Kelet-Magyarország, 1996. július (53. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-16 / 165. szám

1996. július 16., kedd ZÖLDÖVEZET A lepke: a természet csodája Napjainkban már a legtöbb hazai pillangófajtát a kihalás veszélye fenyegeti Egy káprázatos példány MTI-rajz Budapest (MTI-Press) — Mindannyian örülünk, ha egy virágon megpillantunk egy színes pillangót, amely ha észrevesz bennünket, pihe­könnyű szárnyalással tova- lebben. A lepke különleges állat. Leg­többször csak akkor találko­zunk vele, amikor ünnepi for­májában tündököl, előtte azon­ban kevésbé vonzó. Minden lepke életében négy szakasz van: tojás, hernyó, báb, és vé­gül pillangó. A lepkék életko­ra és az egyes állapotok időtar­tama fajtánként nagyon eltérő. Gyakran előfordul, hogy egy lepke csak pár órát él. A leg­több fajta életkora pár hétre te­hető. Párt keres E rövid idő alatt viszont párt kell keresniük. Látványos és akrobatikus csalogató dürgő re­pülés mellett illattal is csalogat­ják párjukat. A nappali pillan­góknál a hím árasztja az illatot. Az éjszakai pillangóknál for­dítva történik az udvarlás, a nőstény az, amelyik körülra­jongja párját. A párzás mintegy 20 percig tart. Ezután a nőstény a fajtára jellemző speciális nö­vényt keres táplálékul a her­nyók számára. Más fajták, ame­lyeknek hernyói később füvek­kel táplálkoznak, repülés köz­ben szórják szét tojásaikat. A lerakott tojások száma fajták szerint ingadozik, 50 és 1000 között van. A mi éghajlatunkon Vicikli Budapest (MTI-Press) — A kaland a Rekordok köny­vébe kívánkozik, a kalan­dort azonban feltalálónak kell tekinteni. A francia Christian Nau az utóbbira azzal szolgált rá, hogy fel­találta a vitorlás biciklit. Az 51 éves mérnök el­ment Kínába, vett egy olcsó kerékpárt és az első kerék fölé másfél négyzetméte­res, átlátszó, műanyag fóli­át szerelt. A tartórúd a váz alsó szárának meghosszab­bításaként voltaképpen előtte lebegtette a trapéz alakú vitorlát, melyet jobb kezével a széljárásnak meg­felelően forgathatott. A tesztelés Kína 300 kilomé­teres sivatagi útján történt, kátyúk és dünék között. Si­kerrel. Egy hét alatt átkelt a te­repjáróval is nehezen járha­tó szakaszon. A Le Figaro újságírójának a kérdésére, hogy mikor és hogyan szü­letett az ötlet, így válaszolt: „Tízéves lehettem, amikor a nyári vakáción azon tör­tem a fejemet, hogy mikép­pen lehetne kevésbé fárasz­tó a görkorcsolya. Fogtam egy esernyőt és kinyitva — a hátszél irányában gördül­ve — magam elé tartot­tam”. Ennyi. Az életmű megko­ronázását jelentő szélbicik­li azzal tette teljessé a siker­élményt, hogy a feltaláló végighajthatott a híres, pe­kingi Tienanmen téren, a parlament és Mao Ce-tung mauzóleuma előtt, ahová kerékpárral behajtani tilos. A rendőröket ugyanis annyira lenyűgözte a lát­vány, hogy békén hagyták az utcai kerekes lélekvesz- tőt. Csak akkor léptek fel erélyesen, amikor az immár félelmetessé vált kíváncsi­akat kellett szétoszlatni. élő pillangók ősszel rakott to­jásai áttelelnek, és tavasszal bújnak ki belőlük a hernyók. A hernyók testében már benne vannak azok a sejtek, amelyek­ből végül kifejlődik a pillangó. Ehhez a csodálatos átalakulás­hoz sok energia szükséges, ezért a hernyóknak sokat kell enniük és tartalékolniuk. A sok evéshez nagy és erőteljes áll­kapcsuk fejlődött ki. Többször váltanak bőrt. Tojásból hernyó A régi bőrüket levetik, és új, elasztikus bőr nő helyette. Egy megfelelő helyen a hernyó báb­bá alakul. Az alsó állkapcsán lévő szövőmirigyei segítségé­vel selyemfonalakat kezd en­gedni, s övszerű burkot sző a teste köré. Egy „selyempámá­Nyíregyháza (KM)—Az idén három egyhetes turnusban hatvanhat 6-14 éves gyerek vett részt a nyíregyházi va­daspark pónisuli jában — el­mondásuk szerint élmények­kel és tapasztalatok gazda­godtak. Az immár hagyománnyá vált tábor programjai révén nem­csak közelebbről ismerkedhet­tek az állatokkal, a természet­tel, de lovagolhattak is. Már vannak visszatérők, akiknek rendszeres nyári programot je­lent a Pónisuli, egyesek az év többi szakában is vissza-visz- szatémek pónilovagolni. Az állatgondozás fortélyai­val nemcsak elméletben, de a gyakorlatban is megismerked­tek a gyerekek, lovagló tudásu­kat az utolsó napon szüleiknek is bemutathatták. Dia- és filmvetítések révén a parkban megtalálható, és az itt val” a lábán és az övvel a dere­kán odaerősíti magát egy ág­hoz. A hemyóbőr felreped és levedli. Láthatóvá válik a báb. A bábállapot fajtánként válto­zó, hetekig vagy hónapokig tart. Sok lepke bábja a föld alatt pihen. Láthatatlannak lenni a legfontosabb, hogy a bábálla­potot túléljék. Hogy hogyan keletkezik a lepke a bábból, ez a természet egyik legrejtélyesebb csodája. Néhány óra leforgása alatt bú­jik ki a kifejlődött lepke. Mie­lőtt kibújik, feltölti magát fo­lyadékkal, hogy a bábburoktól könnyen meg tudjon szabadul­ni. Testéből vért pumpál szárny- ereibe, mielőtt a szárnyai megkeményednek. Majd kez­dődhet az első „számypróbál­nem lévő állatok életét tanul­mányozhatták, de fűzhettek gyöngyöt, kipróbálhatták a parkban található különféle já­tékokat. Talán az egyik legnagyobb élményt a záró esti tábortűz je­lentette szalonnasütéssel, s az gatás”. A lepkeélet ünnepi, be­fejező szakasza megkezdőd­het. Aki tavasszal nyitott szem­mel jár a természetben, a sok vadon termő növényen és vad­virágon megfigyelheti a termé­szet legnagyobb csodáját, a lep­kéket és a hernyókat. Sajnos, a legtöbb hazai lepkefajtát a ki­halás veszélyezteti. Például fecskefarkú pillangókból az utóbbi években egyre keveseb­bet lehet látni. A lepkék pusz­tulásának fő oka maga az em­ber, aki a földet túl intenzíven használja. A tárgya és növény­védő szerek miatt kihalnak a természetes mezei növények és vadvirágok. Éhen pusztulnak Nagy kár, hogy az otthoni ker­tekben is kiirtjuk a gyomnak vélt növényeket, és minden vadnövénytől igyekszünk megszabadítani kis birtokun­kat. Ahol nem terem csalán, bo­gáncs, mezei sóska, árvácska, zsázsa és egyéb mezei növény, ott sem a hernyók, sem a lep­kék nem találnak elegendő táp­lálékot, s éhen pusztulnak. Az­zal tudnánk segíteni a lepkék továbbélését, hogy — ha van — a saját kertünk legalább egy elkülönített sarkában meg­hagynánk a természetesen nö­vő vadnövényeket és virágo­kat. A lepkék meghálálják majd ezt szépséges, szemet gyönyörködtető látványukkal és nagyszerű násztáncuk­kal. éjszakai séta is sok érdekessé­get tartogatott, hisz nem csupán a jószerivel csak éjjel előbújó állatokat nézhették meg, de a ketrecbe bemenni nem nagyon akaró tigrist, az egyik kedven­cet, a farkast, a jó ismerősként őket üdvözlő pónikat is. A táborzáró szalonnasütés egyik pillanata A szerző felvétele Élményt adó pónisuli Vannak visszatérők, akiknek rendszeres nyári programot jelent Sokak kedvence a farkas Elek Emil felvétele Sólyomfészek Doel és Tihange (MTI) — Szokatlan módon atomerő­művek tetején fészkel Bel­giumban a madárvilág kiha­lással fenyegetett, féltett fa­ja, a vándorsólyom. Számuk a hatvanas évek óta zuha­násszerűen csökken, jórészt a mára már betiltott rovarir­tószereknek a tápláléklánc­ra gyakorolt hatása miatt. A vándorsólyom valaha általánosan elterjedt volt az Ardennekben, Belgium déli részén. Most ismét megje­lent a doeli és a tihange-i atomerőműveknél. Jeles belga ornitológusok a kör­nyezetvédelmet a szívén vi­selő Electrabel belga ener­giaszolgáltató céggel karölt­ve megpróbálják elősegíteni a vándorsólyom szaporodá­sát — legalábbis az orszá­gon belül. Dobozokat helyeztek el a két erőmű hűtőtornyainak tetején, hogy abba fészkel­jen a madár. Doelben már a minap tojásából kikelt az el­ső fióka, a madárszakértők és az erőmű alkalmazottai­nak örömére. Az örömteli esemény immár annak bizo­nyítéka, hogy jó 20 év szü­net után a sólyom, mint köl­tő madár, újra meghonoso­dott Belgiumban. A jövevénynek adandó névvel támadt csupán egy kis bonyodalom: Willyről kiderült, hogy nőstény, ezért most már Wilhelminának hívják. A föld felett 80 méter ma­gasra nyúló hűtőtornyok ideális fészekrakó helyek a sólymok számára, amelyek egyébként magas sziklaszir­teken fészkelnek. Doel ab­ból a szempontból is eszmé­nyi vidék a ragadozó madár­nak, hogy eredményesen va­dászhat az ingoványos lapá­lyok, sós vizű mocsarak fe­lett. Polc — praktikák Nem foglal el helyet a szoba alapterületéből MTI-illusztráció Nyíregyháza (KM) — A falra szerelhető polc azért praktikus, mert nem foglal el helyet a szoba alapterületé­ből (alá mehet fotel, ágy vagy asztal), viszont elfér­nek rajta az apró csecsebe­csék, kedves könyvek. Akkor járunk legjobban, ha magunk „ütjük össze” az egyszerű bútordarabot, mert még költséget is megtakarí­tunk. A képen látható fali­polc könnyűszerrel összeál­lítható négy egyforma mére­tű fenyődeszkából és sodrott kötélből. Egy-egy deszkába előbb négy lyukat fúrunk, majd előbb az alsó polcba fűzzük be (alulról) a kötelet, majd csomóval rögzítjük. Ezután minden egyes polc alatt és fölött is görcsöt kö­tünk, ügyelve arra, hogy a deszkák vízszintesen állja­nak, különben utóbb lepo­tyognak róluk a dísztárgyak. A szoba berendezéséhez illő színűre pácolhatjuk, festhetjük a polcokat. Aki a vidám színeketkedveli, akár más-más (piros, kék, zöld, sárga) színűre, vagy egy szín különböző ámyalaira is má­zolhatja az egyes darabokat. A festést, pácolást természe­tesen még az összeállítás előtt végezzük el! Az elké­szített falipolcot tiplivel rög­zítsük a falba jó erősen, ne­hogy megpakolás után zu­hanjon valakinek a nyakába. Elkobzott tobzoska Peking (MTI) — Hajnan dél-kínai tartomány hatósá­gai tízezer olyan védett álla­tot foglaltak le, melyet a terített asztalokra szántak az étterem-tulajdonosok; nyolc szállodát pedig meg­bírságoltak, amiért ilyen ál­latokat szolgáltak fel. Kikötői ellenőrzések so­rán a vámosok több mint tízezer vadon élő állatot ko­boztak el. Ezek között volt óriásgyík, páva, tobzoska (manis), hegyi teknős és álarcos cibetmacska. A még életben talált példányokat visszaengedték a vadonba. A különleges finomságnak számító védett állatokért Kí­nában magas árat fizetnek az ínyencek. Az Új Kína hírügynökség szerint a hatóságok 2463 esetben szabtak ki büntetést védett állatokkal való keres­kedés miatt. A nyolc szállo­dára összesen 47 000jüan (5 600 dollár) pénzbírságot rót­tak ki a különleges szolgál­tatásért. Hajnan trópusi szi­getösszesen 100 000 hektár­nyi nagyságú 22 természet- védelmi területe a tarto­mánynak körülbelül három százalékát foglalja el. Rekorder Disentis (MTI) — Svájc legkeletibb részén, Grisons katonban egy kutató az ed­dig ott valaha is felszínre ke­rült legnagyobb aranyrögre bukkant. August Braendle aranyrög Disentis és Medel közt talál­ta a 48,77 gramm súlyú aranyrögöt. A férfi már nyolc éve kutat a térségben. Eddig 20 grammos volt a legnagyobb „zsákmánya”.

Next

/
Thumbnails
Contents