Kelet-Magyarország, 1996. június (53. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-20 / 143. szám
1996. június 20., csütörtök MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Izrael új miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu pezsgőzik elődjével, Simon Peresszel a jeruzsá- lemi elnöki hivatalban. A leköszönő elnök Izrael és a zsidó nép érdekeit szolgáló sikeres politizálást kívánt utódjának. A szerdai nap folyamán megtartotta első ülését az új kormány, melyen döntés született a Nemzet- biztonsági Tanács megalakításáról. Az amerikai minta alapján létrehozandó szervezet közvetlenül a kormányt segítené. A tanács élére David Ivrit nevezték ki, aki Peresz munkapárti kormányában a védelmi minisztérium főigazgatói tisztségét töltötte be AP-felvétel Nagy Imre nem volt ügynök Bíróság előtt a volt miniszterelnökről szóló film és könyv • A tárgyalást elnapolták Budapest (MTI) — Nagy Imre egykori miniszterelnök lánya, Nagy Erzsébet kegyeleti jog megsértése miatt polgári pert indított a mártírhalált halt kormányfőről szóló, „Nagy Imre élete és halhatatlansága 1896-1958” című dokumentumfilm, illetve az azonos című könyv alkotói, valamint a Magyar Televízió (MTV) és az ’56-os Intézet ellen. A Pesti központi Kerületi Bíróság szerdán kezdte meg az ügy tárgyalását. Mint ismeretes, korábban a bíróság a felperes kérelme ellenére nem rendelte el a kétrészes film ideiglenes zár alá vételét, így azt az MTV június 7- én és 9-én levetítette. A felperes szerint a néhai miniszterelnök születésének 100. évfordulója alkalmából bemutatott film, illetve a könyv méltatlan az ünnepi alkalomhoz és mindkettő sérti Nagy Imre emlékét. Nagy Erzsébet jogi képviselője, Róth Miklós keresetlevelében egyebek mellett kifogásolta, hogy az alkotók állítása szerint Nagy Imre a szovjet titkosrendőrség, az NKVD ügynöke volt, illetve hamis állításokkal próbálja igazolni és magyarázza, hogy miért nem vehetett részt II . M iklós cár és családja meggyilkolásában. A felperes a jogsértés megállapításán túl az alperes további jogsértéstől való eltiltását kérte a bíróságtól. Az alperesi ellenkérelem tartalmazza, hogy a politikus olyan személy, akinek tevékenysége közérdeklődésre tart számot, halálával történelmi alakká válik és nem sérti a jó hímevét, ha életműve körül vita alakul ki. Az alperes az alkotói autonómiába való beavatkozásnak tartja a felperesi igényt. Róth Miklós a szerdai tárgyaláson bejelentette, hogy keresetét kiterjeszti a filmen kívül a könyvre, illetve az MTV mellett a film szerkesztőjére, Hegedűs B. Andrásra, rendezőjére, Bohó Róbertre és történészszakértőjére, Rainer M. Jánosra, aki egyúttal a könyv szerzője is, továbbá az ’56-os Intézetre. Véleménye szerint ugyanis a film eredeti forgatókönyve és a megvalósult mű között olyan eltérések vannak, amelyekben tetten érhető a napi aktuálpoli- tika befolyása. Varga Ferenc, az MTV jogi képviselője jelezte, hogy nem tud érdemben nyilatkozni a felperes kiterjesztett kereseti kérelméről, mert csak a tárgyalás előtt kapta meg a dokumentumot. Ugyanakkor hangsúlyozta: úgy tűnik, mintha a felperes egy másik filmet látott volna, hiszen a vitatott műsorban kifejezetten cáfolják, hogy Nagy Imre az NKVD ügynöke lett volna. A bíróság a tárgyalást elhalasztotta és hivatalból jelöl ki új határnapot. Tovább bontják az országot? Nyíregyháza (KM — K. É.) A parlament keddi ülésén az alkotmánykoncepcióról folyt a vita. A számos képviselői javaslat között is kiemelkedett a a fide- szes BalsayIstván egyik módosító indítványa, melyhez több képviselő fűzött véleményt. Balsai javaslata az volt, a törvény adjon módot arra, hogy az alkotmányban rögzített területi tagozódástól — a megye, város, község rendszertől—el lehessen térni, s például kistérségi, városkörnyéki, avagy régiós felosztást lehessen alkalmazni. A független Salamon László szerint a fideszes tör- vényhozóezzel egy még ki nem érlelt problémát akar az alkotmányba „begyömöszölni”, márpedig az alaptörvénybe csak letisztult elgondolások kerülhetnek. Az MDF-es Balsai István szintén arra kérte a plé- numot, ne támogassák névrokona javaslatát, mert az értelmezhetetlen fogalmakat tartalmaz. Toller László (MSZP) arra mutatott rá, hogy nem szükséges feltétlenül alkotmányban rögzíteni, miként bontsuk tovább az ország területi felosztását. Azt viszont egy törvénnyel valóban lehetővé kellene tenni, hogy mód legyen a területek további alakítására. Szigethy István (SZDSZ) azt hangsúlyozta, hogy az előterjesztett koncepció nem akadályozza a területi fejlődést. Sep- sey Tamás (MDF) pedig ehhez azt fűzte hozzá, hogy az önkormányzati törvény már ma is lehetővé teszi a jelenlegi felosztási rendszertől eltérő tagozódásokat, például a régiók alakítását. Szerinte egyébként a mostani politikai, államszerkezeti, közigazgatási tagozódást kellene alaptörvénybe iktatni, s mivel nem várható, hogy e szemszögből a területi felosztási rendszer jelentősen megváltozik, nem szükséges lehetőséget adni arra, hogy a jelenlegitől eltérő struktúrát törvény állapítson meg. Az állampolgárság kérdéskörével ugyancsak több képviselő foglalkozott felszólalásában. Sepsey Tamás (MDF) arra kérte a plénumot, támogassa Boross Péter (MDF) azon javaslatát, amely kettős állampolgárok esetében bizonyos korlátozásokat írna elő. Hiszen nem lenne szerencsés, ha az államfő, a kormányfő vagy a honvédség főparancsnoka kettős állampolgárságú lenne. Bauer Tamás (SZDSZ) viszont Boross indítványát feleslegesnek ítélte. Az említett posztokon ugyanis esküt kell tenni, ez pedig szerinte erkölcsileg kötelezi a tisztség betöltőjét, hogy egyik állampolgárságáról lemondjon. Az MDF-es Balsai István a vita további részében ismétszót kért, s a nem Magyarországon élő magyar állampolgárok választójogával kapcsolatban fejtette ki véleményét. Forró nyomon Fogva tartottak két táncosnőt Rádiós nyár Budapest (MTI-Press) — Júliustól nyári műsorterv szerint sugároz a rádió. A leglényegesebb változásokról Szitányi János elnök nyilatkozott. Az olimpiai események közvetítésében mindhárom rádióadó részt vesz, a Danubius is. Elő közvetítéseket közöl majd a Petőfi, a többi adó összefoglalókat, az egész olimpiai program idején éjszaka szól majd a középhullámú Kossuth. Újdonságok: szombat reggelente új sport- és életmód magazin lesz, a Bartók stábja a Petőfi rádió éjszakai műsorában portrékat mutat be és zenét ad. Nyíregyháza (KM—K.D.)— Ismert és ismeretlen tettesek ellen indult eljárás különféle bűn- cselekmények gyanújával a lopástól a betörésen át a sikkasztásig. A személyi szabadság megsértése miatt vonják felelősségre az ebesi M. Máriát és a szikszói B. Andrásnét, akik az eddigi adatok alapján M. Zsolttal egyetértésben egy nyíregyházi lakásban erőszakkal fogva tartottak két nőt, s arra kényszerítették őket, hogy az Arany Cadillac mulatóban vetkőző táncosnőként dolgozzanak. Önbíráskodókat keres a rendőrség. A tettesek egy fehérgyarmati presszó előtt Su- zukijukba kényszerítettek két férfit, s állítólagos tartozás fejében egyiküktől elvették mobiltelefonját, majd elengedték. A másikat magukkal vitték Nyíregyházára, a Szafari panzióba, s ott fogva tartották. Később arra kényszerítették, hogy testvére és két másik férfi tartozása fejében aranyláncát egy autókereskedésben cserélje el egy Mercedes gépkocsira, majd az autót hivatalos adásvételi szerződéssel adja el a nyíregyházi R. Gézának, s az állítólagos tartozásból még fennmaradó százötvenezer forintról írjon egy papírt, hogy egy héten belül a pénzt kifizeti. Kétszázhatvan libát loptak el a szabolcsveresmarti Tölgyesszög tanyai telepről, az okozott kár háromszáztizenkétezer forint. A sóstófürdői Tó csárdában betörő járt, zsákmánya két-két mikrohullámú sütő és pénztárgép, valamint cigaretta volt kétszázezer forint értékben. A nyírteleki K. Lászlónak sikkasztásért kell felelnie, mert a feljelentés szerint még tavaly nyáron lízingelni kezdett egy öntözőberendezést, de négy hónap után már nem fizetett. Őrizetlenül hagyta utazótáskáját egy veszprémi leány a tu- zséri kempingben, így könnyen ellophatta a tettes. A ruhák és személyes tárgyak értéke 160 ezer forint. Százötvenezer forint kárt okozott az a betörő, aki egy nyíregyházi lakást keresett fel, s onnan ékszereket, videót és televíziót vitt el. Összeférhetetlenek Budapest (B. P.) — Jelen pillanatban még senki nem tudhatja, hogy a Magyar Országgyűlés 387 képviselője közül hánynak kell majd lemondania valamilyen tisztségéről, fizetett megbízatásáról vagy képviselőségéről, ha a parlament megszavazza az úgynevezett összeférhetetlenségi törvényt. Vannak, akik úgy becsülik, hogy a honatyák több mint fele rendelkezik olyan fizetett „másodállással”, megbízatással, amely összeférhetetlen a képviselői munkával. Persze ez a becslés már feltételezi az összeférhetetlenség meghatározását — amivel valójában még nem rendelkezünk. A törvényhozók egyik gondja az, hogy hol kell meghúzni azt a bizonyos határt a még összeférhető és a már összeférhetetlen között. Ha szétnézünk a világban, akkor a legkülönbözőbb módszereket találjuk. Az amerikai szenátorok kötelesek felfüggeszteni gazdasági tevékenységüket, s cégeikből származó jövedelmeiket a ciklus végéig befagyasztják. Franciaországban szinte semmiben nem korlátozzák a képviselőket, akár gazdasági tanácsadók, akár polgármesterek — megőrizhetik a képviselőség mellett is munkájukat. A világban vannak ezeknél szigorúbb és ennél enyhébb meghatározásai is az összeférhetetlenségnek. Mondhatnánk azt is, demokráciája válogatja. S ebben a válogatásban benne van az adott demokráciának a múltja és működése is. Magyarországon, a viszonylag fiatal demokráciában, a sokak szerint vadkapitalizmusnak nevezett gazdasági formációban — a politikusok egyetértő véleménye szerint — szigorúbb megítélésre van szükség. Ahhoz, hogy a törvényhozás demokratikusan működhessen, a képviselők anyagi függetlensége is fontos. Kívánhatnánk a teljes függetlenséget is, csak hát a magyar választási rendszer egyértelművé teszi: amikor a pártlistákon bejutott képviselők és a frakciók a meghatározóak az országgyűlési vitákban és kérdésekben, akkor a néhány, magát függetlennek valló képviselő szava kevés a parlamenti pártok kollektív szavazásával szemben. Maradjunk hát az anyagi függetlenségnél. Az utóbbi két parlamenti ciklus, a rendszerváltás utáni két kormányzat működésének szinte szükségszerű velejárója volt, hogy a különböző kisés nagy cégek vezetőségeikbe, igazgató tanácsaikba, vagy tanácsadó szervezeteikbe prominens politikai személyiségeket, képviselőket is beválasztottak, illetve felkértek. A felkért képviselők többsége elvállalta a feladatot. Részben mért azt egyfajta szakmai elismerésnek tekintette, másrészt mert gyakran előfordult, hogy a képviselői tiszteletdíj lényegesen alacsonyabb volt a korábbi civil foglalkozásban megszerzett jövedelemnél, s ezek atisztségek jövedelem- pótlékot jelentettek. Csakhogy a nyugati példák is igazolják, hogy ezeket a fizetett tisztségeket nem éppen önzetlenül ajánlják fel a cégek. A képviselő funkciójánál fogva, információközeiben van, s így a törvény-előkészítés során már ismeri a várható törvényeket, sőt alkalmanként azok sorsát alakítani is tudja. Az információ és ez a bizonyos alakítási jog és lehetőség hatalmas értékkel bír. Az erkölcsi dilemma adott. Összeegyeztethető-e az ország és a választók érdekének képviselete a speciális fizetést adó cég érdekeivel? A kérdés megválaszolásához egyetlen megoldás kínálkozik: meg kell szüntetni a konfliktust. Tulajdonképpen ez a feladata az összeférhetetlenségi törvénynek. A törvénynek, amelynek már évekkel ezelőtt meg kellett volna születnie. Hogy most mégis vajúdik — a kormányzó koalíció parlamenti többsége ellenére — annak már többszörös pártpolitikai tartalma van. Egyrészt az MSZP által beterjesztett törvényjavaslat, miután több résiében is alternatív választási lehetőségeket tartalmaz, elhúzódó vita lehetőségét teremti meg, ugyanakkor azellenzé- ki pártok az alapelv, a törvényre szükség van elismerésén túl, szinte az egész törvényjavaslat átdolgozását akarják. S tart a vita a koalíción belül is. Ennek sarkalatos pontja, hogy míg az MSZP a törvény hatálybalépését a kihirdetés napjától javasolja, addig az SZDSZ ezt a hatályt az 1998,-i választásoktól kí- vánjaéletbe léptetni. Ha igaz a korábban említett arány— a képviselők felének külön megbízatásuk feltételezett összeférhetetlenségéről, úgy ez utóbbi javaslat már- már új választások lehetőségét veti fel. A törvény egyelőre összeegyeztethetetlen a demokratikus parlament működésével, mert nincs összeférhetetlenségi törvény. Megyei útinformáció Nyíregyháza (KM. — K. E.)—A Közúti Igazgatóság útinformációs irodájának tájékoztatása szerint Tiszaluc és Tiszadob között pontonhíd üzemel, melynek teherbírása tíz tonna. Gázvezeték építése miatt Tiszabezdéd, Zsurk, Záhony településeken és térségükben útszűkületre, sebességkorlátozásra kell számítani. A 4-es számú főúton Nyír- bogdány előtt, illetve Komoró térségében sebesség- korlátozás, előzési tilalom, útszűkület van érvényben. A 38-as főúton, Rakamaz határában útépítés lassítja a forgalmat, a 36-os főúton pedig, Tiszavasvári határában a Keleti főcsatorna előreláthatólag augusztus végéig tartó felújításamiatt jelzőlámpa irányítja a váltakozó, egyirányú forgalmat. Nyíregyháza átkelési szakaszán az Inczédi-Bocskai- Szent István utcai csomópontokon, illetve a Nagykörút, Petőfi út városközpont felé haladó részén, valamint a Vasvári Pál út, Stadion út- Nagykörút közötti szakaszán sebességkorlátozásra, lassúbb haladásra kell számítani.
