Kelet-Magyarország, 1996. július (53. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-04 / 155. szám

1VV6. július 4., csütörtök Tovább tágul az ózonlyuk A csökkenés az ezredforduló környékén megállhat, az ózonpajzs regenerálódhat A napimádókat nem zavarja az ózonhiány Balázs Attila felvétele Horányi Zsuzsa Nyíregyháza (KM) — Az ózonlyuk már kétszer akko­ra, mint két évvel ezelőtt volt. A közeljövőben regenerálód- hat-e az ózonpajzs, vagy ka­tasztrofális méreteket ölt az ózonhiány, érdeklődött egy olvasónk. A kérdést továbbí­tottuk Németh Péternek, az Országos Meteorológiai Szolgálat osztályvezetőjének, aki tájékoztatta lapunkat az ózonhiányról. — Az ózonlyuk, mint jelenség a déli sarkvidékhez kapcsoló­dik. A valóságban nem is igazi lyukról, hanem nagymértékű elvékonyodásról van szó, az ózon fele, esetenként még a hat­van százaléka is hiányozhat, így a köztudatban ózonlyukról beszélnek - tudtuk meg Né­meth Pétertől, Elvékonyodás — A déli földgömb tavaszának kezdetén - nálunk ősszel - szeptember-októberben a lege­rősebb. Idén már Európa terü­leténél kétszer nagyobb az ózonlyuk mérete. A déli pólus felett évről évre fogyatkozik az ózon mennyisége, az elmúlt év­ben már egy hónappal koráb­ban elérte a rninimumszintet mint a korábbi években. Évről évre mélyebben jelentkezik, egyre nagyobb területre terjed ki és hosszabb ideig tart, tehát az ózonhiány mértéke, a terü­lete és az időtartama is növek­szik. A káros UV-sugárzást megszűrő ózonemyő elvéko- nyodása a nyolcvanas évek ele­jétől alakult ki. □ Az északi féltekén milyen mértékű az elvékonyodás? — Az északi féltekén nem korlátozódik az év egy bizo­nyos szakaszához az elvéko­nyodás és kisebb mértékben is jelentkezik, mert a szárazföld tagoltsága nem teszi lehetővé a meleg áramlatokat elzáró lég­örvény kialakulását, a sztra­toszféra nem is olyan hideg, mint a déli félgömbön. Az észa­ki féltekén ózonhiányos álla­potról beszélünk. A déli sark­vidéken ugyanis minden év­ben stabil légörvény alakul ki, amely tartósan lezárja a déli te­rületeket az Egyenlítő felől ér­kező meleg légáramlatok elől. Freon — A levegő olyannyira lehűl, hogy az amúgy rendkívül hideg sztratoszférában különösen alacsony hőmérsékletek - akár mínusz 90 fok is! - előfordul­hat. Ilyen hidegben képződnek a legmagasabban elterülő fel­hők - a gyöngyházfelhők - is, a felhőképződés közben pedig sósav- és klómitrát-molekulák reagálnak egymásra. (A felhő­szemcsék alkalmas felületet adnak az ózonkárosító anyagok számára.) A reakció végered­ményeként az ózon legnagyobb ellensége, a reagens klór felsza­badul. Ez október végén rom­bol leginkább, minden évben ilyenkor a leghidegebb a sztra­toszféra. A tennészetes ózoncsökke­nés a légörvény feloszlásának és a levegő felmelegedésének köszönhetően fokozatosan megszűnik, s a koncentráció visszaáll eredeti szintjére. Nem is lenne probléma, hiszen a dé­li pólus fölött valószínűleg mindig keletkezett ózonlyuk egy időre, azonban az ipari fre­on kibocsátása tovább csök­kenti az ózon koncentrációját. □ Hazánk felett milyen mér­tékű az elvékonyodás? — Magyarország helyzete se nem jobb, se nem rosszabb, mint a hasonló földrajzi terüle­teken fekvő országoké. Folya­matosan 1969-től mérjük az ózonmértékét hazánk felett, 1991 -ig nem jelentkezett ózon­hiány, bár megfigyelhető volt kismértékű csökkenés, 1992- ben évi átlagban 8,3 százalékos hiányt tapasztaltak a szakem­berek, amely a következő év­ben 9,5 százalékra növekedett, azóta csökkenés tapasztalható, ‘94-ben mindössze 3 százalék ózonhiány mutatkozott, ez év első félévében 6,3 százalékos csökkenést mutattak a méré­sek, amelyet a 1969-91 -es ada­tokhoz viszonyítunk. Az ada­tok eltérése miatt nem kell megijedni, mert az ózon álla­potában természe­tes ingadozások vannak, amely több okra vezethető visz- sza, így az általános légkörzésre, az idő­járási tényezőkre, a napciklusra. Erre tevődik az emberi tevékenység követ- kezményekénti csökkenés, hiszen az ózonhiány hátte­rében kémiai ózon­bomlásról van szó, ami az ember által előállított mester­séges anyagokkal is kapcsolatos. A ha­logénezett szénhidrogének elő­állítását és felhasználását nem­zetközi egyezmények korlá­tozzák. Regenerálódás □ Az ózonadatokat elnézve még nem látszik a korlátozás. — A halogénezett szénhidro­gént hajtógázként, oldószernek illetve hűtőfolyadékként hasz­nálták az ötvenes években, bár a nemzetközi egyezmények ha­tására a felhasználás mára vi­lágszerte csökkent, néhány év­tizedig még számolni kell rom­boló hatásával. A freon nem könnyen lép reakcióba más ve- gyülettel. ezért évekig képes ar­ra, hogy a légkörben tartózkod­jon. Az előrejelzés szerint a csökkenés az ezredforduló kör­nyékén megáll, az ózonpajzs a következő század közepére re­generálódhat. Ha. nem volná­nak nemzetközi egyezmények, akkor a jövő században kataszt­rofális következményei lenné­nek az ózónhiánynak. Egy-két éven belül érdemi javulásra még nem számíthatunk, azon­ban a nemzetközi egyezmé­nyek hatására bízzunk abban, hogy katasztrófa nem lép fel. Rekord algainvázió a Szamoson A szennyeződés a Tisza Tokaj alatti középső és alsó szakaszán okozhat gondokat Mátészalka (KM - SZ. E.) — Sajnos már nem újság, hogy Szatmár egyik legszebb fo­lyója, a Szamos évtizedek óta szennyezett. Az idén a csen- geri gátőr észlelte először a változást. A helyszínre érke­ző szakembereket is megdöb­bentette a folyó kávébarna színű, habzó vize. A Felső-Tisza-vidéki Környe­zetvédelmi Felügyelőség labo­ratóriumának vizsgálatai sze­rint idén is tapasztalható a ko­rábbi években is észlelt töme­ges algaszaporodás. Az algák száma a vízmintákban a első vizsgálatok elvégzésekor min­den eddigi rekordot megdön­tött, meghaladta a hatszázmil­liót literenként. A rendkívüli vízminőségi ál­lapot a folyó romániai vízgyűj­tőjén alakult ki. a magas táp­anyagterhelés következtében. A szennyezés forrása jelenleg is ismeretlen, annyi azonban bi­zonyos, hogy a folyó a bakteri­ális jellemzők alapján fekáliá- val erősen szennyezett volt. A Szamos állapota rövid időn be­lül a Tiszáét is befolyásolta. A Tisza vize az országhatártól Jánd térségéig minden paramé­ter tekintetében megfelelő mi­nőségű. A Szamós torkolata alatt, Aranyosapáti térségétől jelentkezett először a vízminő­ségromlás. Hétfőn újabb vízmintát vet­tek a Szamosból és a Tiszából, melynek eredményeit Kocsis t— ....-.......................................--­Gáborné a Környezetvédelmi Felügyelőség vízvédelmi osz­tályának vezetője ismertette. — A legutóbbi vizsgálatok szerint a vízszintemelkedésnek és a hűvös időnek köszönhető­en a Szamoson az algakoncent­ráció jelentősen lecsökkent, li­terenként egymillió körüli ér­tékre. A Tiszán Balsa térségé­ben mértük a legmagasabb kon­centrációt. ám ez is jóval ked­vezőbb, mint néhány nappal ezelőtt a Szamoson volt. A Felső-Tisza-vidéki Víz­ügyi Igazgatóság szakemberei folyamatos figyelőszolgálatot szerveztek a szennyezett folyó­szakaszokon. — A hétvégén a Szamos víz­gyűjtőjén lehullott csapadék­mennyiség miatt jelentős víz- szintemelkedést észleltünk, és a vízhozamnövekedés vi­szonylag kedvezőbbé tette a helyzetet, csökkent az alga- koncentráció — mondta Il­lés Lajos a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vízgaz­dálkodási osztályának vezető­je. Az elmúlt napokban is tizen­egy munkatársunk tartott fi­gyelőszolgálatot a Szamoson ésTokajig aTiszán. A szennye­zés a Tisza Tokaj alatti közép­ső és alsó szakaszán okozhat gondokat, mert ott találhatók olyan vízkivételi művek, ame­lyek városokat is ellátnak ivó­vízzel. — Az alga azért veszélyes, mert eltömítheti a tisztítómű­vek szűrőit, s nagyon magas al­gakoncentráció esetén bekö­vetkezhet, hogy például a Ke­leti főcsatorna zsilipjét el kell zárni. Ez azonban újabb gondot vet fel, mert a csatornában eset­leg nem lesz elegendő víz az ön­tözéshez. Szükség esetén javu­lást érhetünk el, ha Tiszalöknél csökkentik a duzzasztást, hogy az átbukás következtében oxi­génben dúsúljon a víz. — Az algák tömeges elsza­porodása ugyanis nagymérték­ben felborítja a folyó oxigén­háztartását. Nappal a fény ha­tására az algák fotoszintézise következtében hatalmas mennyiségű oxigén termelődik a vízben, s a túltelítettség miatt a halak úgynevezett buborék­betegséget kaphatnak, ami azt jelenti, hogy károsodik a kopol- tyújuk. — Éjszaka elpusztulnak az algák, s a lebomlási folyamat rengeteg oxigént használ fel és hirtelen lecsökken az oxigén mennyisége a vízben. Ilyenkor tapasztalhatjuk, hogy a halak feljönnek a víz felszínére, „pi­pálnak”. Öt évvel ezelőtt Tokaj térségében halpusztuláshoz ve­zetett egy ilyen jelenség. Re­méljük, hogy a következő idő­szak időjárása csapadékosabb lesz, mint amilyen a június volt, megnövekszik a Felső-Tisza és mellékfolyóinak vízhozama és nem lesz olyan kánikulai me­leg, amely ajelenlegi kedvezőt­len vízminőségi állapotot to­vább rontaná. A Szamos Olcsvánál M. Magyar László felvétele Naturexpo '96 Nyíregyháza (KM - H. Zs.) —A Budapesti Nemzetkö­zi Vásárközpont ad ott­hont az év legkiemelke­dőbb környezet- és termé­szetvédelmi eseményének, augusztus 15. és szeptem­ber 8. között. A Naturexpo '96 három különböző for­mában közelít ember és természet kapcsolatához, a szakmai fórumok mellett a nagyközönséget vonzó látványosságokat is kínál­nak. A Naturexpo ’96 Nemzetkö­zi Kiállítás végleges kon­cepciója a természet és a ter­mészetvédelem mellett a környezetkímélő technoló­giák megismertetése, ezen­kívül a természet- és környe­zetvédelmi témák - környe­zetbarát technológiák, öko­turizmus, szabadtéri spor­tok, horgászat és vadászat - teljes körű bemutatására is lehetőséget nyújt. A Nemze­tek Pavilonjaiban különbö­ző országok és régiók mutat­ják majd be természeti kin­cseiket, valamint azt, mit tesznek ezek megőrzéséért és ésszerű hasznosításáért. A Naturexpo ’96 Tudo­mányos Konferencián „A biológiai erőforrások fenn­tartható hasznosítása” cím­mel a nemzetközi környe­zetvédelmi konferenciák so­ra folytatódik Budapesten. A világ vezető tudósainak tanácskozása is elősegítheti, hogy fővárosunk a régió környezetvédelmi koordi­nációs központjává váljon, Magyarországnak a konfe­rencia következtében meg­növekedő presztízse pedig más területeken is kamatoz­hat. A természet és a termé­szetvédelem szolgáltatja az apropóját a Naturfiesta programjainak, amely min­den korosztálynak változa­tos és tartalmas szórakozási lehetőséget kínál. A Natur- expo ’96 emeli jó hírünket a világban, növeli az idegen- forgalmat és remélhetőleg segít egy olyan szemlélet ki­alakításában, amely azt tart­ja fontosnak, hogy a termé­szet hasznosítása egyre in­kább a természet megőrzé­sének jegyében történjen. A konferencia záróak­kordjaként a résztvevők alá­írják a Budapest Deklaráci­ót Út a jövőbe címmel. _ Európától Afrikán át Ázsiáig közel tucatnyi or­szág jelezte kormányszintű részvételét a Naturexpo ’96- on, Közép-Európa idei leg­nagyobb természetvédelmi kiállításán, amelynek fel­adata az, hogy ráirányítsa a figyelmet a természet- és környezetvédelem aktuális és mindenki számára fontos kérdéseire. Magyarorszá­gon és a térségben, ahol szá­mos súlyos környezeti prob­lémával kell megküzdeni, különösen fontos a környe­zet- és természetvédelem fontosságának tudatosítása. A környezetbarát technoló­giák és fogyasztói szokások bemutatásával a szélesebb közvélemény számára kí­vánják megmutatni, hogyan is lehet és kell többet tenni környezetünk megóvásáért, jövőnkért. Program a jövőnkért Budapest (MTI) — A leve­gő és a vizek minőségének javítása, a hulladékok ártal­matlanítása, valamint a munkakörnyezet biztonsá­gosabbá, egészségesebbé té­telét kezeli elsőrendű fon­tossággal a magyar kömye- zetegészségügyi program- tervezet. A dokumentum, amely Európában az első ilyen jel­legű programtervezet, ősz­szel kerül a parlament elé. Kökény Mihály népjóléti ál­lamtitkár Luxemburgban az Európai Kömyezetegészsé- gügyi Bizottságot tájékoz­tatta az elképzelésekről. Az államtitkár rámutatott, a halálozások 20-25 száza­léka összefügg a környezet­szennyezéssel, az egészsé­get károsító, illetve veszé­lyeztető tényezők vissza­szorítása ezért rendkívül fontos feladat. A magyar program tíz területen jelöli meg a feladatokat: víz- és le­vegőszennyezés, hulladék­ártalmatlanítás, zajártalom, kémiai, sugár- és élelmi­szerbiztonság, közlekedés, munka- és lakókörnye­zet. Ezek közül a legégetőbb mindenképpen a levegő és a vizek minőségének javítása, a1 hulladékok környezetkí­mélő megsemmisítése, va­lamint a munkakörnyezet biztonságosabbá, egészsé­gesebbé tétele. Az államtitkár szerint a teljes körű program 10-15 év alatt valósulhat meg, és sok milliárd forintot igényel. Jó esély van ugyanakkor arra, hogy az egyes konkrét részprojektekre nemcsak technikai, hanem anyagi tá­mogatást is kaphatunk az Európai Uniótól - vélekedik Kökény Mihály. Júliustól Igrice-őrök Nyíregyháza (KM) — Júli­us elsejétől Igrice-őrök dol­goznak az Igrice-mocsár te­rületén. A természetvédelmi terület értékei nincsenek kellőképpen biztosítva, az őrök munkába állításával igyekeznek enyhíteni ezen a problémán. Az Igrice-őrök tájékoztatják az arra járókat, hogy természetvédelmi te­rületen járnak, megmutatják a madárlest az érdeklődők­nek, vezetésükkel kijelölt bemutató ösvényen az Igri­ce-mocsár állat- és növény­világával ismerkedhetnek a csoportok. Vezetővel és szervezett keretek között bárki megtekintheti a mo­csár élővilágát. Nagyon sok gyújtogató, orvvadász fordul meg ezen a területen, akik nem tudják, milyen károkat okoznak til­tott tevékenységükkel. Az őrök lehetőségük szerint megakadályozzák a károko­zást is — tudtuk meg Tóth Miklóstól a Felső-Tisza Ala­pítvány programvezetőjé­től. — Az Igrice-őröknek fel­adatuk, hogy őrizzék ezt a te­rületet, azonban nincs sem­miféle hatósági jogkörük, nem tudnak a helyszínen bír­ságolni. Fényképezőgép áll rendelkezésükre illetve nap­lóban rögzítik mi min­dent láttak egy-egy nap so­rán. r\ n h \f \s ZÖLDÖVEZET-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents