Kelet-Magyarország, 1996. június (53. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-20 / 143. szám
1996. június 20„ csütörtök Kelet-Magyarország 7 ELETUNK ŐSZEN Emlékőrzés, múltidézés A beregsurányi nyugdíjasklubban pezseg az élet • Sajnos öregszik a falu Kovács Éva Beregsurány (KM) — Bereg- suránynak összesen hatszáz lakója van, közülük kétszáz az idős ember. A településen működő nyugdíjas klubnak harminc tagja van. Angalét Sándor két éve, megalakulása óta vezeti a klubot, melynek nemcsak alapítója, de mindmáig lelkes irányítója, szervezője is. — Az volt a célunk, hogy felvállaljuk a faluban élő idős emberek érdekvédelmét, hiszen közöttük igen sok az alacsony nyugdíjas, a valamikor tsz-ben, mezőgazdaságban dolgozó megfáradt ember. Már a kezdetkor együttműködtünk a környezetvédőkkel, a beregszászi nyugdíjasokkal, akik közül Ke- rényi Gyuri bácsi lelkes motorja, állandó életbentartója ennek a kapcsolatnak. — mutatja be klubját és tagjait Sanyi bácsi. Országos hírnév A beregsurányi nyugdíjasok persze nemcsak a közeli határon túlra, de az ország távolabbi pontjaira is rendszeresen eljárnak. Hasonló korú, szinte azonos problémával küszködő társakkal találkoznak, barátságokat szőnek, ismeretséget kötnek, ismereteket szereznek, információkat gyűjtenek. Legutóbb például szinte csak az asszonyok utaztak el az orszáAngalét Sándor Harasztosi Pál felvétele gos nyugdíjas-találkozóra, s nem jöttek vissza üres kézzel. Ha már ott voltak, összeismerkedtek a szarvasi nyugdíjasklub tagjaival, akiktől egy csomó praktikus tudnivalóhoz jutottak. Kiderítették például, hogy akinek 14 ezer forint alatti nyugdíja van, a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzattól egyedi elbírálás alapján akár emelést is kérhet. — Ettől a hírtől egy csapásra megugrott, negyvenhétre nőtt a tagok száma — mondja mosolyogva a klubvezető, aki ezen nem csodálkozik, hiszen a faluban igen sok a rászoruló, kispénzű ember. — Pedig higgye el, nagyon kemény feltételeket szabunk, a tagdíj például havonta száz forint! Igyekszünk ezért cserébe minél többet adni a hozzánk tartozóknak. A cukorbetegek kedvezményesen kaphatnak különféle portékákat, melyekből nemcsak magunknak, de a beregszásziaknak is juttatunk. Az újságunk, a Beregsurányi Napló kéthavonta jelenik meg, abban is megpróbálunk hasznos tudnivalókat közölni. Nagyon jó a kapcsolatom a polgármesteri hivatallal, magával a polgármesterrel is, hiszen valamikor tanácselnök voltam, nekem restellnek nemet mondani. Kénytelenek tudomásul venni, hogy Sanyi bácsit nem lehet lerázni. Helytörténet képekben Nehéz bizony, mert Sanyi bácsi fáradhatatlan ember. Boldogan mutatja azt az értékes gyűjteményt, amely akár szülőfaluja helytörténeti köteteként is felfogható, hiszen minden benne van, amit Beregsurányról tudni kell, tudni érdemes. Szó van a kis könyvecskében a két egyház, a református és a római katolikus történetéről és híveiről, a valamikori téeszesítésről, melyben Angalét Sándor tanácselnökként aktív agitáló volt, a rendszerváltoztatást hozó szavazásról, a falusi turizmusról, melybe ma már egyre többen kapcsolódnak be. Ajánlatok olvashatók benne arról, miért jöjjenek, mit találhatnak a befektetők ebben a szabolcsi faluban. Kiderül, hol tart a beregsurányi mezőgazdaság, s megtudhatjuk, hogy a legnagyobb vállalkozó ez idő szerint Filep Gyula, aki hétszáz holdon gazdálkodik, s a szerző szerint okos ember, sok géppel, jól viszi a gazdaságot. — Sajnos öregszik a falu, s ma már nemcsak a megélhetésre, de szerintem a régi idők emlékeinek megőrzésére is törekedni kell, mert a távozókkal eltűnnek a múlt nyomai is. Összegyűjtöttem a régi fényképeket, írásokat, olyan dokumentumokat, amelyek az ’50- es évekről, a falu történetéről szólnak. Múltmentés az is, hogy felújítottuk a zsidótemetőt, mondhatom felemelő érzés volt látni, miképpen dolgozik ebben a falu apraja, nagyja. Állítottunk egy emlékművet, amelyen a valamikor itt élő zsidó családok mindegyikének szerepel a neve. Indítottunk egy népfőiskolát, emiatt még Le- zsák Sándorral is leveleztem, aki nagyszerű tájékoztatást, rengeteg praktikus tanácsot adott. Készítettem egy statisztikát a községről, ebből mindenki láthatja, hányán vannak, milyen valláshoz tartoznak, mivel foglalkoznak az itt élő emberek. Utcabál zárja A beregsurányi nyugdíjasklub, s annak vezetője nemcsak a múlttal foglalkozik, de a jelennek és a jövőnek is dolgozik. Most éppen igen nagy munkában vannak, a határmenti nyugdíjas-találkozót szervezik. Félpénz lesz a fél százalék? Nyíregyháza (KM) — A kormány réndeletet alkotott arról, hogy fél százalékkal emeli az öregségi, a rokkantsági, az özvegyi és a szülői nyugdíjakat, a baleseti és az árvaellátást, a szolgálati nyugdíjat, valamint az 1996.januárelsejeelőtti mezőgazdasági szövetkezeti öregségi és munkaképtelenségi járadékot, továbbá a szakszövetkezeti tagok öregségi munkaképtelenségi és özvegyi járadékát. A kormány egyúttal arról is határozott, hogy egyszeri alkalommal 3000 forintos támogatást juttat azoknak a nyugdíjasoknak és nyugdíjszerű ellátásra jogosultaknak, akiknek a járandósága a félszázalékos emelés előtt nem haladja meg a 17 ezer forintot. Mindkét összeget januárig visszamenően, júliusban folyósítják. A kabinet mindemellett elrendelte, hogy 1996. január elsejétől 17 100 forintra kell emelni azok összjarandósagat, akiknek együtt utalják a saját jogú és az özvegyi nyugdíját, valamint a baleseti nyugellátását. A kabinet a döntéseket a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzattal egyetértésben hozta megCsendes béke az almafák alatt Nyíregyháza-Jánosbokor (N. L.) — Jánosbokor csendes, újra csendes. A Nyíregyházához kőhajításnyira lévő tanyabokorban mindenki műveli a földjét, immár a sajátját. A rendszerváltás után, a privatizáció kezdetén bezzeg hangos volt e környék. Főleg Vránszki János tette hangossá. Aki a „földügyek” miatt demonstrációt szervezett, mezőgazdasági gépekkel lezárta az út felét. Akkoriban gyakran szerepelt rádió- és tv-műsorokban, a megyei és az országos sajtó hasábjain. Politikusok fogadták őt, sehol nem engedte magát lerázni. Hogy él most Vránszki János? Köszöni jól, ahhoz képest, hogy a 63. életévét tapossa. Nyugdíjasán is munkával telnek napjai. Tízéves kora óta műveli a sívó homokot, a termő laza talajt, vagyis 52 éve köze van a földhöz. S mit gondolHIRDETÉS ___________________ nak, mekkora terület most az övé? Öt holdja van mindössze. De azt szakszerűen rendben tartja traktorával, gépeivel, keze erejével. A rendszerváltás után a szó szoros értelmében harcolt a téesszel, a hivatalokkal, hogy a portája mellett egy földcsíkot visszakapjon. Visszakapta. Most gyümölcsfák cseperednek e földcsíkon, van köztük modemnek mondott, újfajta almafa is. Most is mondja — bár nem büszkén —, hogy harcolt ő mások érdekében is földügyben. Őt is beválasztották a tsz földkiadó bizottságába. A jó, zsíros földet így kapta vissza néhány eredeti tulajdonos. Kiharcolta azt is, hogy hat cigány család bő három hektár földet kapjon a közelben. Örül, hogy a romák művelik ezt a kis birtokot. Örül, hogy lecsillapodtak a kedélyek, hogy béke van az almafák alatt. Bánkódik, hogy nincs béke a politikusok körében. Azt mondja: forr a vére, ha bekapcsolja a tévét a parlamenti közvetítések alatt. Mondja, mondogatja: nem ezt várta a rendszerváltástól. Gyakran megemlíti: „Sokan úgy tudják, hogy kisgazda vagyok. A fenét. Sosem voltam tagja egyik pártnak sem.” Elmondta az életútját is, dióhéjban. Hogy Kovácsbokorban nevelkedett, az ott napszá- moskodó, favágó apja még beszéltszlovákul. Őmár nem.(Az unokája meg angolul tanul.) Szóval napszámoskodott ő is tízéves kora óta. Szerette a földet, az állatokat. A naptár 1961- et mutatott, amikor ide, János- bokorba költözött, itt gyarapította a kis családi „vagyont”. Zsebkendőnyi földterületét sokáig kétlaki emberként művelte. Mert hogy a Volán Vállalat jogelődjéhez szegődött kalauznak, majd itt forgalmista lett. A szolgálat előtt és után — a felesége segítségével—állatokat tenyésztett. Híres lovai közül Dániába, Hollandiába, Németországba is vittek. A tenyészbikáit idehaza vitték, mint a cukrot. Mostanában malacokat nevel — értékesítésre. Kanyarodjunk vissza a demonstrációra. Hogy is volt a pirvatizáció kezdetén? A földet és az erdőket sokan igazságtalanul oasztogatták és fosztogatták. Itt, a tanya mellett, a tisza- vasvári úton rendőrségi engedéllyel erőgépek zárták le az egyik sávot. Jöttek a gazdák Nagykállóból és Kálmánházá- ról is. Demonstráltak az igazságosabb privatizációért. Megérte? Azt mondja, igen. Ő is visszakapta azt a pár száz öles sávot, amiért harcolt. A nap barnította, magas, csontos ember, Vránszki János kora reggeltől késő estig főleg a kis földjével törődik... Feltételek mellett Nyíregyháza (KM) — A megélhetési gondokkal küzdő emberek között is különösen nehéz helyzet* ben vannak azok, akik munkanélkülivé váltak, és koruk vagy képzetlenségük miatt elhelyezkedni, munkát találni képtelenek. Ők gyakran érdeklődnek az előnyugdíjra jogosultság feltételeiről. Az előnyugdíj a nyugdíjkorhatárhoz közel álló munka- nélküliek pénzbeli ellátását biztosítja: a jogosultságot minden esetben a lakóhely szerint illetékes munkaügyi központ állapítja meg. Az a munkanélküli kérhet előnyugdíjat, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt három éven belül betölti (nők esetén legalább 52, férfiak esetén legalább 57 éves). Ennél korábbi időpontban csak akkor lehet jogosult előnyugdíjra, ha egészségre különösen ártalmas munkakörben dolgozott, és ezzel korkedvezményre jogosultságot szerzett. Az előnyugdíj további feltétele, hogy az igénylő legalább 180 napig munkanélküli-járadékban részesüljön, és a folyósítás időtartamának lejártát követő egy éven belül betöltse az 52., illetve 57. életévét. A törvény alapján munkanélküli ellátást nem kaphat, részére megfelelő munkahely — a képzés lehetőségét is beszámítva — nem biztosítható, valamint az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik. A feltételekből következik, hogy aki munkanélküli járadékra nem szerzett jogosultságot, előnyugdíjra sem lesz jogosult. Az előnyugdíj iránti igényt az illetékes munkaügyi központ közreműködésével, a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál kell előterjeszteni. Az előnyugdíj összegét az öregségi nyugdíjjal megegyezően számítják ki. A már megállapított előnyugdíj folyósítását szüneteltetni kell, ha a munkanélküli olyan kereső tevékenységet folytat, amelyből a minimálbér felét elérő jövedelem származik. Erről az érdekelt bejelentése alapján a munkaügyi központ értesíti az előnyugdíjat folyósító szervet. Negyedszer változott Nyíregyháza (KM) — Cél az, hogy mindenkinek jusson, aki erre valóban rászorul, s ne kapjon az, aki enél- kül is képes boldogulni — vallották a szakemberek ak- ’kor, amikor a szociális törvény immáron negyedik nagy módosítását elvégezték. Az idei legfontosabb változások egyrészt érintik a munkanélküliek ellátását, másrészt a közgyógyellátás rendszerét. A nyugdíjkorú embereket, vagy a nyugdíj felé közeledőket elsősorban leginkább a közgyógyellátás új rendszere érinti. Á jogosultság időtartama 24 hónap. Akinek 1995 júniusa előtt állapították meg a jövedelempótló támogatást, és 1995 június és 1996 augusztus között nem szerzett 90 nap munkaviszonyt, annak az új szabály szerint az ellátása megszűnik. A közgyógyellátásban az eddigi alanyi és méltányos- sági kategória kiegészül a normatív jogosultsággal. Az alanyi jogosultság feltételei változatlanok. Jogosult az, aki rendszeres szociális segélyben részesül, a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott, a központi szociális segélyben részesülő, a rokkantsági járadékos, az, aki a I., II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban. A közgyógyellátásra való jogosultság méltányosságból megállapítható a nem kielégítő egészségi állapotú és nehéz szociális helyzetben lévő személyeknek is. Normatív közgyógyellátásra az jogosult, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem magasabb 9600 forintnál, egyedülálló esetén ennek 150 százalékánál azaz 14 400 forintnál és a havi rendszeres gyógyszerköltsége meghaladja a jövedelme 10 százalékát. A közgyógyellátási igazolvány megszerzéséhez szükséges, hogy a háziorvos adja ki a havi rendszerességgel fogyasztott gyógyszerek nevét és mennyiségét tartalmazó listát. A kérelmezőnek a gyógyszertárban kérnie kell egy újabb igazolást arról, hogy havonta mennyibe kerülnek az orvos által felírt gyógyszerei. A gyógyszertár igazolásával, a jövedelemről szóló igazolással vagy igazolásokkal, valamint az igénylőlappal kell azután felkeresni az igénylőnek a polgármesteri hivatal szociális irodája ügyfélszolgálatát. Lényeges tudnivaló továbbá, hogy a rendelkezés értelmében a jövőben valamennyi korábban kiadott közgyógyellátási igazolványt ki kell cserélni. Első lépésben a legrégebbi sárga igazolványokat, majd folyamatosan minden, jelenleg használatban lévőt újra cserélnek az illetékesek. INGYEN EXTRÁK 150.000 FORINT ERTEKBEN Autóméry Kft., 4400 Nyíregyháza, Debreceni út 215, tel. (42) 490 021, fax (42) 460 570
