Kelet-Magyarország, 1996. június (53. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-07 / 132. szám
1996. június 7., péntek HÁTTÉR Kelef-Magyarország 3 Terminálba vonulnak a kamionok A záhonyi határ előtt biztonságos helyen fogadják a gépmonstrumokat A záhonyi határtól néhány kilométerre alakították ki a kamionterminált Harasztosi Pál felvétele Záhony (KM-MCS) — Aki a tűző napon egyszer is végig- állt kamionjával egy teljes napot a záhonyi határálío- más előtt, az még rémálmaiban sem szeretné mindezt visszaidézni. A WC-t a közeli bokrok jelentik, de a sofőr ilyenkor is fél szemmel a járgányát vizslatja, nehogy valaki kirámolja. A várakozás széteszi a testet, az idegeket, miközben a pöfögő kamionok fekete füsttel terítik be a határ környékét. Az egy, néha többnapos várakozás után pedig cseppet sem leányálom végigdöngetni mondjuk Kazahsztánig. Egyetlen megoldás Az áldatlan állapotok lezárására egyetlen megoldás kínálkozik: a kamionterminál, ahol biztonságos helyen lehet parkolni, adottak a szociális létesítmények, az áru átrakodása, raktározása, továbbítása lehetséges, emellett a vámolást is elvégzik. Az ehhez szükséges beruházás nem két fillér, hiszen az Euro Kapu Ipari és Kereskedelmi Szolgáltató Kft. a június elején megnyitott kamionterminálja 600 millió forintos költséggel épült fel. — Négy éve kamionnal szállítunk élelmiszereket, üdítőket a FAK-országaiba. Eddig évi 100 kamionnyi árut adtunk el a keleti szomszédainknak, tehát cégünknek érdeke, hogy a kamionok gyorsan lépjék túl a határt — kezdi dr. Capovics Árpád, a kamionterminált üzemeltető Euro Kapu Kft. ügyvezető igazgatója. — Amikor 1993 decemberében 3-4 napot a határnál álltak a kamionok, akkor döntöttünk úgy, egy vámudvarral összekapcsolt kamionterminált építünk meg a záhonyi határhoz közel. Csak olyan terület jöhetett szóba, amely a 4-es főút mellett található és a másik oldala pedig iparvágánnyal csatlakoztatható a vasúthoz. Az Európai Közösség ugyanis egyre inkább a vasúti szállítást preferálja. Az indokok között a környezetvédelem, a nyu- godtabb, biztonságosabb közlekedés szerepel. A keleti országbeliek viszont éppen a katasztrofális vasúti szállítások miatt — a vagonokat igen sűrűn kifosztják — inkább a közúti szállítást részesítik előnyben. A FAK-országbeliek inkább kamionnal eljönnek a határig az áruért, minthogy finanszírozzák a megbízhatatlan vasúti szállítást. Hogy mind a kettőnek megfeleljünk, ezért vásároltunk magánszemélyektől olyan területet, amely mindkét szállítási módnak megfelel. Raktárbázis Néhány kilométerre a záhonyi határállomástól 5000 négyzet- méteres raktárbázist és 3000 négyzetméteres közvámraktárt alakítottak ki, emellé szociális blokkot építettek, valamint kijelölték a kamionok számára a parkolási helyeket. A zöldmezős beruházás befejezéseként egy teljesen közművesített. magas kerítéssel körbezárt, fegyveres őrökkel védett terminált alakítottak ki. ahol jelenleg 150, egy hónap múlva 250-300 kamiont fogadhatnak. — Ez a kamionmennyiség kb. a záhonyi határállomás egynapi forgalmát jelenti — folytatta Capovics Árpád. — A környező nyugati országokban mindenhol így oldják meg a nagyobb határátkelők kami- onos forgalmát. A kamiono- sok beállnak a terminálba, megfelelő étkezéshez, pihenéshez jutnak, nem kell járatni közben a motort, emellett az áruval kapcsolatos teendőket is elvégzik. Ezzel kialakul a határ előtt a megfelelő rend, az út mellől eltűnik a sokszor több kilométeres kamionsor, így Záhony megközelíthető lesz, és környezetvédelmi szempontokból is előre lehet lépni. A terminálban határvám is működik, a kamionok számítógépes hálózatba kerülnek. A határspedíció is leköltözik a kamionterminálba, ezen kívül a Konzumbank révén a pénzváltás és a pénzfelvétel is megoldódik. Természetesen kamionszervizt is üzemeltetünk. Gyenge főpróba — A kamionterminál főpróbája a hét végén volt, amikor a kamionstop miatt szombat és vasárnap ezek a monstrumok hazánkban nem közlekedhettek — mondta az ügyvezető igazgató. — A Közúti Igazgatósággal kötött szerződés alapján a kamionterminálunk fogadta a Magyarországon átutazó kamionokat. Az adatok alapján 240 kamionnak kellett volna nálunk tölteni a két napot, ehelyett csak 48 kamiont fogadtunk, a többiek szerintem útletérőkben, vagy útmenti parkolókban töltötték a két napot. A hét végén remélem sokkal több kamiont fogadhatunk. Ásó, kapa Balogh József G ondolom, nem meglepő az újságírás rejtelmeit nem ismerők körében sem, hogy az információszerzés során korántsem csak annyi anyag gyűlik össze a jegyzetfüzetben, a magnón, mint amennyi napvilágot lát belőle. Ott és akkor az írás témája a meghatározó, s bizony sokszor a legérdekesebb részletek maradnak meg, mert példáid nem illenek abba az anyagba, és hát a terjedelemnek is van határa. A napokban egy kerek- asztal-beszélgetéshez készülődtem, s az előzetes beszélgetések során rendkívül sok szomorú érdekességet hallottam. Az önkormányzatok gazdálkodásáról volt szó, ha ugyan gazdálkodásnak lehet nevezni a mindennapi pénztelenséget, amelyből már-már megoldhatatlan a kötelező feladatokat ellátni. És akkor még ott a szegényedő, munka nélkül maradt lakosság. Ennek is következménye, hogy a települések többségében az idei költségvetésnek 20-30 százalékát szociális jellegű feladatokra kénytelenek fordítani. Hallottunk már településekről, ahol az egész falu segélyt kapott, mondván, mindenki szegény, ezért találtam különlegesnek, amit egy polgármester mondott: náluk a testület lecsökkentette a szociális célokra fordítható összeget. Mert a feléléssel megoldhatnak ugyan napi problémákat, de azok másnap újra keletkeznek, egy távlati fejlesztési stratégiával viszont a település előrelép. És példája alaposan alátámasztotta a segélyezéről kialakult véleményét. Belekezdett az önkormányzat egy építkezésbe, s 15 kőművest kért a munkaerő-közvetítőtől. A 15-ből 7 jelentkezett, 4 rögtön azt mondta: viszontlátásra, három ígérte, hogy másnap jön, azóta is várják. És tett egy másik próbát. Vetetett 300 lapátot, 250 ásót, 50 kaszát, 150 kapát, mondván, aki éhes, dolgozni is hajlandó azért, hogy jóllakjon, közterület meg van bőven, ahol az ilyen szerszámokat használni lehetne. Ha lenne kinek. Kommentár __________________________________________________ No comment Ferter János karikatúrája Kováts Dénes « zámos jel utalt arra V az elmúlt években, s kJ utal napjainkban is, hogy nemcsak családok és cégek herdálhatnak el vagyonukból, hanem az állam is. Ez utóbbi átgondolatlan döntésekre, figyelmetlen törvényalkotásra és hasonló okokra vezethető vissza — vagy egyszerűen csak érdektelenségre. Mert tulajdonképpen az állam felelősségéről kell beszélnünk akkor— az egyénekén túl —, amikor olyan pénzügyi visszaélésekről hallunk, mintabirkás vagy bankügyek, vagy legújabban a hitelsértések. Előbbiekről sokat cikkezett már a sajtó, utóbbiak mostanában kerültek „ terítékre” lapunkban is: ez a szociálpoli ti kai kedvezményekből épült s lebontott házak kérdésköre. Nyilvánvaló, hogy nem lehet általánosítani, hiszen az indokok, motivációk különbözhetnek egymástól, de tény: sokan jutottak így jelentős summákhoz, s nem is biztos, hogy elsősorban az építtetők. Persze ők is „sárosak" bizonyos mértékben. Mert ugyan előfordulhat, hogy a kedvezményből és hitelből megkezdett vagy befejezett építkezés, az időközben munkanélkülivé válás egyfajta kényszerhelyzetet szült, de vélhetően csupán a könnyű pénzszerzés lehetősége motiválta őket — hiszen úgy sincs miből megtéríteni a kárt. A közelmúltban Heves megyében született — talán precedens értékű — ítélet: mindössze 15 ezer forintos pénzbüntetést kapott az, aki a kedvezményből és hitelből épített házát lebontotta s eladta. A bíró megjegyezte: a hitel összegének behajtása már nem a büntetőjog hatáskörébe tartozik, azaz az OTP a pénzt csak polgári peres úton szerezheti vissza az adósoktól. Elgondolkodtató ez a mondat, s a bevezetőben említett hiányosságra is utal. Mert ugyan miképp jut majd pénzéhez a lakosság bankja, s általa az állam? A tettestől sehogy. Legfeljebb a mi bőrünkön hozzák be a hiányt — mint ahogy általában lenni szokott. Mert felelős szinte soha nincs... ****Po«t 1 Valaki felelős
