Kelet-Magyarország, 1996. július (53. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-09 / 159. szám

1996. július 9., kedd Ripsz-ropsz fertőz a dohánytripsz Dohánytáblaszéli beszélgetés Jenser Gáborral, a nemzetközi hírű tripsz-szakértővel Nyírmihálydi (KM) — A do­hánytripsz nem ismeretlen a termelők előtt, hiszen a dohánytechnológiában hosz- szabb idő óta az augusztusi el­végzendők között szerepel az ellene való védekezés, amivel az e kultúrában is jól ismert burgonya „Y” vírusfertőzést meg lehet akadályozni. Arra azonban, hogy a tavaszi tripsz elleni védekezések is legalább ilyen fontosságúak- ká válnak, egészen mostaná­ig nem gondoltak a nyírségi dohánytermelők. Még a termeltető-átvevő NYI- DOFER Rt. is csak két éve kez­dett foglalkozni az akkor ko­molyra forduló problémával, de arra aligha számítottak a cég agronómusai, hogy idén már tripsz-szakértő tudóst kell igénybe venniük a néhány hét­tel ezelőtt főként a Nyírség Haj­dúsággal határos területein (Fülöp, Nyíracsád, Hajdúsám- son, Encsencs, Bököny, Nyír­mihálydi) észlelt, s azóta már helyenként egész dohánytáb­lák termését veszélyeztető ví­rusfertőzés okainak pontos ki­derítésére és a védekezés kidol­gozására. — A dohány tripszet az orosz Lindemann találta meg még 1881 -ben. Amit a tudós e rovar dohánylevélen látható tünete­ként akkor lerajzolt, az kísérte­tiesen hasonlít a világszerte ter­jedő és most már Magyarorszá­gon, sőt itt a Nyírségben is ta­pasztalható paradicsom bronz­foltosság vírusa okozta tüne­tekhez — állítja a 65 éve Nyíregyházán született és az it­teni Kossuth gimnáziumban érettségizett dr. Jenser Gábor a Növényvédelmi Kutatóinté­zet főmunkatársa, tudományos tanácsadó. — Mi sem mutatja jobban, mekkora problémát je­lentenek világviszonylatban a vírushordozó-terjesztő trip- szek, mint, hogy a két évvel ez­előtt Tajwanon megrendezett tripszszimpóziumnak szinte kizárólagos témáját ezek adták. Véleményem szerint az egy­más utáni száraz évek nagyban elősegítették e kártevő felsza­porodását is, aminek ugyan­csak kedvezett a paradicsom­termesztés elterjedése a do­hánytermesztési körzetekben. — Ma a tudományra hárul a feladat, hogy gyors, hatékony megoldást találjon a dohány- tripsz-problémára, azaz meg kell tudjuk mondani, hogyan lehet megakadályozni a do­hánynövénynek e rovarok által terjesztett betegségekkel, kö­zöttük is a paradicsom bronz­foltosság vírusával történő fer­tőződését. Egyelőre csak azt is­merjük, hogy eredendően ez a több nemzedékes aprócska ro­var okozza a kárt, ugyanis a ví­Dr. Jenser Gábor rus dohánymaggal nem terjed. A maga is fertőződött, vírus- hordozó tripszek áttelelnek a gyomnövények között, s ta­vasszal ők végzik el a fertőzést, először a palántaágyakban, ké­sőbb a kiültetett dohányban. Hazánkban nem ismeretlen a paradicsom bronzfoltosság ví­rus, hiszen kultúr gazdanövé­nyein, a paradicsomon, papri­kán régóta ismert, s dohányban is már 1972-ben leírt a debre­ceni Nagy Gyula. Ám a do­hánytáblákon évtizedekig csu­pán egy százalék alatti előfor­dulását tapasztalták, az utóbbi időben viszont egyes táblákban már a 80-100 százalékos fertő- zöttség is előfordul. Növeli a veszélyt, hogy a paradicsom bronzfoltosság vírussal szem­ben nincs ellenálló dohányfaj­ta Magyarországon, ahol rá­adásul viszonylag kis területek­re koncentrálódott a termesz­tés, így viszonylag könnyű dol­ga van a vírusoltó tripszeknek. Különösen ott van nagy gond, ahol kistermelői gazdálkodás terjedt el, s a dohányparcellák paradicsom-, paprikatáblákkal váltakozva fordulnak elő. Fo­gékonyabbak is az e helyütt leg­inkább termelt Káliói fajtacso­port tagjai. — A bronzfoltosság vírussal szemben ellenálló fajták irá­nyában ugyan elkezdődött a ha­zai nemesítői munka, ám e do­hányt pusztító vírusbetegség elleni védekezés tulajdonkép­pen a tripszek elleni védekezés­sel lehet egyenlő — vélekedik Jenser Gábor — Lehetőleg olyan helyre kell tenni a kultú­rát, ahol nincs fertőzött vírus- hordozó gazdanövény és ezál­tal ilyen dohánytripsz sem. Eh­hez persze meg kell ismernünk melyek a már ismert tyúkhú­ron, somkórón, lóherén kívül a további vírusgazda gyomnö­vényfajok. A védekezés követ­kező lépése a palántaágyakban történő tripsz elleni permete­zés, majd a szántóföldön a ki­ültetett növények vegyszeres védelme megelőző jelleggel. Bár e pillanatban a legtöbb he­lyen megoldhatatlannak tűnik, de a teljes körű védelemnek ré­sze kellene hogy legyen, nem­csak a palántanevelők, hanem a dohánytáblák környéki rude- ráliák, a rovar áttelelésére al­kalmas gyomos területek, sze­gélyek permetezése is. Általá­ban elmondható—s ezt igazol­ják a Szentes környékén szer­zett tapasztalatok is —, hogy a megelőzés érdekében a do­hányegészségügyi higiénét na­gyon gondosan be kell tartani. Ez vonatkozik a precíz gyom­mentes környezetben történő palántanevelésre, a gyommen­tesség biztosítására a táblában és környékén, hogy ne legyen hol áttelelnie a tripszeknek. Ma ettől többet nem lehet, de dol­gozni fogunk, hogy többet is tudjunk mondani. A nyírségi dohánytáblákat két napig szemléző szakembe­rek a vírusmentes termesztés megoldásának lehetőségeit taglalva felvetették: érdemes lenne azon gondolkodni, mi­ként lehetne például települé­senként egy helyen előállítani az egészséges palántát; továb­bá mindenképpen érdemes vál­lalni a termelőnek (esetleg ve­le együtt a termeltetőnek is) a megelőző védekezés nem túl nagy, viszont a legtöbb ered­ménnyel kecsegtető költségét, amire vannak megfelelő rovar­ölő szerek a Nyidofer techno­lógiai tárházában, mint ami­lyen az Anthio is; hangsúlyo­zottan fontos lenne a jelenleg sok kisgazdaságban kénysze­rűen folytatott monokultúrás dohánytermesztés helyett a ve­tésváltás visszaállítása (persze semmiképpen sem vírusgazda növénykultúrák beiktatásával), például a kártevő „likvidáló” hatású kender és rozs figyelem- bevételével. Paradicsom bronzfoltosság vírussal fertőzött, beteg dohány Balázs Attila felvételei Bemutató Gávavencsellőn A bemutatót Peti Ferenc gávavencsellői magángazda földjén, a KITE egyik kísérleti bázisán tartották A szerző felvétele Vizes tojás Nyíregyháza (NL) — Az újfajta „Pí víz” gyógyító ha­tású, mezőgazdasági alkal­mazása esetén pedig 25-30 százalékos termésnöveke­désre lehet számítani. A Polgáron lévő Energy Hun­gária Kft. által gyártott és palackozott víz már Nyír­egyházán és Tiszadadán is kapható. A japán technológiával készült tisztított és bioener­giával feltöltött víz, a leírá­sok szerint lelassítja az öre­gedést, megerősíti az im­munrendszert, alkalmas al­lergiás megbetegedések ke­zelésére, javul tőle az em­ber teherbíróképessége. A Pí víz alkalmazható még a növényi és állati egészség- védelemben, valamint élel­miszerek tartósítására is. A japánok megállapították: a stresszérzékeny sertések­nél 25 százalékkal keve­sebb takarmány etetésével lehet azonos súlygyarapo­dást elérni, a kocák ellésé- nek száma a víz fogyasztá­sa után a duplájára nőtt. Ki­mutatták; hogy az intenzív tartású tyúkoknál a tojáster­melés a duplájára nőtt. Gávavencsellő (N. L.)—Hek­táronként legalább 350 kg műtrágyát ki kell juttatnunk, ha azt akarjuk, hogy 20 ton­nánál több burgonyatermé­sünk legyen. Német szakem­berek tavaly újfajta burgo­nyát kísérleteztek ki. A tárolás fontosabb mint gon­dolnánk. Mindez azon a bemu­tatón hangzott el, amelyet a mi­nap Gávavencsellőn rendezett a nádudvari KITE Mezőgazda- sági Szolgáltató és Kereskedel­mi Részvénytársaság, dr. Lip- ták József tiszavasvári alköz­pontvezető szervezésében. A gyakorlati bemutató előtt hasznos előadást tartott az ér­deklődőknek Kolop László, a KITE szakembere. Bevezető­jében elmondta, hogy a burgo­nya a világ szinte minden ré­szén megterem, ám csak azok maradnak a piacon, akik jó mi­nőségben termelnek és kellő tá­roló kapacitással rendelkez­nek. Hangsúlyozta: főleg kál- ciumszulfát tartalmú műtrá­gyát kell kijuttatni a földekre. A zöldtrágyázás is jó, de szá­mításba kell venni, hogy a jó zöldtrágya előállítása is költsé­ges. A szakszerű öntözést meg­hálálja a burgonya, mert dup­lán terem. Folyamatosan fenn kell tartani a föld nedvességtar­talmát, egyszerre nem szabad túl sok vizet kilocsolni. Ha a ve­tőgumó 20 százalékban fertő­zött, már csak 90 százalékos lesz a terméshozam. Ha túl hi­deg tárolóba kerül a vetőgumó, nehezen hajt ki, ha túl meleg­be, akkor kicsírázik, veszít a sú­lyából és kevésbé életképes. Czibere Lajos, egy nagycen­ki, német érdekeltségű kft. kép­viselője előadásában elmond­ta: a Solana Hamburg nevű cég Németország északi részén, a tenger közelében 1987 óta ne­mesít vetőburgonyát. A klímá­nak is köszönhető, hogy ezen a vidéken kevés a vírus, az itteni gumók ellenállóbbak a beteg­ségekkel szemben, a német burgonya bírja a gépi betakarí­tást. Hazánkban is forgalma­zott német fajta a legújabb Ro- sara N. Igen korai fajta, vízigé­nyes, közepes igényeket tá­maszt a talajjal szemben, nagy a terméshozama, a keményítő­tartalma 12 százalék. A német Panda NN közepesen kései faj­ta, a vírusbetegségeknek igen ellenálló, nagy terméshozamú, akeményítőtartalma 18-20 szá­zalék, jól bírja a téli tárolást. Keiet-Magyarország 7 Piaci védelem Márkás élelmiszerek a bővített listán Brüsszel (MTI) — Az Eu­rópai Unió Bizottsága újabb 64 élelmiszernek, köztük a toscanai sonkának és lübec- ki marcipánnak biztosított eredetvédelmet. „Márkás élelmiszerek” első 318 tagú csoportja, köztük a pármai sonka és a görög feta sajt, há­rom héttel ezelőtt nyerte el a különleges piaci védelmet jelentő státust. A listára újonnan felvett 64 élelmiszer közül 38 olasz termék: kilenc húsféleség, köztük a toscanai sonka, s 14-féle sajt, például a „szárd kecskesajt” szerepel köztük. A védett élelmiszerek máso­dik csoportjába bekerült to­vábbá 8 görög étolajféleség, Ausztriából a tiroli szürke­sajt, a stájer tökmagolaj és a marchfeldi spárga, Belgi­umból a „fromage de Her- vé” nevű sajtféleség, Né­metországból a lübecki mar­cipán és a nürnbergi mézes­csók. Az EU tagállamai 1400 terméknek kértek eredetvé­delmet, a védett termékek további — harmadik cso­portja —várhatóan őszre áll össze. Eredetvédett élelmiszere­ket csak olyan termelők hoz­hatnak forgalomba, ame­lyek a védett termék nevével történelmileg összefonódó térségben működnek, s a ha­gyományos előállítási mód­szereket alkalmazzák. A „márkás élelmiszerek” listájának felállításával az Európai Unió a minőségi élelmiszerek gyártását kí­vánja ösztönözni, s segíteni a fogyasztókat abban, hogy meg tudják különböztetni a valódit a hamisítványoktól — írja a Reuter. Az esetek többségében a saját hazájában már érvé­nyes védelem közösségi szintű kiterjesztéséről van szó. Az EU jogszabályai tilt­ják a védett termékek meg­jelölését használó áruk im­portját a közösségen kívül­ről, de EU-beli termelők har­madik piacokra továbbra is megkötések nélkül expor­tálhatják a „hamisítványo­kat”, amelyeket odahaza nem adhatnak el. A Kalcium nitrát... ...műtrágya, amely a Norsk- Hydro világcég fehér gara- nulálum formájú terméke, s amelynek nyíregyházi ki­szerelésére közös vállalko­zás is alakult, 15,5 százalék nitrogént és 19 százalék víz­ben oldodó kálciumot (me- szet) tartalmaz. Számos olyan tulajdonsága és elő­nye van, amelyeket más ha­sonló termékek nem biztosí­tanak. Kétféle típusa a „me­legházi” és a „szabadban használható”. Míg az előbbi 100 százalékosan oldódik vízben, utóbbi szemcséi olyan bevonattal vannak el­látva, amely kiváló szórási tulajdonságot kölcsönöz en­nek az itteni savanyú talajo­kon különösen előnyös és a minőségi termékelőállítás­nál nagy jelentőségű műtrá­gya-tápanyag féleségnek. A természeti... .. .csapás okozta mezőgazda- sági károk összege Zala me­gyében, a júniusi jégverések és viharkárok nyomán 192 millió 700 ezer forintra be­csülhető a helyi agrárkama­ra és FM-hivatal felmérése szerint. Kéttucatnyi telepü­lés határát érte természeti csapás, több mint 3100 hek­tár területen. Ebből 2500 hektár a kenyér- és takar­mánygabona, 450 hektár a repce- és burgonyaföldek te­rülete, a többi szőlő és gyü­mölcsös. Ezenkívül 1000 köbméternyi vágásérett bükköst sújtott a vihar. A kárt szenvedett mezőgazda- sági területeknek mintegy kétharmadát biztosították. A szójafehérjében... ...gazdag étrend hozzájárul­hat ahhoz, hogy egyes nők esetében csökkentse az em­lőrák kockázatát. Angol táp­lálkozástudományi kutatá­sok során jutottak arra a megállapításra, hogy a Ke- let-Ázsia egyes térségeiben a hétköznapi étrend részé­nek számító szója egy isof- lavonoid nevű bioaktív anyagot tartalmaz. Az isof- lavonoid, csakúgy, mint a mellrák gyógyszereként ismert Tamixofen nevű készítmény meggátolhatja, hogy a női ösztrogén hor­mon rákos daganatot okoz­zon. Az emlőrák kialakulá­sában igen nagy szerepe van a hormonműködésnek és a genetikai tényezőknek. A jövő század... ...gyermekeit valószínűleg már nem a karjukba kapott fájdalmas oltások óvják meg a fertőző betegségektől, ha­nem a génmanipulált élelmi­szerek , például ilyen banán elfogyasztásával fájdalom- mentesen „kapják” meg a védettséget — állítják a ku­tatók. Egyetlen banánba „beprogramozhatják” a vé­dekezést számos betegség ellen. A növény levelébe be­adott legyengített kórokozó a növény növekedésével együtt szaporodik, anélkül, hogy elpusztítaná azt. Aztán a növény szárított leveleinek összezúzásával máris nagy adag legyengített kórokozó­hoz jutnak a kutatók. A hu­mángyógyászatban min­denképpen olyan zöldsége­ket és gyümölcsöket kell vá­lasztani, amelyeket nyersen lehet fogyasztani, mert a fő­zéssel elpusztulnak a le­gyengített kórokozók. A levegőben... ...történő, vagyis aeropon- kus növénytermelés keve­sebb vizet igényel, mint a hidroponikus — vízben, tápoldatban történő — ter­mesztés. Szingapúrban rá­jöttek, hogy a módszer lehe­tővé teszi olyan nagyértékű, mérsékeltövi zöldségfélék (zöldpaprika, paradicsom, fejes saláta, spárga) helyi előállítását is reális áron, amelyeket más módszerek­kel nem lehetett megtermel­ni a trópusi éghajlat alatt. A trópusi ország első, most ter­mőre forduló „levegőfarm­ja”, tízmillió szingapúri dol­lárba került, s az 5,6 hektár­ról 1997 elejére 120 tonnás termést várnak. A növénye­ket nem talajba vagy vízbe (tápoldatba) ültetik, hanem polisztirolhabból készült edénybe, s szigetelőburok­kal védett gyökerét fényér­zékelő által működtetett be­rendezés permetezi tápol­dattal. (MTI) X r* «* \z

Next

/
Thumbnails
Contents