Kelet-Magyarország, 1996. július (53. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-09 / 159. szám
1996. július 9., kedd 12 Kelet-Magyarország Népviseleteink Budapest (MTI) — A Jákó Vera Alapítvány ez évben is meghirdeti a Legszebb magyar népviselet versenyt. A rendezvénnyel már a jövő évben tartandó „népviseleti világszépe” versenyt készíti elő az alapítvány. A vetélkedőt augusztus 4-én, vasárnap tartják a Budai Parkszínpadon, délelőtt 10 órai kezdettel. Kategóriánként öten kerülnek a délutáni, illetve az esti döntőbe. Viseletűket 'A Jákó Vera emlékére rendezett Kék a búzavirág című műsor keretében mutatják be a nagyközönség előtt. A gálaműsorban a versenyzők mellett színpadra lépnek a nótaéneklés legnevesebb képviselői is. A versenyre bárki nevezhet, határainkon innen és túlról egyaránt. A felnőtt, valamint a „menyasszony és vőlegény” kategóriák győztesei novemberben hétnapos amerikai utazáson vehetnek részt. A második helyezettek, illetve a gyermek és az idősek kategórianyertesei hatnapos magyarországi üdülésen, a harrtiadik helyezést elért versenyzők pedig kétnapos budapesti kiránduláson vehetnek részt. Ezen felül minden kategória győztese elnyeri a Legszebb magyar népviselet 1996 kitüntető címet és serleget. A versenyre való jelentkezés határideje: július 20. A határon túlról érkezők számára szállást és étkezést az alapítvány biztosít. Felvilágosítást a 269-74-82-es telefonszámon kaphatnak az érdeklődők. A nyíregyházi Igrice táncosai sikerrel szerepeltek az idei Ki mit tud? előválogatóin. Mint láthatják: ők is népviseletben ropták... Harasztosi Pál (archív) felvétele Hírcsokor _. ............ Thum városából... ...Németországból érkeztek vendégei a Szabolcsi Koncert Fúvószenekarnak. A hatvanöt tagú brass tíz napot töltött megyénkben. Kon- certeztekNyíregyházán, felléptek a gergelyiugomyai strandon, műzenét és térzenét adtak Mátészalkán. Az együttes ma utazik haza. Zárva tart... ...július 15-től 29-ig a nyíregyházi Városi Művelődési Központ és Gyermekcentrum. Nyitás: júliusjúlius 29- én, hétfőn reggel. (KM) A RE-flex... ...Modemtánc Stúdió — együttműködve a városi művelődési központtal — július 18. és 28. között rendezi meg a III. Nyíregyházi Tánchetet. A kurzuson tanítanak: Földi Béla (modem jazz), a Budapesti Táncszínház. művészeti vezetője, Egerházi Attila (klasszikus balett), a Magyar Állami Operaház táncosa. (KM) Országos... ...népművészeti Kis Téka Tábor kezdődik július 10-én Nagykálló-Harangodon, a tó mellett. (KM) A Sóstói... ...Múzeumfaluban július 13-án 10 órától korunk táltosaival, sámánjaival, vajá- kosaival, kártyajósokkal, jövendőmondókkal, halottlátókkal, s más különös képességű személyekkel találkozhatnak az érdeklődők. (KM) Morbus hungaricus Mizser Lajos Nemrég olvastam egy sporttudósításban: „A Komjádi- legénység már 2-0-ra vezet, amikor elkapja a „morbus hungaricus”, a magyar betegség csoportos válfaja: elbizakodottság és görcsös akarás lesz úrrá rajta”. Még ha szomorú is, de igen szellemes. Magyar betegségnek szoktuk nevezni a magyarok egy-egy negatív tulajdonságát, mint pl. a szalmaláng- lelkesedést, pártoskodást stb. Ez enyhébb jelentés, a régiségben bizony komoly betegségeket takart. Nem egy, hanem koronként más jelentése volt. A lényeg: vagy a magyarokra volt jellemző, vagy Magyarországról terjedt el. A nem megfelelővíztől—főkénta 16-18. században — gyakori volt a bélfertőzés, továbbá a kiütéses tífusz. Ezeket nevezték a németek „ungarische Krankheit”-nek. A tüdővész is ugyancsak szedte áldozatait, s ez is morbus hungari- cussá vált. Nem állunk egyedül azonban a világon ezen a téren sem. S természetes, hogy más „népbetegségeket” is ismerünk: morbus anglicus (angolkór), morbus gallicus (szifilisz), más nevén francia betegség, ma már csak a „menj a francba” mondatból ismerjük, bár nem tartozik az emelkedet- tebb társalgási stílushoz, noha az eredeti jelentést már nem ismerjük. A mi morbusunk sem orvosi eset már. A jelentése megszelídült, de pozitívvá még ma sem vált. Inkább így lehetne nevezni: önirónia. KULTÚRA Az akvarell avatott mestere Mióta Magyarországon él, építgeti kapcsolatait« Nemzetközileg is jól ismert Kállai János Nyíregyháza (KM) — Igazi művészlakás, Nyíregyháza belvárosában, valamiféle különös, átmeneti helyként a megyeszékhely századelőt idéző házai és modernebb, bár nem szebb építményei között. A Holló utcába kaptunk szíves szavú invitációt. Petkes József festőművészt rezidenciáján kerestük fel. A festő épp lábadozott, túljutván sikeres veseműtétjén, s mivelhogy állapota már engedte, készséggel beszélt magáról, alkotásairól, megnyitandó tárlatáról. (Hatvanban, a rangos Hatvani Galériában látható azóta kiállítása, melyen közel félszáz akvarelljét sorakoztatta fel.) —A romániai Tasnádon születtem, és Erdély egyik „legszélsőbb”, három nemzetiségű nagyvárosában, Brassóban nevelkedtem. Képzőművészeti tanulmányaimat Kolozsváron folytattam, a Képzőművészeti Főiskolán, melyet Magyar Művészeti Intézet néven alapítottak. Jeles tanáraim között tartom számon Kádár Tibort és Mohi Sándort. Festészet-pedagógia szakon szereztem diplomát. Első munkahelym Oromá- niában volt, tanító-nevelő földemre, Erdélybe harmincévesen — 1958-ban — kerültem vissza. — Magyarországon tíz éve élek, 1986-os — hivatalos — áttelepülésem óta. Családegyesítési procedúra folytán sikerült itt otthonra találnom. Baráti fogadtatás Mikor átjöttem Nyíregyházára, azonnal jeleztem „ittlétemet”. Azonnal a Képzőművészeti Alap tagja lettem. Ezt fontosnak tartom hangsúlyozni, mint ahogyan azt is: a művészi-emberi kapcsolatok építésének, ápolásának mindig kitüntetett szerepe volt—és van—az életemben. Elárulom: Nyíregyházára nem idegenek közé jöttem. Művész- és tudósbarátaim—Be- recz András festőművész, Németh Péter muzeológus és még sokan mások—nagy szeretettel fogadtak, segítették a beilleszkedésemet. — Németh Péter jóvoltából voltam múzeumi dolgozó, de közben tanítóskodtam is a nagycserkeszi iskolában. A néprajzzal egész életemben céltudatosan foglalkoztam. A Partium népművészetét kutattam, több ezer nép- művészeti mintát, oma- mentikus vázlatot gyűjtöttem össze, rajzoltam meg. Az anyag egy részét publikáltam, azonban a Barangolások a néprajzi tárgyak világában című kötetem mindmáig kéziratban maradt. Pedig igencsak szerettem volna benne megmutatni, mennyire gazdagok vagyunk e tekintetben. A gyertyát sem azért gyújtják meg, hogy a véka alá tegyék... Akvarellista — No, de térjünk vissza a festészethez. Mint említettem, 1986 óta „jelen vagyok” a honi és a nemzetközi festészet színpadán. Korábban is sokfelé megfordultam, azóta is igen sok helyen várnak kiállításokra, bemutatókra. A közeljövőben Svédországban vezetek egy képzőművészeti alkotó tábort. Úgy tűnik: sokan szeretik, amit csinálok, ahogyan festek. Nem vagyok avantgárd, sem posztmodem, nem kötődöm egyik izmushoz sem. Akvarellista vagyok, a fetészet egyik legnagyobb hagyományú, ám igen nehéz ágát művelem. — A hatvani tárlatomon is — egy tempera portré kivételével — csak az akvarelljeim szerepelnek; az utóbbi egy-két év termése. Leggyakoribb témáim a tájak, épületek, növények, s viszonylag kevés az „alakos” festmény. Kontrasztozás A régebbi és újabb keletű, a tudat mélyén megőrzött emlékképek realisztikus és látomásos keveredése, mindez valami lebegő, lírai hangulatban. Talán ezek a fetészetem szavakban megfogható jellemzői. Kedvelem a meleg barna, sárga, narancs színeket; a nagy technikai magabiztosságot igénylő akvarell készítése közben gyakran élek a felület egyes részeinek a „fehéren” hagyásával; ez különös vibrálást, kontrasztozást ad a képeknek. Sokat dolgozom, s, viszonylag gyorsan. A vizes alapú akvarell egyébként sem tűri a pepecselést. így, közeledvén hetvenedikéletévemhez, még soksok tervem van. Festészetben, az említett kötetem publikálását illetően, egyebekben. Csak legyen hozzá egészség is! Történeti mondáink (8.) István király sírjánál a betegek sorra meggyógyultak Erdész Sándor Nyíregyháza — Imre herceg korai halála gyászba borította az országot. Ä bihari hegyek között, ahol vadászat közben halálos sebet kapott, építették fel Szent Imre apátságát. István király, fia halálán bánkódva, súlyos betegségbe esett és utód nélkül távozott az élők sorából. István után István királyt Székesfehérvárott, Szűz Mária Bazilikájában temették el. Egy ősi históriás ének arról szól, hogy akirályok, ha meghalnak, bevégzik uralmukat. De Szent István kivétel: „Am e szent, mihelyt bevégzé A földi uralkodást Örök dicsőségben kezdé Újfent a király kodást." István király sírjánál a betegek sorra meggyógyultak. „Miként az új fényforrás ragyog, úgy ragyogta be István szentsége a környező vidéket, s mint az illatos kenőcs édessége, töltötte meg a hallgatók szívét. Özönlött minden különb-kü- lönbféle kórban szenvedő ember, jámborságának orvosszerétől sorra meggyógyultak, s akik a rontás nyavalyájában elsorvadtak, talpra állva tértek vissza” — olvashatjuk e sorokat egy 1110 körül összeállított legendagyűjteményben. Jó néhány évtized múltán a szentegyház élén álló püspökök és apátok elhatározták, hogy az István király sírhelyéhez fűződő csodás gyógyulások valódiságáról a helyszínen vizsgálatot tartanak. Az egyházi előírások szerint három napon át böjtöltek és imádkoztak, majd elindultak Fehérvárra. Menet közben Istent dicsőítő himnuszokat énekeltek. Miután megérkeztek és István király koporsójának fedelét felemelték, fenséges illatok szálltak fel és terjedtek széjjel a bazilika falain kívül is! A betegek odatódultak. Feljegyezték, hogy ekkor „a vakok visszakapták szemük világát, a sánták lábuk szilárdságát, a poklosok tiszta bőrüket, az inaszakadtak épségüket; bármiféle baj lakozott bárkiben, gyógyulást érdemelt.” A csodás gyógyulások beigazolódtak! Szent Jobb Hartvik legendaszerzeményéből tudjuk, hogy a koporsó felnyitásakor a király mindenkit messzire küldött, nehogy valaki a szent ereklyékből bármit is elragadjon. A koporsóban az ereklyéket megtalálták, a gyűrű kivételével! Az elküldöttek között volt Merkuriusz szerzetes, az Örökszűz Kincstárának őre is, akit a király nyilvánvalóan nem ismert. Ezután a szerzetes szomorú arccal ült a kórusban. Akkor hozzálépett egy fehér ruhába öltözött ifjú. Egy összecsavart szövetet adott át néki, mondván, hogy őrizze addig, míg felfedésének el nem jön az ideje. A szerzetes a szolgálat végeztével a szövetet kibontotta, s elsápadt, midőn Isten emberének teljesen ép jobb kezét meglátta, a csodás gyűrűvel együtt. Pápai döntés A drága kincset visszacsomagolta, majd magával vitte és elásta. Addig őrizte, míg el nem jött „a kinyilvánítás ideje”. Akkor a szerzetes átadta a püspököknek a Szent Jobbot. Hogyan maradhatott épen ez a kéz? — teszi fel a kérdést önmagának Hartvik püspök. Erre így válaszol: „Nem hiszem, hogy mást akarna a jeles ténnyel kinyilvánítani a megmérhetetlen isteni szándék, mint hogy a szeretet és alamizs- nálkodás az erények minden lépcsőfokán átlép.” Tudjuk, hogy István királyt, Imre herceget és a vértanú Gel- lért püspököt 1083-ban szentté avatták. A pápai döntésben jelentős súlya volt 1. László király ajánlásának is. Múzeumi Vaja (KM -K.J.) — A napokban jelent meg a vajai Vay Ádám Múzeum Baráti Körének legfrissebb tájékoztató füzete; sorszám szerint: a huszadik. Az igen ízléses kiadványban olvashatunk — többek között — a múzeum tudományos munkájáról, a baráti kör könyvkiadási tevékenységéről, a gyűjtemény örvendetes gyarapodásáról, a sikerrel megrendeztt tárlatokról, az alkotóház működéséről. A gazdagon illusztrált füzetben a szerkesztők részleteket közölnek a múzeumban megfordult híres személyiségek emlékkönyvi bejegyzéseiből is. Have-Rock Nyíregyháza (KM K.J.) — A nyíregyházi Városi Művelődési Központ és Gyermekcentrum. valamint a Roland Hangszer- bolt közös szervezésében eredetileg július 7-re hirdetett IV. Have-Rock amatőr popfesztivál új időpontja szeptember 15. Az amatőr zenekarok találkozóját te-1 hát akkor, változatlan kiírási feltételek mellett fogják megtartani. — ■ - ......: .........' Petkes József: Erdélyi porta (19901 KM-reprodukció
