egy hétig felkészült zenészek irányításával tanulhatnak, gyakorolhatnak. Emellett pódiumra is állhatnak, a tokaji gimnázium mellett esténként koncerteket rendezünk, amelyek iránt mindig nagy az érdeklődés. Az együttesek számára külön előny, hogy a számaikat kazettára vesszük, és elküldjük a stúdióknak, ahol esetleg felfigyelhetnek a tehetségesebb zenekarokra. Való igaz. A stúdióban nagy Mizser Lajos Nyíregyháza—Eddig számos iskolatörténeti munka látott napvilágot, ám ezek egy rövi- debb időszakot dolgoztak fel. Pál György könyve több mint öt évszázadot ölel fel: „a kezdetekről, a gyökerekről szól, és vezet el bennünket a 19. század utolsó harmadáig” — írja előszavában Horváth György, kállói lelkész. A szerző maga is tősgyökeres kállói, így érthető szeretettel foglalkozik szülővárosának oktatásügyével. A református iskolának természetesen voltak előzményei. Az első említés — egy per kapcsán — 1348-ból történik, hogy Kálióban ún. plébániai iskola működött. A reformáció az oktatásügyön is alapvetően változtatott. A protestáns német egyetemeken számos kállói diák tanult a 16. század második felében. A szerző nagy haszonnal forgatta Gö- römbei Péter egyháztörténeti könyvét, szemelgetve az iskolai vonatkozású adalékokat. Ám ezzel nem elégedett meg: gondos levéltári kutatásokat végzett, Debrecenben pedig a szinte ismeretlen egyháztörténeti könyvek, kéziratok kállói adatait is felhasználta. A gimnázium alapításának évére nem bukkant rá, de a 16. század második felében már megvolt Schola Reformata Magno- Kállovien-sis néven, és ez a könyv címe is. „A kállói református iskola a 17. század középén jutott a középszintű kis- gimnáziumi, a 18. század elején pedig nagygimnáziumi állapotba” — írja a szerző. Olvashatunk arról is, hogy milyen tanterv alapján mit is tanítottak. Az iskola szigorú fegyelmet követelt még mind a diáktól, mind a tanártól. Bizony, elbocsátották az oktatót, mert „gyanús s törvénytelen asszonyemberekkel való tár- salkodásba egyedítette magát.” Természetesen sok szó esik az irányításról, az iskola gazdálkodásáról is. Bemutatja a 17. századi iskolai könyvtárat, közli a lelkészek, oktatók névsorát. Jegyzetanyaga bőséges. A Mellékletekben hozza a „Nagykállói iskola törvény- jét”. A könyvet három kép és tizennégy dokumentum-fénymásolat illusztrálja. Nemcsak az iskolatörténettel foglalkozóknak, hanem kultúrtörténetünk iránt érdeklődőknek, a kállói lokálpatriótáknak is ajánlható ez az élvezetes stílusban megírt könyv. (Bessenyei K.) Felújítják a skanzent Zalagerszeg (MTI) — Idén nyáron folytatódik a két évvel ezelőtt pénzhiány miatt abbamaradt rekonstrukciót a zalaegerszegi göcseji Falumúzeumban. így nem kell attól tartani, hogy az Őrség és a Göcsej népi építészetét bemutató skanzent — a házak leromlott állapota miatt — bezárják. A falumúzeumot — az országban elsőként — 1968-ban építették, azóta ott nagyobb felújítás nem történt. A házak zsupp- fedeles teteje kilyukadt, a kívül sározott faépületek az eredeti szerkezetek felhasználása miatt már a múzeum létrehozásakor sem voltak jó állapotban. Az új épületet augusztus 20-án avatják fel. Történeti mondáink (11.) A muhi pusztán elszenvedett vérveszteség után pusztítás következett Erdész Sándor Nyíregyháza — IV. Béla király idejében az őshazát kereső Julianus barát nemcsak a Volga környékén élő magyarokról hozott hírt, hanem a felénk haladó tatár hordákról is. A király azonnal hozzáfogott a védelem szervezéséhez. Sajnos, a hadviselésben járatlan, elkényel- mesedett főurak nem fogták fel, hogy milyen vész közeledik, s így nem is készülhettek fel kellően a tatárok fogadására. Tudjuk, hogy a muhi pusztán a magyar hadak elvéreztek és a tatárok az egész ország területén iszonyatos pusztítást végeztek. Kutyafejü tatárok A kegyetlen kutyafejű tatárok emlékét népmondáink máig is hűen őrzik. Valószínű, hogy a kutyafejű jelző a mongoloid arcvonásaikra, kegyetlen voltukra, vagy éppen a vezéreik kutyafejes jelvényeire vezethetők vissza. Egy beregi monda szerint: , A tatárok között voltak kutyafejűek is. A kutya bőrét a fejükbe húzták, hogy attól még ré- misztőbbek legyenek. Egész csapat volt ilyen. Azért csinálták, hogy féljen tőlük a nép.” Ezt a mondát Tiszabökény- ben jegyezték fel: „Hallottam az öregektől, hogy a kutyafejű tatárok elhurcolták az embereket és megették. Olyan volt a képük, mint a kutyáknak, szaglászni is úgy tudtak. El akarták foglalni az egész országot, de az Isten hatalma nagyobb volt.” Elásott kincsek Jó néhány monda szól arról, hogy a tatárok elől kincseket és egyéb értékeket rejtettek el. Erdélyben, Bujánháza mellett van egy Bélavára nevű domb. Mikor Béla király a tatárok elől menekült, el akarta rejteni a kincsét. De hová? Három hű embere azt mondta: „Felséges királyom, nem szabad ezt senkinek se tudni, hogy hol a kincs, csak neked!” Ezért tanácsolták, hogy bízza rájuk a dolgot, ő meg vonuljon tovább a sereggel. Úgy is lett. Egyszer aztán megjött az egyik hadnagy. Megmondta a királynak, hogy a domb melyik részén ásták el a kincset. De azt is elmondta, hogy a másik kettő már megölte magát. S avval ő is a szívébe döfte a kardját! Sári, Mari gyertek elő! Menekült a nép a tatárok elől. A sziklás hegyek között köny- nyebb volt az elrejtőzés, mint a sík tájakon. Az Álföldön csupán az ingoványos nádasok, lápok nyújthattak menedéket. A tatárok sokhelyütt cselhez folyamodtak. Egy vencsellői monda szerint a tatárok elől az egész környék a Fásvölgy mocsarai közé menekült. Mikor a tatárok látták, hogy a hínáron már nem tudnak áthatolni, fel- szedelőzködtek és elvonultak, azonban csak a domb túlsó oldalára húzódtak. Harmadnap aztán két magyarruhás ember kiabálta a mezőről a sziget szélén csíkászó lányoknak: „Sári, Mári, gyertek elő, elmentek már a tatárok!” Néhányan kimerészkedtek, de alig értek a mező közepéig, a domb háta mögül kirohantak a lovas tatárok és mind összekaszabolták * »* íz őket. Megemlítem, hogy ezt a mondát Erdélyben és Tiszántúlon széles körben ismerik. Porcsalmán jegyezték fel, hogy a falu lakosságának miként sikerült megmenekülnie a tatár veszedelemtől. A faluban volt egy ember, aki nem vesztette el a fejét. Tanácsát megfogadták, és amennyi szalmájuk és szénájuk csak volt, azt mind a falu köré rakták. Amikor a Figyelők a templom tornyából meglátták a tatárokat, a többieknek jelt adtak, akik meggyújtották a szalmacsomókat. A tatárok azt hitték, hogy ott egy másik csapat jár, hát másfelé kanyarodtak. így aztán a falu kár nélkül úszta meg a tatárjárást. Mondáink szerint a tatárok között jóérzésű emberek is akadtak. Egy tatár, midőn berontott egy házba, elsőként egy kisgyermeket pillantott meg. Elmosolyodott, a szülőknek valamit mondott és eltávozott. Némely vidéken úgy tudják, köztük Szamostatárfalván és Tatárvágáson, hogy néhány tatár itt maradt, megházasodott és falut alapított.
