Kelet-Magyarország, 1996. július (53. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-31 / 178. szám
1996. július 31szerda KM-POSTA Fórum olvasóink leveleiből Csúcsforgalom a Tokaji úti KGST-piac környékén Ruhaosztás A Létminimum Alatt Élők Társasága újfehértói szervezete nevében ezúton szeretnék köszönetét mondani azoknak, akik adományaikkal lehetővé tették, hogy július 12-én ingyenruhát oszthattunk az arra rászorulóknak. Bizony, nagyon hamar elfogyott a tizenöt mázsa ruha. Köszönet a Lovas Kovács Béla és Társa Kft.-nek, az EssorTrade Kft.-nek is, akik a helyiséget biztosították számunkra. Továbbra is várjuk a cégek, vállalkozók, magánszemélyek felajánlásait a 42/290- 554-es telefonszámon, vagy az Újfehértói Takarékszövetkezetnél vezetett 68800013- 17000019-es számlaszámon lehet megtenni. Puhala Józsefné, Újfehértó Liliom u. 17. Létminimum Olvastam felhívásukat a Kelet- Magyarországban a létminimum alatt élőkkel kapcsolatban. Szeretnék én is hozzászólni. Sajnos, mi is jóval a létminimum alatt élünk. Férjem italozó életmódja és viselkedése miatt négy gyermekkel az apai nagynénihez költöztünk. (Azóta meghalt a férjem). A nagynéni gondozás fejében rendelkezésünkre bocsátotta lakását, átvállalta a rezsit a szerény nyugdíjából. De ő is velünk van. Én 1995. októbertől munkanélküli vagyok. Járadékom 9300 forint. Lányom regisztrált munkanélküli, járadék nem jár neki, mert nem volt pályakezdő, sem munkahellyel nem rendelkezett. Tehát keresete nincs. Egyedül az idősebb fiam dolgozok, a görög katolikus egyház szociális munkása nettó 15 ezer forintért. Két fiam ikrek, jelenleg sorkatonai szolgálatukat töltik, kereset nincs. Tehát az összes jövedelmünk 24 300 forint. Az egy személyre jutó jövedelem 4050 forint, a rezsin kívül, mert azt a nagynéni fizeti. Naponta figyelemmel kísérjük az álláshirdetéseket, sajnos visszaéléseket tapasztalunk. A meghirdetett állások már be vannak töltve. Probléma van a munkaügyi központtal is. Havonta háromszor zárja a jelentkezők járadékát. Tehát csak tíznaponként. Ha nekem például előző nap zárták le a jelentkezéseket, vámom kell tíz napot plusz az átutalást a postára, amíg megkapom az összeget. így nem négy hétre, hanem sokszor hat-hét hétre kapom meg a járadékot. Mennyi jut egy napra a 24 300 forintból hat személynek? Sajnos, a legszükségesebbet is kénytelenek vagyunk nélkülözni. Nem eszünk szalámit, nem iszunk üdítőket, nem cigarettázunk. Húst hétvégén eszünk. Tejet szintén, villanyt nem égetünk, úgy intézzük dolgainkat, hogy este ne kelljen villanyt gyújtani. Mozi, színház, könyv most már megszűnt. Ha kimozdulunk a házból, bérlet vagy buszjegy kell. 3x 1400 forint. Tehát ezt csak, ha nagyon szükséges. Fodrász barátnőm ingyen nyírja az egész családot. Ruhaneműre, cipőre nemigen jut, három éve egy darabot sem vettünk. Sajnos, így is lehet és kell élni. Nagyon is a létminimum alatt. Név és cím a szerkesztőségben Kirándulás A nyíregyházi Szociális Gondozási Központ Vécsey közi 7. sz. Idősek Klubja, az Őz utcai Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona, valamint azEgész- ségügyi Alapellátás idős emberei részére egész napos kirándulást szervezett a napokban Harangodra, melyen 200- an vettek részt. A délelőtt folyamán játékos vetélkedőn (10 csapat) mérték össze erejüket az idős emberek, akik lelkesen végezték a vidám feladatokat, a többiek szurkolása mellett. Az ebédet (sült kolbász, hurka, üdítő) a szabadban fogyasztották el. A finom ebédet követte a vetélkedő eredményhirdetése, és a több mint 200 ajándék kiosztása. A délután közös énekléssel, a vidék szépségeinek megtekintésével telt. Szeretném megköszönni minden banknak, biztosítónak, bt.-nek, kft.-nek, vállalatnak és a 64. sz. Áfész boltnak a segítségét, akik kis ajándéktárgyaikkal járultak hozzá, hogy az időseinknek élményekben gazdag, boldog napot szerezhettünk. Juhász Róbertné, Szociális Gondozási Központ, Nyíregyháza Betegszállítás A Kelet-Magyarország című napilapban a Mediker Bt. 1996. július 1-jétől folytatott magán betegszállítását tévesen mentésként illették. A félreértésre az adhatott okot, hogy korábban — egy szervezet lévén (Országos Mentőszolgálat) — e két tevékenység összemosódott és a köztudatba egyként került be. Tehát a Mediker Bt. július 1-jétől az Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozásával vállal általános, egyszerű betegszállítást. Ezt csupán orvos kezdeményezheti betegszállítási utalvány kiállításával. Mentéshez (sürgős esethez) sem orvos, sem a lakosság nem hívhatja vállalkozásunkat. Ez továbbra is az OMSZ hatásköre. Dr. Takács Zoltán, Mediker Bt. ügyvezető, Nyíregyháza Százhúsz dolgozo a bíróságon Az érvényes kollektív szerződés ellenére sem fizetnek • A szakszervezet szerepe Demecser (KM — D. M.) — A Demecser Élelmiszeripari Kft. tavaly augusztusban közel 120 főt bocsátott el. Szeretnénk elmondani, hogyan jutott idáig a cég, és milyen kálváriát járnak ma is az elbocsátott emberek, hogy a kollektív szerződés szerinti jogos járandóságukat megkapják — olvasható a szerkesztőségünkhöz érkezett több oldalas levélben. — A cég 1990-ig a Kisvárdai Szeszipari Vállalathoz tartozott, majd Demecser Élelmi- szeripari Vállalat néven lett önálló — utal a kezdetekre Baráti András, az egyik volt dolgozó. Állásidőn voltak — A szakszervezet, a munkás- tanács és a munkáltató 1991 májusában kötötte meg a kollektív szerződést, melynek egyik lényeges pontja volt: ha a dolgozók nagyobb csoportját (egy üzemrészből öt főnél többet) bocsátanak el, mindenkit egyéves bérének megfelelő végkielégítés illet meg. Közben a vállalat kft.-vé alakult, majd 1993-ban privatizálták. A privatizáció alkalmával leállt a búzakeményítő-gyártás. A létszámleépítés 1995 márciusában kezdődött meg. Az élelmiszeripari kft. vagyonának egy részét a Szabolcs Gabona Rt. vette meg, mely később a Hungarogluten Kft. tulajdonába került. Az utóbbi ügyvezető igazgatója a dolgozók egy részével elbeszélgetett, és munkát ajánlott nekik azon az áron, hogy mondjanak le minden járandóságukról, ami az élelmiszeri- pari kft. felmondásakor megilletné őket. ígéretet tett, hogy a jogelődnél eltöltött munkaviszonyt figyelembe veszik. — Több hónapos feszült légkör után a dolgozók nem fogadták el a kft. ajánlatát — veszi át *a szót Vajas Mária —, még akkor sem, amikor magasabb béreket ígértek számukra. Végül augusztus 11-től szeptemberig kb. 120 főnek mondtak fel, úgy, hogy először elküldték őket egy hónap állásidőre. Szeptember 11. és 12-én hosz- szabb huzavona után (sztrájk kilátásba helyezése mellett) kifizették a bent lévő szabadságra, az állásidőre, a munkatörvénykönyv szerinti időre járó bért és a végkielégítést. Nem volt bejegyezve Az elbocsátott dolgozók keresetet nyújtottak be a Nyíregyházi Városi Munkaügyi Bírósághoz, kérve a kollektív szerződésben szereplő egyéves végkielégítést. A bíróság tíz csoportnál a keresetnek helyt adott és elrendelte az élelmi- szeripari kft.-t a különbözet kifizetésére. Az alperes a határozatot megfellebbezte. A megyei bíróságon két csoport esetében az első fokú döntést megváltoztatták, a dolgozók keresetét elutasították és a perköltség megfizetésére kötelezték őket. — A határozat indoklásában szerepelt, hogy a megyénkben nem jegyezték be hivatalosan az élelmiszeripari kft. szak- szervezetét — tér vissza a történtekre Szabó Ferenc. — így jogtalanul írta alá a kollektív szerződést a titkár. Nem is lehetett bejegyezve, mivel az országos ÉDOSZ központhoz tartoztunk, annak egy szak- szervezeti csoportja voltunk. Erről igazolást is kértünk Budapestről. A bírónő a következő csoportok tárgyalásait elnapolta szeptemberre. A volt cégünk jogtanácsosa hivatkozott a tárgyalásra benyújtott dokumentumban az 1995 márciusi munkásgyűlés határozatára, mely szerinte a kollektív szerződés végkielégítésre vonatkozó pontját módosította. Ezen az ominózus gyűlésen azonban nem készült jegyzőkönyv, s mivel a vezetők nem képviselték a dolgozók érdekeit, sokan kivonultak, nem volt tehát határozatképes sem. — Mi nem ismerjük, mi volt a kollektív szerződésben—fogad Hete Szabolcs, a Hungarogluten Kft. ügyvezetője. — Lehetőséget ajánlottunk a dolgozóknak, de csak negyvenen jöttek át hozzánk, a többiek inkább a végkielégítést választották. Alig tudtunk beindulni, nem voltak szakembereink. Akik itt maradtak, annak biztosítottuk a jogfolytonosságot és a magasabb bért is. Dr. Vékony Miklós jogász képviseli a munkáltatót az ügyben: Figyelmen kívül — Az öt évvel ezelőtt megkötött kollektív szerződés alapján Magyarországon egyetlen cég sem tudna kifizetni akkora összeget — mondja. — A munkásgyűlésen résztvevők elfogadták a módosítást. Az az álláspontunk, ha ezt aláírták, akkor be is kell tartani. Szerintem szabályszerű okmányról van szó, amit kifüggesztettek, bárki áttanulmányozhatta. A titkosságra vonatkozó megállapodás azért került bele. mert nem tartottuk korrektnek a jogvitába bevonni a nyilvánosságot. Felvetődik a kérdés, hogy mire való a szakszervezet, ha a dolgozók nem veszik figyelembe a vezetőik által aláírt döntést. Végül is ha felszámolásba csúszunk át, akkor is csak a törvényes végkielégítést lehet megadni. Márpedig hónapokon belül jogilag is megszűnik a cég. Nem könnyű átlátni az ügyet. Mindkét fél védi a maga igazát. Van, viszont néhány alapkérdés, amit sürgősen tisztázni kellene: legitim vagy sem a szakszervezet? Határozatképes volt-e a munkásgyűlés, amely megmásította a szerződést? Kelet-Magyarország 7 Szerkesztői üzenetek Panaszukkal... ...csak abban az esetben tudunk érdemben foglalkozni, ha közük a nevüket és pontos címűket — üzenjük J.- nének valamint Halmai Istvánnak Nyíregyházára. A felmondási idő... ...tekintetében nincs különbség fizikai és nem fizikai munkavállaló között. Ha a Kollektív Szerződés hosszabb időt nem állapít meg, a felmondási idő harmincéves munkaviszony után kilencven nap. Ebből negyvenöt napra akkor kell felmenteni a munkavállalót a munkavégzési kötelezettsége alól, ha a munkaviszonyt a munkáltató rendes felmondással szünteti meg. A felmentési időre átlagkereset jár — válaszoljuk „Hűséges olvasó” jeligére. Munkajogi tanácsok Bevitt tárgyak Nagy Mihály Nyíregyháza — A munkába járáshoz feltétlenül szükséges dolgokért a munkáltató általában vétkességre tekintet nélkül teljes mértékben felel. A munkáltatónak lehetősége van hogy előírja, az egyes dolgokat az általa kijelölt helyen lehet elhelyezni. Ezen túlmenően a munkáltató azt is elrendelheti, hogy a munkába járáshoz nem feltétlenül szükséges dolgok bevitele tilos, illetve azok bevitelét feltételekhez kötheti. Amennyiben a munkavállaló ezeket az előírásokat megszegi, illetve nem tartja be, a keletkezett károkért csak vétkesség alapján felel a munkáltató. A munkába járáshoz például nem feltétlenül fontos egy különleges márkájú nagyobb értéket képviselő óra még akkor sem, ha a munka jellegéből adódóan az idő mérése kötelező. Feltétlenül szükséges viszont különböző ruházat. Ebből nem következik, hogy a munkavállalónak drága felsőruházatban kötelessége a munkahelyen megjelenni. Amennyiben a munkáltató munkába járáshoz szükséges felsőruházat részére öltözőt, vagy zárható öltözőszekrényt biztosít, az ott keletkezett kárért vétlenségre tekintet nélkül teljes mértékben felel. Csak vétkesség esetén felel például az öltözőben elhelyezett nagyobb összegű készpénzért. A felmerült kár esetén — amennyiben a munkavállaló a munkáltató által előírt feltételeket betartotta — a munkavállalónak elég a felmerült kár és a munkaviszony közötti okozati összefüggést bizonyítani. Elég gyakori, hogy a munkavállaló a felvett illetményét kénytelen magánál tartani. Ezért a kárért a munkáltató vétlenség esetén akkor felel, ha a munkavállaló az összeget a kijelölt helyen helyezi el. Csak vétkesség esetén felel abban az esetben, ha a munkavállaló például az öltözőszekrényében, vagy az íróasztala fiókjában helyezi el az illetményét. Természetesen a korábban említett tíz főnél nem több alkalmazottat foglalkoztató magánvállalkozó az ilyen károkért is csak vétkesség esetén felel. A munkáltató a munkaviszony megszüntetése alkalmával köteles az utolsó munkában töltött napon a munkavállaló részére az előírt iratokat kiadni, illetve munkabérét és egyéb járandóságát kifizetni. Az iratok kiadásának elmulasztása azzal a következménnyel jár, hogy ha a munkavállalónak azzal összefüggésben kára keletkezett, a munkáltató köteles a felmerült kárt megfizetni. Ebben az esetben a felmerült kár az az összeg, jövedelem, amit a munkavállaló a megfelelő iratok birtokában megkereshetett volna. A késedelmes munkabér és egyéb járandóság kifizetéséért a munkáltató a késedelembe esés napjától kezdődően köteles az érvényes kamatot megfizetni. Elég gyakori, hogy a munkáltató az állítólagos tartozás vagy vissza nem szolgáltatott eszközök miatt az iratokat és járandóságokat visszatartja. Ilyen tartozás címén munkabért visz- szatartani, vagy beszámítani nem szabad. Az ilyen követelések behajtására meg vannak a törvényben előírt eljárási szabályok. A munkáltató kárfelelőssége kiterjed a biztosítás elmulasztásával okozott károk megtérítésére is. Ide értve a nem teljes mértékű biztosítást is. Az így felmerült kárért legyen az táppénz, orvosi, vagy gyógyszerköltség a munkáltató teljes felelősséggel tartozik. Hasonló a felelősség az esetleges nyugdíj megállapításánál is. Ez a szabály minden munkáltatóra (magánvállalkozóra) kiterjed. Több mint százan adtak vért a napokban a nyíregyházi munkaügyi központban Harasztosi Pál felvételei
