Kelet-Magyarország, 1996. július (53. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-13 / 163. szám

12 _______________ TÁRHAT Kiss György munkáiból Belváros (Esti fények), 1974 A Munkácsy-díjas képzőmű­vész gyűjteményes tárlatát ma nyitják meg a nyírbáto­ri Báthory István Múzeum­ban. Festmények, érmek, szobrok, gra­fikák kaptak helyet a közszemlére tett válogatásban. Egy műfaji váltásokban rendkívül gazdag alkotói pálya korsza­kainak karakterisztikus darabjai. Kiss György munkásságában a festészet a hetvenes évekig megőrizte dominanci­áját. Az életműre kiható találkozás a megformálandó anyaggal ezt követő­en a fertőrákosi kőfejtőben zajlott le. Ezután mondanivalója kifejezésére egyre kevésbé tartotta elegendőnek a festői eszközöket. 1982-83-tól már csak plasztikai kompozíciókat készít. Újabban sokoldalú tevékenységét vert érmekkel is sikerrel gazdagítja. A nagy kapu, 1983 Bethlen Gábor fejedelem, 1990 Tabernákulum a Korpusszal, 1995 KM-reprodukciók Esszük a mérget Most talán nem „ketyeg" a konyhában előkészített zöldpetrezselyem Kovács A tél végén, a fóliában termelt primőrök­kel indul a szezon. A piacokon, stando­kon ilyenkor már hatalmas gúlákban kí­nálja magát a sokféle zöldség és gyümölcs, a paprika, paradicsom. Mind tele vitamin­nal. Meg méreggel — mondják egyesek, akik még emlékeznek arra, amikor az Élet és Irodalom emlékezetes cikke annak idején, a csernobili atomerőmű katasztrófája után azt kérdezte: miért ketyeg a zöldpetrezse­lyem? A kérdésre adott válaszból aztán ki­derült: a sugárfertőzés súlyos mértékét je­lentette az a bizonyos „ketyegés”, hiszen a piacon vett zöldség zöldjén, a saláta le­velén jócskán kimutathatók voltak a ha­lálos maradványok... Csernobil a múlt, a különféle fertőzésve­szélyek, mérgek azonban a jelenben is lé­teznek. Ha hihetünk a híreknek, némi ja­vulás után mostanában állítólag növény­védő szerrel megint jobban szennyezettek a zöldségek és gyümölcsök. Az országos statisztika szerint ma már a hatóságok ál­tal megvizsgált áruminták 1-1,5 százaléka tartalmaz szermaradványokat, szemben a korábbi évekre jellemző 0,5-1 százalék­kal. Szerencsére ezek a termékek az egész­ségre csak kevéssé veszélyesek, az expor­tőröknek azonban komoly gondot okoz­hatnak. Különösen akkor, ha tudjuk: az Európai Unióba történő csatlakozásnak igencsak szigorú kitételei vannak, melyeknek be­tartása alapvető követelmény, nem teljesí­tése kizáró ok. — Egy ország mezőgazdasága akkor te­kinthető jónak, ha a határértéket megha­ladó minták aránya nem több mint egy-két százalék. A magyar gyakorlat körülbelül ezt a mértéket mutatja, s ezzel többé-ke- vésbé illeszkedik (kompatibilis) az EU-szab- ványokkal. Mindennek akkor lesz igazi je­lentősége, ha egy magyar mezőgazdasági terméket exportra szállítanak. A normák szigorúak, ezért a büntetéseknek is annak kellene lenniük. A termelő felelőtlensége azonban sajnos nem kizárható, és nehe­zen tetten érhető. Ezért is lesznek jók a ka­marai szervezetek, mert szigorú szabályok szerint működnek, s kivetik magukból azo­kat, akik az ágazat, a termelők biztonsá­gát veszélyeztetik, akik nem tartják be az Szemre is kívánatos, de mi van még benne? Elek Emil felvétele előírásokat. Amerikában, Dániában egy­szerűen kiírják a piacokon az ilyen gazdák nevét, s akkor azok meghaltak, hiszen hi­ába dolgoztak, portékájuk nem kell sen­kinek. Azt gondolom, ez az igazi retorzió, mert központilag nehéz mindenütt ott len­ni, a vizsgálatokat pénzzel győzni — mond­ja dr. Lantos János, a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Növényegészségügyi és Ta­lajvédelmi Állomás laboratóriumának vezetője, aki szívesen kalauzol birodalmá­ban. Az egyes laboratóriumok feladatok sze­rint sorakoznak, vizsgálat elvégzésére al­kalmasak. Az egyik asztalon kémcsövek­ben a sárgák egész kavalkádja. Mint ki­derül, köszmétét, meggyet, újkrumplit lát­hatunk, ha úgy tetszik cseppfolyós állapot­ban. Ezeket a mintákat elemzik, vizsgálják a szakemberek, s keresik a választ arra, megfelelő mértékű-e bennük a különféle vegyszermaradék. A gázkromatográf pél­dául arra szolgál, hogy bármilyen illékony anyagot kimutasson. A többi készülék fosz­for, nitrát, illetve kén kimutatására alkal­mas, de pár lépéssel odébb láthatók azok a speciális darálók és keverők, melyekkel a vizsgálandó mintákat állítják elő. A kü­lönféle tárolókban és üvegcsékben a folyó­vizektől a termőtalajon át az almasűrítmé­nyig illetve konzervekig sokféle zöldség, gyümölcs megtalálható. A nyíregyházi laboratórium a MÉM fel­ügyelete alatt dolgozik, s a legjobb minő­sítésű laboratóriumok egyike. Alapításá­nak célja kifejezetten a növényvédelmi ma­radékok vizsgálata, kimutatása volt, mely cél maradt ugyan, csak éppen tovább bő­vült: hatósági mintavétellel, a piacokon kapható termékek vizsgálatával gyarapo­dott. — A mi feladatunk az importban beho­zott termények zöldségek és gyümölcsök ellenőrzése is, hiszen ezek a munkák olyan műszerezettséget igényelnek, amire a ha­tárokon nincs lehetőség — magyarázza a laboratórium vezetője. Míg a kémcsövek és számítógépek vilá­gában barangolunk, szavaiból kiderül: nem könnyű a helyzetük, hiszen ma már több­száz növényvédő szer van forgalomban, melyeknek azonosítása, maradékaiknak ki­mutatása igen nehéz. Nem könnyíti mun­kájukat, hogy a cél és az eszköz gyakran eltér egymástól. Az elemzés és tettenérés kritikus pontja, hogy az kerül-e a labora­tóriumba, arról állítanak-e ki bizonyít­ványt, ami valójában a földeken megterem. HAJNÓCZY PÉTER: Hárman együtt Egy házi mulatságon valaki feltett egy Mustaki-lemezt, s az ismerős, sokszor hal­lott szám a V...i lányokra emlékeztette a férfit. Akkoriban az idősebb nővérnek ud­varolt, akinek nemcsak külön szobája volt, hanem özvegy anyjától és idős nénikéitől keserves küzdelmek árán kicsikart szabad­ságjogai is, többek között a külön szobá­hoz való jog, s így történt, hogy a férfi oda költözhetett a lányhoz. A család tudomásul vette a történteket — Elvira maga keresi a kenyerét^ ő tudja mit csinál, csak a kisebb nővér mutatta ki leplezetlen ellenszenvét a nővére és a férfi iránt. „Az ifjú pár!” — kiáltott fel, ha meg­látta őket, és bevágta maga mögött az aj­tót. Ne törődj vele, mondta Elvira a férfi­nak, egyszerűen idegesíti, hogy szeretjük egymást. A férfi válófélben volt a máso­dik feleségétől, elég sokat ivott, és minden­képpen kényelmesebb volt Elviránál lak­nia, mint hazamenni a feleségéhez, aki nem tett le róla, hogy még helyrehozhatják a kettőjük dolgát. Andi, a kisebbik nővér is férjezett volt, Elvira szavaival élve: „elvetette magát az első szembe jövő férfival, akivel még össze sem költözött”. Tulajdonképpen még most is az első fiúját szereti, és képtelen elvisel­ni, hogy a nővére igazán tartozik valaki­hez. Andi, ahogy Elvirától megtudta a fér­fi, egyszer-kétszer találkozik ezzel a fiú­val „jól megértik egymást az ágyban,” ennyi az egész. Valójában csak gye­rekes bosszúvágyból ment férj­hez, mert a fiúja hallani sem akart a házasságról, és mert félt, hogy hu­szonnégy éves korá­ra egyedül ma­rad. A fiúnak a kapcsolat il kulá- sa nyil­vánvalóan kényelmes és kellemes is — nem érdekelte, hogy vál­toztasson rajta. Andinak viszont lelkiismeret-furdalá- sai vannak a férje miatt, akit megcsal, de ha nem is szerelmes belé: tiszteli, és „legszívesebben szem­be köpné magát a tükör előtt azért, amit művel vele.” A férfi legjobban a délutánokat szeret­te, amikor ott ült Elvira szobájában a he- verőn — keze ügyében egy üveg könnyű » 9t vörös bor és az üveg szikvíz — bekapcsol­ta a magnetofont és Mustakit hallgatott. (Elvira a konyhában ütött össze valami gyors vacsorát.) A férfi ilyenkor megpróbált elgondolkoz­ni az idősebb nővér és a közte lévő kap­csolaton, különösen az ő szerepén, amit akárhogy csűrte-csavarta a dolgot, eny­hén megfogalmazva, kifogásolhatónak kényszerült ítélni. Elvira amolyan házas­ságfélének tekintette ezt a három hete tar­tó viszonyt, magányának és a magánytól való félelmének hosszú távra szóló felol­dását remélte tőle. A férfi, főként lustaságból, nem töreke­dett arra, hogy kiterített kártyákkal játsz- szon. Ehelyett úgy tett, mint akinek nagyon is kínos és kellemetlen a kisebb nővér lát­ványos féltékenysége; már-már nemcsak El­virával, hanem önmagával is elhitette: fél Andi dühkitöréseitől. „Elvégre semmi oka nem lehet, hogy így viselkedjen velem”, mondotta Elvirának és aztán hagyta ma­gát megnyugtatni, hogy Andi egyáltalán nem haragszik rá, sőt a maga módján ked­veli is, a kiabálás és az ajtócsapkodás csu­pán infantilis tiltakozás — lekopoghatja?! — kettőjük szerelme ellen.. A férfi határozottan emlékezett rá, va­sárnap volt, és délután öt óra felé járt. Ott ült a heverőn, a helyén, s éppen egy fröccsöt készített magának, amikor hirte­I Napkelet • A KM hét végi melléklete

Next

/
Thumbnails
Contents