Kelet-Magyarország, 1996. július (53. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-02 / 153. szám
1996. július 2., kedd HATTER Hadüzenet a polleneknek Tudományos csoport a nyíregyházi tanárképző főiskola növénytani tanszékén Balogh József Nyíregyháza (KM) — Tavaly ősszel tartották a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán a 10. mikrobiológiai tudományos konferenciát, melynek fő témája a környezet mikrobiológiája volt. Ott vetődött fel, hogy a jövő betegségei, az allergia és az AIDS közül a mikrobiológiával foglalkozó tudósok az allergia, főképp a pollenallergia megelőzéséért tehetnek sokat. Nem csak a felismerésig jutottak el a konferencia résztvevői, létrehoztak egy tudományos teamot, melynek központja a nyíregyházi tanárképző főiskola növénytani tanszéke, vezetője, koordinátora pedig Balázsi Sándor kandidátus, tanszékvezető tanár lett. Tőle kérdeztük: mire vállalkoztak, meddig jutottak, teljesíthető-e, amit felvállaltak? Nagy és ragacsos — A parlagfű a ’60-as években jelent meg a megyében, 1970- ben már mintegy 50 ezer hektár fertőződött az ambrosia ela- tiorral. Emlegetik vadkendernek is, de a kenderhez ennek semmi köze — mondja Balázsi Sándor —. A pollenallergiás megbetegedéseket túlnyomó többségében nálunk ez a parlagfű okozza. Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében kb. 300 ezer hektár parlagfűvel fertőzött terület van, aminek egyaránt oka a mezőgazdasági művelés háttérbe szorulása. Sok a parlagon hagyott terület, az ipari üzemek környékét nem gondozza senki, s ezek rendkívül jó területek a parlagfű számára. — A tavalyi kongresszus résztvevői között voltak franciák is, náluk az allergiakutatás nagyon jelentős és nagyon komolyan veszik. Itt volt a nanci egyetemről Reisinger Ottó professzor, s volt egy klinikai professzor, aki az allergiával foglalkozik. Velük beszéltünk róla, hogy érdemes lenne közös kutatásokat végezni, s eredményét együtt hasznosítani majd. A kutatás lényege: a parlagfű pollenje viszonylag nagy és ragacsos. Ehhez a pollenhez a hely, ahol megtermett és megpróbáljuk kitenyészteni a pollenről azokat a gombákat, baktériumokat, amelyek megtapadtak rajtuk, majd megnézni, hogy az allergiát végsősoron nagyon sok más anyag—gombaspóra, baktéri um, por, füst— hozzátapadhat. Az az elképzelésünk, hogy a pollen okozta allergia mellett jelentős lehet a pollenhez tapadt propagulu- mok allergiát kiváltó hatása, vagyis amikor a virágpor a levegőbe kerül, nagyon sok más anyag tapadhat hozzá, s ezek fokozzák az allergén hatást. Ha ezek a növények szennyezett környezetben nőnek, például ipari üzemek környékén, ott nehézfémmel, ipari hulladékkal fertőződnek, akkor fiziológiailag megváltozik maga a növény is, s esetleg más pollent termelhet. Ezeknek is köszönhető, hogy az allergiás megbetegedések az utóbbi tíz évben rohamosan emelkedett. A gyakorlatban az történik, hogy összeszedjük a szennyezett és a nem szennyezett talajokon nőtt parlagfű pollenjét, megpróbáljuk magát a növényt analizálni, s megállapítani, van-e eltérés a két helyről származó növény összetétele között, felhalmozódik-e egyikben a nehézfém vagy nem, milyen változást okoz a pollenjében az maga a pollen okozza-e, vagy a pollenhez tapadt gomba, baktérium, vagy egyéb szemcsék. — Már van beállított kísérletünk különböző nehézfémekkel szennyezett talajon termett parlagfűvel, illetve vannak kijelölt területek már a megyében, ahol szennyezett és nem szennyezett területről gyűjtünk be majd virágport — folytatja a tájékoztatót a tanszékvezető. — Ebbe a kísérletbe természetesen bevontuk a hallgatókat, öten készítenek ilyen szakdolgozatot. Nem csak pollen Hogy mi a kórház szerepe a kutatásban? Erről azt mondja Balázsi Sándor: az allergiavizsgálatokat gyógyszeripari termékekkel végzik a kórházak bőr- gyógyászatain. Ha például a gombák hatását akarják megvizsgálni, steril körülmények között tenyésztett gombakivonatokkal végzik. Egészen más lehet viszont a hatás akkor, ha a természetben található gomba tapad a virágporra, majd innen kerül az ember szervezetébe. Ha sikerül majd megállapítani, hogy az allergiát gomba vagy spóra okozza, az a gyógyszeriparnak lesz hasznosítható eredmény, mert olyan provokáló kivonatokat tudnak készíteni, ami a természethez közelebb áll. Lényeges lesz az orvostudománynak is, ha kiderül, hogy nemcsak a pollen okozhat allergiát, hanem a pollenhez tapadt gombák vagy baktériumok is, s ezáltal úgy védekeznek ellene, hogy fokozott be- tegségtünet-csökkentést tudnak kiváltani. A kísérletben a főiskola növénytani, környezettudományi tanszékei mellett Szőke Lajos, a Növényvédő Állomás igazgatóhelyettese, Szabó Péter kandidátus, osztályvezető főorvos. Rajzinger Ottó professzor a Nancy-i egyetem tanára, az ottani egyetemi klinika allergiával foglalkozó osztálya, egy allergiával foglalkozó orvoscsoport vesz részt. Irtás a megoldás Magyarországon 1922-ben jelent meg a parlagfű Somogy megyében, s mivel természetes ellensége nincs, konkurens fajai nincsenek, szabadon terjed. Egy növény 50 ezer magot produkál, csíraképessége pedig a növényvilágban szinte ismeretlen. Ha a mag ármérőjének hússzorosát meghaladja a vetés mélysége, akkor nem csírázik ki, mert a magban lévő energia kevés hozzá. A parlagfű 10 centis mélységben kikel, noha ez a mélység legalább kétszázszorosa a mag átmérőjének. A kutatás költségeinek előteremtése viszont gond. A tanszékek pénze nagyon szűkösen elegendő a hallgatók képzésére, ezért pályázatokat készítenek abban a reményben, hogy máshol is fontosnak nyilvánítják az allergiaelleni küzdelmet, ez pedig megoldhatatlan a pollenek kutatása nélkül. Ha valaki magánemberként is fontosnak érzi ezt. de a főiskola számlájára a cél megjelölésével bárki fizethet a pollenek kutatására. Dankő Mihály tárcája wm mr M ar nagyon szenvedett. Kapálás közben érte az agyvérzés. Hiába tűzött a nap, sötétség borult a szemére. Napok múlva nyerte vissza eszméletét, de teste már nem engedelmeskedett akaratának. Beszélni is csak suttogva tudott. Sokat sírt némán, könnyei lassan csurogtak a párnára. Emlékei a jelenből úgy repítették a múltba, hogy nem tudta mikor álmodik és mikor él a valóságban. Küzdelmes nyolc évtized van mögötte. A tirpákok veleszületett szorgalma mindig munkára késztette. Boldogság, öröm csak ritka vendégnek számított. A napokat kitöltötte a harc, küzdelem a földdel, a természettel. Meghallgatta az Isten, jó embert adott párjául. Férje takarékoskodása még őt is felülmúlta. Egy fiú gyermekük született, a büszkeségük, a szemük- fénye volt, mégis messze ment, más földrész lett az otthona. Remegés rázza meg, a néma zokogás felerősödik. El kellett neki mennie meghalni. Nincs nagyobb bánata egy édesanyának, mint amikor gyermeke koporsójánál áll. Persze ez a koporsó is jelképes volt, egy urnában hozták haza hamvait... Az ágy fehér lepedője esküVillámfényes út vőjét juttatja eszébe. A két háború között, a legnagyobb ínség idején kötötte össze őket a pap. Nem tartottak nagy lakodalmat, de azért húzta a cigány reggelig. A föld, mindig is csak a föld volt a fontos. Az ő és a férje hozományát gyarapítani. Már kezdett minden jól alakulni, amikor jött a második világégés. Az ura a lövészárkokban hasalt, neki kellett mindenre ügyelni. A szerencse az embere mellé állt, sikerült komolyabb sebesülés nélkül megúsznia a frontot. Hazajött, de mindent élőiről kellett kezdeni. Nagyon bízott a jövőben, még a politikába is beártotta megát. . Minden levegővétel sóhajként szakad ki a tüdejéből. Élni is nagyon nehéz, de meghalni még nehezebb. Hány napja is fekszik, az egész úgy összemosódik. Újabb emlékképek törnek rá, a tagosítás, a tsz-szervezéskor látták, minden elveszett. Az eddigi munkájuk, kuporgatásuk egy pillanat alatt semmivé vált. Alá kellett írni, ők voltak a faluban a példa. Azt mondták az emberek: ha András odateszi a kézjegyét, ők is belépnek. Aztán nem bírta tovább a férje a zaklatást. Meg is fenyegették: így meg úgy lesz, tudják ők, hogy a külföldön élő fiával tartja a kapcsolatot... Mondtak azok mindent. Odalett a föld, a tehén, a ló, a kocsi. Csak a gyümölcsöst sajnálta nagyon, maga ültette, maga nevelte a fákat. Ah, mindegy. A fájdalom görcse egyre erősebb, nyel egy kortyot a férje kínálta teából. Szinte csak érzi mit mond felé hajolva. Párja remegő keze végig simítja a kibomlott ősz haját. A homlokához érve megáll, lázát nézi. Vigasztalja, de érzi ő is, ez már a vég. Több mint negyven éve... Emlékszel? Hirtelen mélység veszi körül, süllyedni kezd. Gyermekként libákat terel a tarlón. Valami megszúrja a lábát, sír, ordít de hiába. Messze viharfelhő gyülekezik. Villámok cikkáznak, morajlik az ég alja. A kábulat lassan oszlik. A sötétségben egy gyertya lángja billeg. Kint süvít a szél. Az ablak előtt a cseresznyefa szinte földig hajol. Kialudt a villany, biztos a vihar miatt— hallja a távoli szavakat. A levegő izzik a villámoktól, a dörgések egybefolynak. Mégis valami nyugalom szádja meg. Egyszerre minden fájdalma megszűnik. Szemét lehunyva is látja az ágya mellett ülő férjét. Hosszú ideje először érzi, hogy álmos, fáradt, pihenni szeretne. A fényességgel szinte egyszerre lehetett hallani a hatalmas csattanást. A férj elvakultan engedi el a ráncossá so- ványodott kezet, s eltelik egy kis idő míg újra visszanyeri szeme világát. Az ablakon kinézve döbbenten látja, villám sújtotta ketté az udvaron lévő hatalmas akácfát. Szinte leborotválta az ős erő a koronát, mindenhol letört gallyak és levelek. A fehér fa teste szál kásán meredezik az ég felé. Elered az eső. A lehullt csapadék apró patakokba gyűlik, a régen várt vizet nem képes elnyelni a föld.-w- C jra visszaindul az ágy# / hoz, a némaság földbe L/ gyökerezted a lábát. Meghalt, villan át az agyán, s a gyertya lángja által megvilágított sápadt arc már bizonyságot jelent. Olyan nyugodt lett, kisimultak a ráncai. Megérinti a nyakát, még meleg, de az elmúlás hűvössége már ott bizsereg az ujjai alatt. Legalább látta a lelked a menybe vezető utat — igazítja meg a párnát. Szólni kellene a szomszédoknak! Nehezen szánja el magát az indulásra. Nézőpont Gyakornokok Horányi Zsuzsa A pályakezdő munkanélküliek számára újfajta támogatási rendszert dolgoztak ki, július elsejétől nem segélyt kapnak, hanem tapasztalatszerző foglalkozásokon vehetnek részt, azaz gyakornokként dolgozhatnak. A fiataloknak megyénkben is lehetőségük nyílik arra, hogy bekapcsolódhassanak az új munkahelykereső és munkát támogató rendszerbe. Egybehangzóak a vélemények, korábban a pályakezdők nem voltak arra kényszerítve, hogy állást keressenek, az iskola befejezése után biztosak lehettek abban, ha nem találnak munkahelyet, fél évig munkanélküli-segélyben részesülnek. Az új támogatási formát nemcsak a szakemberek tartják előnyösebbnek, hanem maguk a vállalkozók is örülnek, hiszen a náluk végzett szakmunkásokat még további egy évig segédként foglalkoztathatják, még pedig úgy, hogy a munkaügyi központ finanszírozza a négyórás foglalkoztatást. Az egy év alatt pedig kiderül, hogy az iskolapadból kikerült pályakezdő alkalmas- e arra a pályára, amelyet elképzelt magának, vagy átképző tanfolyamokon kell részt vennie, hogy más szakmát tanuljon. A gyakornoki idő alatt megszerezheti a rutint és remélhetőleg a kellő gyakorlattal könnyebben talál állást. Az elképzelések optimizmusra adnak okot, csak az a bökkenő, hogy megyénkben közismerten kevés munkalehetőség adódik, az elismert szakemberek sem találnak egykönnyen állást, nemhogy a gyakornokok. Megyénkben az elmúlt év júliusában több, mint ötezer pályakezdő munkanélkülit regisztráltak, várhatóan idén sem lesznek kevesebben, nem kis feladatot jelent majd mind- annyiuknak gyakornoki státust találni. Törekedni kellene arra is, hogy a szakképzés kövesse a piaci igényeket, legyen fogadóképes kereslet a tanult szakmák iránt. Szöveg nélkül Ferter János rajza Kommentár ___________ Hofi Géza szemei Kállai János jy épzeld el...! — AaW- hattuk a szlogenné 11 vált imperatívuszt valamikor 1994 októberében, a nyíregyházi Bujtosi Szabadidő Csarnokban. És igyekeztünk, mi kb. három és fél ezren elképzelni, amit Hofi Géza bő egy órában ránksziporkázott. A „figyelj, haver" ugyan elmaradt, de mégis hegyeztük a fülünket minden poénra, amíg bírtuk nevetésssel, kuncogással, harsogó röhögéssel. Egy biztos, ő, „a Hofi”, jobban győzte energiával, üresjáratokat alig beiktatva mindig napra kész műsorába. Pedig már akkor sem volt fényévnyi távolságra hatvanadik születésnapjától, melyet az anyakönyv szerint ma ünnepelhet. Teheti, mert 1960-ra datált pálya-startja óta nagyjából ugyanezt csinálta, mint most. így válhatott — rendszer- és hatalomváltások ide vagy oda — kíméletlen humorú, a karakíro- zásban mindmáig verhetetlen, közéleti kabaré-sztárrá. Visszalopakodott, mondták rá úgy jó másfél esztendeje; visszacsempészte magát képernyőre, színpadra. pódiumra. Ugyan! Hofi ezekre a gyanakvásokra nagy ívben, magasról és totálisan... O egyszerűen: volt, van és lesz! Egy ország fogadta a szívébe, vagy legalábbis a tíz-egynéhány milliónyi magyar többsége. Szeretjük, keressük okos, mélyreható, mindent meglátó tekintetét, ravaszkás összekacsintását: figyeljük a tartását, a gesztusait, száj- és szemöldökhúzásait, és a szemét! Nemrég, szüli-jubileuma előszakaszában, művészi pályafutása elismeréseként köztársasági elnökünktől átvehette a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjét. Elfo- gódottan, a megszokottnál mérsékeltebb ívű mosollyal, fáradtabb pillantásokkal fogadta a megtiszteltetést. Jóllehet: hatalmas sikerszériát tudhat maga mögött. Hofé- lia című előadóestje félezer- szer, az Élelem bére 519- szer került a közönség elé! Csakhát, ismét szemmműtét előtt áll. Mint nyilatkozta: mégis boldogító, pihentető nyarat remél. A következő évadra pedig vadonatúj Ho- fi-showt! Jobbult látással, veséző tekintettel, szeretve- dorgáló melegséggel. Szívből kívánjuk: így legyen! O II \/ 1/ k Dr. Balázsi Sándor Elek Emil felvétele
