Kelet-Magyarország, 1996. július (53. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-26 / 174. szám

10 Keiet-Magyarország ATLANTA '96 1996. július 26., péntek RÓZSA HOZTA AZ ELSŐ ARANYAT így látja Tünde Nyíregyháza (KM) — Örök második, szület­hetett volna egy korosztállyal hamarabb, vagy később. A megálla­pítások Szabó Tünde nyíregyházi úszóra érvé­nyesek, aki az ausztráliai Perthben megrendezett világbajnokságon 100 és 200 háton, a barcelonai olimpián a 100 méteres hátúszásban Egerszegi Krisztina mögött második lett. A fiatal hölgy a bar­celonai olimpia után ab­bahagyta a versenyzést. Csütörtökön Güttlerről, aki átvette Tündétől az örök második szerepét, és a magyar úszók szereplé­séről kérdeztük. — Güttlerre csak részben lehet rásütni azt, hogy örök Szabó Tünde Balázs Attila felvétele második — kezdte Szabó Tünde. — Az edzéseken rendre jobb volt Rózsa Nor­bertnál, akit ráadásul hazai illetve nemzetközi verse­nyeken le is győzött. De a nagy világversenyeken, vb-ken, vagy itt az olimpiai példa is, a fontos számban Rózsa mindig előbb csapott célba, mint Güti. Az edző­táborokban együtt edzet­tünk, láttam mindig, óriási csata vati kettőjük között, amit rendre Karcsi nyert meg. Mégis Güttler helyze­te valamivel másabb volt, mint az enyém, hiszen ne­kem soha nem sikerült Egerszegi Krisztát legyőz­ni. Edzéseken és versenyen is jobb volt nálam. Szerin­tem Güttlemek ez volt az utolsó versenye, egy olim- piás második és negyedik helyezéssel fejezi be pálya­futását, Rózsa, ahogy hal­lom tovább folytatja egé­szen a következő, 2000-es nyári olimpiáig. O Nem hiányzik a ver­seny légköre és egy nagy­szerű siker után az ünnep­lés? — Valóban nosztalgiával gondolok az olimpiára. Tel­jesen meglepődtem azon, hogy a legjobb egyéni ered­ményemmel aranyérmes le­hettem volna. A négy év alatt 100 háton keveset fej­lődött a világ. Úgy érzem jól döntöttem, amikor Bar­celona után abbahagytam, bár 1993 elején volt egy olyan gondolatom, hogy új­rakezdtem, de lebeszéltem magam erről. Ebben az is közrejátszott, hogy az olim­pia után 2 héttel kaptam egy vesegyulladást. A hideg víz miatt állandóan felfáztam, sokszor voltam beteg és ezt nem akartam többször. A si- kereknek egyébként örültem, nagy­szerű érzés volt a világverse­nyeken dobo­gón állni. Egyébként va­lamennyi úszó­közvetítést né­zem, az éjsza­kaiakat ritkáb­ban, mert nem tudok mindig ébren maradni. O Megsza­kadt-e a kap­csolata Eger­szegi Krisztiná­val? — Nem, ha Budapesten járok (a szakedző harmadik évfolyamát kezdi, a szerk.), akkor sokszor megkeresem, elmegyek hozzá az uszodá­ba. A barátság kettőnk kö­zött megmaradt. Nagyon drukkolok neki 200 háton (a viadal lapzárta után ért véget), remélem megszerzi az aranyérmet. Szerintem ezzel az elsőséggel egész pályafutását megkoronáz­za. Úgy érzem a 100 m há­tat eltaktikázták, nagyon féltek a kínai lánytól, emiatt nem indult Egér ezen a tá­von. Pedig nyerhetett volna azzal az idővel, amit a 4x100 vegyesváltó tagja­ként úszott. Bár sokan mondják, az úszók több ara­nyat nyerhettek volna. Ha Egér begyűjti a 200 m hát aranyérmét, akkor elégedet­tek lehetünk az úszókkal. Holmantól Norbertig Atlanta (KM) — A század- forduló után, az 1908-as londoni olimpián a 200 mé­teres mellúszásban az angol Frederick Holman 3:09,2- vel csapott célba. Tizenkét év múlva Antwerpenben a svéd Hakan Malmroth vitte el a pálmát 3:04,4-es ered­ménnyel. A háború előtti utolsó olimpián már bőven három perc alá került a ja­pán Titsuo Hamura, akinek eredménye 2:41,5 volt. A második világégés után, 1948-ban Londonban az amerikai Joseph Verdeur már 2:39,3-mal nyerte a 200 méteres mellúszást. Melboume-ben ismét japán siker született, hiszen Ma­saru Furukawa nyakába akasztották az aranyérmet. Tokióban az ausztrál lan O’Brian már átlépte a 2:30- as álomhatárt és 2:27,8-as idővel győzött. A moszkvai olimpián a szovjet Robertas Zulpa nyert 2:15,85-tel. És tizenhat év után Rózsa Nor­bert 2:12,57-tel nyert. Ha ilyen ütemben haladnak, akkor az sem elképzelhető, hogy a 2000-es olimpián már közelebb lesznek a 2 perchez, mint a 2:10-hez. Az eredményhirdetés után, balról: Güttler, Rózsa és Kornyejev Atlanta (MTI-KM) — A Ge­orgia Tech Aquatic Center szerda esti „magyar számá­ban” a férfi 200 m mellen az egyéni legjobb eredmények alapján a 24 éves Rózsa Nor- bertnek kellett nyernie, hi­szen a négy esztendeje elért 2.11,23 percnél ebből a me­zőnyből még senki sem úszott jobbat. Ez a teljesít­mény az örökranglistán a második helyhez elegendő. Más volt a helyzet az idei formák alapján, ugyanis eb­ben az évben az orosz And­rej Kornyejev jegyezte a csúcsteljesítményt (2.13,72), a 28 éves Güttler pedig ép­pen a délelőtti produkcióval, a 2.13,89-cel érdemelte ki a második helyet. Külön pikantériát jelentett az is, hogy Güttler a Kiss-csapat- ban, Rózsa pedig a Széchy- együttesben készült az újabb nagy megmérettetésre. Az ed­digiek alapján úgy tűnt, hogy az előbbi társaság formaidőzí­tése sikerült jobban, most azonban akár fordulhatott is a kocka. S fordult is. A magya­rok rutinosan versenyeztek, 150 méteren keresztül hagyták vezetni az orosz Kornyejevet, majd az utolsó 50 méteren nagy rohamot indítottak elle­ne, s mindketten meg is előz­ték a végére alaposan elfára­dó idei világranglistavezetőt, aki visszaesett a harmadik helyre. Á piciny magyar tábor tagjai boldogan ölelkeztek össze, hi­szen végre megszületett az el­ső atlantai aranyérem, a ma­gyar sport 135. ötkarikás dia­dala, a magyar úszósport 20. aranyérme. —- Jó volt, hogy kettőnk kö­zött úszott, s diktálta a tempót az orosz fiú. Csak arra figyel­tem, hogy ne szakadjak le, ugyanis tudtam, az utolsó mé­tereken én vagyok a leggyor­sabb. Rengeteget köszönhetek edzőmnek, Tamás bácsinak, aki az elmúlt napokban na­gyon sokat foglalkozott ve­lem, s mindent megtett azért, hogy a kudarc után talpraállít­son. Ezért is ezt az aranyérmet Magyarország és édesanyám mellett neki ajánlom. — nyi­latkozta Rózsa Norbert. — Tudtam, hogy jó formá­ban vannak versenyzőim, erről tanúskodtak az eddig elért egyéni csúcsok is. Sajnos Ri­csi (ez Rózsa Norbert becene­ve) kivételt jelentett, egysze­rűen tragikus volt, hogy a szá­zon nem került be a döntőbe. Néhány nap alatt össze kellett raknom, s úgy látszik, van va­lamilyen különleges képessé­gem, igenis tudok hatni ver­senyzőimre. Most még hátra­van Czene, ő sem lesz rossz, szerintem fő számában, a 200 vegyesen dobogós lehet. Azt meg tudomásul kell venni, hogy csak ők ketten voltak esélyesek az én csapatomból, a többiek elmaradnak a világ közvetlen élvonalától — ma­gyarázta Széchy Tamás. Fáradt, de boldog Rózsa AP-felvételek Güttler ismét alig maradt el az aranyéremtől MTI-felvétel Az ezüst Atlanta (MTI) — Azt hit­tem, hogy a délelőtthöz ké­pest egy teljes másodpercet tudok javulni. Ennyit nem sikerült, de ha a 2.12,89-et megúszom, akkor is csak második lettem volna. Mint Szöulban, akkor egyetlen századdal szorultam a má­sodik helyre. Éppen az el­telt hosszú idő miatt ez is igen értékes eredmény — így Güttler Károly. — Persze hogy szerettem volna, ha Karcsi nyer, hi­szen ezért dolgoztunk éve­ken át. Ha már nem Karcsié lett az aranyérem, akkor legalább annak örülünk, hogy nem más országbeli versenyző előzte meg. Gra­tulálunk Rózsa Norbinak! — így Kiss László. Most már gyűjtjük az érmeket

Next

/
Thumbnails
Contents