Kelet-Magyarország, 1996. június (53. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-03 / 128. szám

KULTÚRA 1996. június 3., hétfő ^ Nyelvháború zajlik Budapest (MTI) — A Ma­gyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága au­gusztus 12. és 15. között Egerben rendezi meg a VIII. Anyanyelvi Konfe­renciát — jelentette be saj­tótájékoztatón Pomogáts Béla, a társaság elnöke. A továbbiakban elmond­ta, hogy az immár 25 éves múltra visszatekintő ren­dezvény célja, hogy védel­mi stratégiát dolgozzon ki a határon túli magyarság anyanyelvének és kultúrá­jának érdekében. Az elnök szerint ezt a programot az a kényszerhelyzet szülte, amely a mostanában meg­hozott kisebbségellenes rendelkezések, így a romá­niai iskolatörvény és a szlo­vákiai nyelvtörvény miatt vált szükségessé. Bejelen­tette azt is, hogy a konfe­rencián kezdeményezni fogja határon túli magyar hétvégi iskolák szervezését, valamint egy — az emberi jogokon túllépő — közös­ségi jogi normarendszer ki­dolgozását. Ez utóbbi biz­tosítaná a kisebbségi kultu­rális autonómiához, és nyelvhasználathoz, az önál­ló magyar iskolához és egyetemhez, illetve médiá­hoz való jogot. Tájékoztatása szerint a konferenciára meghívott 200-220 vendég döntő ré­sze, mintegy százhúsz sze­mély a határon túlról érke­zik és negyvenenen képvi­selik majd a nyugati ma­gyarságot. A tájékoztatón Dobos László, a Magyarok Világ- szövetségének alelnöke rá­mutatott: az MVSZ a kon­ferencia társszervezeteként anyagilag és erkölcsileg egyaránt támogatni kívánja az egri rendezvényt. Mint kifejtette: a határon túl je­lenleg „nyelvháború” fo­lyik, ami növeli az augusz­tusi találkozó szerepét és felelősségét. fHi i s o le o f* Emlékpark a millecentenáriumra A vásárosnaményi Kölcsey általános iskola programjait a sokszínűség jellemzi Az év hangulatos eseménye volt a gyermekfarsang Amatőr felvétel (archív) A Primavera... ...Balettegyüttes ma verse­nyez Szentendrén az idei Ki mit tud? országos előválo- gatóján. A nyíregyházi tán­cosok Feketéné Kun Ildikó Tűztánc című koreográfiá­ját mutatják be. Ha a szak­mai zsűri „jól” dönt: a pri- maverásokkal már csak a tévé képernyőjén, a finis­ben találkozunk. (KM) Könyvtári... ...csevegésre invitálják a szervezők az érdeklődőket a kisvárdai városi biblioté­kába. A június 6-án délután fél ötkor kezdődő összejö­vetelen a Mégis tavasz cí­mű antológiát mutatja be a könyv szerkesztője, Kon- ■ dór Jenő. (KM) Nyírbátor (KM) — A Ta­posó néptáncegyüttes és a Facsiga zenekar legutóbb a néptáncbarátok napja elne­vezésű rendezvényre várta az érdeklődőket. Az igen jó hangulatú délutánon me­gyénk néptáncáról hallhat­tak előadást a résztvevők, valamint a táncházakban mezőségi, szatmári és széki táncmotívumokkal ismer­kedhettek a fiatalok De- marcsek György vezetésé­vel. — Pihenés közben egy népzenei koncertet hallhat­tunk a Szikes Banda elő­A Gyulai... ...Várszínház XXXIII. évadjának ünnepélyes meg­nyitóját június 29-én tart­ják. Műsoron: Erkel Ferenc István király című operája. A Kolozsvári Állami Ma­gyar Opera előadása egy­ben szabadtéri ősbemutató. (KM) A Nyíregyházi... ...Társaskör legutóbbi ren­dezvényén G. Simon Zsu­zsa Brahms-, Schumann- dalokat, valamint Puccini- áriákat adott elő. A megye- székhely házaságkötő ter­mében lezajlott esttel egy­idejűleg minitárlaton mu­tatta be festményeit Garan- csi Borbála és Hajzer Gá­bor. (KM) adásában — számol be a történtekről Babik Béla, a Taposó együttes vezetője. Most egy újabb rendez­vényre hívjuk az érdeklő­dőket. 1996, június 8-án (szombaton) 15 órai kez­dettel második alkalommal mutat be önálló műsort a néptánccsoport. Műsorunk Nyírbátorban, a Tinódi Se­bestyén Általános Iskola tornatermében lesz megte­kinthető. A programban közreműködik a Koncert­fúvószenekar, és fellépnek városunk gyermektánccso- portjai. Vásárosnamény — Vitka (KM — K. J.) — A vásáros­naményi (vitkai) Kölcsey Fe­renc Általános Iskola tanulói részére az idén úgy tervezték az éves programot, hogy a gyerekek rendezvényeinek lebonyolításába, figyelem­mel kísérésébe minél széle­sebb körben vonhassák be a szülőket, a település lakossá­gát. — Hagyományainkat őrizve, ápolva emlékeztünk a Magyar Kultúra Napjára, s hirdettük meg pályázatainkat — tekint vissza a történtekre Fábián Gusztáváé igazgató. — A névadó hét rendezvé­nyei bővültek. A honfoglalás és az ezeréves magyar iskola történelmi évfordulójának megünneplése újabb feladatot jelentett. A suli dísze — 1995 tavaszán kialakított, beültetett emlékparkunk szép dísze iskolánknak. A park fái, bokrai, virágai kellemes érzést váltanak ki, mert azt tudatosan az évfordulóra emlékezve ala­kítottuk, formáltuk. — A nagyobb jelentőségű programjainkat a szülői mun­kaközösség és az iskolaszék tagjainak bevonásával tervez­tük meg. Nagy öröm szá­munkra, hogy a tanulók és szülők közreműködésével, jó nevelői irányítással, munkával létrehoztuk a „Kölcseys Gyer­mekekért” Alapítványt. Ebben az évben lett iskolánk tagja a Kölcsey Társaságnak. A tanév végén a Kölcsey nevét viselő . iskolák tanulóinak és nevelői­nek képviselőivel országos ta­lálkozón veszünk részt, készü­lünk az Álmosdon és Debre­cenben sorra kerülő irodalmi vetélkedőre, szavalóverseny­re. — A honfoglalási évforduló Erdész Sándor Nyíregyháza — Attila halálá­val a hun birodalom összeom­lott. Attila úgy rendelkezett, hogy Aladár helyett a fiatalab­bik, de rátermettebb fia: Csa­ba legyen az utóda. A kívülről szított ármánykodás testvér­harchoz vezetett, s ez Aladár halálával végződött. A gallok, rómaiak és a szlávok felléle­geztek és végső csatára készü­lődtek. Csaba íré Csaba királyfi a megfogyatko­zott hun hadak élén felvette a harcot a többszörös túlerő el­len. Azonban hiába végeztek nagy pusztítást az ellenség so­rai között, a csata végén Csa­bának már csak néhány vitéze maradt életben. Gondolt egyet és kilőtte bűvös nyilát! Ahol a nyíl földet ért, ott egy csodate­vő növényt talált. Nos, Csaba királyfi e gyógyfű nedvével bekente mind az élő, mind a halott vitézeinek sebeit. Ekkor csoda történt! A hős vitézek felkeltek, csatarendbe állottak és élen Csaba királyfival az el­lenségre rontottak. A halott vi­tézek támadása nagy riadalmat keltett; az ellenség katonái ré­mülten futottak, amerre csak láttak. A csata után Csaba királyfi a maradék népével együtt Er­délybe vonult, a Maros és az Olt völgyei közé. A székelyek máig is azt vallják, hogy ők emlékhetét május 19. és június 2. között tartjuk. Arra töreked­tünk, hogy valamilyen módon minden gyermek aktív részese legyen ez időszak munkájá­nak. — Május 19-én honfoglalás) emlékműsorral indítottuk ren­dezvénysorozatunkat. A gyer­mekek által gyűjtött egykori iskolai anyagokat, kirándulá­sunk fényképeit, iskolásaink jelenlegi életét és tevékenysé­gét, régi szakköri munkákat kiállításon mutattuk be. Neves művészek — A tanulók kézimunkája mellett a keresztszemes hím­zéssel készített honfoglalási emlékzászló kap központi he­lyet. Bemutatjuk Schmidt Sándor népi iparművész kiállítását volt fafaragó tanítványaink munkájával együtt. Csaba királyfi hunjainak le­származottai. Vágott sebek összeforrasz- tására a népi orvoslásban több­féle gyógynövényt (írt) hasz­nálnak. Példának említem, hogy 1950-ben egy nyírségi asszonytól a következőket je­gyeztem fel: „Ha valaki a ke­zét vagy lábát elvágja és a seb gyűlni kezd, egérfarkkóróval kell kitisztítani. Az útilaput tö­résre használjuk, de vágásra is jó. A cintóriumnak kerek leve­le van, a virágja sárga. Ennek a levelét szintén törésre és vá­gásra használjuk.” Dunántú­lon itt-ott még ismerik a Csaba írme (csabaüröm) gyógynö­vényt. Gyógyító füvek A népmesékben nemcsak for­rasztó füvet, hanem élesztő (életre keltő) gyógyvizeket is emlegetnek, főleg a sárkányö­lő vitézről és a hűtlen anyáról szóló történetekben. Sza- mosszegi népmesében a vitéz negyvenkét halott kisgyermek felélesztésére vállalkozott. Először forrasztó fűvel össze­forrasztotta sebeiket, majd élesztő liliomsás hegyéből műiden kisgyermek szájába cseppentett egy kicsit. A gyer­mekek feléledtek, ráadásul „. .tíz évvel előre fejlődött minden gyermek, nem kellett a bölcsőben tovább ringatni, hanem az anyjával ment a me­zőre dudvát szedni.” Mint látjuk, a bűvös erejű Csaba íré, ha más néven is, de — Májusban a felső tagoza­tos tanulók meghívott vendég­től irodalmi előadást hallgat­nak „A magyarság és a hon­foglalás” címmel. Erdély és a népballadák világába vezet el Zubor Agnes színművész és Gönczi Agnes énektanár mű­sora. Ajándék tanítványaink­nak az autóbuszos kirándulás Vereckére. — Sor kerül a megyei iro­dalmi emlékhelyek és Nyír­egyháza nevezetességének megismerésére is. Fontosnak tartjuk, hogy iskolánkból ne kerüljenek ki gyermekek Köl­csey sírjának felkeresése nél­kül. — Programjaink szerves ré­szeként tartottuk számon a Be­regi Ünnepi Hetet. Ezen idő­szakban látogatott hozzánk egy 40 fős beregszászi gyer­mekcsoport. — Fogadhattuk, kedves mű­tovább él a néphagyomány­ban. Csaba királyfi, miután biztonságban érezte a székely népét, feleségével és néhány- száz vitézével visszatért apó­sához Görögországba, a csá­szári udvarba. Hadak úfja Előtte elbúcsúzott népétől az­zal az ígérettel, hogy vissza fog térni! Azonban Csaba ki­rályfit hosszú évtizedeken át hiába várták. Sok-sok idő múlt el, amikor a Székelyföldet ellenséges ha­dak vették körül. A székely vi­tézek kora hajnaltól késő estig hősiesen küzdöttek, és már úgy látszott, hogy a túlerővel szemben alulmaradnak. Akkor a székelyek az égre tekintet­tek, Csaba királyfihoz fohász­kodtak, hogy térjen vissza, se­gítsen rajtuk. És ím, a Tejúton egy lovas­csapat jelent meg! Á lovak patkói a legfényesebb csilla­goknál is fényesebb szikrákat hánytak. A csapat élén Csaba királyfi vágtatott, akt a halott vitézeit új csatára vezette. Az égből leszállt csapat az ellenséget el­söpörte, majd a Tejúton visszatért az égbe. A Tejutat azóta hadak útjá­nak nevezik! A székely hagyo­mány szerint Csaba és vitézei mindannyiszor leszállnak a földre és megsegítik ivadékai­kat, valahányszor nagy vesze­delemben hozzájuk fohász­kodnak. sorral köszönthettük iskolánk­ban Ortutay Zsuzsa beregszá­szi keramikus kiállítását,, ven­dégünk volt Dalmay Árpád publicista. Vendégjárás Eredményesen szerepeltünk a honfoglalásra meghirdetett rajzversenyen. Találkoztak tanulóink Ká- nyádi Sándor erdélyi poétával és Barányi Ferenc költőkkel. Ügyességi és sportversenyek lesznek délutáni időben, torna- bemutatók és a gyerekek — felnőttek közös játéka, foci­mérkőzés zárja a rendezvény- sorozatot. — Sokszínű gazdag progra­munk megvalósítása úgy vált lehetségessé, hogy sokan segí­tették jótékonysági bálunkat. Ennek bevétele ifjúsági, kultu­rális célok megvalósítását szolgálja. Milliárdok Budapest (MTI) — A vál­lalkozók fizetik a szakkép­zést, ezért a kamarák a Szakképzési Alap felhasz­nálásában részt követelnek maguknak, A Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamara Szakképzési Munkabizott­sága ülésén úgy határoz­tak, hogy kezdeményezik az idejétmúlt képzési rend­szer megszüntetését, és a gazdálkodók igényeinek megfelelő szakképzés ki­alakítását. Tavaly több mint 70 mil­liárd forintot fordítottak if­júsági szakképzésre, s ez a pénz javarészt a/ önkor­mányzatok, az állami költ­ségvetés es a vállalatok kö­telező szakképzési hozzá­járulásából tevődött össze. További millíárdokat köl­tött az, állam a felnőttkép­zésre. Ezek a közpénzek pedig a különféle adókból, befi­zetésekből keletkeznek. A kamara úgy látja, hogy e pénzek felhasználása nem mindig szolgálja a gazda­ság érdekeit, a szakképzés pedig csak részben igazo­dik a felhasználók igényei­hez. A világon mindenütt klasszikus kamarai feladat a szakképzés és a tovább­képzés. Számos ország ka­marája saját továbbképző- bálózatot működtet, hogy tagjainak megfelelő szín­vonalú képzést nyújthas- son. , .■ V A népi kultúra hagyományainak ápolása, őrzése, érté­keinek továbbadása a felnövekvő nemzedékeknek mind nagyobb teret kap az óvodákban. A gyulaházi kisdedóvóban nemrég e tematika jegyében rendez­tek szakmai napokat ötven, megyénkben óvodapeda­gógus részvételével Balázs Attila felvétele A Taposó műsora Történeti mondáink (3.) Csaba királyfit hosszú évtizedeken át mindhiába várták rm .1i,i„i„n.«

Next

/
Thumbnails
Contents