Kelet-Magyarország, 1996. június (53. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-25 / 147. szám
1996. június 25., kedd HÁTTÉR Kelet-Magyarország 3 ■ ■ Önerőből, külső segítséggel A kormány várhatóan csütörtökön Szabolcs-Szatmár-Beregről is tárgyal Kínai befektetők érdeklődnek a záhonyi lehetőségek iránt Balázs Attila felvétele Nyíregyháza (KM - B. J.) — Ha minden igaz, csütörtökön kerül a kormány elé Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye gazdasági-társadalmi helyzetének értékelése, s minden bizonnyal születik is majd egy olyan program, amelyik kimozdítja ezt a térséget arról a mélypontról, ahová a második évezred küszöbére eljutott. Az elmúlt évek során egyre nyilvánvalóbbá vált az a felismerés. hogy Szabolcs-Szat- már-Bereg megye hagyományosan fennálló elmaradottsága nem számolható fel kizárólag felülről kezdeményezett és irányított intézkedésekkel. E felismerés szerencsésen társult a kormány és az Európai Unió PHARE programjának kezdeményezésével, ennek eredményeként jöhetett létre a megyében a gazdaságfejlesztés megyei intézményrendszere. Nem általában Az is nyilvánvalóvá vált a kétéves helyzetelemzés és programkészítés alapján, hogy a válság felszámolása, a felzárkózás nem valósítható meg kizárólag saját erőforrásokra támaszkodva, ehhez szükség van külső segítségre is. Ellentétben a korábban megszokottaktól, a megye most már nem általában kér segítséget, határozott elképzelésekkel, azt megjelenítő tervekkel rendelkezik, s a konkrét, a kézzel fogható programok megvalósításához kér központi támogatást. Erről lesz majd szó a csütörtöki kormányülésen. Ahhoz azonban, hogy a megye sorsa terítékre kerülhet, egy alapos elemzés, a megye társadalmigazdasági helyzetének komplexen feltáró tanulmány készült. A következtetések között szerepel egyfelől, hogy a megyénk elmaradott, nem versenyképes gazdasági szerkezet, alacsony szintű termelési és közgazdasági infrastruktúra, többségében tőkehiányos gazdálkodók, elszegényedő lakosság. rendkívül magas munka- nélküliség, s mindezekkel együtt negatív arculat jellemzi. Másfelől azonban a földrajzi adottságok, a területi elhelyezkedés a természeti tényezők, a képezhető nagy tömegű jelenlegi és potenciális munkaerőállomány, egyes ágazatokban a termelési tapasztalatok, a vállalalkozói kedv olyan tényezők, melyekre alapozható a gazdasági fejlődés. Az elemzést és programot készítők hosszú távú általános célként az életminőség folyamatos javítását fogalmazták meg, s kijelölték a stratégiai célokat is. Ilyen cél a vállalkozások működési feltételeinek javítása, versenyképességük erősítése. a humán erőforrás, tudás és készségszintjének fejlesztése, az élelmiszergazdaság fejlesztése, a gazdaságfejlesztés, az infrastruktúra fejlesztése, a megye külső megítélésének, arculatának javítása, a külső befektetők ide vonzása, az elmaradott kistérségek és a humánszolgáltatások fejlesztése. Siker és feltételek Milyen eredmények várhatók attól, ha megvalósulnak a kijelölt célok? Várhatóan már középtávon is csökken a munka- nélküliség; megkezdődik a megye gazdaságának átstrukturálódása, egy korszerű, a piacgazdasági igények kielégítésére alkalmas gazdasági szerkezet kialakítása, amely képes biztosítani a fenntartható gazdasági fejlődést. A megyében működő vállalkozások, cégek jelentős része megerősödik, versenyképességük javul, s jelentősen növekszik az új vállalkozások száma. Növekszik a megyébe érkező külső tőke nagysága, csökken a megyén belül a gazdaságilag inaktív népesség aránya, s jelentősen javulnak a kelet-nyugati kereskedelem feltételei. ennek nyomán bővülhet az áruforgalom. A fejlesztési koncepció és program sikere természetesen nemcsak az azt megvalósító elkötelezettségén, tenniakarásán múlik, hanem attól is függ: milyenek a helyi és környezeti feltételek. Ebből a szempontból a koncepció és a program időzítése optimálisnak tekinthető. Számos tényező reális esélyt ad arra. hogy Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében végre valóban megállhat a gazdasági-társadalmi hanyatlás, s elkezdődhet a fejlődés. O Mire alapozható ez az optimizmus? Elsősorban arra, hogy a megye rendelkezik széles körben elfogadott konszenzuson alapuló koncepcióval, kialakult a gazdaságfejlesztés hatékony szervezeti háttere, s e szervezetek között jó az együttműködés. A megye már tapasztalatokkal rendelkezik a decentralizált alapok működtetéséhez. Kiemelt kormányprogram keretében megkezdődött a Záhony és térsége vállalkozási övezet megvalósítása, kormányhatározat született három megyei határátkelőhely bővítéséről, ifejlesztéséről, komoly befektetői érdeklődés mutatkozik a Nyíregyházán létesítendő ipari park iránt, Nyíregyháza dinamikus fejlődésének köszönhetően jó esélyekkel rendelkezik ahhoz, hogy a tágabb régió gaz- dasági-kulturális-kereskedel- mi központjává váljon. A Kárpátok Eurorégió keretében erősödik és egyre inkább konkrét tartalmat kap az együttműködés a szomszédos régiókkal, de ide sorolható, hogy megszületett a kormányhatározat az M3- as autópálya továbbépítéséről, noha a tervezett fejlesztés üteme nem kielégítő, s e pillanatban úgy tűnik, hogy az autópálya a közeljövőben csak megközelíti, de nem éri el a megyét. Országos érdek A kormány szempontjából természetes elvárás az, hogy világosan lássa: érdemes segíteni ezt a megyét, melynek hatékony fejlődése valóban országos érdek. Mert a program sikeres megvalósulása esetén hatékonyan járul hozzá az országon belüli éles különbségek, s ezen keresztül számos feszültségforrás kiküszöböléséhez. A program megvalósítása dinamikus társadalmi fejlődést indukálhat, s nemcsak ebben a megyében, hanem az egész keleti, északkeleti régióban, esély teremtődik egy elmaradott régió hosszú távon is fenntartható önfejlődésére. A megyének jó esélye van arra, hogy a formálódó Kárpátok Eurorégió együttműködés centrumává, motorjává váljon. Ha sikerül a kormány és az Európai Unió segítségét megszerezni, már közép távon is számottevően csökkenhet a munkanélküliség, ezen keresztül csökkennek az ebből származó jelentős költségvetési terhek, s a társadalmi feszültség is enyhül. Már csak ezek miatt sem mindegy, hogyan foglal állást a megye jövőjéről a kormány. G ábor leginkább a napraforgó illatát szerette. A hatalmas tányérokat, amelyek meddő virágukkal úgy csalogatták a méheket, mint valamikor ő a hamvas szemű lányokat. Most is szeretné őket. legeltetné a szemét rajtuk, de eltört a szemüvege, meg kellene csináltatni. Arra meg nincs ideje, legalábbis ezzel nyugtatgatja magát. Leült a téren egypadra. Mire észbe kapott már szimatolhatott is, mert alaposan eltaposta egy kutyagumi nyakát. Aztán csak legyintett, hiszen ez csak semmiség. Kisvártatva csaholt egy kutya. A gazdaasszonya hiába rikácsolt, hogy hagyja már abba. A ku- tyus végül is csendben maradt, de nem ment odébb, értelmesen, okosan bámult Gáborra. — No, mi van kutyuli? — próbálta becézni. Kinyújtotta A kutya a kezét, hogy megsimogatja, de a kutya odébb ugrott és már csaholt is. Gábor egy pillanatra felvillanyozódott: „Ez szakasztott olyan, mint Vitéz'" És már pereg is a történet. Jöttek a tankok, az oroszok. Csakátrobogtakafalun, mégis, aki tehette behúzódott. 0 Vitézt féltette, mert olyan harcias volt, hogy nem átallott a csikorgó hernyótalpak közelébe merészkedni, s nyüszíteni, akár egy megvadult állat, ha idegeneket lát. De Vitéz eltűnt, s vele együtt Jani is. Hiába kiáltozták be a szomszédokat meg a környékbeli nádast. Csak Dadogás Tibi került elő valahonnan. Gábor ráförmedt. —Mondjad már, hova ment el ez a büdös Jani kölyök! Különben megbarackollak! Tibi megszeppent és csak kidadogta az igazat. —Hát elment, világgá... Vitézzel együtt! —Micsoda?!—emelte Gábor a hangját. Tibi futott volna, de még így is érezte Gábor haragos legyintését. Leginkább annak is a szelét, mert nagynehezen csak elszaladt, így jár az, aki megmondja a: igazat. Gáborban forrt a méreg. Méghogy világgá! Azért egy kicsit megszeppent. Nem olyan tréfálós kedvű kölyök ez, lehet, hogy mégis elment? Rohant az iskolába. Tanítás nem volt a zűrzavar miatt. De az épület nyitva. Bömböl az öblös, ' nagyfejű vaskályha. Hát a Jani ott van, meg még vagy hárman. Rettenetesen tüzelnek. Amint Gábort meglátták, el akartak osonni. —Hadd halljam, mit tüzeltek? —förmedt rájuk. Hallgattak mindannyian. Iszkol- tak volna el. Vitéz ott állt, mint valami döntőbíró. Nem tudta, hogy most kihez pártoljón. Janit is szerette, Gábort is, meg a fiúkat. A fiúk végül is csak előadták a bűnjeleket. Leginkább szóban, mert addigra ellobogott minden a kályhában. Az orosz tankönyvek voltak. Nevetett rajtuk, s bizony igazából akkor, amikor jött az orosz óra, s Ignácz tanár úr sorban körmölte őket. De jó lett volna akkor Vitéz, aki talán meg- védhette volna őket. A kutyus odébb állt. Kitartóan szimatolta az egyik parki fát, majd megöntözte. Gábor nevetett rajta, s az jutott eszébe, hogy milyen jó lenne neki is csak úgy vizelni egyet, nem törődve azzal sem, hogy mennyien nézik, ha már úgysem tud mivel vitézkedni. Nézőpont Szabadtéri Bodnár István A nnyi ellentmondásos nyilatkozat és visszalépés után úgy tűnik, mégis csak lesznek szabadtéri előadások Nyíregyházán. Kemény csatározások és bizonytalanságok után úgy döntöttek, hogy nem engedheti meg magának a megyeszékhely, hogy parlagon álljon az egykor szebb napokat látott kerthelyiség, és nem maradhatnak el az idei nyári előadások sem. A Móricz Zsigmond Színház helyett a Piac és Vásár- gazdálkodási Iroda kapta meg az „üzemeltetési jogot" , a piacirodafogja tehát a programot összeállítani. El lehetne most ugyan tűnődni azon, hogy kerül a csizma az asztalra, hogy jön össze a piac és a kultúra, mint azon is, mi lett a korábbi nagy ígérgetésekből. ..Am ehelyett inkább dicséret illeti az irodát, hogy kihúzza a várost a pácból; érthető, ha olykor a szükség törvényt bont. Nehéz helyzetbe került az önkormányzat a szabadtérivel: bizony célszerű lett volna már jóval hamarabb rendbehozni az ország egyik legszebb nyári szórakozóhelyét. Aki a múlt nyáron járt ott, tapasztalhatta a korántsem ideális állapotokat. Kárpótolta viszont a leromlott környezetet a Mandalá- ék igyekezete, és az a néhány nagyszerű produkció, amellyel a szervezők megörvendeztették a nagyérdeműt. A Macskák és az Apácák című musicalek, és még jó néhány produkció feledtette a nem éppen ideális körülményeket. A nyári uborkaszezonnak üdítő eseményei voltak ezek az előadások. Mindenképpen szegényebbek lettünk volna, az amúgy sem szívderítő világunkban az idei nyári „évad" elmaradásával is. Az illetékesek nyilatkozatai szerint szó sincs arról, hogy a Mandala kapta volna vissza a szabadtéri színpadot, ám az igazi megmen- tők mégiscsak ők. Néhány nap alatt gazdag program- tervezetet tettek le az asztalra, csak remélni lehet, hogy több minden meg is valósul a kényszerűen utolsó pillanatra maradt tervezkedés- ből. Nyári zápor ellen Ferter János rajza K. ö CTiizz c tt ti a w Ketten a tilosban Nagy István Attila / .úniusban arról értesített a nyíregyházi közterület-felügyelet vezetője, hogy február végén rossz helyen álltam meg az autómmal, s ezért kétezer forintra büntet. Tökéletes volt a címzés, formai hibát sem lehetett találni a határozatban, ha csak azt nem, hogy nekem olyan rendszámú autóm nincsen! Két napba telt, mire az illetékes kiterítette az asztalra a fényképet, amely mindennél jobban bizonyította: bizony, tilosban áll a kis Polski. Nagyot dobbant a szívem: őaz, ő! Van vagy hat éve, hogy eladtam, s lám most szabálytalanságot követett el. Kérdezi a közterület, ha tudom, kié, mondanám meg. Jaj, de ravasz! Azért megkerestem az új tulajdonost, s beszámoltam az esetről. Az illető annak rendje-módja szerint átíratta az autót, majd új rendszámot tetetett neki. Pár év múlva elmaradt valahol a rendszám, s megint kellett egy újat vásárolni. így a Polski jelenleg életének harmadik rendszámát hordja. Ennek ellenére a lelkiismeretes és pontos ügyintézők ejjutottak hozzám. Addig tekergették a kompjutert, amíg nehéz szívvel, de csak kiírta a képernyőre a nevemet és a címemet. Vajon minden adat ilyen figyelmesen kerül az okos gépekbe? Elgondolni is szörnyű, hogy ennyire nem tisztelik az adatokat, amelyek nélkül nemcsak a gép, hanem az emberek is rosszul tervezik meg a jövőt, hamis információkat közölnek, amelyek birtokában csak rossz döntéseket lehet hozni. A történetnek ezzel nincs vége. A kis Polski új tulajdonosa februárban kifizette a büntetést (fegyelmezett állampolgár), ezek után nagy volt a csodálkozása, amikor valószínűleg velem egy időben ő is kapott egy határozatot: fizessen be kétezerforintot. Elnézést kérő levelet egyikünknek sem hozott a posta, pedig a nyilvántartásban mindkettőnk címe megtalálható.
