Kelet-Magyarország, 1996. július (53. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-16 / 165. szám

1996. július 16., kedd MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Végig vinni a reformlépéseket A nagykövetek szokásos évi értekezletén felszólalt Horn Gyula miniszterelnök is Budapest (MTI) — Hétfőn délelőtt a Budapesti Közgaz­daságtudományi Egyetemen megnyílt a magyar misszióve­zetők szokásos évi nagyköveti értekezlete. A rendszerváltó magyar diplomácia elmúlt éve­ire visszatekintve Kovács László utalt arra, hogy kon­szenzus mutatkozott a három fő törekvésben, ám nem volt teljes az összhang a külpoliti­kai gondolkodásmódot és az eszközöket illetően. így példá­ul a szocialista és a liberális po­litikusok nem értettek egyet azzal, hogy a honi diplomácia történelmi sérelmekre hivat­kozzon és a nemzetközi moz­gástér, feltételrendszer megíté­lésében is különbözőek voltak az álláspontok. Ma is az tapasztalható—tet­te hozzá —, hogy a főbb célok tekintetében konszenzus érvé­nyesül, de a szemléletet illető­en eltérnek a vélemények. Pél­daként említette, hogy a kor­mány megítélése szerint nem az alapszerződések váltották ki a határokon túl élő magyar kö­zösségek helyzetének rosszab­bodását. A kormány arra törek­szik, hogy egyeztesse állás­pontját a magyar kisebbségek­kel, ám ez nem biztosíthat szá­mukra vétójogot. Ugyancsak itt említette meg a külügymi­niszter, hogy a kormány állás­pontja szerint nem lehet felté­telekhez kötni a szomszédos országok euroatlanti integráci­ójának támogatását. Magyarország érdekelt ab­ban, hogy a térség minél több állama egyidejűleg csatlakoz­hasson az euroatlanti intézmé­nyekhez, de nem kívánja be­várni őket. A külügyminiszter utalt arra is, hogy az integráció visszafordíthatatlan folyamat. A magyar diplomácia előtt álló tennivalók közül Kovács László kiemelte: folytatni kí­vánják a partner országok meggyőzését a bővítés előnye­iről, hangsúlyozva, hogy ez az EU versenyképességének nö­velését is segíti, és javítja a tér­ség stabilitását. A NATO-t il­letően a magyar érvrendszer azt emeli ki, hogy a bővítés nem valamiféle katonai fenye­getés ellen nyújtana segítséget, hanem a biztonság és stabilitás zónájának kiterjesztését szol­gálná. Ugyancsak fontos fel­adat Magyarország felkészülé­sének bemutatása, illetve a ho­ni közvélemény felkészítése. A külügyminiszter hangsú­lyozta azt is, hogy a diplomá­cia ugyancsak figyelmet fordít a határon túl élő magyarság ag­godalmainak eloszlatására, utalva arra, hogy az euroatlan­ti integráció tagjaként, bizton­ságos, stabil, kiszámítható or­szágként többet tehet értük. A magyar-szlovák kapcso­latokat érintve a külügyminisz­ter megemlítette: az alapszer­ződés megfelelő kereteket te­remtett a kapcsolatok építésé­hez. Az úgynevezett magyar­magyar csúcs nyilatkozata kö­rül támadt vitára utalva Kovács László hangoztatta: a találkozó eredményei közé tartozik, hogy alaposabban megismer­hették egymás álláspontját, ag­godalmait. Hangsúlyozta, hogy az autonómiatörekvések támogatása összhangban áll az európai gyakorlattal. A kor­mány elsősorban ahhoz kíván segítséget nyújtani, hogy a ha­táron túli magyarság egységes autonómiakoncepciót fogal­mazzon meg. Ennek ismereté­ben nyújthat támogatást e tö­rekvésekhez a nemzetközi színtéren. A külügyminiszter szerint indokolatlan a találko­zóval kapcsolatos heves szlo­vák reagálás. Az ott elfogadott nyilatkozat ugyanis nem ellen­tétes az 1994-es kormányprog­rammal, a nemzetközi nor­mákkal, illetve az alapszerző­déssel — mondta a külügymi­niszter. A magyar kormány elmúlt két évben végzett munkáját, főbb törekvéseit összegezte a nagyköveti értekezleten el­hangzott beszédében Horn Gyula kormányfő. A miniszterelnök szólt arról, hogy megnövekedett a magyar diplomácia tekintélye az el­múlt két évben. Mint mondta, a magyar külpolitika nem ide­ológiai alapon közelíti meg a problémákat; a misszióvezetők nem pártállás alapján kapták megbízatásukat. Ennek kap­csán a miniszterelnök megje­gyezte: bebizonyosodott, hogy az előző kormány tévúton járt, amikor nem vette figyelembe hogy a 70-es, 80-as években új szakembergárda nőtt fel az or­szágban, akiknél nem az volt a fontos, hogy párttagsági könyv van-e a zsebükben. A jelenlegi külügyi vezetés ismét sikerágazattá tette a ma­gyar külpolitikát — jelentette ki a kormányfő. Rámutatott: a magyar külképviseletek mun­kájáról elismeréssel szólnak külföldön. A külügyben csa­patmunka valósul meg, amely figyelembe veszi a nemzetközi realitásokat. Az értekezlet résztvevőihez fordulva a kormányfő kérte: mutassák be külföldön, hogy a demokratikus intézmények működése, az emberi jogok ér­vényesülése semmivel sem rosszabb Magyarországon, mint bárhol a civilizált világ­ban, annak ellenére, hogy az országnak nincsenek demokra­tikus hagyományai. Utalt arra is, hogy az Európai Unióban a csatlakozás elsődleges feltéte­lei közé tartozik: miként érvé­nyesül az adott államban a de­mokrácia. Horn Gyula hangoz­tatta: a kormány megegyezésre törekszik az ellenzékkel, a ci­vil szervezetekkel, s ennek kapcsán örömmel nyugtázta, hogy megállapodásra jutottak a katolikus egyházzal. A tár­sadalmi kapcsolatok fontossá­gáról szólva megemlítette azt is, hogy a kormány kifejezte megbecsülését az antifasiszta küzdelmek és az 1956-os for­radalom harcosainak egyaránt, továbbá folyamatos párbeszé­det tart fenn a szakszervezetek­kel. Horn Gyula leszögezte: nem támogatja azt a javaslatot, hogy külföldön élő magyar ál­lampolgárok is kapjanak sza­vazati jogot; mindenki ott sza­vazzon, ahol adót fizet. A rendszerváltással kapcso­latban kiemelte: megvalósult a magántulajdon dominanciája, s a külföldi tőke behozatalára épülő privatizáció folyamata, amely ugyanakkor biztosítja a kormány beleszólási jogát is. Összességében kemény stabi­lizációs programot hajtottak végre az elmúlt két évben, s a kormány eltökélten végig viszi a reformlépéseket. Ezzel együtt a szociális szempontok­ra is tekintettel van a kabinet; a remények szerint jövőre nem csökken tovább az életszínvo­nal, 1998-ra pedig esély van ar­ra, hogy javuljanak az életkö­rülmények. Ez azonban csak a teljesítményekre épülve való­sulhat meg. Felesége orrcsontját törte el Nyíregyháza (KM - K. D.) — Súlyos testi sértést követett el az adatok szerint a gégényi Sz. István, aki úgy megverte fele­ségét, hogy az asszonynak el­törött az orrcsontja. Ugyanez a bűncselekmény írható a nyíregyházi T. Tibor rovására, ő szóváltást követő­en bántalmazott egy férfit. Rablás miatt jelentették fel a Beregszászra való, ukrán ál­lampolgár D. Gábort, aki Kis- varsányban élő édesanyját el­lökte, többször megrúgta, haját megtépte, övtáskáját leszakí­totta. s elrabolta a benne lévő 47 ezer forinttal együtt. A tá­madó indulatát az váltotta ki, hogy anyja nem akarta odaad­ni a pénzt. Garázdaságért vonják fele­lősségre a gégényi R. Jánost, mert a helyi Jóbarát vendéglő­ben molesztálta és bántalmaz­ta a vendégeket. Hasonló tettért felel majd a buji M. László, aki a nyírteleki Gézengúz presszóban dulako­dott a vendégekkel, s üvegeket tört össze. Keresi a rendőrség a szegedi illetőségű M. Gábor Istvánt és a BSE-795 rendszámú Merce­des kisteherautót. A férfi ko­csikísérő volt, és úgy vitte el engedély nélkül aló millió fo­rint értékű IFA alkatrészekkel felpakolt gépkocsit a vásáros- naményi kempingből, ahol megpihentek, hogy előtte el­lopta a sofőrtől a munkáltató­juk tulajdonát képező 147 ezer forint készpénzt is. Csalás gyanújával indult el­járás a nyíregyházi B. Tiborné és B. Tibor ellen, akik 3 millió forintot kértek kölcsön egy fér­fitől három hónap időtartamra, de a pénzt nem adták meg. Az eddigi adatok szerint százezer forint értékben kész­pénzt és ékszereket lopott el az újfehértói B. István egy idős nyíregyházi asszonytól. Zsarolás miatt keresnek is­meretlen tetteseket, akik a nyíregyházi MÁV-állomás előtti taximegállóban két kül­földi férfit megfenyegettek, majd elvették egyikük 3200 dollárját. Elkötötte valaki a megye- székhelyről az AJE-950 rend­számú Ladát, értéke 450 ezer forint. Egy nyíregyházi kft. irodájá­ból jelentős értékeket pakolt fel a betörő, az elvitt számító­gép, fax és más műszaki cikkek 800 ezer forintot érnek. Hétszázezer forint értékű do­hányárut loptak el egy nyíregy­házi cég épületéből. Félmillió forint a kára a ti- szavasvári Fantázia ABC tulaj­donosának, ahonnan cigarettát, szeszes és üdítő italokat, vala­mint hentesárut vittek el a be­törők. Festményeket, könyveket és más értékeket pakoltak fel egy nyíregyházi lakás betörői, a tu­lajdonos kára kétszázötven­ezer forint. CD-lejátszó, lemezek, mag- nódeck, cigaretta és italok vál­tak ismeretlen tettes zsákmá­nyává, az értékeket egy me­gyeszékhelyi szórakozóhely­ről tulajdonították el 160 ezer forint kárt okozva. A pénztárgép mellől emelt el egy 91 ezer forintot tartalmazó pénztárcát az egyik mátészal­kai üzletből a tettes, aki vásár­lás ürügyével tért be oda. Kétszáz mázsa fát lopott va­laki a nyírkarászi erdőből, a tu­lajdonost 100 ezer forinttal rö­vidítve meg. Ugyanennyi értéket tulajdo­nítottak el a nagykállói műve­lődési házból, a betörő műsza­ki cikkeket zsákmányolt. Ennyi a kára a nyíribronyi élelmiszerboltosnak is, üzleté­ből élelmiszert, vegyi árut és italokat vittek el. Húsz hullámpalát lopott el munkahelyéről a nyíregyházi S. Tamás, de tette nem maradt titokban. Lakásbetöréssel gyanúsítják a nyíregyházi H. Györgyöt és H. Jánost, egy órát és négyezer forintot vittek magukkal. Okirat-hamisítás miatt in­dult eljárás a nyíregyházi H. Krisztián Sándor ellen, mert egy korábban más által elvesz­tett személyi igazolványba a saját fényképét ragasztotta be. Hasonló tettért felel majd a szintén nyíregyházi V. István, ugyanis gépkocsija forgalmi engedélyében hamisítva került be az érvényesítő bélyeg. Söröshordót lopott el a vásá- rosnaményi Strand büfé elől három debreceni férfi, de tet­tükre fény derült. HIRDETÉS Egy összeomló olajfúrótorony lángjainak előterében állnak a helyszínen dolgozó munkások a Texas állam­beli Dime Box közelében. A szerencsétlenségben két ember vesztette életét AP-felvétel Gyengébb a búza Budapest (MTI) — A tava­lyinál várhatóan gyengébb terméseredményekkel kell számolni mind az őszi árpa, mind az őszi búza esetében a betakarításkor. Ezt Bu- zássy Lajos helyettes állam­titkár mondta azon a sajtó- beszélgetésen. amelyet a Földművelésügyi Miniszté­riumban tartottak hétfőn. Az összejövetelen részt vett Kis Zoltán, a tárca politikai államtitkára is. A helyettes államtitkár a gyengébb terméseredmé­nyekről szóló információját az aratás jelenlegi helyzeté­nek értékelése kapcsán adta közre. A július 10-i adatok szerint az őszi árpa 74 szá­zalékát takarították be. A terméseredmények rendkí­vül szélsőségesek: a hektá­ronkénti terméseredmények 2-4,5 tonna körül mozog­nak. Az átlagos terméshozam országosan 3,2-3,3 tonna, ami a tavalyinál mintegy 19 százalékkal kevesebb. A terménynek jó ára van, a fel­vásárlók tonnánként 18-22 ezer forintért veszik. Az őszi búza aratása július 10- ig éppen hogy csak elkezdő­dött. A termőterület mint­egy 5 százalékáról takarítot­ták be ez idei kenyérnek va­lót. Az országos termésátlag az őszi búzánál mintegy 3,6 tonnára tehető hektáranként —ez egyezik a minisztériu­mi termésbecsléssel. A múlt évben az átlag 4 tonna fölött volt. Buzássy Lajos szerint az őszi búza termésátlaga az aratás előrehaladtával vár­hatóan még csökken is. Je­lenleg a búzát 22-26 ezer fo­rintos tonnánkénti áron le­het értékesíteni. A gyengébb hozamokat Buzássy Lajos úgy indokol­ta, hogy a termelők fejletle­nebb technológiai előkészí­tést alkalmaztak, mivel nem volt elég pénzük. Emellett az időjárás sem kedvezett a gabonatermelőknek. Montenegróból... ...Olaszországba, az ottani maffia számára csempészett fegyvereket foglalt le az olasz rendőrség az ország déli részén lévő Brindisinél — közölték hétfőn az olasz hatóságok. A Reuter szerint a lefoglalt szállítmányban van két tankelhárító rakéta­vető, három Kalasnyikov- géppisztoly és hét kézigrá­nát. (MTI) Megfenyegették... ...a boszniai szerbek a Bosz­niában szolgálatot teljesítő nemzetközi rendőri erőket (IPTF), hogy elfogják vagy bántalmazni fogják az IPTF-rendőröket, ha meg­próbálják letartóztatni a há­borús bűnökkel vádolt ve­zetőiket, Radovan Karadzi- cot és Ratko Mladic tábor­nokot. (MTI) Nem hosszabbítják... ...meg a kelet-szlavóniai ENSZ-erők januárban lejá­ró mandátumát, s szó sem lehet helyi szerb autonómi­áról — jelentette ki hétfőn Ivica Kostovic horvát mi­niszterelnök-helyettes. (MTI) Jegyzés: 1996. június 28-tól augusztus l-ig (Túljegyzés esetén előbb lezárható) A jegyzés során 10 ezer Ft összcímletértékű kárpótlási jegy ^állami • 1 * / II I PRIVATIZÁCIÓS ÉS 1 db 10 ezer Ft címletértékű, névreszóló törzsrészvényre cserélhető. £ * ^xi^ímo RT­* »

Next

/
Thumbnails
Contents