Kelet-Magyarország, 1996. június (53. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-05 / 130. szám
1996. június 5., szerda KM-POSTA Fórum olvasóink leveleiből Szénagyűjtők . Balázs Attila felvétele Újság az időseknek A Sóstói Szociális Otthon lakóinak Kovács Istvánná nyíregyházi nyugdíjas könyvtáros nagy mennyiségű folyóiratot ajándékozott, segítve ezzel az intézmény kulturális életét. Bár a Nők Lapja, Reform, 168 óra stb. újságok már „nem egészen frissek”, az idős bácsik és nénik mindig találnak benne olvasnivalót. Mindezért a gesztusért szeretném a magam és az otthon lakói nevében köszönetemet kifejezni. Kissné Szabó Zsuzsanna, igazgató. Nyíregyháza Lekerítve Hosszú ideje lakunk a Nyíregyházához tartozó Szászkú- ton. Ez év május első hetében egy helybeli földet vásárolt, ami ellen nincs kifogásunk, de a földterülettel együtt az utat is lekerítette saját részére. Pedig több évtizedig visszamenőleg ezen közlekedett az egész utca. Eddig is nagyon nehezen lehetett járni ezen a szakaszon, most pedig szinte lehetetlen. Sok az idős, beteg ember, gyermek, munkába járó felnőtt, akiknek létkérdés lenne ez az út. Május végén jártunk a polgár- mesteri hivatalban, ott azt a választ kaptuk, hogy körülbelül két hónapot vesz igénybe a felülvizsgálat. Nekünk ez nagyon hosszú, és addig hol közlekedjünk? Az utca lakói Lehetetlen helyzet Egy olyan problémával fordulok Önökhöz, ami velem együtt sokakat érint. Sajnos gyakran előfordul egy családban, hogy a két szülő már nem tud egymással élni, mert az ital többet jelent az apának, mint a felesége és a gyerekei. Ennek a XX. századi népbetegségnek, az alkoholizmusnak elsősorban a gyerekek „isszák meg a levét”. Nincs segítsége az anyának sem, aki egyedül neveli gyermekeit. A szociálpolitika lenne az egyetlen mentsvár, de a mai nehéz körülmények között szinte semmilyen megoldást nem jelent. Kérdésem az, miért nincs ilyen helyzetben lehetőség arra, ha a házaspár végérvényesen külön akar élni és a tulajdonközösséget anyagi lehetőségek hiányában másképp nem tudják megszüntetni, hogy lakásvásárlás vagy tetőtér második ütemű beépítése, esetleg a kettő együtt címén az anya megkapja a „szocpol” különbözetet? Sok család nyugalma válna valóra ezáltal. Név és cím a szerkesztőségben Gyermeknap Vasmegyeren május 25-én — a községi gyermeknap alkalmából — egész napos rendezvény várta a falu apraját-nagy- ját, de elsősorban a gyerekeket. Volt karatebemutató, bábszínházi előadás, ügyességi játékok, szülő-diák kispályás labdarúgó-mérkőzés. Délután a Bagaméri együttes tartott előadást, majd „pályabállal” zárult a rendezvény. E gazdag program csak úgy jöhetett létre, hogy a településen élő lelkes vállalkozók, intézmények összefogtak és anyagi támogatást is nyújtottak. Szeretnénk nekik megköszönni a felajánlásokat a gyermekek nevében. Szabóné Balázsy Sára, gyermekszervezet-vezető, Vasmegyer Miért kézzel? Sajnos mostanában gyakran tapasztalom Nyíregyházán és vidéken egyaránt, hogy az egyes élelmiszerboltokban, amikor a felvágottat leszeletelik, az eladó kézzel fogja meg az árut és úgy teszi a mérlegre. Valamikor szigorú előírások szabták meg, hogy villát vagy valami fogóeszközt használjanak. Nem tudom mi lehet az oka, hogy ma ezt elhanyagolják. A legtöbbször nincs olyan zsúfoltság, hogy ez indokolná a gyorsaságot, az alapvető higiéniai igények elhagyását. Különösen a szalámiféléknél érint a dolog érzékenyen bennünket, mert ezeket sütés-főzés nélkül esszük meg. Nem hiszem, hogy olyan sokba kerül az eszközök beszerzése. Jó lenne, ha valaki ellenőrizné most is az egészségügyi előírásoknak ezt a fajta betartását, hisz a járványok és különféle betegségek terjedését lehetne ezzel megfékezni. M. L.-né, Nyíregyháza Itt a mezsgye, hol a mezsgye Egy kapavágással sem kell több • Vaskaró a lucernásban • Nyugvóponton Györke László Vásárosnamény-Gergelyiu- gornya (KM) — Papp Gábor gergelyiugornyai lakos, amióta az eszét tudja, mindig azon a három tábla földön gazdálkodott, amin az apja, a nagyszülei. Nem volt téesz- tag sem, 1952 óta magánfuvarozó. A földekkel nem volt semmi gondja — ahogy mondja — a „téeszvilágban” sem. Igaz, az egyik, a Nagykert, vagy más néven Foglárkertek dűlőben, ahol most búza van, annak idején a szövetkezeti föld kellős közepében volt. Földmérés — Hetvenben — mondja —, amikor Naményhoz csatoltak bennünket, a téesz kérte, de csak önkéntes alapon, kicserélik a földet. Ott adnak helyette, ahol akarom. Én nem mentem bele. Azért nem, mert az a föld mindig is a miénk volt, azt mindig is mi műveltük. Nekem nem kell a másé, de más se akarja az enyémet. Mi hát a gond? A probléma akkor jelentkezett, amikor a legújabb kori földosztáskor mérni kezdték a földet az új tulajdonosoknak. — Ahányszor mértek, annyiszor változott a mezsgye — magyarázza Papp Gábor. — Tavalyelőtt délre csúszott, tavaly észak felé mozdult el. Hát hogy van ez, kérem? A problémát már tavaly jelezte panaszosunk részben szerkesztőségünknek, részben az illetékes hivataloknak. Bár kiterjedt levelezést folytatott ő maga is és szerkesztőségünk is, Papp Gábor úgy érzi, érdemben senki sem intézkedett. Még tavaly április 25-ei keltezésű az a vizsgálati anyag, amelyet dr. Szabóné dr. Nagy Éva, a Szabolcs-Szatmár-Be- reg Megyei Földhivatal nyilvántartási osztályának vezetője írt alá, s melyet, természetesen a panaszosnak is megküldték. A földméréssel kapcsolatban megjegyzi: „A körzeti (azaz a vásárosnaményi) földhivatal részéről a földmérő 1994. tavaszán mérte és adta ideiglenesen birtokba az árverező tulajdonosoknak a megszerzett földterületet. A határvonal kijelölésénél jelen volt ön (azaz Papp Gábor) is, és már akkor sem értett egyet a határvonal kitűzésével, mert az ön és testvére tulajdonában álló 0596/12 hrsz-ú ingatlan a természetben 2-3 méterrel északi és déli irányban is többlethasználatot mutatott az ön javára a nyilvántartási állapothoz képest. Ezt követően a földhivatal felé nem élt bejelentéssel a határvonal kitűzése miatt.” Jegyzőkönyv — Dehogynem! — mondja Papp Gábor. — Tessék csak nézni ezt a jegyzőkönyvet! A megyei földhivatalnál még tavaly június 26-án jegyzőkönyvbe vették azt a panaszt, mely szerint a „jelenlegi tulajdoni lapokon nyilvántartott ingatlannyilvántartási állapottal nem értek egyet. Tehát a nyilvántartott terület ellen azért van kifogásom, mert ez kevesebbet mutat, mint amit 100 éve használok... A kivizsgálásról kapott tájékoztatásban felsorolt 3 helyrajzi szám közül kettőt száz éve használok, ami öröklés címén van, és a 601/2. hrsz-t szintén örököltem, 1951 óta van birtokomban.” Ezzel kapcsolatban a földhivatal vizsgálati anyagában a következők állnak: „A szomszédos területeken részarány- kiosztási munkát végző földmérő szintén azt tapasztalta, hogy a természetbeni használat 3-5 méteres eltérést mutat az ön javára a térképi és a tulajdoni állapothoz képest.” — De azt nem mondja, milyen térképhez — mondja Papp Gábor. — Tán a repülőről felvett térképhez? Az semmit nem ér. Az imént idézett jegyzőkönyv szerint ez a földterület „eredeti határvonalától az 1951-ben kimért szekérutat a régi állapottól mintegy 5-6 méterre eltolták nyugati irányba.” A vizsgálati anyag szerint tehát el-elcsípett a szomszédaitól egy kis földet: „Ilyen esetben nincs lehetőség arra, hogy a többletterület használója igényt tarthatna a többletterület tulajdonjogára a szomszédos tulajdonosok hátrányára. Különösen fontos ennek tudomásulvétele akkor, ha a szomszédos tulajdonosok tiltakoztak az ellen, hogy földjükből más használt területet, és állításuk szerint megállapodást kötöttek a szanálóval, Papp Gáborral.” — Én nem kértem és nem kérek most sem egyebet — teszi hozzá élőszóban Papp Gábor —, mint azt, hogy az eredeti állapotba állítsák vissza a mezsgyét. Engem azzal vádolnak, hogy elszántottam, elbirtokoltam a szomszéd földekből. Hát erre csak azt tudom mondani, kérdezzék meg azokat a traktorosokat, akik évről évre szántottak nekem. Ok tudják pontosan, hol a mezsgye, mennyit használok. Ma is annyit, amennyit ötven-száz éve. Az első földön ott az árok, két oldalt a fasor. Ősszel, mikor beleszántottak a búzavetésbe, azt mondtam, hogy akkor én meg belekaszálok a kukoricásukba. Egyezség Ez év május 16-án a mezsgyevita — egyelőre legalábbis — nyugvópontra jutott. Papp Gábor és déli valamint északi szomszédai között (a Foglá- kertek dűlőben) szóbeli egyezség született. — Úgy döntöttünk, nem perlekedünk — mondja. — De ha mégis, én nyeregben érzem magam, mert az a föld, amit ősidők óta művelek, az az enyém. A másik két földdarabbal nincs gond, ott nem piszkált senki. Igaz, a lucernásban mélyre vert vascölöpöket találtunk. Még szerencse, hogy nem kasza találta meg... A mezsgyevita azonban akkor zárulna le végképp, ha hivatalosan is pont kerülne a végére. Hiszen — ismervén a földhivatal véleményét — a szóbeli egyezség igen sérülékeny, a nézeteltérések bármikor kiújulhatnak, noha Papp Gábor állítása szerint korábban sosem háborgatta senki. Szer késitől üzenetek A határozatlan... ...időre létesített munkaviszonyt a munkáltató csak írásban mondhatja fel 30 napos határidőben. A szóban közölt felmondás érvénytelen — válaszoljuk Sz. József tiszalöki olvasónknak. Az ingatlan-... ...nyilvántartásról szóló többször módosított 1972. évi 31. sz. törvényerejű rendelet, valamint annak végrehajtásáról szóló ugyancsak többször módosított 27/1972. (XII. 31.) MÉM. sz. rendelet szerint a föld- minősítési feladatokat csak a földhivatal (megfelelő szakirányú végzettségű dolgozója) végezhet — üzenjük S. Lórándnénak Csengerbe. A munkaügyi... ...perek a munkavállalók részére tárgyi költségmentesek, ez azt jelenti, hogy pervesztés esetén sem kell illetéket fizetni — tájékoztatjuk nyíregyházi levélírónkat. Válaszol az illetékes __________ • Vitás nyugdíjügyek Egy 47 éves mátészalkai olvasónk kereste meg szerkesztőségünket. Elmondta, 1993-tól özvegyi nyugdíjban részesült. Tavaly december 21-én házasságot kötött egy sorstársával. Ezt megírta a budapesti nyugdíjintézetnek, akik erre ha- tározatüag — ez év január elsejétől — megvonták állandó özvegyi nyugdíját. Problémája, hogy a papírokból ő másként értelmezte a rá vonatkozó szabályokat. Ha nem veszi föl a vég- kielégítést, akkor marad továbbra állandó özvegyi nyugdíjas, vagy ha fölveszi, megszűnik a nyugdíja véglegesen? Amikor érdeklődött, közölték vele, ha netán elválik, az özvegyi nyugdíja újra „feléled”. Hátrányosnak tartja, hogy a házasság miatt veszti el az eddigi anyagi támogatást. A feltett kérdésekre Bodó József né, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság osztályvezetője válaszolt: a végkielégítést az 1975. évi II. törvény 69. paragrafusa teszi lehetővé a következők szerint. (1) „Annak az özvegynek, akinek az állandó özvegyi nyugdíjra jogosultsága az újabb házasságkötés folytán szűnik meg, egy évi özvegyi nyugdíjával egyenlő összegű végkielégítés jár, ha igényét a házasságkötéstől számított egy éven be lül előterjeszti.” (2) „Az állandó özvegyi nyugdíj tovább- folyósítása helyett végkielégítést kérhet az, aki az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkorának betöltése után köt házasságot.” A fentiek alapján az állandó özvegyi nyugdíjban részesülő személy csak akkor választhat a végkielégítés és a nyugdíj további folyósítása között, ha már betöltötte (nő) 55., (férfi) 60. életévét. Az ez előtt házasságot kötött nyugdíjasnak nincs választási lehetősége. Csak a végkielégítést kérheti a jogszabályban előírt egyéves határidőn belül. (Ilymódon az újabb házasságot kötött személy ellátása lecsökken, ha korábban egyesített ellátásban részesült.) Az özvegyi nyugdíjra ugyanis az újabb házasság- kötést követő hónap első napjától nem jogosult. Mivel a panaszos korhatár előtt kötött házasságot, csak a végkielégítést kérheti. Férjem tavaly június 22-én meghalt — írja levelében egy nagykállói olvasónk. — A hagyatéki tárgyaláson közölték velem, hogy jelentős összeggel tartozók a nyugdíjfolyósító igazgatóságnak, mert én időközben (1991-től) szociális járadékos lettem, így a férjemnek túlfizették a házastársi pótlékot. Bár mindez már csak a halála után derült ki. Most miért rajtam akarják behajtani az összeget? Úgy érzem, a felelősség nem csak engem, hanem a nyugdíjfolyósító intézetet is terheli. A panaszra dr. Gondán Csaba a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság osztályvezető jogtanácsosa válaszolt: olvasónk férje valóban több mint százezer forinttal tartozik az igazgatóságnak, mely abból adódott, hogy nem tett eleget a jogszabályban előírt bejelentési kötelezettségének. Nem ér tesítette az igazgatóságot, hogy házastársa 1991-től rendszeres szociális járadékban részesül, pedig erre a házastársi jövedelempótlékot megállapító határozatban külön felhívják a figyelmet. Viszont a Ptk. 677-679. paragrafusai kimondják, hogy az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel. Ezért a tartozás megtérítése az örökösök kötelezettsége, s mivel csak olvasónk gyermekei szerepelnek a hagyatékátadó végzésben, a feleséggel szemben az igazgatóságnak nincs követelése. Útszéli mementó Harasztosi Pál felvétele
