Kelet-Magyarország, 1996. július (53. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-24 / 172. szám
1996. július 24., szerda KM-POSTA Fórum olvasóink leveleiből Nagy sikere volt a múlt heti „boszorkány szombatnak" a Sóstói Múzeumfaluban. Képünkön Hangai Szabó László „munka közben" Harasztosi Pál felvétele Piac nélkül A tősgyökeres nyíregyháziak még tőlem is jobban emlékeznek arra, hogy városunk hány piaccal rendelkezett a régmúltban a nagy vásártér mellett. Azóta a kisvárosból nagyváros lett és ismét megjelent a kapitalizmus... A nagyüzemi mezőgazdaságot — vitatkozhatunk miatta — okkal vagy ok nélkül szétverték... A hobbikért és a háztáji tulajdonosokat túlnőtte az ezrekben számolható néhány holdon gazdálkodók sokasága. Összességükben mind több városi piacért harcolnak. Érdekük megegyezik főként a lakosság zömét kitevő kisjövedelmű vevőkével. Hasonlóan a KGST-piac fennmaradásának védelméhez. Városunk önkormányzatával minden józan gondolkodó polgár egyetért a város fejlesztésében addig, amíg nem okoz nagy vérveszteséget a lakosságnak a létük fenntartásában és annak legalább csigalassúsággal történő emelkedésében. A Jósaváros-részben lakók sem kívánják megakadályozni a temető melletti terület célszerű, hasznos beépítését, bár még számos gépjárművel rendelkezők sem értenek egyet a benzinkút megépítésével. A temető másik oldalán lévő kettőhöz hozzá kell számolni a sóstóhegyit és az ilonatanyait is. Ismeretes, hogy a bővülő Jósaváros-részben mintegy harmincezer ember él. Nagy hányadának a létminimum körül alakul a megélhetése. A volt MDF-piac lényegesen enyhített ezen, mert az alapvető mezőgazdasági termékek zömét 20-40 százalékkal olcsóbban veheti meg ott. A termelő pedig legalább az önköltségi árát megkaphatta a termékeinek. Különben az építkezéshez szükséges területet a tulajdonos vagy tulajdonosok kérésére is körülkerítették. A termelők szabadon hagyták a kapukat, hogy az ott tartózkodásuktól, hajnal 4-5 órától 11-12 óráig ne akadályozzák a forgalmat. Ha sérti a magántulajdonuk szentségét, kérjenek helypénzt. A múlt szombaton közterület-felügyelők jelentek meg és a közterület nevében léptek fel, s hívták ki a rendőrséget is... Lényegében igazuk volt, ha megbízták őket s nem tesznek eleget a kötelességüknek, könnyen kenyérkereset nélkül maradnak. Az önkormányzatnak felül kellene vizsgálnia a döntését. Vagy kérje az új tulajdonosokat a szerződés bizonyos módosítására, kiegészítésére, átmenetileg egy szűkebb piac fennmaradására helypénz ellenében vagy találjon helyet pl. az új bekötőút mentén lévő üres területen egy ideiglenes piac kialakítására, már e héten. Köszönettel vennénk! A vevők és a termelők nevében is. Varga Gyula, Nyíregyháza Czeizel védelmében Szeretném véleményemet közreadni, előrebocsátva azt, hogy nő vagyok. Nő, aki minden vonatkozásban helyesli mindazt, amit dr. Czeizel Endre és Gáti Mariann tesz. Helyesli azt, hogy állami gondozott gyermekeket családba helyeznek ott, ahol erre igény van. Helyesli azt, hogy a leányanyákat átsegítik azon a nagy krízisen, amit át kell élniük, ha nincs meg a családi hátterük. Anyagilag terhes országunkban ma egy állami gondozottra évente több százezer forint a kiadás. Úgy tudom ötezer örökbe adható gyermek van, aki nálunk nem kell senkinek. A mi országunk területileg olyan kicsi, hogy ott elrejtőzni kockázat nélkül aligha lehet egy leányanyának. Az sem elítélendő, ha ebben a folyamatban a pénznek is szerepe van. Egy nő, ha kilenc hónapon keresztül vállal minden testi és lelki gyötrelmet, miért ne érdemelne honoráriumot? Azt is nyugodtan állíthatom, hogy az államnak és a gyermeknek egyaránt hasznára van, ha az apróság jó családban nyer elhelyezést. Ismétlem, de csak az akire a mi társadalmunk nem tart igényt. Mindazt, amit dr. Czeizel Endre genetikus cselekszik, dicséretet érdemel és nem elmarasztalást és meghurcoltatást. A leghumánusabb cselekedetet műveli azzal, hogy segít a bajbajutottakon és azzal, hogy nem a kukába kerülnek a csecsemők, hanem a gyermekért sóvárgó sok ezer házaspárhoz. L. M., Fényesljtke Elveszett pénztárca Nyíregyházán a múlt hét közepén a Vay Ádám körúti autóbuszmegállóban szálltam fel a járatra, amikor valaki kilopta a táskámból a pénztárcámat. A nyolcezer forint mellett, amit azelőtt vettem fel, benne volt még a személyi igazolványom, tb- kártyám is. Sajnos mindezekre nagyon nagy szükségem lenne, mert rendszeres orvosi ellátásra szorulok. Fontos telefonszámokat is ott tartottam, melyeket nagyon nehéz pótolni. Ha már a pénzt nem is kapom visz- sza, legalább az irataimat jó lenne ha visszajuttatnák, hisz ezek pótlása szintén nagyobb összegbe és sok időbe kerül. Két gyermeket nevelek egyedül, amúgy is nehéz anyagi helyzetben élünk, minden fillérre szükségünk van, nem mindegy tehát, hogy ezeket a pluszkiadásokat ki kell fizetni. Oláhné Juhász Ildikó, Nyíregyháza A hasznot most más fölözi le Álló erdőért fizettek, de csak tüsköt kapnak • Tulajdonrész kárpótlási jogon Balkány (KM - D. M.) — Megvezették Önöket az illetékesek, amikor a cikkben válaszoltak a feltett kérdésre —kaptuk a nem éppen dicsérő telefont. A tényhez tartozik: hetekkel ezelőtt megjelent lapunkban „Meglátni a fától az erdőt” címmel egy írás, mely a balkányi erdőtulajdonosok sérelmével foglalkozott. A panaszosok az itt elhangzott erdőfelügyelőség és a polgármesteri hivatal szakemberének válaszával nem értenek egyet. Hogy mennyire nem fogadták el a véleményeket, mutatja, levelükkel megkeresték a Földművelésügyi Minisztériumot is. Ok illetékességből ismét csak az erdőfelügyelőségnek adták vissza az ügyet. A meghallgatásra a múlt hét szerdán került sor a balkányi polgár- mesteri hivatalban. Engedéllyel — Tavaly novemberben szereztünk kárpótlási jogon az erdőből tulajdonrészt — kezdi Szilágyi István az egyik szószóló. — Annak rendje-módja szerint megkaptuk a jegyzőkönyvet és a földhivatal visszaigazolását a területről. Az erdő egy része 10-30 éves akácos, a másik 15-16 éves fenyves. Néhány hete észleltük, hogy valaki ritkítani kezdte a fenyvest. Fölháborodtunk, mert úgy gondoljuk, a tulajdonosok tudta nélkül senki sem nyúlhat a fákhoz. Azóta már sok fórumot megjártunk, a munkát befejezték, s még most sem tudjuk mi történt. Félünk végül a hasznos részt kivágják a többit meg ott hagyják és velünk fizettetik meg a tisztítást. —Azt sérelmezzük, ha megszereztük a tulajdonjogot, hogy adhatták ki az engedélyt a vágásra — veszi át a szót Kovács István a másik panaszos. — Álló erdőért fizettünk, s most tuskót kapunk. Milyen jogon adták el a Flóra-Penta Kft.- nek? (Ők végezték a tisztítást, a szerk.) Ha tűzrevalónak használtuk volna fel a fát, ahhoz se lenne senkinek semmi köze, hiszen a sajátunk. Valahogy nem fér össze a logikával, az én tulajdonom az erdő, legalábbis egy része, a hasznot meg más fölözi le. Nem tudom miért volt olyan fontos az ápolás, holott tudta mindenki, hogy ezt a terültet kárpótlásba jelölték ki. Különben is a licitálás januárban volt, a munkákhoz meg májusban kezdtek. Miért nem gondolták át újra az erdőművelési tervet, vagy miért nem hívták fel a tulajdonosok figyelmét, hogy mi a kötelességük? Csak papíron — Kitisztítottuk volna mi is, csak senki sem hajlandó elmondani mit kell tenni — teszi hozzá Menyhárt János. — Azt hallani, a kft. ingyen csinálja, nem kapja meg az állami támogatást. Nem tudom ki az a bolond manapság, hogy minden térítés nélkül dolgozzon? Nem könnyű féken tartani az indulatokat. Az erdőfelügyelőség részéről jelenlévő Toronyi Márton felügyelő megpróbál válaszolni néhány kérdésre. Elmondja, a kft.-nek volt engedélye a ritkításra, ezt ők adták ki, a földrendező bizottság kérésére a licitálás előtt egy hónappal. Nekik a kárpótlási hivatal április 29-én küldte el a tulajdonosok névsorát, akiknek erdőközösséget kellett volna alakítani, mert az ő kötelességük az erdőről gondoskodni. A résztvevők többször közbeszólnak, nem győzik meg őket az erdőfelügyelő szavai. — Hogyan alakítsunk közösséget, ha nem tudjuk kié az erdő? — vág közbe Szilágyi István. — Csak papíron van ötvenhárom tulajdonos, a valóságban ezek nagyrésze vett kárpótlási jegy, és mindössze tíz-tizenkét ember kezében összpontosul minden. Hiába kértük a földrendező bizottság elnökét, adja ide a névsort, majd mi megkeressük a gazdákat, nem tette. Nem lépett annak érdekében sem, hogy létrejöjjön az erdőbirtokosság, pedig ebben ő lett volna az illetékes. Úgy tűnik az erdő mellé jogászt is kellett volna „venni”. — Az erdőt olyan állapotban kérjük vissza, ahogy megvettük — kapcsolódik be ismét Kovács István. — Ilyen alapon az akácosnak is neki állnak, amire volt már példa a községben. Kinek a megbízásából adták el a fánkat? Szerintem ez már kimeríti a lopás fogalmát, és büntetést érdemel az elkövető. Én sem nyúlok a máséhoz, elvárom más sem nyúljon az enyémhez. Jelentettük is a rendőrségen, de nem foglalkoztak vele, most az ügyészség vizsgálja az ügyet. A felügyelőségnek le kellett volna állítani a munkálatokat, mikor megkerestük őket a problémánkkal, nem tették, vajon miért? Mélyen gyökerezik Végül ez az egyeztetés sem hoz eredményt. Az erdőfelügyelő is a maga igazát hajtja: az erdőre közös kezelést írtak elő. A kft. nem kapja meg a terület műveléséért az állami támogatást, szerinte a fa áráért végezték el a munkát. Különben a tisztítást jól és szakszerűen csinálták meg. S amit már csak a több mint kétórás vitát végigülő újságíró tehet hozzá: a sérelmek olyan mélyen gyökereznek, hogy a hatóságoknak nem lenne szabad egy egyszerű egyeztetéssel elintézni. Kellemetlen az erdőfelügyelőnek is, hiszen ő pont ennek a területnek a felelőse; most hogy állapítsa meg, ki és miként hibázott? A jog és a törvény betűihez történő ilyenforma ragaszkodás pedig bizonyosan nem segít. A panaszosok a jegyzőkönyvet sem hajlandók aláírni, de ebbe nem nyugszanak bele, mindenképpen utánajárnak az igazuknak. m »* ** .. m H CyUPllUCfTlII ■ ttP mm B55T m mm mS mß mm w BéBBI BW* w; ® mSBt ®fBÖT A nyugdíj... ...alapjául szolgáló időt szolgálati időnek nevezzük, ami nem mindig azonos a munkaviszonyban eltöltött idővel, de különösen nem azonos a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idővel — üzenjük Fehérgyarmatra. Közalkalmazottak... ...áthelyezését törvény szabályozza. Ennek megfelelően az áthelyezés csak közös megegyezéssel történhet. Az áthelyezést mindig írásba kell foglalni és abban kell meghatározni a korábbi és az újabb munkakört, munkahelyet, az illetményt és az időpontot — tájékoztatjuk G.I.-t Tiszavasváriban. A rendes... ...éves szabadság a táppénz időtartamára is megilleti. Készpénzben megváltani csak a munkaviszony megszűnését követően lehet — üzenjük Kisvárdára. Gépkocsi... ...szerzési támogatás annak adható, aki jogosítvánnyal rendelkezik (vagy a férj, vagy a feleség) és valamelyikük súlyos mozgáskorlátozott — válaszoljuk mátészalkai olvasónknak. Szénanátha ellen Tisztelt Nyíregyházi Polgár! Talán Ön is tudja, mi is az a szénanátha, netán Ön is szenved tőle, vagy lehet, hogy Ön a következő, aki szénanáthás lesz? A szénanátha egyik fő előidéző növénye a parlagfű, amit sokan tévesen vadkender néven ismernek. Ennek az igen káros és az időjárási viszonyokra, valamint a talajra közömbös növénynek hamarosan elkezdődik a virágzása, sok embernek megkeserítve a mindennapi életét. Kérem, nézzen szét a lakása előtti közterületen, az udvarán, a hétvégi kertjében és biztosan talál néhány példányt ebből a növényből. A parlagfű nehezen irtható. A legtöbb gyomirtó vegyszer alig hat rá. A kaszálás vagy kapálás már jobb módszer, de legbiztosabb, ha kézi erővel gyökerestől távolít- juk el. Fontos, hogy ne hagyjuk virágot hozni, hiszen ekkor legveszélyesebb egészségünkre. A parlagfű irtását rendelet is kötelezővé teszi. Közterület-felügyelőink folyamatosan járják a várost, és feladataik közé tartozik a parlagfűvel fertőzött területek jelzése. Közterületek fertőzöttsége a 409-617-es telefonszámon jelezhető. A tulajdonost először figyelmeztetik, majd büntetik. Azonban nem szeretném, ha bárkit is netán pénz- büntetéssel kellene az irtásra kényszeríteni. Remélem, közös erővel egymásra való tekintettel a parlagfű irtásával megelőzzük a szénanátha terjedését. Dr. Fazekas János jegyző Nyíregyháza Nyugatiak kárpótlása Debrecen, Nyíregyháza (KM) — A volt nyugati hadifoglyok hátrányos megkülönböztetése évtizedekig tartott, s napjainkban sem ért véget — jelentették ki a Nyugati Hadifoglyok Egyesületének vezetői. A debreceni székhelyű érdekvédelmi szervezet elnöke, Farkas Gáborné emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság 1995-ben elutasította a nyugati hadifoglyok kárpótlására beterjesztett kérelmüket. Az egyesület most újból az Alkotmánybírósághoz fordul, hiszen elsődleges céljának azt tartja, hogy tagjai megfelelő kárpótlást kapjanak. Az elnök által ítéletnek nevezett alkotmánybírósági elutasítás megítélésük szerint különbséget tesz a keleti és a nyugati hadifoglyok között. — A nyugati hadifogság azonban csak időtartamában különbözött a szovjetunióbeli fogságtól, a körülmények hasonlóan kegyetlenek voltak — állította az elnök. Példaként említette azt a 60-70 ezer magyar hadifoglyot, akiket a szövetségesek adtak át Francia- országnak, s akiket így kivontak a genfi konvenció hatálya alól. A franciáknak nem lett volna joguk magyar hadifoglyokat tartani és dolgoztatni, hiszen Magyarország nem volt velük hadiállapotban. A volt nyugati hadifoglyok száma 80 ezerre tehető, kárpótlásuk pedig számításai szerint 6 milliárd forintot tenne ki. Sokszor hallani a figyelmeztetést: a medencébe lépés előtt használjuk a zuhanyt, de arra is felhívják a figyelmet, hogy a gyermekmedencében ne tartózkodjanak felnőttek, még a lábukat se lógassák a vízbe. Sajnos több esetben ezek a szavak süket fülekre találnak, mint ahogy ezt a kisvárdai Várfürdőben készült felvétel is mutatja Vincze Péter felvétele r> m v v x i ■ríCT'.ctrtrrg! Wm
